Tolna Megyei Népújság, 1964. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-13 / 292. szám
'rOQJ TOLNA MEGYEIa VMG PHOtET.ÍflTAT, EGYESÜIJETFÍ i NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA r~ Lúgkő, és a< XIV. évfolyam, 292. szám. ARA: 80 FILLER Vasárnap, 1964. december 13. szappan adócsalás 2.-3. o. Darusok (Képriport 5. o.) Irodalmi melléklet (6—7. o.) J Ifjúságunk megtanult kommunista módon dolgozni Kádár János beszéde a KISZ VI, kongresszusán Szombaton reggel az Építők Rózsa Ferenc művelődési házában folytatta tanácskozását a KISZ VI. kongresszusa. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, Kállai Gyula a Minisztertanács einökhelyettese, Komócsin Zoltán, a Népszabadság főszerkesztője, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Az első felszólaló Kurcz György, a KISZ Budapesti Bizottságának titkára volt, majd Bóna Vendel Veszprém megyei, Kóczián Erzsébet Baranya me- -gyei, Borsos György Bács-Kis- kún megyek Bagié Mária Szabolcs megyei küldött szólalt fel. Papp Gyula, Csongrád megyei küldött után Posch Gyula, a Magyar Optikai Művek vezérigazgatója volt a következő felszólaló. Szünet után Konyorcsik János budapesti küldött szólalt fel, majd zúgó taps közben 250 tagú úttörőcsapat köszöntötte a kongresszust. Ezután a jelenlévők nagy tapsa közepette Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke emelkedett szólásra és többek között a következőket mondotta: — Elsősorban szeretnék eleget tenni legfontosabb megbízatásomnak: a kongresszus valamennyi küldöttének, résztvevőjének és külföldi vendégének, a Kommunista Ifjúsági Szövetség valamennyi tagjának, az úttörők egymilliós táborának átadom a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának szeretetteljes, elvtársi, forró üdvözletét, szívből jövő, legjobb kívánságait. (Hosszan tartó taps.) Jó munkát kivárnak a kongresszusnak és sikert az itt hozott határozatok végrehajtásában. (Taps.) — Kedves elvtársak! Tegnap meghallgattam a kongresszus elnöki megnyitóját, a Központi Bizottság beszámolóját és egynéhány felszólalót a déli szünetig. — Az első néhány óra alatt az az érzésem támadt, hogy ifjúságunk érti a mi politikánkat, megtanult kommunista módon dolgozni: egyszóval itt van a váltás. (Nagy taps.) Ez jó dolog, § ezért jól érezzük itt magunkat. — Azt is megmondom, hogy nehéz meghatottság nélkül itt lenni a fiatalok között. Önök tudják, hogy a pártban ma egy olyan nemzedék viseli a fő terhet, amelynek a gyermekkora és ifjúsága is a Horthy-rendszer idejé- , re esett. Ennek a nemzedéknek a gyermekkorát elrabolta a kapitalizmus, ifjúságát felemésztette a harc a kegyetlen tőkés rendszer, a fasizmus ellen. Nehéz gyermekkor, nehéz ifjúság volt. De ma azt mondhatjuk, megérte és hálásak vagyunk a sorsnak, hogy azért harcolhatunk, amit ma itt látunk és hallunk. (Nagy taps.) A kérdéseket széles körben alaposan és sokoldalúan megvizsgáljuk és együttesen adunk rájuk választ. Ezért van az, hogy alapvető kérdésben nem kell politikánkon változtatnunk. — Kedves elvtársak! Nemzetközi téren három alapvető célért harcolunk. Először és mindenekelőtt a béke fenntartásáért. Másodszor a gyarmati rendszer teljes szétzúzásáért és a népek szabad, független nemzeti fejlődéséért. Ez hosszabb időre szóló feladat, de megoldása eredményesen folyik, mert a gyarmati rendszer végóráit éli. Harmadik feladatunk: harc a szocialista társadalmi rend világméretű győzelméért. — E célokkal teljesen és jól összefér az a politikai alapelvünk, hogy békésen akarunk egymás mellett élni á kapitalista országokkal. Mély meggyőződésünk, hogy ez elősegíti összes előbb említett céljaink elérését, tehát a béke megőrzését, a gyarmati rendszer mielőbbi teljes megsemmisítését és a szocializmus világméretű győzelmét. Kedvező feltételeket teremt az osztályharc számára a kapitalista világban, s az építéshez a szocialista országokban. Ez egybeesik az egész emberiség alapvefo érdekeivel, mint ahogy a kommunizmus céljai mindig egybeesnek az emberi haladással. T Álláspontunk világos és me< — Engedelmükkel, szólni kívánok pártunk, munkásosztályunk, népünk harcának néhány kérdéséről. Ismert dolgokról kívánok szólni, de mégis szükségesnek érzem, mert a közelmúltban éltünk át egy olyan periódust, amikor bizonyos nemzetközi események következtében sokak számára kérdésessé vált, hogyan alakul politikánk a továbbiakban. Mondom: sokak számára, de nem mindenki számára. — Azok számára, akik igazán benne élnek a párt harcában — és meggyőződésem szerint azon fiatalok számára is, akik aktívan kiveszik részüket a Kommunista Ifjúsági Szövetség munkájából, vagy részesei annak a sokirányú, eleven társadalmi tevékenységnek és harcnak, amit a szocializmus érdekében és javára ma végeznek — nem lehetett kétséges, hogy politikánk nem változik. — Mi úgy tartjuk, hogy politikánk. egész tevékenységünk minden lényeges kérdését — az ideológia kérdéseitől kezdve a politikai és gazdasági kérdésekig, a munkamódszerekig — az egész párttagsággal, a párttal együtt harcoló tömegekkel. így az ifjúsággal is. kellő alapossággal és mélységben tisztáztuk, megvitatlingathatatlan tűk, s a mi álláspontunk világos és megingathatatlan. Mi a marxizmus—leninizmus eszméi által vezérelve a kommunista politika megalkuvást nem ismerő elveit követve és kommunista, vagyis emberi módon dolgozva harcolunk célunkért, a szocialista társadalom teljes felépítéséért. Ez nem egy, nem öt, nem is harminc ember politikája. Ez egész pártunk politikája, egész tudatos társadalmunk, munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk, tehát a szocializmus ügyét magáénak valló magyar nép politikája és ezt nem változtathatja meg senki sem. (Nagy taps.) — Az élet természetesen fejlődik, a fejlődés pedig szüntelenül új kérdéseket tűz napirendre. Ezekkel az új kérdésekkel azonban a maga idejében nem tudott foglalkozni sem Marx. sem Engels, sem Lenin, sem más nagy klasszikus, aki a mi ideológiánkat, politikánkat kidolgozta. Ök nem láthatták előre, hogy milyen kérdést vet majd fel az élet a Magyar Népköztársaságban 1964-ben, a szocializmus építésének adott szakaszában. Ezekre elveink alapján teljes felelősséggel nekünk magunknak kell válaszolni! Ebben van győzhetetlensége és ereje! Ezért nincs olyan erő, amely meggátolhatná a kommunizmus újabb és újabb sikerei.. A népek ismerjék meg jobban egymás kultúráját — Az adott viszonyok között az emberiség érdeke azt kívánja, hogy küzdjön egymással a két társadalmi rend, és győzzön a jobb! Mi meg vagyunk győződve, hogy a mienk a jobb, és az fog győzni! De érvényesüljön a jelen társadalmi viszonyok között is világméretekben az ésszerű és értelmes munkamegosztás. Ezért vagyunk hívei a kereskedelmi kapcsolatoknak, a kulturális cserének. Az emberiség ügyét szolgálja, ha a népek jobban megismerik egymás kultúráját, nemzeti sajátosságait, alapvető jellemvonásait. — Érdekünk, hogy a Nyugat közvéleménye jobban megismerje a magyar nép mai életét és kultúráját. A realitás iránti érzék diktálja nekünk azt is; hogy hasznos, ha jobban és pontosan ismerjük azoknak a népeknek az (Folytatás a 2. oldalon) Téli vásár A szezont a téli hónap és a nagyobb számú vásárló jelzi ezekben a napokban a dombóvári üzletekben. S képünkön a kis ember a nagy mackóval szinte exponálja a vásár jellegét. A téli vásáron elsősorban ők részesülnek minden földi jóban’*, számukra körülbelül ezerféle játék között válogathat* De azért a felnőttek sem panaszkodhatnak. Főként a nőknek kínál gazdag választékot hócipőkből, bundás cipőkből, s minden téli lábbeliből a cipőbolt. Válogatásban, vásárlásban nincs is hiány az ünnepek előtt, ezekben a hetekben egymásnak adják a kilincset, s eladó legyen a talpán, aki nem fárad el az igények kielégítésében^ A divatcikkek közül a sztár a kardigán, a pulóver és mindenféle kötött holmi. Az árak hallatán az első pillanatban meghökken a vásárló, de aztán mégis úgy dönt: az a drága, ami olcsó. S így inkább a műszállal átszőtt gyapjúcikk az, ami a zsúfolt polcról csomagba, s becsomagolva a-szatyorba keiül.
