Tolna Megyei Népújság, 1965. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-17 / 14. szám

1965. január 17. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 0 Találmányi díj: egymillió-nyolcszázezer forint Időszakos iszákosság Egymillió-nyolcszázezer forint feltalálói díj! Ez az összeg már önmagában is jelzi, hogy világ- viszonylatban is nagyjelentősé­gű találmányról van szó. És való­ban. A találmány új fejezetet nyitott a timföldiá'ántás történe­tében. Tudnivaló, hogy amíg a bauxit- bó] timföld lesz, hosszadalmas és bonyolult folyamaton kell keresz­tül mennie. Az őrölt bauxitból először lúggal zagyot képeznek, majd különböző előkészítő műve­letek utón következik a feltárás. A bauxit feltárása 160 C fok fe­letti hőmérsélkleten, a folyadék túlihevítésére alkalmas, erősfalú, jól záró tartályokban, úgyneve­zett autciklávókban történik. A hagyományos módszernél a Zagyot minden egyes tartályba küLön-külön töltik be és ugyan­így ürítik ki. E szakaszos eljárás bonyolult és nehézkes módszeré­nek vetett véget a találmány az­zal, hogy megoldotta a folyama­tos feltárást, amelynél a külön­böző technológiai műveletek meg­szakítás nélkül kapcsolódnak ösz- *ze — a bauxit őrlésétől kezdve a hígításig, vagyis amíg a bauxit­ból alumíniumgyártásra alkalmas timföld lesz, A találmány másik része a M- lenclópcsős expanzió. Mint neve is jelzi, kilenc fokozatban teszi alkalmassá annak a gőznek az újrafelhasználását, amivel előbb a zaggyal teli tartályokat fűtötték Egy harmincnégy éves olvasónk Írja: Fiatal életét elrontotta, mert huszonhat éves kora óta „fogyaszt­ja a sseszes italt", de nem folya­matosan iszik. Vannak hetek, sőt hónapok, hogy nem is kívánja az alkoholt. Viszont van olyan Idő­szak, hogy nem tud ellenállni, s napokig iszik. Ezért hivatalában és családjában súlyos zavarok állnak elő. Nagyon szeretne megjavulni. A Négyszemközt segítségét kéri, mert elpusztítja magát... stb. Milyen be­tegség ezT Van-e segítség? Kedves Olvasónk! Hosszú leveléből kétséget kizáróan megállapítható, hogy ön időszakos lszákosságban szenved. (Dypsomanla). Ez egy perio­dikusan ismétlődő ellenállhatatlan vágy (ivásl kényszer) az alkohol él­vezése iránt, melyet közbeeső józan, mértékletes életmód vált fel. Jellem­ző sajátossága, hogy a rohamszerű Iszákosság, kóros hangulatok alapján fejlődik, és pedig rendszerint olyan embereknél, akik máskülönben jó­zan életűek, sőt nem egy közülük fel Az expanziós tartályokban fel­szabaduló gőzökkel nemcsak az elörmelegj tőket tudják felfutom, hanem a folyamatos feltáró sor tartályainak egyhaonadát is. így egy tonna timföld termeléséhez a korábbi 2,65 tonna helyett csupán 1,15 tonna gőz szükséges. E nagy­arányú gőzfogyasztás-csökkenés 93 százalékát a folyamatos fel­A folyamatos feltárást kiegészítő expanziós edénysor, amely a gas hőmérsékletű bauxitzagy hőtartalmát hasznosítja. tárás, 67 százalékát pedig a ki- lendépcsős expanzió eredményez­te. A találmány révén évi 90 mil­liós megtakarítás jelentkezik. Ez­után a megitakarítás után kap­ták a feltalálók az 1 800 000 fo­rintos találmányi díjat. A feltalálók: Juhász Ádám ko- hómémök, Nagy László, dr. Sig- mond György vegyészmérnökök, valamint Ottohál Imre, Vétek La­jos. Steiner János, Pénzes Imre, Vidovszky Ferenc és Wentzeli Kálmán gépészmérnökök. (P. EJ rohammentes időben utálja a szeszes Italt. Kóroktani szempontból elsősor­ban az örökölt terheltség jön tekin­tetbe. (Epilepszia, esetleg más ideg­betegség). A betegség néha a 30—40- es években, gyakran azonban már a serdülés alatt kezdődik. A beteget minden kiváltó ok nélkül különös idegenszerű érzés fogja el. Félelem lepi meg, nyugtalan, ingerlékeny. A munkához sem kedve sem kitartása nincsen. Egyeseknél öngyilkossági gondolatok fejlődnek, önvádlások lép­nek fel. Ijesztő álmok, étvágytalan­ság, szívdobogás, főfájások lepik meg.- A betegek kínzó vágyat éreznek az alkohol Iránt, amelytől kellemetlen érzelmeik enyhülését várják. Elkezde­nek Inni, válogatás nélkül. A beteg kocsmáról kocsmára jár. Mindent el­ad, elzálogosít. Szükség esetén meg­issza a denaturált szeszt is. Erkölcsi­leg jól fejlett ember, dypsománlás ro­hama alatt csakhogy Italhoz jusson, lophat, rabolhat sőt gyilkolhat is! A roham rendesen nagy fáradtsággal és álmossággal végződik, amikor bár­hol, erdőben, árokban lefekszik és Sugárzó anyagok felhasználása a mezőgazdaságban mélyen 12—24 óráig is elalszik. Fel­ébredve, kóros állapotára hiányosan emléksztjc. Hangulata nyomott, tettét szégyelli, keserű szemrehányást tesz magának, sőt még öngyilkossági gon­dolatokkal foglalkozik, ez a depresz- szió két-három nap alatt elmúlik. Az Amikor az atomenergia békés felhasználósáról van szó, a leg­többen azokra az atomreaktorokra gondolnak, amelyek villanytelepe­ken elektromos áramot termelnek hatalmas jégtörő-, vagy szállító- hajók motorjait hajtják; CSIRÁTLANlTÓ GAMMA- SUGARAK Viszonylag kevesen tudnak az atomenergia egyéb hasznáról pe­dig ezek jelentősége a mezőgaz­daság számára ma legalább ak­kora, mint a közvetlen energia- termelésé. Az atomreaktorokban különféle kémiai elemek átalakulnak, radio­aktívvá válnak, ami azt jelenti, hogy önmaguktól fokozatosan el­bomlanak, miközben láthatatlan, de műszerekkel kimutatható suga­ra Icát bocsátanak ki. Ezeket a sugárzó, radioaktív anyagokat igen sokféleképpen lehet hasz­nosítani. Az atomreaktorokban keletkező sugárzó anyagok nagy kincset érnek például a növény- nemesítők kezében, akik fel is használják azokat az eddigieknél bővebben termő, betegségekkel, kártevőkkel, faggyal szemben el- lenállóbb. koraibb érésű, új nö­vényfajták előállítására. Kevesen tudják, de már hazánkban is ter­mesztünk olyan intenzív növény­fajtákat, amelyeknek előállításá­nál felhasználták a láthatatlan sugarakat. Köztudomású, hogy a burgonya téli tárolásánál a csírázás miatt nagyon sok értékes tápanyag megy veszendőbe. Ha nagy áthatoló­képességű, úgynevezett gamma­sugarakat irányítunk az elraktá­rozott burgonyára, az nem fog kicsirázni. A sugárzás valósággal megbénítja a csírázást, nagyon sok értékes tápanyag marad, ugyanakkor a burgonyának sem ízében, sem más tulajdonságaiban nem találunk semmi változást, ROVARIRTÁS BESUGÁRZÁSSAL Sikerrel alkalmazták a sugara­kat kártevő rovarok irtására. Egy délamerikai hatalmas állat- tenyésztő vidéken rettenetes káro­kat okozott egy légyfajta, amely petéit az élő állatok húsába rakja és a kifejlődő rovarok elpusztít­ják az állatokat. Megpróbálták a légyfajtát különféle mérgekkel ir­tani, de nem értek el eredményt. Ekkor milliárdszámra kezdték te­nyészteni a légyfajtát. Alkalmas berendezéssel naponta befogták az üzemben szaporított legyeket és olyan sugáradaggal kezelték azo­kat, amitől nem pusztultak el, de szaporodásra képtelenné váltak. Az ilymódon kezelt legyeket sza­badon engedték. Ezzel elérték, hogy egyre ritkábban fordult elő két különböző nemű és szaporo­dásra képes' légy találkozása. Rö­vid idő alatt ezen az úton sikerült teljesen megszabadulni a kártevő­től és sok-sok milliárdos értéket mentettek meg a pusztulástól. A radioaktív sugárzások az anyagba behatolva maguk is meg­változnak. Eltérnek eredeti irá­nyuktól, szóródnak, és energiájuk is megváltozik. A sugárzás tulaj­donságainak megváltozása függ annak az anyagnak az összetéte­létől. amelybe a sugárzás beha­tolt. Ezt a jelenséget felhasznál­ják az anyagok összetételének vizsgálatára. A mezőgazdaságban ilyen módszerrel mérik például a talaj nedvességét. A műszert rá­helyezik a talaj felszínére és az máris mutatja, mennyi a felső ta­lajrétegek víztartaléka, amiből a szakember könnyen megállapítja, mennyi öntözővíz adagolására van szükség. hatásos eszköz A kísérletező tudósok atomre­aktor segítségével sugárzó álla­potba tudják hozni a növényi tápanyagokat (műtrágyákat, stb.) és a láthatatlan sugárzás mérésé­vel megállapítják a növények téplólékfelvételének törvényszerű­ségeit és javaslatokat tesznek a korszerűbb, gazdaságosabb trágvá- zási. talajjavítási, agrotechnikai módszerekre; Hosszan lehetne még sorolni az atomtechnika békés alkalmazásá­nak eredményeit. Azonban e né­hány bemutatott példa is bizo­nyítja: a hozzáértő szakember ke­zében már ma — az atomkor kezdetén — is hatásos eszköz a békés mezőgazdasági termelésben. Dr. Máté Ferenc életkedv visszatér és újabb rohamig a beteg rendes józan életet folytat. Sok értékes ember szenved e beteg­ségben. Az egész roham 2—14 napig tart. A rohamot követő normális szak Igen különböző. Hetek és évek között Ingadozik. Tanácsunk, sürgősen ke­resse fel a szekszárdi kórház Ideg- gyógyász főorvosát, aki az orvostudo­mány mai fejlettsége mellett, meg fogja gyógyítani. Zöld hályog Vadas Imréné írja Mázáról: „Van a községünkben egy vak ember. Azt mondják zöldhályogja van. Mi az a zöldhályog, hogyan kapja meg az ember és valóban meg lehet tőle vakulni?* A glaukóma, népies „zöldhályog” elnevezése onnan ered, hogy a be­tegség bizonyos alakjainál a pupilla területe zöldes-szürkének szokott lát­szani. Minden szem belsejében ál­landó nyomás vagy feszülés (tenzió) van, amely a szem burkait belülről kifelé bizonyos erővel feszíti. A fe­szülés foka műszerekkel pontosan lemérhető. Ha a belső feszülés bár­mely okból . tartósan fokozódott, a szemet glaukómásnak mondjuk. A glaukóma legelső és legfontosabb tü­nete a szem belső feszülésének fo­kozódása. A többi tünet jórészt egy­szerűen a fokozott nyomás (tenzió) következménye. Vannak azonban emellett olyan tünetek is, amelyek a fokozott feszüléstői függetlenül, sőt néha azt megelőzve fejlődnek ki. Azo­kat a glaukómákat, amelyek anél­kül jönnek íétre, hogy keletkezésük valamely más szembetegséggel lenne összefüggésben, elsődleges glaukómá- nak nevezzük, megkülönböztetésül az úgynevezett másodlagos glaukómáktól, amelyek különböző egyéb szembeteg­ségeknek következményei. A szem feszülésének emelkedése, bármilyen okból eredjen is, a szemre mindig igen káros hatással van, elsősorban azért, mert a látóideg rostjai a foko­zott nyomás következtében részben vagy teljesen elsorvadhatnak, ami úgy a centrális, mint a perifériás lá­tásnak kisebb-nagyobb mértékű, ál­landó megromlását, elhanyagolt vagy kedvezőtlen lefolyású esetekben pedig a szem teljes megvakulását okozhatja. Ha a feszülés hirtelen emelkedik, vagy ha fokozatosan emelkedve na­gyobb fokúvá lesz, a szem vérkerin­gésének megzavarása pangást okoz­hat a kötőhártya vérereiben is, ami­nek következtében a kötőhártjya ilyenkor belövelt, vörös, sőt súlyo­sabb esetekben vizenyős. Ezenkívül szenved a szaruhártya is, ami részint a szaruhártya szövetének egyenletes füstszerű elzavarodásában, részint felszínének borzolt vagy szurkait vol­tában nyilvánul meg. Hirtelen tá­madt, vagy feszülés miatt a szaru­hártya lemezeinek erősebb megfeszü- lése magában is csökkenti az átlát­szóságot és sokszor csak ez a nagy feszülés magyarázza meg a füstszerű elzavarodást. Ezt az is bizonyítja, hogy ilyenkor a nyomás fokozódásá­nak megszüntetése pillanatában át­látszóvá válik az előbK még zavaros szaruhártya. (Például: műtéteknél a szemesarnok megnyitása után). Ha azonban a nyomás napokon át tart a zavarodáshoz vizenyő is társul, úgy a zavarodás fokozódik. Ez nem tűnik el a nyomáscsökken­tő műtét közbén, hanem visszafejlő­déséhez több nap szükséges. A gyul­ladásos glaukóma, ritka kivétellel idő­sebb, 50 éven túl levő egyéneknél fordul elő. Hajlamosító tényezők: a verőerek elmeszesedése és a távol­látó szemalkotás. Közellátó szeme­ken a glaukóma igen ritka. Egyes családokban úgy látszik öröklékeny a baj. Nőknél gyakrabban fordul elő. Egyes népfajok, mint például zsidók különösen disponáltak. Az elsődleges glaukóma mindig mindkét szemet tá­madja meg. A két szem megbetege­dése között néha igen hosszú idő te­lik el. A szem a legféltettebb kin­csünk! Annak betegsége esetén azon­nal forduljunk orvoshoz. Idejében minden betegség gyógyítható! Foglalkozási betegség ideges alapon T. Katalin szekszárdi olvasónk kérdezi: Ideges alapon van-e fog­lalkozási betegség? Egyes alkatilag ideggyenge egyéne­ken egy bizonyos foglalkozás kereté­ben megnyilvánuló, sokszor ismételt cselekménnyel kapcsolatban beálló, rendszerint merev görcs vagy reme­gés, esetleg „bénulás’*. A kétségtele­nül ideges megbetegedés létrejötté­ben színlelt, mesterkélt momentu­mok, lelki feltételezettség, okvetlenül szerepet játszanak. A beteg, a neki nem kedves feladatot ilyen módon elhárítja magától. Leghétköznapibb formája az „írógörcs*' (megigráfia). Egy-két sor írás után, néha már az írás kezdetén az Ujjak görcsösen be­hajtanak, vagy kifeszülnek. Máskor remegnek vagy mozdíthatatlanokká lesznek, ami által az írás enyhébb esetekben eltorzul, máskor teljesen le­hetetlenné válik. Emellett se szeri se száma a különböző foglalkozási gör­csöknek, amelyek közül megemlítjük még a zongorások, hegedűsök, var­rónők, gépírók, szabók, órások... stb. foglalkozási görcseit. > \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom