Tolna Megyei Népújság, 1965. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-21 / 17. szám

1965. január 21. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 7 Tizennégy éve művezető Szekszárdról indult, ide is tért vissza. Tizennégy évi távoliét, sok száz kilométer út felépítése áll Vén András mögött. — Nem az vagyok már, mint régen. Az örökös vándorélet a fiataloknak való. Szenvedélyévé vált az útépítés. Szerelmese a munkának. — Több ezer ember dolgo­zott már a keze alatt. Kikre emlékezik legszívesebben? — A kubikosok, akikkel együtt az árokparton, a friss töltés ol­dalában, az aszfaltszagú úton él­tem tizennégy évet, legjobb bará­taimmá váltak. Az alföldi kubi­kosok, a viharsarkiak voltak leg­jobb barátaim, munkatársaim Gyergyádesz János, Aradi Ferenc, Magyar Ferenc brigádvezetők, a Sebestyén testvérek, meg az ő embereik segítettek legtöbbet Végigkísértek Paks tói. Komlón, és Pécsen át Szekszáriig. — Sok helyen dolgozott? A sovány, alacsony termetű, csupa ideg, csupa mozgás főmű­vezető csak kisvártatva szólal meg, amikor talán végigszágul- dott emlékezetében a tizennégy év minden eseménye. — A hatos úton Pakstól Ka­kasáig dolgoztam, állandóan száz­ötven, kétszáz emberem volt. makadám utat, csak Szekszárdon. Pedig ez sem olcsóbb, mint a másik. Itt a városban nemesebb burkolatot kellene az utakra épí­Villáminterjú: A hóeltakarításról Az idén még nem túl sóik dől-<kolja, hogy nagyobb létszámot al- .... . •• . .. . . ga akadt a házmestereknek és alkalmazzunk. A munkások között teni, például ontott aszfaltot, de városgazdálkodási Vállalatnak a „elosztottuk” azokat a házakat, a hengerelt aszfalt is kielégítene ^ ^óeltalzaritással. Mégsem árt er-; ahol nincs házmester és a Város- 32 ^nyékét. Aiapot olcsa kavics r(jj kérdésről beszélni, mert tél gazdálkodási Vállalatnak kell el­van- eL°bb utóbb csak megjön az j végezni a munkát. így mindenki bitúrnak burkolatot, vagy topé- M lvancsik a vá_ tudja hol a helye Mi feimérjük , kát, semmi esetre sem itatásos 111 makadám utat. Két év múlva ' azokat az utakat, melyeket így építünk, újból kell készíteni. Az Ili erózió Szekszárdon az utakat sem kíméli. Azokat is jól, erősen, tar- 11 tósra kell építeni... Az idén tizenegymillió forint 1:í értékű munkát kell elvégezni a 11! tanácsi vállalat mélyépítő részle- gének. S hogy a tizenegymillióból i , út legyen, járda, meg csatorna, az jórészt Vén András főműveze­tőtől is függ. — SikerUl a tervet teljesíteni? — kérdezzük a főművezetőtől. rosgazdálkodási Vállalat igazgató­ját kérdeztük meg: hogyan ké­szültek fel a havazásra, biztosit- ható-e a csapadék gyors eltakarí­tása? — Azokban a házakban, ahol házmester van, nem jelent prob­lémát a hóeltakarítás, mindenki letisztítja a maga területét. Ne­künk csak azok a házak, állami épületek jelentenek gondot, ahol két-három lakó van csak, nincs házfelügyelő. Ezeknek az ügyében már decemberben megbeszélést folytattunk a városi tanács üle­lódni lehet, tervet teljesíteni csak gyötrődéssel. Erre pedig senki is... A mi csatornáhk erős, jól nek nincs szüksége, tervezett, jól kivitelezett lesz. — Es a szekszárdi úthálózat­tal mikorra készülnek el? — Sokan kérdezték ezt. Úgy , . ,, . . tékeseivel. Olyan megegyezés szü- Gép és anyag kell . tókor, letett h a városi t™ács bizto­sén. A mostam felkészülésünk;,. ’a2t^ összeget< ami a hó_ K°ÄS eltakarítási munkák elvégzéséhez szükséges. — Tíz alkalmi munkást vettünk fel hómunkára, mert a tisztításra Pálkovács Jenő 1váró terület nagysága nem indo­hány négyzetméter a letakarítan­dó felület és a munkások bérét a városi tanács ennek alapján inté­zi. — Megbeszéltük a teendőket arra az esetre, ha nagyobb meny- nyiségű hó esik, amit el is kell szállítani a városból. Olyan állás­pontra jutottunk, ha a városi ta­nács kocsija nem győzné elszállí­tani a havat, úgy mi is segítünk gépkocsival, hogy minél előbb „tisztába tegyük” a várost. — A havazástól tehát nem kell félni, a megfelelő hóeltakarítást megszerveztük. De ha azonnal el­olvad a hó, a latyak eltakarítása már nem a mi feladatunk. Azt azonban jó lenne elérni, hogy a városi tanáccsal egész évre kiter­jesszük a megállapodást, így job­ban megoldhatnánk a takarítási munkákat is. Komlóra mentein ezután, majd vélem, tíz-tizenöt évnek kell el- Pecsre a hatos út átkeloszaka- múlni, amíg a város úthálózata, száp építeni. Komlón hetven ki- csatornázása a mai igényeknek lométer utat, Pécsett száz kilo- megfelelőre kiépül. Sok idő, sok méternyit csináltam. pénz, sok anyag kell ehhez.., Az útépítés nagyon régi mes- a városban az elmúlt években térség. A mostani útépítő gene- beszédtémává vált, az utak fel- raci° 77. ame-*yjn®lc forgatása, árkok ásása, akadályok, noka Vén András jobb kórul- terelőutak képzése. És a lakosság menyek között, gépek segítségé- amikor méltatlankodott a város SÍ' i P*!s. JfUegű anyag- rendetlensége miatt, nem gondolt bol készíti a tükörsima utakat... arra hogy építeni csak úgy lehet, Nem mindenütt sima hogy a régit meg kell semmi­mondja Ven András , emleke- síteni, mert újat és jobbat akar­ni®8 marad számomra a Sió-hidi nak építeni a tanácsi építőipari feljáró építése. A talajtechniku- vállalat munkásai, sok elszámították egy kicsit ma- — Valóban jók, és olyanok gukat, erőltették a hídfőt, ,,begu- lesznek az utak, mint azt a mizott a talaj és megroggyant. szekszárdi lehetőségek és vi- Ha arra utazok, mindig eszembe szonyok indokolják? ■*“1: . . . ., — Sajnos, rossz típusú utakat Egyébként itt, Szekszard hatá- építünk. Sehol az országban nem rában volt a leg jelen tosebbjnun- építenek már városban itatásos kaja az akkor még fiatal műveze­tőnek. Ez volt a legszebb munka is. Itt az előretervezések, számí­tások, a lehetőségek latolgatása sokkal fontosabb volt, mint má­sutt Ritka az olyan útépítési munka mint a szekszárdi delta. Ez híres a szakkörökben is. Itt volt pa­rancsnok. — Három hegybontó dolgozott nekem, itt működött két Berber, harminc billenős Austro Fiat, negyven dömper, háromszáz ma­szek kordélyos, meg vagy félezer ember. Majd egymillió köbméter földet mozgattunk meg. Vizsga­munka volt — mondja Vén And­rás. Akkor végzett ugyanis műveze­tői iskolát. S azóta még számta­lanszor küldték tanfolyamra, is­kolára. Mindig példás eredmény­nyel végzett, és jól vizsgázott a gyakorlatban. — Melyik munkájára nem emlékezik vissza szívesen? — Komlón, nagyon rossz dol­gunk volt. Állandóan sárban, kö­vér agyagos talajban dolgoztunk, mi építettük a szocialista város úthálózatát. Ott többet kínlódtam öt év alatt, mint a többin együtt­véve. — És a pécsi munka? — Nehéz és szép feladat volt. Harminc centis aszfalthenger­lést adtunk az útra. Az ország legforgalmasabb átkelőszakasza jó alapozást is kívánt. Kiváló mun­kát végeztünk, csak egy kicsit lassan, mert az aszfalt ilyen vas­tagságú hengerlését nem lehet el­hamarkodni. — Szekszárdon nyilván jobb a munkafeltétel, meg kedvére való is? — Téved. A munkafeltételek nem jók, de a talaj is nagyon rossz. Olyan finomszemcsés, hogy a csatornázásnál nagyon kell vi­gyáznunk. Ha csak egy pici he­lyen is szivárog a víz, akkor már visszafelé hoz magával talajt és ez a hozom-viszem vízmunka tönkre teheti az egész csatornát, így jártak a szennyvízvezetékkel Február 1-én, fél 8 órakor a zeneiskolában : Mező László gordonkaestje Az eredetileg január 29-re hir- kij-versenyen második és 1963-ban útjainak eddig Ausztria, Bel- detett hangverseny, amelyet a a budapesti Casals-versenyen első gium, Franciaország, Csehszlová- müvész külföldi turnéja miatt ha- díjat nyert. Mihail Homicerrel kia és Románia voltak a jelentő- lasztottak február 1-re, a Tolna egyetemben, akit 1963-ban hall- sebb állomásai. Tanulmányait megyei Zenei Hetek első ese- hattunk a BM-klubban. 1960-ban Salzburgban fejezte be ménye lesz Szekszárdon. Hangversenykörútjai során ed- a Sommer-akadémián. Mező László a Zeneművészeti dig a Szovjetunióba, a Német De- s ü T/iráni Wehner Tihnr é« Főiskolán Friss Antal tanítványa mokratikus Köztársaság több vá- Hernádi Lajos növendékeTv„lt a7 volt. A legegyenletesebben kibon- rosába, és Becsbe, Párizsba, Akadémián 1958-han a bukaresti takozó művészek egyike. Már Genfbe Bukarestbe, Belgrádba ^SS'tiváfon és WM-bJTá 1957-ben díjat nyert a párizsi Ca- Szófiába jutott el. 1962. óta a Liszt—Bartók-versenyen vett részt­sals versenyen, 1961-ben a prágai Zenemuveszeti Főiskola tanara is. Szóli<!tak(w a, kísérőként eev- Dvorák-verseny második helye- A hangversenyen Forgács Éva aá) közreműködik Fddieg>a zettje, 1962-ben a helsinki VIT- (ének) és Szűcs Lóránt (zongora) a en aranyéremmel tüntették ki, működik közre. Forgács Éva 1959- , •J, niácszirczách n fn ’ még ugyanebben az évben a tői a Filharmónia ösztöndíjas szó- ^«cban, hanlXSeÄütjai so' moszkvai nemzetközi Csajkovsz- listája. Külföldi hangversenykor- g 8 y •> Ahogy a cipő születik A talp neve: Európa. A fa neve: Párts Készülhet azonban Atlantic, vagy Fórum transparens talppal is, és akár a cipősámfa, akár a szükséges talp kiválasztásánál fontos szerepet játszik a modellőr, aki az új cipő születésénél az első pillanattól kezdve bábáskodik. A Bonyhádi Cipőgyárban könnyű végigkísér­ni az új cipő születésének mozzanatait. A ter­vezőkollektíva három fős: Havasi Ödön, Stroh- mayer József, Német Lídia a tagjai. Modellőr alatt az új cipő apját, tervezőjét értjük. Legelső feladatuk: leheletfinom papírra szinte megálmodni az új fazont. Az álmoktól a valóságig reális út vezet, mert a gyakorlatban nagyon hamar kiderül, hogy a tervezett új fazon megvalósítható-e? A jó mo­dellőr, s ilyen ember a Bonyhádi Cipőgyárban Havasi Ödön. gondolatban már követi a szabás­vonal útját, hogy ne csak csodálatos tervet al­kosson. Szakmai tudása segíti rajz közben. Terveket mutat: szebbnél szebb cipőmodel- lek, s a rajzok mellett elütő színű ceruzával jelö­lések. egy-egy szalagdísz, bonyolult ciráda át­húzva. A jelölések szerint, a terveket már átvizs­gálta a gyár igazgatója és főmérnöke. Kiegészíté­sek, felesleges sallangok eltüntetése jelzi hogy figyelmesen, nagy körültekintéssel dogoztak. A felülvizsgált tervekből kiválasztják a kö­vetkező negyedév új cipőit. Bizony, a megterve- zett kétszáz modellnek csak a harmada készül el a mintakollekcióba, és alig negyed része ke­rül gyártásra. A mintakollekciót nagykereskedelmi vállala­tok. a Tanninpex, a Cipőipari Nagykereskedelmi Vállalat képviselői tekintik meg, s rendelik meg a számukra szükséges modelleket, a minden ne­gyedévben megtartott cipőbörzén. Azután a modellrajzokhoz elkészülnek a megfelelő sablonok, szabászkések, megkezdődhet a próbagyártás a tervezőrészlegnél. Az elkészült cipő tartósságát különféle vizs­gálatoknak vetik alá: leszakítják a talpát. Gya­korlatlan szemlélő még el is szomorodik, amikor látja, hogy a csinos női félcipőnek. — amelyet szívesen elfogadott volna használati célra is —, hogyan válik le a talpa a szakítógépben. Az is előfordul, hogy az új cipőt elfürészelik. Félbevágott részén jól látszik a kidolgozás mód­ja, az iskolában pedig még szükség is van erre a szószerinti értelemben „félcipőre”, mert szemlél­tető eszköznek kiválóan alkalmas. Az új cipőket tehát nem dédelgetik úgy, mint az újszülött gyerekeket. Némelyik pár azonban olyan tetszetős, hogy talán Bíró István, a labo­ratóriumi vizsgálatot végző fiatal technikus is megfontolja, hogy alávesse-e a vizsgálattal együtt járó tortúrának. Fekete, könnyű bőrből készült férficipő dí­szeleg Havasi Ferenc asztalán. Exportra készült, bokáig érő szára van és bundabélése, de ez a bundacipő olyan jó formájú, hogy még a leg­divatosabb ifjak sem tartózkodnának a megvá­sárlásától, ha hazai kirakatban láthatnák viszont. — Mi ennek az akadálya? — Áz, hogy puha a cipő orra. . . —,mért csodálkozik, hisz valóban ezt az indoklást kaptuk a belkereskedelmi szakembe­rektől, akik megrendelték, volna belföldi forga­lomra is ugyanezt a fazont. — Befolyásolja ez komoly mértékben a mi­nőséget ? — Szerintünk, ha külföldön megfelel, ná­lunk sem okozna különösebb problémát. Ma már az emberek nem egy életre tartó cipőhöz akar­nak jutni, hanem divatos, kényelmes lábbelihez, ami tartós, de nem elnyűhetetlen. Érdemes körülnézni a polcokon és a raktár­ban, mert olyan bőséggel sorakoznak a szép ci­pők, hogy a szemnek is jóleső látvány. Halvány- drapti női félcipő, műanyag talvpal, szebbnél szebb kiscsizmák, rácsos anyagbefűzéssel díszített hegyes orrú férficipők, pompás síbakancsok. A fali tablókon meghatározott számuk van a cérnaszíneknek, mert bizonyos színű bőrhöz, csak hozzáillő cérna használható. A falba épített szekrényekben sok-sok ezer különféle fazonhoz illő szabászsablont őriznek borítékokban. Az üzem tervezői szeretnék, ha a változatos, új cipőkből minél több kerülne a hazai fogyasz­tókhoz, mintakollekciójukért pedig az elmúlt év­ben is megérdemelt dicséretet kaptak. MOLDOVÁN IBOLYA rán. A hangverseny műsorát az alábbiakban közöljük: Bach: E- dur szvit (Mező László), Bach: Bist du bei mir és Gott lebet noch (Forgács Éva), Beethoven: A-dur szonáta (Mező László), Brahms: Der Tod das ist der kühle Nacht és Meine Liebe ist grün, valamint R. Strauss: Morgen és Cacilia (Forgács Éva), Schumann: Dei Fantasiestücke (Mező László). A hangverseny jegyeit a zene­iskola reggel 8-tól délután 5-ig árusítja. Ugyanitt lehet rendezni a Zenebarát Kör tagdíjait is. Apróhirdetés A Mii. M. 505. sz. Helyiipari Iskolája pályázatot hirdet l fő szobafestő és mázoló Szakoktatói állásra. Feltéte­lek: technikumi végzettség, vagy szakmunkás-bizonyítvány (VIII. ált. iskola) és legalább 5 évi szakmai gya­korlat szükséges. Jelentkezni: Mii. M. 505. sz, .Helyiipari Iskola. Szekszárd, Széchenyi u. 23. (91) Felesleges könyveit magas áron megvásároljuk január 22-én a bonyhádi könyves- ! boltban. (63) j 1 Alsótengelic! Állami Gazda­ság felvesz azonnali belépés­sel vizsgával és több éves gyakorlattal rendelkező mo­torszerelőt. Jelentkezni a gazdaság köz­pontjában lehet Középhidvég. (77)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom