Tolna Megyei Népújság, 1964. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-13 / 292. szám

'rOQJ TOLNA MEGYEIa VMG PHOtET.ÍflTAT, EGYESÜIJETFÍ i NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA r~ Lúgkő, és a< XIV. évfolyam, 292. szám. ARA: 80 FILLER Vasárnap, 1964. december 13. szappan adócsalás 2.-3. o. Darusok (Képriport 5. o.) Irodalmi melléklet (6—7. o.) J Ifjúságunk megtanult kommunista módon dolgozni Kádár János beszéde a KISZ VI, kongresszusán Szombaton reggel az Építők Rózsa Ferenc művelődési házá­ban folytatta tanácskozását a KISZ VI. kongresszusa. Az ülé­sen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, a Központi Bizott­ság titkára, Kállai Gyula a Mi­nisztertanács einökhelyettese, Ko­mócsin Zoltán, a Népszabadság főszerkesztője, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai. Az első felszólaló Kurcz György, a KISZ Budapesti Bi­zottságának titkára volt, majd Bóna Vendel Veszprém megyei, Kóczián Erzsébet Baranya me- -gyei, Borsos György Bács-Kis- kún megyek Bagié Mária Sza­bolcs megyei küldött szólalt fel. Papp Gyula, Csongrád megyei küldött után Posch Gyula, a Ma­gyar Optikai Művek vezérigaz­gatója volt a következő felszó­laló. Szünet után Konyorcsik János budapesti küldött szólalt fel, majd zúgó taps közben 250 tagú úttörőcsapat köszöntötte a kong­resszust. Ezután a jelenlévők nagy tap­sa közepette Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke emel­kedett szólásra és többek között a következőket mondotta: — Elsősorban szeretnék eleget tenni legfontosabb megbízatásom­nak: a kongresszus valamennyi küldöttének, résztvevőjének és külföldi vendégének, a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség vala­mennyi tagjának, az úttörők egy­milliós táborának átadom a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának szeretet­teljes, elvtársi, forró üdvözletét, szívből jövő, legjobb kívánságait. (Hosszan tartó taps.) Jó munkát kivárnak a kongresszusnak és si­kert az itt hozott határozatok végrehajtásában. (Taps.) — Kedves elvtársak! Tegnap meghallgattam a kongresszus el­nöki megnyitóját, a Központi Bi­zottság beszámolóját és egyné­hány felszólalót a déli szünetig. — Az első néhány óra alatt az az érzésem támadt, hogy ifjúságunk érti a mi politi­kánkat, megtanult kommu­nista módon dolgozni: egy­szóval itt van a váltás. (Nagy taps.) Ez jó dolog, § ezért jól érezzük itt magunkat. — Azt is megmondom, hogy ne­héz meghatottság nélkül itt len­ni a fiatalok között. Önök tudják, hogy a pártban ma egy olyan nemzedék viseli a fő terhet, amelynek a gyermekkora és ifjú­sága is a Horthy-rendszer idejé- , re esett. Ennek a nemzedéknek a gyermekkorát elrabolta a kapita­lizmus, ifjúságát felemésztette a harc a kegyetlen tőkés rendszer, a fasizmus ellen. Nehéz gyermek­kor, nehéz ifjúság volt. De ma azt mondhatjuk, megérte és hálásak vagyunk a sorsnak, hogy azért harcol­hatunk, amit ma itt látunk és hallunk. (Nagy taps.) A kérdéseket széles körben alaposan és sokoldalúan meg­vizsgáljuk és együttesen adunk rájuk választ. Ezért van az, hogy alapvető kér­désben nem kell politikán­kon változtatnunk. — Kedves elvtársak! Nemzet­közi téren három alapvető célért harcolunk. Először és mindenek­előtt a béke fenntartásáért. Má­sodszor a gyarmati rendszer tel­jes szétzúzásáért és a népek sza­bad, független nemzeti fejlődésé­ért. Ez hosszabb időre szóló fel­adat, de megoldása eredményesen folyik, mert a gyarmati rendszer végóráit éli. Harmadik felada­tunk: harc a szocialista társa­dalmi rend világméretű győzel­méért. — E célokkal teljesen és jól összefér az a politikai alapelvünk, hogy békésen akarunk egymás mellett élni á kapitalista orszá­gokkal. Mély meggyőződésünk, hogy ez elősegíti összes előbb em­lített céljaink elérését, tehát a béke megőrzését, a gyarmati rendszer mielőbbi teljes megsem­misítését és a szocializmus világ­méretű győzelmét. Kedvező fel­tételeket teremt az osztályharc számára a kapitalista világban, s az építéshez a szocialista orszá­gokban. Ez egybeesik az egész embe­riség alapvefo érdekeivel, mint ahogy a kommunizmus céljai mindig egybeesnek az emberi haladással. T Álláspontunk világos és me< — Engedelmükkel, szólni kívá­nok pártunk, munkásosztályunk, népünk harcának néhány kérdé­séről. Ismert dolgokról kívánok szólni, de mégis szükségesnek ér­zem, mert a közelmúltban éltünk át egy olyan periódust, amikor bizonyos nemzetközi események következtében sokak számára kérdésessé vált, hogyan alakul po­litikánk a továbbiakban. Mon­dom: sokak számára, de nem mindenki számára. — Azok számára, akik igazán benne élnek a párt harcában — és meggyőződésem szerint azon fiatalok számára is, akik aktívan kiveszik részüket a Kommunista Ifjúsági Szövetség munkájából, vagy részesei annak a sokirányú, eleven társadalmi tevékenységnek és harcnak, amit a szocializmus érdekében és javára ma végeznek — nem lehetett kétséges, hogy politikánk nem változik. — Mi úgy tartjuk, hogy politi­kánk. egész tevékenységünk min­den lényeges kérdését — az ideo­lógia kérdéseitől kezdve a poli­tikai és gazdasági kérdésekig, a munkamódszerekig — az egész párttagsággal, a párttal együtt harcoló tömegekkel. így az ifjú­sággal is. kellő alapossággal és mély­ségben tisztáztuk, megvitat­lingathatatlan tűk, s a mi álláspontunk vi­lágos és megingathatatlan. Mi a marxizmus—leninizmus eszméi által vezérelve a kommu­nista politika megalkuvást nem ismerő elveit követve és kommu­nista, vagyis emberi módon dol­gozva harcolunk célunkért, a szocialista társadalom teljes fel­építéséért. Ez nem egy, nem öt, nem is harminc ember politikája. Ez egész pártunk politikája, egész tudatos társadalmunk, munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk, tehát a szocia­lizmus ügyét magáénak valló magyar nép politikája és ezt nem változtathatja meg senki sem. (Nagy taps.) — Az élet természetesen fej­lődik, a fejlődés pedig szüntele­nül új kérdéseket tűz napirend­re. Ezekkel az új kérdésekkel azonban a maga idejében nem tudott foglalkozni sem Marx. sem Engels, sem Lenin, sem más nagy klasszikus, aki a mi ideo­lógiánkat, politikánkat kidolgoz­ta. Ök nem láthatták előre, hogy milyen kérdést vet majd fel az élet a Magyar Népköztársaság­ban 1964-ben, a szocializmus építésének adott szakaszában. Ezekre elveink alapján teljes fe­lelősséggel nekünk magunknak kell válaszolni! Ebben van győzhetetlensége és ereje! Ezért nincs olyan erő, amely meggátolhatná a kommu­nizmus újabb és újabb sikerei.. A népek ismerjék meg jobban egymás kultúráját — Az adott viszonyok között az emberiség érdeke azt kívánja, hogy küzdjön egymással a két társadalmi rend, és győzzön a jobb! Mi meg vagyunk győződve, hogy a mienk a jobb, és az fog győzni! De érvényesüljön a jelen társadalmi viszonyok között is vi­lágméretekben az ésszerű és ér­telmes munkamegosztás. Ezért vagyunk hívei a kereskedelmi kapcsolatoknak, a kulturális cse­rének. Az emberiség ügyét szolgál­ja, ha a népek jobban megis­merik egymás kultúráját, nemzeti sajátosságait, alapve­tő jellemvonásait. — Érdekünk, hogy a Nyugat közvéleménye jobban megismerje a magyar nép mai életét és kul­túráját. A realitás iránti érzék diktálja nekünk azt is; hogy hasz­nos, ha jobban és pontosan is­merjük azoknak a népeknek az (Folytatás a 2. oldalon) Téli vásár A szezont a téli hónap és a nagyobb számú vásárló jelzi ezekben a napok­ban a dombóvári üzletekben. S képünkön a kis ember a nagy mackóval szinte exponálja a vásár jellegét. A téli vásáron elsősorban ők részesülnek minden földi jóban’*, számukra körülbelül ezerféle játék között válogathat* De azért a felnőttek sem panaszkodhatnak. Főként a nőknek kínál gaz­dag választékot hócipőkből, bundás cipőkből, s minden téli lábbeliből a cipőbolt. Válogatásban, vásárlásban nincs is hiány az ünnepek előtt, ezek­ben a hetekben egymásnak adják a kilincset, s eladó legyen a talpán, aki nem fárad el az igények kielégítésében^ A divatcikkek közül a sztár a kardigán, a pulóver és mindenféle kötött holmi. Az árak hallatán az első pillanatban meghökken a vásárló, de az­tán mégis úgy dönt: az a drága, ami olcsó. S így inkább a műszállal át­szőtt gyapjúcikk az, ami a zsúfolt polcról csomagba, s becsomagolva a-sza­tyorba keiül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom