Tolna Megyei Népújság, 1965. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-15 / 12. szám

TOLNA MEGYEI NEFŰJSAG 1965. január 15. A csatársor játékán akar javítani Ludas edső Hol tartunk atlétikában? Az NB III-as bajnokság befeje­zése után a nagymányoki játéko­sok nem tértek azonnal pihenőre, két héten át folytatták az edzést, mielőtt aktív pihenőre tértek. Lu­das Béla, a csapat edzője a mun­katerv elkészítésénél számításba vette az együttes tavalyi teljesít­ményét, és erre építette fel az idei edzéstervet is. Az elmúlt évi bajnokságban a csatársor a várt­nál gyengébb teljesítményt nyúj­tott, és az edző különösen a csa­tárjátékon akar javítani, hogy meg tudják állni helyüket az NB III-ban. Éppen ezért, edzéstervé­be a tavalyi évinél több egyéni foglalkozást és taktikai elemeket épített be. Ezenkívül a csapat ; kollektív küzdő szellemén és álló- I képességén is szeretne még javíta- 1 ni. Az edzéseket január 12-én j kezdték el. A játékosállomány : elég gyér. jelenleg a következő ' játékosok állnak a csapat rendel­kezésére: Bancsi, Tóbiás, Hucker, Bertha, Nagy, Farkas, Molnár, Kozma, Becze, Demeter. Kész, Csordás, Wusching. Tehát jelen­leg 13 játékossal kezdett a csapat, és esetleg közben tudnak erősíte- | ni. Erre azonban kevés a lehető­ség. A bányánál dolgozó Wéber j és Szőcs három műszakban dol- ! gozik, így az ő játékukra már , nem is lehet számítani. Komáromi is bejelentette, hogy más egyesü­letbe kívánja igazoltatni magát, így NB III-as csapataink közül I pillanatnyilag Nagymányok áll leggyengébben játékosok szem- | pontjából. Ennek ellenére az edző, a játé­kosok és a vezetőség a szurko­lókkal együtt nem adja fel a har­cot, bízik abban, hogy ütőképes 1 együttest sikerül kialakítani. , Tervszerű munkával, heti négy— I öt edzéssel készülnek a bajnok­ságra. A nagymányoki sportked- | velők is bíznak abban, hogy a nagymányoki brikettüzem továb­bi támogatást ad az együttesnek, mert a szurkolók nagy tábora is kitart mellettük és így nem kell félni a nehéz mérkőzéssorozattól. Aki gyorsabb voit a labdánál Emlékek, mazikok Evans, a vi­lághírű angol FIFA-játékvezető sportmúltjáról, amelyet a Ma­gyar Labdarúgók Szövetsége Já­tékvezető Testületének hivatalos lapjából, a Játékvezetőből vet­tünk át: V. Este a mérkőzést követő ban­ketten azután mindenre fény de­rült. A vendégcsapat tréfáskedvű játékosai — miután megtudták a hotelportástól, hogy én is a szál­loda lakója vagyok — indítottak kérlelhetetlen harcot pihenőm ellen. Ami — az elmondottak alapján teljes mértékben sikerült, MöSöly, derű. kacagás, happy end — harag nélkül. . . Csak az­zal a játékbabával nem voltam sehogysem kibékülve ... MAGYAR RAPSZÖDIA . .. Nagyon sok nemzetközi klub- és kupameccset, valamint orszá- I gok közötti válogatott mérkőzést vezettem Párizsban, Brüsszelben, Stockholmban, Koppenhágában, Amszterdamban. Oslóban, Zü­richben. Bernben, Lisszabonban, Madridban, Belgrádban, Rómá­ban, Becsben .csakúgy, mint Rio de Janeiróban, valamint egyéb délamerikai városokban. Sokan kérdezték már tőlem já­tékvezetői működésem során; nem vagyok-e ideges a mérkőzések előtt? Én mindig határozott „nem”-mel feleltem. Ez alól csak az általam 1049-ben, Budapesten ve­zetett magyar—osztrák nemzetek közötti válogatott mérkőzés volt a kivétel. . Nem csoda, hogy mérkőzésem előtt vegyes érzelmeim voltak, hisz én voltam az első szigetor­szági játékvezető, aki a háború óta Magyarországra jött, no és, — mi "tagadás — jól is akartam sze­repelni. Félelmem azonban, a ha­gyományos magyaros vendégsze­retet hatása alatt, hamarosan el­oszlott, Vendéglátóim valóban elhalmoztak mindennel, ami szép. jó és finom. Még a gondolatomat is lesték. Sohasem fogom elfelej­teni és mindenkor szívesen gon­dolok vissza Budapestre, a tün­dérszép Margitszigetre, amit jog­gal neveznek a Duna királynőjé­nek ... Második játékvezetői működé­sem alkalmával, az ugyancsak Budapesten lejátszott magyar— osztrák válogatott találkozón is­mertem meg Zsolt István kollé­gámat, Róla el kell mondanom, hogy — miután láttam már őt szerepelni a világ-kupában. — a világ egyik legjobb játékvezető­jének tartom. Gyors, határozott és döntései után vitának nincs helye. „Good luck, Steve!" Sok Nagy probléma előtt állnak az alsóhídvégi sportvezetők. Az el­múlt bajnoki idényben labdarú­gócsapatukat a megyei II. osz­tályban szerepeltették és ennek alapján szeretnének a megyei B- ben szerepelni. Ennek azonban elháríthatatl"n dal"’ v n mi­vel a megyei B-ben kötelező az ifjúsági csapat szerepeltetése, ugyanakkor Alsóhídvég felnőtt csapatának játékosait is három helyről verbuválja össze. A ve­zetőség megkísérli az ifjúsági csa­pat megszervezését, de — saját bevallásuk szerint is — ez re­ménytelen. * A Dombóvári Járási TS vasár­nap délelőtt rendezte a járás asztalitenisz-bajnokságát. Ezen Dombóvár, Nak, Gyulaj, Szakcs és Kurd versenyzői képviseltették magukat. Eredmények: Női egyé­ni: 1. Hodász Gyuláné (DVSE), 2. Szabó Klára (Gőgös Gimnázium), 3. Takács Mária (Apáczai Gim­názium). Férfi egyéni: 1. Barsai Gyula (DVSE). 2. Csurgai László (DVSE), 3, Podráczky Tamás (Gő­gös Gimnázium). Férfi, páros: 1. Barsai—Podráczky (DVSE), 2. Békefi—Csurgai (DVSE), 3. Bé­res—Marosi (Gőgös Gimnázium). Vegyes páros: 1. Csurgai—Ho­dászné, 2. Podráczky—Szabó. 3. Barsai—Takács. * A falusi dolgozók téli sparta- kiádjának versenysorozata befe­jezéshez közeledik a dombóvári járásban. Mucsiban, Kocsolán, Gyulajon és Szakcson már meg voltak a körzeti döntők, míg most folynak a körzeti döntők Döbröközön és Dombóvárott — sakk- és asztalitenisz-sportágak­ban. * A Szekszárdi Városi Asztalite­nisz Szövetség január 16—17-én, szombaton és vasárnap rendezi Szekszárd város 1965. évi ser­dülő. ifjúsági fiú és leány aszta­litenisz-bajnokságát. A verseny szombaton 15. vasárnap délelőtt 9 órakor kezdődik a III-as számú általános iskola tornatermében. Nevezéseket a városi szövetség január 16-ig fogad el. (Kivételes esetben a helyszínen is.) szerencsét, István!... Ha az életben még egyszer el­kerülnék Magyarországra, boldo­gan újítanám fel a régi szép és kedves emlékeket... (A labdarúgás kedvelői Evans élményszámba menő játékvezetői működéséről hosszú évekig be­széltek Magyarországon. Csodál­ták bámulatos gyorsaságát, és nem túlzott az a vélemény, hogy nála gyorsabb FIFA-játékvezető még nem vezetett Magyarorszá­gon mérkőzést. Szinte megegye­zően egyöntetű volt működéséről a napi- és szaksajtó megállapí­tása, amely így szólt: Evans gyorsabb volt — mint a labda!...) Nemzetközi játékvezetői sport­működésem talán egvik legszebb emléke az 1953-ban Rómában le­játszott OLASZ—MAGYAR VÁLOGATOTT mérkőzés ■"-lt. amelven a két ra­gyogó t"rikájú klassziscsapat futballfesdtivália valósággal el­kápráztatta a hatalmas és lelkes közönséget. A csillogó napfény visszatük­röződött a római stadion már­ványoszlopain, amikor százezer lelkes futballszurkoló „evvivá”-ja köszöntötte a pályára futó két, világhírű csapatot. Himnuszok, ünnepélyes zászlócsere, fotóripor­terek tömege. Egyszercsak a nap­fény elhomályosult, mert ezer galamb szállt fel a béke hírnöke­ként, majd ezután öt léggömböt eresztettek a levegőbe, amelyek az öt kontinenst jelképezték... A mérkőzést magyarok nyer­ték meg 3:0-ra, Puskással, Hideg­kútival, Kocsissal és Bozsikkal... Valósággal lehengerelték a győze­lemre éhes azzurikat. ..Halálos csapást mértek válo­gatottunkra a könnyű lábú; csillogó technikájú magyar futballművé- szek ás bemutatták az egész vi­lágnak a szellemesen sziporkázó kiismerhetetlenül egyedülálló ma­gyar játékstílust! — írta a mér­kőzésről szóló beszámolójában a Rómában megjelenő: .11 Corriere Dello Sport’’! A mérkőzés után azt nyilat­koztam a rádióban, hogy a ma­gyarok ezzel a játékukkal még Wembley-ben is legyőzik az an­gol válogatottat! Volt is mit nyel­nem barátaimtól és az angol szakvezetőktől. Nem sokkal később a magyar válogatott csapat engem igazolt, mert az „évszázad mérkőzésén”. Wembley-ben világra szóló 6:3 arányú győzelmet aratott, az ott­honában eddig még veretlen an­gol válogatott csapat fölött. * Emlékek, mozaikok egy világ­hírű angol FIFA-játékvezető sportmúltjából. Olyan játékvezető emlékei, aki gyorsabb volt — mini a labda!...) Első cikkünkben örömmel álla­pítottuk meg, hogy a rövidtáv- futásban még 1964-ben is tovább tartott a fejlődés. A női közép- és hosszútávfutásban már korántsem ilyen kedvező a helyzet. Viszony­lag még a 400 méteres síkfutás­ban biztatóbb valamivel a kép, de a 800 méteren már korántsem dicsekedhetünk. A 400 méteres síkfutásban Pin­tér Márta 1956-ban felállított 61,2- es csúcseredményét még ma sem tudták elérni. 1956 óta Demeter, majd a paksi Simon vette át a lista vezetését, 1961-től kezdődően pedig Bányai volt az élen, 1964- ig. Tehát az 1964-es esztendő hozta meg az őrségváltást. Az elmúlt évben ugyanis az első éves ifjú­sági Bárdos Erzsébet került az él­re és, mint ahogyan a 200 méteres síkfutással kapcsolatban is meg­állapítottuk, a rövidtávokon mu­tatkozó visszaesése azzal van szo­ros kapcsolatban, hogy a hosszabb távokon ért el kirobbanó sikere­ket. Bárdos tehetségéhez nem fért kétség korábban sem. Hiszen tá­volugrásban és 100 méteren is ki­tűnő eredményeket ért el, de úgy látszik, hogy az igazi távja 400 méter lesz, amit az is mutat, hogy az ifjúsági korhatár első évében azonnal egyetlen másodpercre kö­zelítette meg a csúcsot, és rajta kívül csak Pintér Márta ért el jobb eredményt. Ezek szerint ben­ne kell látnunk a jövendő csúcs­tartót, ha ilyen ütemben tud majd továbbfejlődni. Meglepően jó eredménnyel és főleg jó helyezéssel szerepel a lis­tán Hamar Mária is, akit sajnos éppen az 1964-es esztendőben vesztett el a Tolna megyei atlé­tika, visszavonulása miatt. Bányai Mária nem fejlődött már tavaly, ami a szorgalom hanyat­lásával is magyarázható. A paksi Simon Éva viszont szépen fejlő­dött az elmúlt évben, a bátaszéki Martin Máriával egyetemben. Ez­zel szemben a paksi Hídvégi Te­réz csak az 1963. évi szintet tar­totta 1964-ben is. Uj név viszont a listán Bendes Ilona (Szekszárd), Stafankó Erzsébet (Bátaszék) és Maller Aranka (Szekszárd) is. Eb­ben a versenyszámban különben nem volt már olyan nyomasztó a szekszárdi lányok fölénye, hiszen a legjobb 10 versenyző közé két paksi és két bátaszéki lánynak is sikerült magát beverekednie. 1. Bárdos Erzsébet (Szekszárdi Dózsa) 62,2 2. Hamar Mária (Szekszárdi Dózsa) 63,8 3. Bányai Mária (Szekszárdi Dózsa) 65,— 4. Simon Éva (Paksi Gimnázium) 68,3 5. Bendes Ilona (Szekszárdi Dózsa) 69,— 6. Hídvégi Teréz (Paksi Gimnázium) 69,3 7. Tóbiás Teréz (Szekszárdi Dózsa) 70,2 8. Stafankó Erzsébet (Bátaszéki VSK) 71,8 9. Maller Aranka (Szekszárdi Dózsa) 72,2 10. Martin Mária (Bátaszéki VSK) 73,— összefoglalva: a 400 méteres síkfutásban elsősorban az átlago­kat tekintve, idén értük el a leg­jobb eredményeket és mindössze a csúcseredményt nem sikerült túlszárnyalni. És ez elsősorban Bárdosnak, Hamarnak és általá­ban a színvonal további javulásá­nak az eredménye. a 800 méteres síkfutással foly­tatjuk vizsgálódásunkat, már a listán szereplő 6 név is elgondol­koztat bennünket. Hiába keres­sük ugyanis a másik négyet. Itt is Pintér Márta jelentette a csú­csot, Ugyancsak 1956-ban, 2:25,2- vel. Ezután alapos visszaesés kö­vetkezett, de 1962-ben már-már úgy látszott, hogy Bányai Mária személyében olyan versenyző fej­lődik ki, a kiapadhatatlan tehet­ségekkel rendelkező Tolna me­gyei „termőtalajból”, aki képes lesz arra, hogy Pintér Márta csú­csát a múltnak adja át, de csa­lódnunk kellett. Ugyanis Bányai 1. Bányai Mária (Szekszárdi Dózsa) 2. Tóbiás Teréz (Szekszárdi Dózsa) 3. Papp Aranka (Szekszárdi Dózsa) 4. Mészáros Vera (Paksi Gimnázium) 5. Bencze Éva (Paksi Gimnázium) 6. Bende Katalin (Szekszárdi Dózsa 1961-ről 1962-re hiába fejlődött egyszerre tíz másodpercet és 2:28- as eredménye már tiszteletet pa­rancsoló volt, ha 1963-ban már csak 5 tized másodperc volt a javulás, 1964-ben pedig már visszaesés következett be. Bizony a hosszútávfutás nagy áldozato­kat követel és ezt sokáig nem sokan vállalják. Bányai Máriában kétségkívül megvannak' azok a képességek, amelyek alkalmassá tennék arra, hogy feliratkozzék a csúcslistára. A szekszárdi Papp Aranka, a paksi Mészáros Vera és Bencze Éva ért el az elmúlt év­hez viszonyítva szép javulást (15—20 másodpercest). Elsősorban ennek tudható be, hogy vissza­esés csak a listavezető eredmé­nyében, valamint abban követke­zett be, hogy 10 versenyző helyett csak hatot tudott feltüntetni a ranglista, amelyet az alábbiakban ismertetünk: 2:29,2 (2:27,8) 2:48,4 (2:41,—) 2:54,6 (3:11.—) 2:57.— (3:20,—) 2:58,6 (3:21.—) 2:59,4 összefoglalva, a 800 méteres j majd megmutatni, hogy Bányai síkfutás szempontjából 1964 a vá- I Mária mire lesz képes és az rakozás éve volt. 1965. fogja I utánpótlás pedig miként érik be. Ma városi döntő sakkban Mint ismeretes, a városi baj­nokságra érkezett nevezések szá­ma elődöntők rendezését tette szükségessé. Négy csoportban összesen 25 versenyző küzdött a továbbjutásért. A decemberben lezajlott verseny a nyolc tovább- 1 jutó személyét döntötte el. Az elődöntőben sok ifjúsági verseny­ző is szerepelt, ami részükre fel- j tétlen tanulságos volt. Sőt, a nyolc I továbbjutó közül három ifjúsági, s az elődöntő alól felmentést | nyert ifjú Mechtl Bélával szá- I műk 4, azaz a mezőny egyhar- mada. | Az első csoportból különösebb I nehézség nélkül jutott tovább Ifjú Prantner János és Srhmic- der Ferenc (Szekszárdi Petőfi) egyaránt 4,5 ponttal. Az első két hely megszerzése a második cso­portban volt a legnehezebb, s vé­gül is négy-négy ponttal dr. Né­meth József . (Szekszárdi Petőfi) és j Bors József (Szekszárdi Sparta- I cus) jutott tovább. A harmadik csoportban á várakozásnak meg­felelően alakult a tabella. Sudár Géza 5, (100 százalék) és dr. Zsá- már György 4 pontot szerzett (Szekszárdi Petőfi mindkettő) ju-l tott tovább. A negyedik csoport­ban várhatóan Tamási Miháiy és Vörös János (Szekszárdi Petőfi) jutott tovább, négy-négy ponttal. E csoportban esélyes volt még ifjú Vanitsek János is, aki végül három pontot szerzett. Ugyan­csak három pontos volt még az első csoportban idős Prantner Já­nos, a harmadik csoportban pe­dig Hauszknecht János. A továbbjutottak, valamint a felmentést nyert első osztályú versenyzők részvételével ma este fél hat órai kezdettel indul az 1B65. évi városi egyéni sakkbaj­nokság döntője, a városi művelő­dési házban, (oldalterem) Bajcsy- Zsilinszky utca, Az ünnepélyes megnyitáson és sorsoláson kívül ekkor lesz az Alisca Kupa I. de­cemberben befejeződött hatodik szakaszának és összesített ered­ményének hirdetése, díjkiosztása, valamint az Alisca Kupa II. első versenyének eredményhirdetése és díjkiosztása is. A városi bajnokság, az Alisca Kupa I. és II. összes résztvevőin kívül minden érdeklődőt is szere­tettel vár a rendezőség. N. J,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom