Tolna Megyei Népújság, 1965. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-04 / 2. szám

?OlN„ -----­V ILAO PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK i NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Egy év után a Dombóvári | Fémtömegcikkgyártó XV. évfolyam, 2. szám. ARA: 60 FILLÉR. Hétfő, 1965. január 4. Vállalatnál ' 3. o. Tanuló borászok a pincében 5. o. Egy lány a lejtőn 7. J llj feladatok felé |\ I B I ■ r r ■ f ■ I ■■ ■■ . rr ■ Dobi István újévi köszöntője Dobi István, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke január elsején a követ­kező újévi köszöntőt mon­dotta el a rádióban és a te­levízióban: — Az ünnepi gondolatok, ame­lyekkel az új esztendő érkezését fogadni szoktuk, — mikor éjfél­kor felcsendül a Himnusz, a leg- önfeledtebb szórakozás is félbe­szakad pár percre, valami formá­ban mérlegre tesszük a múltat és a jövőt, ítélkezünk magunk és dolgaink felett —, az idén össze­fonódnak a felszabadulás husza­dik évfordulójára való emléke­zéssel. Boldogok vagyunk azért, ami van, és okulunk abból, ami húsz éve és azóta történt; — 1945-ben alapjaiban megvál­tozott az élet ezen a sok vihart, szenvedést, nyomorúságot megért, történelmi napsütést ezer év alatt keveset látott magyar földön. A felszabadulás óta sokat dolgoz­tunk. Hol jól, hol rosszul, hol több, hol kevesebb szerencsével, de jó szándékkal, és valamire ju­tottunk, amiben örömünk van, amire néha büszkék is szoktunk lenni. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy történelmünknek soha sem volt még hasonló sikerekben gazdag húsz esztendeje. A nép elnyerte szabadságát és végre meghódította a földet, ame­lyen él, ura lett saját sorsa inté­zésének. — A felszabadulás évforduló­jára való emlékezés tanítást és ösztönzést ad további erőfeszíté­sekre, még jobb munkára a nép, a haza javára, bátorítást, hogy le­gyünk merészek terveinkben, soha se rettenjünk vissza az utunkba vetődő nehézségektől. Ilyenek mindig lesznek, de le tudjuk győzni őket. — 1964-ről, mint eredmények­ben gazdag esztendőről beszélhe­tünk. Ha körülnézünk az ország­ban — s tegyük ezt minél sűrűb­ben és minél figyelmesebben, — láthatjuk az erősödés, a gya­rapodás, a nagyobb jólét ál­landóan szaporodó jeleit és biztosítékait Látjuk a szebb és gazdagabb vá­rost és falut, a terjeszkedő, fejlődő, éjjel-nappal termelő ipart, szocialista mezőgazdasá­gunk mindinkább korszerű nagy­üzemeit. A nép javára szolgáló intézményeink fejlődését, erősö­dését. — Látjuk a munkát, eredmé­nyeit és mögöttük az embert. Az idősebbeket, akik még magukban hordozzák a húsz év előtti félel­met, s akkor még bizonytalan re­ménykedések emlékét is, tehát közvetlen élmények alapján tud­ják összehasonlítani a múltat és a jelent, lemérni önmaguk és egész nemzedékük cselekedetei­nek értékét. És látjuk a fiatalok erős nemzedékét. A fiatalság egyik fele beleszületett, a másik belenőtt a szocializmus szinte korlátlan lehetőségeibe. Hasznos, ha ők is alaposan elmélyednek a húsz év történetébe és okulnak belőle. A jövőért való felelőssé­get most már velük együtt hor­dozzuk, de a munkából és a fe­lelősségből mind többet kell át­vállalnia az ifjúságnak, ez az élet természetes rendje, — Nézzük a húsz évet és benne külön az 1964-es esztendőt. Tö­rekszünk tanulni belőle, a sike­rekből és kudarcokból egyaránt, így indulunk neki az új esztendő­nek. örüljünk a sikereknek, de ismerjük be tévedéseinket és mu­lasztásainkat is. Eredményeinket a kommu­nisták, a Magyar Szocialista Munkáspárt elvhfi, megfon­tolt, bölcs vezetésével, népünk tehetségével és szorgalmával, s annak a nemzeti egységnek a segítségével értük el, ami a párt és a munkásosztály körül kialakult. Sikereink, előrehaladásunk nagy­mértékben összefügg a testvéri szövetséggel amely felszabadí­tónkkal, a Szovjetunióval és né­peivel összefűz bennünket, és a szocialista országok minden ér­telemben szépen fejlődő, el­mélyülő együttműködésével. — Vannak dolgaink, amelyek jobban mehetnének. Gondolok a munkafegyelemre, a takarékos­ságra, a termelékenységre, a szor­galomra, annak a tudatnak az erősítésére, hogy ez ország való­ban a miénk, a dolgozó népé, annak érdekei, javai felett — le­gyenek azok kicsinyek, vagy na­gyok — ennek megfelelően kell őrködnünk. Ha hibáinkon akár csak fokozatosan is tudunk javí­tani, máris kevesebb panaszkodni valónk lesz a kihasználatlan le­hetőségek miatt, és még erőtelje­sebb, lendületesebb lehet a fejlő­dés. — A múlt év tapasztalataival, a jövő bíztató reménységével, a szocializmusba vetett hittel in­duljunk új feladatok megoldása felé az új esztendőben. Szeretet­tel köszöntőm minden magyar testvérünket, hazánk minden hű fiát itthon, s idegenben is mind­azokat, akik lélekben, gondolko­zásban velünk vannak, egyetérte­nek a szocialista haza boldogu­lására és a nemzetközi politi­kában a béke védelmére, a népek békés egymás mellett élésére, annak szolgálatára irányuló erő­feszítéseinkkel; — Ezekkel a gondolatokkal kí­vánok eredményes, munkában, sikerekben gazdag, békés, boldog új esztendőt minden kedves hall­gatómnak; Az új év első napjai Több fontos rendelet a Magyar Közlönyben — Megkezdték 12 ezer gépalkatrész átárazását — Ahol még december van és ahol értekezlettel kezdődött — Utoson az egész műhely A termelőüzemekben, a válla­latoknál, az intézményeiméi, egy- söóval megyeszerte mindenütt tegnap ismét megkezdődött a munka. Az év első munkanapján a közös gazdaságokban feltehető­en a Magyar Népköztársaság hi­vatalos lapja volt a legizgalma­sabb olvasmány. A Magyar Köz­löny 82. száma ugyanis több, igen fontos rendeletet közöl. Ezek kö­zül első helyen említjük a pénz­ügyminiszter és a földművelés- ügyi miniszter együttes rendele­tét a termelőszövetkezetek 1965. évi állami támogatásáról. E ren­delet hatálya kiterjed a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetekre, a halászati tsz-ekre, a termelőszö­vetkezeti csoportokra, az egy­szerű mezőgazdasági szövetkeze­tekre és a hegyközségekre. Ezen­kívül a legeltetési bizottságokra, valamint vízgazdálkodási társula­tokra. E rendelet január 1-én lépett hatályba, és szerves része a 3004/7-es számú kormányhatáro­zatnak. A Magyar Közlönyben olvashatjuk még a földművelés- ügyi miniszter rendeletét a me­zőgazdasági gépi munkák és gép­bérlet díjának megállapításáról a termelőszövetkezetek szakember- ellátásának új rendszeréről és a termelőszövetkezeti szakemberek- kedvezményeiről. Megjelent az FM rendelete a szervezett mező- gazdasági szaktanácsadásról. Ilyen szempontból a mezőgazda- sági üzemek vezetői és tagjai valóban elmondhatják, hogy szá­mukra ez az esztendő jól kezdő­dik, már ami az állami támogatá­sok és segítségnyújtások további méreteit és mértékét illeti. Több közös gazdaságból a lel­tározások befejezéséről érkeztek hírek. Elvégezték ezt a munkát az izményi Gábor Áron Tsz-ben is, ahol tegnap a község és a tsz vezetői kibővített vezetőségi ülésen beszélték meg a további tennivalókat. Tavaly gyakran volt az érdeklődés középpontjá­ban a pálfai Egyetértés Tsz, ahol Díszszemle Havannában a forradalom évfordulóján Havanna (MTI). Január máso- dikán ünnepelte Kuba népe a forradalom győzelmének év­fordulóját. Az ünnepi díszszemlén megjelentek a kubai közélet kép­viselői. A díszszemlét 21 löveg össztüze vezette be, majd megkezdődött a kubai fegyveres erők impozáns seregszemléje. A katonai parádé után Fidel Castro, a Kubai Szocialista For­radalmi Egységpárt országos ve­zetőségének első titkára, a kubai forradalmi kormány elnöke mon­dott beszédet. A kubai miniszterelnök két és fél órás beszédében főleg az or­szág belső helyzetével foglalko­zott. — Kijelenthetjük, hogy a forradalom hatodik éve kitűnő év volt. Megelégedéssel álapíthatjuk meg, hogy számottevően nőtt a termelés. A nemzetközi helyzettel foglal­kozva a miniszterelnök ironikus hangon jegyezte meg: az imperia­listák hiába reménykednek ab­ban, hogy Kuba az Egyesült Ál­lamokkal való kapcsolatainak ja­vítása érdekében eltávolodhat a szocialista tábortól. Hangsúlyozta, hogy Kuba még akkor sem fo­gadna el segítséget az Egyesült Államoktól, ha azt kamatmente­sen ajánlaná fel. Nem fogadnánk el, mert nem hiszünk nekik — szögezte le a miniszterelnök. Ez­után így folytatta: Ha a világon egyetlen szocialista ország lenne csak, akkor sem tagadnánk meg, a világ minden kincséért sem, hogy szolidaritást vállaljunk vele. Az imperialistáktól pedig semmit sem akarunk. Semmiféle felté­telt nem fogadunk el, csak a nemzetközi jog szabályait és tör­vényeit* 1964-ben sok szép munkasikert értek el a szövetkezeti gazdák. Erről lapunk is többször beszá­molt olvasóinak. Ebben a terme­lőszövetkezetben a főkönyvelő szobájában tegnap még decem­bert írtak, persze csak képlete­sen. Kovács János főkönyvelő ugyanis január 3-án fejezte be a december havi tételek könyvelé­sét. Úgy számította, hogy negye­dikére, tehát mára naprakész ál­lapotba kerül ezzel a munkával. Pálfán egyébként ezekben a napokban a számviteli dolgozók munkáját tartják a legfontosabb­nak. Érthető, mert közeleg a zár­számadó közgyűlés időpontja. „Úgy számítjuk, . hogy e hónap végén, jövő hónap elején kerül sor a zárszámadó közgyűlés meg­tartására. Addig még nagyon sok a tennivaló” — mondotta Kovács János főkönyvelő. A közös gaz­daság elnöke szokásához híven, az év első munkanapját is a tsz- tagok között, a munkahelyeken töltötte. Bonyhádon a gépállomáson teg­nap reggel 6 órakor vezetőségi üléssel kezdték az esztendő első munkanapját. Kissé ironikusan jegyezte meg Bagoly Árpád fő­mezőgazdász, hogy tavaly a gép­állomás sok bírálatot kapott. Az üzem jórészt erről volt neveze­tes. Úgy akarják kezdeni az évet, hogy az idén inkább több dicsé­retet kapjanak. A reggeli vezetőségi ülés is ennek szellemében foglalkozott az elkövetkezendő napok tenni­valóival. Később a brigádvezetők, majd őket követően a főmérnök irányításával a műhelyi dolgozók értekeztek. Értekezletek szem­pontjából mindenesetre a Bony­hádi Gépállomáson el lehet mon­dani, hogy ez az esztendő jól kez­dődött. De talán azért volt teg­nap annyi értekezlet, hogy a le­hető leggyorsabban megúnják. A műhelyben különben délelőtt tel­jes lendülettel dolgoztak az em­berek. Tipizálták a gépjavítást, most az Utosok vannak so­ron, éppen ezért a szorgos munkát a főmezőgazdász így jellemezte: Utoson az egész műhely. A Kanacsi Állami Gazdaságban tavaly még idejében befejezték az; őszi mélyszántást, jó minőség­ben végeztek el minden munkát és Vadai Mihály igazgató tegnap örömmel közölte, elmaradás nélkül kezdik a 65-ös esztendőt. Január 3-án hét erőgép a szer­ves trágyát hordta szarvasokba ás negyven nődolgozó a dohányt si­mította. • Szekszárdon az AGROKER Vállalatnál az év első munka­napján kezdték meg az alkatré­szek átárazását. Átlagosan 20—25 százalékkal csökkent az alkatré­szek ára. Az átárazás nagy mun­ka, mert körülbelül 60 millió forintot érő készlet­ről és 12 ezer féle gépalkat­részről van szó. Mint kuriózumot említették meg az AGROKER vezetői, hogy az átárazási papírok súlya 53 kiló- gramm. Viszont mint pozitívu­mot hangsúlyozták, hogy tavalyi gépeladási tervüket 102 százalék­ra teljesítették, műtrágyaeladási tervüket 100 százalékon felül, nö­vényvédőszer eladási tervüket 113 százalékra teljesítették. Ez vég­eredményben azt jelenti, hogy tavaly az AGROKER általában ki tudta elégíteni a mezőgazda- sági üzemeket. Az lenne a leg­szebb újévi ajándék, ha 1965- ben alkatrészekből is minden igényt ki tudnának elégíteni. 25000 garnitúra bútort és 430000 gyümölcsládát készítenek a Faipari Vállalatnál Ünnep utáni hangulatban kez­dődött az év első munkanapja a Faipari Vállalatnál. A munkások a kétnapos szünet után folytatták a múlt évben abbahagyott terme­lést, nem volt fennakadás a fo­lyamatosságban. A vállalat vezetősége tegnap megkezdte az 1965. évi terv vég­rehajtásával kapcsolatos teendők megállapítását, ugyanis az 1965. évi terv felbontása hónapokra tegnap történt. Az idei terv lé­nyegesen nem különbözik az 1964. évitől. 1500 Háry-garnitúrát és e*er Béke-garnitúrát kell a Vál­lalatnak elkészítenie, ugyanakkor a tolnai üzem 430 000 gyümölcs­ládát készít. Profilváltozás a vál­lalatnál az 1965-ös gazdasági év­ben nem lesz. A terv azonban lényeges voná­sokban különbözik az 1964. évi­től, ugyanis a létszámterv sokkal szoro­sabb, a termelékenység növe­lése pedig gondosabb, szerve­zettebb munkát követel. r­Uj íanáesvállalaf kezdte meg működését Hőgyészen Január elsejével hatályba lé­pett az a megyei tanács vb-hatá- rozat, amelynek alapján a Si­mon tornyai Vegyesipari Vállalat­tól leválasztják a hőgyészi és a tamási részleget, megszüntetik a Szekszárdi Ruházati Ipari Válla­latot és új tanácsvállalat alakul, Tolna megyei Textilfeldolgozó Vállalat néven. Az új vállalat székhelye Hőgyész. Telefonon „kerestük fel” Witzl Jánost, a vállalat igazgatóját, hogy érdeklődjünk: Hogyan telt el az új vállalat első munkanapja. — Minien részlegnél és a köz­ponti irodáknál is reggel megin­dult a munka. „Boldog újévet” köszöntéssel ünnepelték nálunk is egymást a dolgozók, ebben azonban, úgy hiszem, külön jó­kívánságok illették az új vállala­tot is. — Melyek voltak az első in­tézkedések? (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom