Tolna Megyei Népújság, 1964. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-10 / 289. szám

8 TOLNA MFC TH NÉPÚJSÁG 1984. dccMnSér 10. M*T A íutballidény végén BEZÁRULTAK a labdarúgó- pályák kapui. Befejeződött az 1964. évi íutballidény, amelyet indulásakor rendkívüli várakozás előzött meg. Kísérleti esztendőt zártunk, melynek során szerve­zeti és módszerbeli újításokat valósítottunk meg labdarúgóspor­tunk alapjaitól egészen az él­vonaláig. Uj rendszerű bajnok­ságra tértünk át, amely egyez­tetni igyekezett az élvonal maga­sabb minőségi követelményeit a tömegeknek kedvezőbb játék­körülményekkel, felújítottuk a Magyar Népköztársasági Kupa (és ezzel kapcsolatban bevezettük a Szabad Föld Kupa) küzdelmeit, a városokat és falvakat pedig ar­ra serkentettük, hogy körzeti alapfokú bajnokságok szervezésé­vel szaporítsák a sportolási al- kalmakat, szerezzenek új híveket a labdarúgásnak. Ha most visszapillantunk a le­zárult idényre, — elégedettek le­hetünk. A kísérleti esztendő be­váltotta a hozzáfűzött reménye­ket, annak ellenére, hogy szak- szövetségeink és egyesületeink még sokszor nem tudtak meg­felelően alkalmazkodni az új helyzethez, s még kevésbé tudták az új bajnoki rendszer adta le­hetőségeket kihasználni. Az el­múlt idény sikeres volt, mert él­vonalbeli csapataink határozott fejlődést mutattak, Válogatott csapatunk olimpiai aranyérem­mel tért haza Tokióból, a Magyar Népköztársasági Kupa küzdelmei új színt, változatosságot hoztak labdarúgásunkba, s lényegesen nőtt a rendszeresen mérkőző, alapfokú csapatoknak is a száma. Az elégedettség azonban ko­rántsem jelenthet megnyugvást. Az új bajnoki rendszer sikert aratott, de nem minden tekintet­ben valósította meg eredeti cél­kitűzéseit. Elsősorban azért tér­tünk át a tavaszi—őszi rendszerű bajnokságra, mert szerényebb le­hetőségekkel, gyengébb anyagi ellátottsággal rendelkező, alsóbb osztályú csapatainkat meg akar­tuk kímélni az időjárás szeszé­lyessége folytán kiszámíthatatlan kora tavaszi és késő őszi sáros, eső áztatta pályáktól. Nos, ez nem si­került. Az NB I-ben az olimpia miatt már szeptember közepén befejeződött a küzdelem, az NB I. B-ben és az NB II-ben is baj­nokokat avattunk november kö­zepére, az NB III-as csoportok­ban, de különösen a megyei baj­nokságban azonban indokolatla­nul elhúzódott a bajnokság. Azok a csapatok játszottak esőben, szélben, sáros pályákon, amelye­ket leginkább kímélni akartunk tőle. És miért? Azért, mert a me­gyei szakvezetők többsége nem udott szabadulni a „minőségre /aló törekvés” ábrándjától. Több csapatot soroltak a megyei első >sztályokba, mint amennyit kel- ett volna. Ez kettős hátránnyal árt: néhány csapat „kirítt” a me­nnyből, a „pofozógép” szerepét átszotta, a küzdelem pedig el­húzódott, a bajnokság két-három héttel tovább tartott, mint kellett volna. AZ MNK KÜZDELMEI meg­mozgatták az egész labdarúgó­társadalmat, sok örömet, élményt nyújtottak, de nem egy helyen csalódást is okoztak. Különösen ott, ahol joggal érezhették, hogy nem a szabályok szerint jártak el velük. Mert ilyen esetek is tör­téntek. Ezért az MNK idei küzde­lemsorozatának legfőbb tanul­sága: érdemes megrendezni, azon­ban sokkal következetesebben kell ragaszkodni a szabályokhoz. Az MNK szabályai körüli bizony­talanságra a legjellemzőbb, hogy még az elődöntőben is (Győr— FTC találkozó!) előfordultak fe­lesleges viták. Nagy lendülettel kezdtek az idénynek élvonalbeli csapataink. A tatai közös alapozásnak idény közben sokszor tapasztaltuk is a hasznát és örömmel észleltük, a legtöbb együttesnél többre, jobb­ra törekednek, mint az előző években. Őszre azonban elfogyott a lendület és kiderült, élvonal­beli csapataink nem tudnak mit kezdeni idejükkel, amiért koráb­ban pedig oly gyakran „sopán­kodtak”. Képtelenek voltak meg­oldani játékosaik őszi foglalkoz­tatását, de pihenőt sem adtak nekik, mert megalapozatlan tú­rareményeikkel áltatták magu­kat. A portyák többsége nem valósult meg. Amelyek pedig megvalósultak, nem használtak se a csapatoknak, se a magyar labdarúgás hírnevének, AZ ELMÚLT IDÉNY mind­ezek ellenére —> sikeres volt. S ez egyben azt is jelenti, bátran haladhatunk a megkezdett úton, sőt azt is, hogy szakszövetsége­inktől, sportegyesületeinktől meg kell követelnünk: alkalmazkod­janak jobhan az új helyzethez, korszerűsítsenek munkájukon. Játékosainknak és szakembere­inknek be kell rendezkedniük arra, hogy nálunk a jövőben a bajnokság március közepétől no­vember közepéig tart, a rövidebb nyári szünetet az MNK küzdel­mei, a nemzetközi mérkőzések töltik ki, a négy hónapos téli szünetet pedig pihenésre és fel­készülésre kell fordítani. Most látszólag holt idény kez­dődik a labdarúgásban. A szü­net azonban csak látszólagos. Pihennek a játékosok, erőt gyűj­tenek a következő idényhez, a vezetők pedig rendezik a soro­kat. Értékelik a teljesítménye­ket, terveket készítenek a jövő­re. Az NB I-es csapatok meg karácsony előtt megkezdik a fel­készülést, januárban és február­ban pedig Tatán közösen alapoz­nak. Aztán kezdődik a formába- hozás nehéz munkája. Az alsóbb osztályú csapatoknak nincsenek ilyen lehetőségeik, de azért ők is tanulhatnak az élvonalbeliektől: - szervezettebbé, előrelátóbbá te­hetik felkészülésüket. Mert ne felejtsük, a téli felkészülés fá­radtsága a bajnoki küzdelmek során hozza meg a maga gyü­mölcsét. ( Ardai Aladár ! 1 Döntött a tagság Bogyiszlón A megyebajnokságban indul labdarúgócsapatuk Szombatcin délután — hosszú vita után — eldőlt a bogyiszlói labdarúgócsapat jövője. A tag­ság hosszú vita után úgy döntött, hogy élnek kiharcolt jogaikkal és csapatukat a megyei labdarúgó- bajnokságban szerepeltetik. Bár többen ellenezték a megyebajnok­ságban vaió indulást, a csapat já­tékosai és a szurkolók nagy több­sége mégis a megyebajnokság mel­lett döntött. A termelőszövetkezet 15 000 forint kézpénzt és a vidéki mérkőzéseikre szállítóeszközt biz­tosít. A községi tanács 10 ezer fo­rinttal támogatja a sportkör be­ruházását. A csapat megyebajnokságban való indítása természetesen nagy feladat elé állítja a vezetőséget is. A felnőtt csapatot egy-két játé­kossal meg kell erősíteni, különö­sen a csatársorba kívánkozik gól­erős jártaékos. Megoldatlan az edző személye is. Az elkövetkező na­pokban a vezetőség tárgyalásokat folytat az edző jelöltekkel, hogy a legalkalmasabba] szerződést kös­sön. A sportköri taggyűlésen nem­csak a labdarúgás, hanem a töb­bi sportág is szóba került. A tag­ság elhatározta, hogy a női röp- labdacsapatot továbbra is a me- gyebajnaksághan szerepelteti. Tervbe vették két új szakosztály felállítását is. A program szerint az asztalitenisz- és a tekeszakosz­tály lesz az, ahol újabb fiatalok találnak sportolási lehetőséget. Mindkét csapatot a járási bajnok­ságban kívánják szerepeltetni. Megtárgyalták a sportkör költség­vetés-tervezetét is. A vezetőség , tájékoztatta a tagságot, hogy a labdarúgó-, röplabda-, asztali- tenisz- és telceszakosztály műkö­déséhez utazási költségek nélkül 48 ezer forint szükséges, amely biztosítva van, ) A vezetőséget leváltották... i Szám Frigyes, Spartacus Mint arról már hírt adtunk, a ömbóvári Spartacus NB III-ba itott labdarúgócsapata edző nél- ül maradt, mivel a volt edző im hosszabbította meg 1965. év- ; a szerződését. Néhány nap alatt egoldódott az újonc NB III-as apat edzőproblémája. A Kom- ►i Bányász NB I-es volt lab- arúgója, Szám Frigyes oktató - aki öt évig volt a komlói .rtalékcsapat edzője — szerző­iét kötött a Dombóvári Sparta-1 is Sportkörrel. Az új edző január 8-ón mu-j a Dombóvári uj edzője tatkozik be a szakosztálynál. Ugyanezen a napon kezdődik el a felkészülés aiz 1365. évi -baj­nokságra. Az új edző terve sze­rint heti öt edzéssel készülnek fel a rajtra, melyből három szabadban és kettő tornaterem­ben lesz. A 45 edzésből nyolc előkészületi mérkőzés lesz. Itt említjük meg, hogy a Spartacus új játékosai szintén január 8-án — az első edzési napon — is­merkednek az új szakosztállyal, játékostársaikkal. , *•* A csibráki termalőszövetikezeti sportkör js megtartotta közgyűlé­sét. Ezen a dombóvári járási TS-t Kovács István, a járási tanács dolgozója képviselte. A sportköri gyűlésen több felszólalás hangzott el és valamennyiből kicsendült, hogy a vezetőség nem végez jó minőkét, nem látja el feladatát. Végül a tagság úgy dönött, hogy a sportkör eddigi elnökségét le­váltja, és új elnökséget választ. Az ©gybegyűlt sportköri tagok a sportkör elnökének, Rimán Ist­vánt, a termelőszövetkezet agro- nómusát választották. Az új elnök ígéretet tett a tagságnak, hogv minként elkövet a soortkör fel­lendítése, a szakosztályok meg­erősítése érdekében. 1 . ' Pesti pillanatképek Amióta rendszeresen sok külföldi látogat el országunkba és őszinte elismeréssel méltatja fejlődésünk különféle tényeit, ma magunk is felfedezünk egyet-mást eredményeinkből, örök emberi tulajdonság, hogy a sok fától nehezen látjuk meg az erdőt. Rá­adásul a változásokon mérhető fejlődés igen gyakran „apróságok­ban” nyilatkozik meg. Márpedig a szó szoros értelmében rohanó életünkben nem mindig vesszük szemügyre éppen az „apróságo­kat”. Pedig ezek, sorozatban és összességükben, hangsúlyossá vál­nak. Tessék csak megnézni azt az „apróságot” ami a József Attila utca, a Nép­köztársaság útja és a Bajcsy-Zsilinszky út találkozójánál jött létre. Ké- gebben itt forgalmi dugóval kínlódott a pesti közlekedés sok ezernyi autó* sa és sok tízezernyi gyalogosa. A környék városrendezői — a lehetőségek* nek megfelelően — megoldották ezt a problémát. Házakat bontottak lés mert ezek különben is végképp elöregedtek. Kiszélesítették a József AttUa utca úttestét, árkádos megoldással biztosították a kényelmesebb és bizton­ságosabb gyalogosforgalmat. A Népköztársaság útjáról most már nem éles szögben, hanem a közlekedés igényeinek megfelelő lekerekitéssel ha­ladhatnak a Lánchíd felé a járművek. Gyorsaság, biztonság te ez w* a cél és ezt el Is érték. Ismeretes, hogy a/ budapesti villamosok jelentős része elavult. Általában, maga a villamos sem korszerű többé. De addig is, amíg megépülnek a fő­város valóban korszerű — földalatti troli- és autóbuszvonalai — a villa­mosok korszerűsítésével igyekeznek könnyíteni a helyzeten. Második ké­pűnkön bemutatjuk a pesti utca egyik új színfoltját: a sebes járású, kényel­mes és tetszetős kocsimodellt. Lz mind a berendezését, mind pedig használ­hatóságát Illetően jobban megfelel a nagyvárosi követelményeknek. Ké­pünk a Szabadság-hid előtti megállót, s az új kocsit mutatja be — azon a ponton, ahol jól bevált és népszerű aluljárón lehet megközelíteni a máséit népszerű vonalat, a dunaparti 3-esét. Harmadik képünkön az első budapesti önkiszolgáló automata bolt belseje látható. Ez a Lenin körúton nyűt meg, s a jövő egyik üzlettípusát ismer­teti meg a pestiekkel. Ebben a reggel 6-tól este 11-ig nyitva tartó bolt­ban konzerveket, süteményeket, előre elkészített tízórai csomagokat, gyümölcsöt, valamint édességeket és dohányárut válogathatnak a vevők. Mintegy 50 automata kiszolgáló áll a vevők rendelkezésére. Az Intézmény jól bevált, nagyon népszerű. — íme, három „apróság” a sok közül, s ezek egyre szaporodnak. Szerény gazdagodásunk bizonyítékai ezek. A pesti és a fővárosba látogató vidéki ember egyaránt örül neki. Cfy)

Next

/
Oldalképek
Tartalom