Tolna Megyei Népújság, 1964. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-11 / 290. szám
ÍSB4. december 11, TOLNA WROTE! NEPŰJSA3 5 Libakertnek nevezték Debrecennek azt a részét, ahol ma az új lakótelep épül. Néhány esztendeje itt még zöldségeskertek sora húzódott, gémeskutak bólogattak, és elavult, csaknem egy évszázada szolgáló kis házacskák. Túl a megyehatáron Egy esztendő óta Magyar Gördülőesapágy Művek néven Debrecen lett a csapágygyártás központja. Széles skálájú a termékek sora. A motorkerékpárba való csapágyaktól egészen a nagy monstrumig, a vasúti tehervagonokba készített ágytokcsapágyig. sokféle változat hagyja el a nagyüzem automata és félautomata gépsorait. Az MGM termékei szép sikert arattak belföldön, de — a szocialista országok mellett — a nagyfontosságú csapágyak felkeltették már a nyugatiak érdeklődését is. A csapágyművek ma már tíz tőkés államba exportál. Bemutatóit szép siker kísérte a legutóbbi bécsi vásáron is. M Az alig termő ősgyepek egyik legjobb hasznosítási módja a haltenyésztés. Csaknem 700« hold a hortobágyi halastavak víztükre s 240 vagon körüli az egy esztendei termés. Egész esztendőben — télen, nyáron — szállítják hazai és külföldi piacokra a friss halat. Ahol tavat létesítettek, halból ugyanannyi a holdanként! termés, mint valamikor a gyenge sziki szénából. De nagymértékű a juhtenyésztés is. Több mint 55 000 juhot őriznek a pásztorók a hortobágyi juhászat okban, s a tejet itt dolgozzák fel ízletes sajttá. Mint ismeretes, a megye székhelyének, a 130 ezer lakosú Debrecennek jutott az a megtiszteltetés (száz esztendő alatt immár másodszor), hogy ideiglenesen betöltse a főváros szerepét és bölcsője legyen a magyar szabadságnak, 1849. április 14-én a debreceni Nagytemplomban hirdette ki Kossuth Lajos a Habsburg ház trónfosztását. 1944. november 30- án pedig a Debreceni Néplap, hazánk első legális kommunista lapja. a Magyar Kommunista Pártnak a demokratikus újjáépítés programját tartalmazó felhívását : közölte. A program fő jelszava volt: Lesz magyar újjászületés! Fs alig egy hónap múlva, 1944. december 23-án az Ideiglenes Nemzeti Kormány névsorát ismertette már a Néplap. Még egy történelmi jelentőségű okmányt kell megemlíteni, amely > 1945. március 15-én, szintén a Debreceni Néplapban látott nap- i világot: a nagybirtokrendszer1 megszüntetéséről, a földosztásról szóló rendelet. E nagy jelentőségű törvénnyel végleg eldőlt a nagy ) per: a föld azoké lett. akik megművelik. S ha most. húsz év távlatából visszatekintünk a megtett útra, bizony kevésnek bizonyul egy újságoldal, hogy csak megközelítően is hű képet adhassunk Hajdu-Bihar megye, s benne Debrecen fejlődéséről. Sem a város, sem a megye nem rendelkezett iparral. Debrecen volt talán a világ legnagyobb területű városa, hiszen a Hortobágy is ide tartozott akkor, annak a széle pedig a várostól 80 kilométerre van. De egy vasúti javítóműhelyen kívül — amit némi túlzással vagongyárnak neveztek — semmilyen lényeges ipari üzem nem volt. Most pedig úgy emlegetik, mint a magyar gördülő csapágy- és gyógyszergyártás fellegvárát, a könyvnyomtatás jelentős bázisát. A megyének a Hortobágy folyócskát nem számítva, nem volt folyója. Tíz év óta húzódik hazánk térképén a Keleti Főcsatorna, melynek 100 kilométeres hosszából 80 kilométer a megyét szeli. De nemsokára szántén új folyót jelez majd a térkén, mert hamarosan elkészül az épülő Nyugati Főcsatorna is. Hogy mit jelent ezen a vidéken a víz, azt talán azok el sem tudják képzelni, akik még nem látták a Hor- tobágyot, a darvasi és zsákai határt, kiszáradva, esőre áhítozva. A felszabadulás előtt itt ismeretlen volt az öntözés. Most pedig 80 ezer holdat öntözünk évente. A nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet öntözött területén 350 mázsa terem cukorrépából holdanként. A debreceni régi két egyetemhez még egy új létesült, az Agrártudományi Főiskola. | Az elmúlt húsz esztendő eredményei bizonyítják, hogy az egykor innen meghirdetett program: Lesz magyar újjászületés! — valóra vált. A megye és benne Debrecen, nemcsak újjászületett, hanem új megye, új város is született. és benne úi emberek, akik a szocializmus útját járják. PALLAS IMRE I Tizenkét éve, 1952-ben új üzem kezdte meg a termelést a debreceni nagyerdő homokján: a penicillingyár. A háromemeletnyi magas fermentorokban szünet nélkül zúg, zuhog a tápanyag, sűrű csőhálózat fonja be a munkatermek falait, a laboratóriumokban állandóan új kísérletek folynak. 12 év alatt sokat fejlődött, a mai BIOGAL Gyógyszergyár már exportra is dolgozik és most 400 milliós beruházással bővítik. A nagyerdő homokjára épült gyár vegyiparunk büszkeségévé válik. Éppen 100 esztendeje, hogy a hónapokig tartó aszály miatt ezrével pusztultak el a jószágok az Alföldön, sinylődött a növény, s ezrek maradtak kenyér nélkül. Ekkor vetődött fel annak a gondolata, hogy Tiszalöktöl kiinduló nagy vízvezető csatornát kellene ásni Orosháza felé, amely elhozná erre a tájra a Tisza vízét. Messzemenő jóindulatot és segítséget ígértek. A tervből 10 esztendővel ezelőtt valóság lett. Akkor adott először öntözővizet az ország csapadékban legszegényebb vidékének a csaknem 100 kilométer hosszú Keleti Főcsatorna. Ott. ahol régebben a nyár forróságától kiszikkadt földön füvet is alig talált a birkanyáj, most tornyok emelkednek: a Hortobágy szélén Nagyhegyesen gázfeldolgozó üzem épül. A gazdag lelőhelyek lehetővé teszik, hogy az üzem működése után napi három és fél, négymillió köbméter gáz jusson el a fogyasztókhoz. Az üzem érdekessége, hogy az országban csak itt tudják a propán és butángázt a földgázból leválasztani. Jövő ősszel többszáz kilométerre szállítják innen csöveken a földgázt.
