Tolna Megyei Népújság, 1965. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-20 / 16. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1965. január 20. Milyen állami támogatást kapnak az idén a tsz-ek? A szakemberellátás új rendszere ív. A 3004/7 számú kormányhatározat kimondja: az állam továbbra is segítséget nyújt a tsz-eknek, megfelelő képzettségű mezőgazdászok, könyvelők és egyéb szakemberek alkalmazásához. A tsz- ek szakemberellátásának új rendszeréről külön kormányhatározat (1024.1964) intézkedik, amelynek végrehajtási utasítása a 16/1964. számú földművelésügyi miniszteri rendelet. Az említett határozat megszünteti a szakemberek termelőszövetkezetbe irányításának eddigi rendszerét, Ennek legfőbb oka az, hogy a legutóbbi években végrehajtott átcsoportosítások után már jóval kisebb a lehetőség másutt dolgozó szakemberek tsz-be helyezésére. Most mindenekelőtt új szakemberek kiképzésével kell gondoskodni arról, hogy elegendő és megfelelő agronómus,. könyvelő legyen minden tsz-ben. Azok azonban, akik 1965. január elseje előtt kerültek tsz-be, aszerint részesülnek különféle kedvezményekben, ahogyan annak idején a rájuk vonatkozó szabályok előírták. Ezek érvényessége az átirányításuk alkalmával megállapított határidő lejártáig tart. A tsz-ek szakemberellátásáról szóló rendelet lehetőséget ad arra, hogy társadalmi tanulmányi ösztöndíjak adományozása céljából állami támogatást kapjanak a gazdaságilag meg nem erősödött és kivételes esetben a közepesen működő tsz-ek. Az ilyen címen igénybe vehető támogatás rnérté- két a járási tanács állapítja meg. Az állam magára vállalta azoknak a kezdő szakembereknek a fizetését, akik gyakorlóidejüket az előbb említett kategóriába tartozó tsz-ekben töltik. Annak a kezdő szakembernek, aki szakmai gyakorlatának befejezése után a megyei tanács mezőgazdasági osztálya által kijelölt tsz-ben legalább öt évi működésre kötelezettséget vállal, letelepedési segélyt adnak. A segély összege 10 000 forint, ha pedig a szakembernek vele együtt élő házastársa van, akkor 15 000 forint. A közgyűlés hozzájárulásával levelező oktatásban részt vevő termelőszövetkezeti tagokat ugyanazok a tanulmányi kedvezmények illetik meg, amelyek a Munka Törvénykönyve szerint a munkaviszonyban lévő dolgozóknak járnak. A tanulmányi szabadság idejére a tagnak az előző naptári évben elért átlagos részesedését kell jóváírni. Az a szakember, aki a Mezőgazdasági Mérnöktovábbképző Intézet által, vagy felügyelete alatt szervezett továbbképző tanfolyamon vesz részt, kiegészítő javadalmazását a tanfolyam ideje alatt is megkapja. Ha kiegészítő javadalmazásban nem részesülő szakemberről van szó, akkor kiküldetési költség- térítés illeti meg. Előírja a rendelet, hogy a leendő szakembert a termelőszövetkezet közgyűlése elsősorban az arra alkalmas tagok közül jelöli ki, illetőleg a szakemberjelöltet annak kérésére tagként felveheti. Ha ez nem lehetséges, akkor felkérés, illetve pályázat útján munkaszerződéssel lehet szakembert alkalmazni. Ha állami, társadalmi, vagy szövetkezeti szervnél munkaviszonyban áll, akkor a tsz kérheti a munkáltatótól a szakember népgazdasági érdekből történő áthelyezését. Az így áthelyezett szakembert akkor is megilletik az ilyen esetben járó kedvezmények, ha tagként kerül a tsz-be. Szakembert mukaszerződéssel csak előzetes közgyűlési határozat alapján lehet alkalmazni. Ha a tsz a szakember javadalmazására állami támogatást vesz igénybe, akkor a munkaszerződés ÄfRÖ MNOS megkötéséhez a járási tanács előzetes hozzájárulása szükséges. A rendelet javasolja, hogy a munkaviszonyba lépő szakember munkaszerződésében kölcsönösen legalább hathónapos felmondási időt állapítsanak meg. Ezt a megoldást a mezőgazdasági termelés sajátosságai indokolják. Fontos intézkedése a rendeletnek az is, hogy a tagként működő szakembernek — kérésére — ; ugyanolyan mértékű szabadságot | kell engedélyezni, mint amennyit a Munka Törvénykönyve a ha- j sonló beosztásban munkaszerződéssel alkalmazott dolgozóknak biztosít. A rendelet .részletesen foglalkozik a termelőszövetkezeti szakemberek javadalmazásával. Megállapítja az alapjavadalmazás mértékét és kimondja, hogy az eredményességi javadalmazás egy naptári évben elérheti a szakember évi alapjavadalmazásának 40 százalékát. Ha a termelőszövetkezet anyagi helyzeténél fogva nem képes a szakembernek legalább a rendeletben javasolt munkadíjat elérő alapjavadalmazást nyújtani akkor az alapjavadalmazást állami támogatásból kiegészíthetik. Ilyen kiegészítésre csak gazdaságilag meg nem erősödött és — kivételesen — arra rászoruló közepesen gazdálkodó termelőszövetkezetben kerülhet sor. A kiegészítő javadalmazást három évig folyósítja az állam, s utána, kivételes esetben, még két évre meghosszabbíthatják. Legfeljebb havi 800 forint erejéig terjedő kiegészítő javadalmazást lehet engedélyezni olyan szakembereknek, akik állami gazdaságban, kutatóintézetnél vagy másutt alkalmazásban vannak és ottani munkájuk mellett valamelyik, még meg nem erősödött tsz-ben vállalják a szakmai vezetést, illetve annak segítését. Azt a szakembert, akit állami, társadalmi, vagy szövetkezeti szervtől önkéntes jelentkezés alapján termelőszövetkezetbe áthelyeztek, állami támogatásból különféle költségtérítések, segélyek illetik meg. A rendelet pontosan meghatározza ezeknek a kedvezményeknek a feltételeit és mértékét. A termelőszövetkezetek hosszú lejáratú hitelt kaphatnak arra, hogy szakemberek részére készenléti lakást építsenek. Típusterv szerint épített, 2—3 szobás közművesített lakás esetén 80 000 forint vissza nem térítendő állami támogatást vehet igénybe a tsz. Lehetőség van arra is, hogy a szakemberek — évenként meghatározott keretben — családi lakóház építésére kölcsönt kapjanak. ^Mindezek és a rendeletben még részletezett, de most nem említett intézkedések igen előnyösek a termelőszövetkezeteknek és a tsz-ekben dolgozó szakembereknek. Lényegesen hozzájárulnak ahhoz, hogy tovább javuljon a tsz-ek gazdálkodásának szakmai irányítása, ez pedig alapvető feltétele a nagyüzemi társas gazdaságok eredményesebb működésének. G. P.- SmMKUS KISREG £ Ny [ Alsótengelici Állami Gazdaság felvesz azonnali belépéssel vizsgával és több éves gyakorlattal rendelkező motorszerelőt. Jelentkezni a gazdaság központjában lehet Középhidvég. (71) i 10. A közbiztonságiak pedig, amikor elhagyták az utolsó házat is, nótára zendítettek. Kurjongattak, ahogy a torkukon kifért. Persze Csak a stráfszekéren ülők, mert Kicsi Biri rangján alulinak tartotta a puszta közepén kurjongatni. Mindenesetre, mintha hájjal ke- negették volna, olyan jóleső érzéssel hallgatta emberei óbégatá- sát. Tudta, a győzelem miatt kerekedett ilyen jókedvük. Most nem is szólt egy dorgáló szót sem, pedig észrevette, hogy amíg ők odabent kínlódtak a papír miatt, azok egy hordó bort szereztek valahonnan. Emiatt azonban nem akarta elrontani a hangulatot. Megérdemlik a bort, igyanak. Csak Kérészt sajnálta maga mellett. Az „ezredes” olyan bánatos ábrázattal ült a hintóbán, mintha nem győzelemről, de temetésről térne haza. Két zápfo- gát, amit a békésházi Nemzeti Bizottság elnöke ütött ki a jólsikerült pofonnal, zsebkendőjében szorongatta. Néha óvatosan széthajtotta a gyolcsot, megleste a két szép, nagy fogát, és keservesen felsóhajtott. Ezt bizony nem gondolta. Azt hitte, csak az arca ég és elmúlik a fájás hamarosan. Az imént azonban kiderült: sajnos, többről van szó. A faluból kiérve, inni akart egy kis szíverősítőt a Kicsi Biri üvegjéből, aminek az alján lötyögött még néhány korty. De alig öblögette meg szájában a pálinkát, menten kifordította a nvelve ezt a két fogat. így hát bal oldalon most már nem tud rágni egyáltalán. mert a többi fog már régebben hiányzott. Nagy részét kiverték annak is. Neki bizony sokba került ez a kis portya. Az elnök hangulatát azonban a Kérész fájdalma sem tudta elrontani. Különösen, amikor a szekéren új nótára zendítettek: Biri Tibor katonája vagyok, első katonája ... Ettől az elnök szívét melegség járta át. és legszívesebben az „ezredes” nyakába borult volna Örömében. Integetni kezdett az embereinek, hogy igen. ez derék dolog ha így haladnak, viszik még valamire a mai közlegények is. Sajnos, szívből jövő felkiáltással nem toldhatta meg örömét, hiszen az elnöki tekintély miatt tartania kellett magát az „ezredes”, meg a kocsisa előtt. Ezért hát komoly képpel kucorgóit az ülésen, csak belül repesett az öröm benne. — Ez vagyok én! Csak nekem kellett áthajtani, és már megvan a háromezer hold... Vezérnek születtem. vezérnek, akárki mondja is az ellenkezőjét. Igen ... ez való nekem, nem a háromlábú szék — áradozott magában egészen hazáig. Otthon, jókedvében fél liter pálinkát engedélyezett fejenként. — A további sikerekre koccintsatok. polgártársak! — így biztatott a szíverősítő elpusztítására. A hála a közbiztonságiak részéről nem is maradt el. Háromszoros harsogó éljennel köszönték meg a jóságát. Majd az első koccintásnál még hangosabban éljenezték az elnököt. Biri ezen még jobban fellelkesült. Nem engedte elszéledni az embereket, hanem zsebéből előhúzott egy kis vászonzacskót, és saját elnöki hangján „Vigyázz, sorakozó”-! kiáltott. A közbiztonságiak katonás rendbe álltak. Még Kérész és Molnár Anti is beállt a sorba. Hát hiszen nagy dolog volt ez, még sose érték meg. hogy az elnök személyesen vezényeljen. Moccanás nélkül álltak; Biri pedig kibontotta a zacskót, és érméket szedett ki belőle. Effélét n leventéknek osztogattak annak idején járási versenyek alkalmával. Puska, hosszan ugró alak. magyar címer egy karddal, meg ehhez hasonlók voltak az érmeken, attól függően, hogy melyik, milyen alkalomra készült. Még a szalagjuk is különbözött. Egyik színtiszta zöld volt. másikban már fehér 6tráf is húzódott. Még olyan is akadt, amelyiknek zebracsíkos volt a szalagja Biri a sokfajta éremmel ünnepélyesen lépkedett a közbiztonságiak sorai közt. Az érmeket leakasztotta. majd egy ügyes mozdulattal zsebrevágta, azután egyenként a harcosok mellére tűzte a kitüntetést jelentő szalagot és gratulált mindegyiknek. — A köztársaság megnagyobbí- tásának emlékére — mondta, miközben hosszan rázta emberei kezét. Legvégül egy ezüst, ötpengős nagyságú érmet húzott elő a zacskóból. Tenyerébe fektette, csillogó szemmel nézegette, majd visszament a közbiztonságiakkal szemközt. és saját kabátjára szúrta fel, de ezt már az éremmel együtt. Szegedre való nemzetgyűlési képviselő adta ide, ezelőtt egy órával. De nemcsak nekem adtak, hanem osztottak a faluban mindenkinek, aki csak kérte. Kicsi Biri azt hitte, itt a vég, hogy menten megüti a csendes guta. Ez a marha olyan faarccal jelenti a felháborító eseményt, mintha ez lenne a világ renlje: itt jártak, terjesztették a röpcédulákat és slussz. Ebbe bele kell bolondulni! Nem, mintha nem tudtak volna már a kormány létezéséről, de mégis. - Ki hallott még olyat, hogy a Köztársaság területére érkezik valaki, röpcédulákat terjeszt, azután nyugodtan továbbáll. A gyermekképű ügyeletesre ordított: — Miért nem fogtátok el őket? — Mert nem lehetett... — Hogyhogy nem lehetett?! Bihari Sanyi rángatta a vállát, és motyogott valamit az orra alatt. Biri pedig odament elébe, dühösen megráncigálta a fiú kabátját, s ordított: — Miért nem lehetett? Pisszenés sem hallatszott, amíg az elnök saját kabátján végezte a műveletet. Csak miután az ezüst kitüntetés is felkerült a rendeltetési helyére, használta ki Kérész a kedvező pillanatot. Felemelte kezét, intett a közbiztonságiaknak, és legelőször maga kezdett kiáltani: — Éljen Biri! Éljen Biri! Visszhangzott a Községháza udvara. Biri nevétől volt hangos az egész Fő-utca. Még a lovak is felhorkantak a hangos ünnpelés- re. Mintha csak értették volna, miről van szó, végül ők is tele- szájjal röhögtek, s rugdosták patájukkal a földet. Soha ilyen ünneplést nem látott még az öreg Községháza épülete .., * Kicsi Biri elégedetten hagyta ott az ünneplő társaságot. Derűsen ballagott befelé a szobájába és szeretettel simogatta kabátja hajtókáján a kitüntetést. Jókedve azonban abban a pillanatban elszállt, amint belépett az ajtón. Az asztalon ugyanis nagy halom röpcédula, meg újság feküdt. Ujjnyi vastag betűk hirdették — nem is hirdették, hanem egyenesen a képébe kiabálták — az Ideiglenes Kormány rendeletéit. Az elnök fakó arccal nézte a rengeteg papírt és Bihari Sanyit, a legfiatalabb közbiztonságit. — Ki hozta ezt? — ez volt az első mondat, ami felszakadt belőle. Az ügyeletes tisztességtudóan válaszolt: — Elnök polgártársnak alázatosan jelentem, az újságot két — Orosz katonai autóval jöttek. Azok vitték őket szivességből Békéscsabáig. Az elnök tehetetlenül lehuppant a székre. így csakugyan nem lehetett. Behúzta a nyakát, nézett maga elé kétségbeesetten. Az ügyeletes pedig újra beszédre nyitotta a száját: — Mondanék még valamit, elnök polgártárs! — Halljam... A fiú tekergette a nyakát, topogott, mint a kisgyerek szokta, ha ráérik a dolog. Látszott, nehezére esik kimondani, ami még hátra van. Nekifohászkoiott vagy háromszor, amíg végre nagyne- hezen kinyögte: — Mihályi, a kovács megszökött... — Megszökött... megszökött... — mondta utána csendesen Kicsi Biri, és szemlátomást egyelőre nem tudott magához térni a meglepetéstől. Ennyi baj egyszerre még őt is levette a lábáról. De ez egy pillanatig tartott csupán, aztán megrázta magát, mint a kutya szokta hideg fürdő után, és már újra kiabált: — Téged csukatlak a helyére, gazember! Összejátszottál vele, bűnrészes vagy! A fiú ijedten tiltakozott: — Dehogy vagyok én bűnrészes. Kikéredzkedett félre való dolgára, és mivel látta, hogy egyedül vagyok, elkapta a torkomat. A puskát kicsavarta a kezemből, belökött a budiba, az ajtót meg rám zárta. Ott ordítoztam egy fél óráig, amíg a kisbíró előkerült, az engedett ki. (Folytatjuk)