Tolna Megyei Népújság, 1964. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-09 / 288. szám
tolna /-JífíjSGrd, , £-Ö2iyvt'QX* w ■ ^ ■ 3» VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLTETEK« NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 288. szám. ARA: 60 FILLÉR Szerda, 1964. december 9. fi Őszinte, tiszta légkörben ) 3. o. Fontos bírósági ítéletek tsz-tagok ügyében Ev vége előtt a Paksi Téglagyárban Egymillió-hétszázezer téglával többet gyártottak Nagy a forgalom a Paksi Téglagyárban. Pedig a gyár ma már „félgőzzel” megy, a nyersgyártással már három hete leálltak, a brigád egy része szabadságon van, mások a gépeket javítják, vagy a kemencénél segítenek. Annál forgalmasabb a hatos út másik oldalán lévő terület, ahol vontató teherautót ér. Rakodnak. Palla József gyárvezető telefonál. Most éppen Solttal beszél. Sürgeti őket; — December 31-ig még százhatvanezer téglát kell elvinniök. Nem vagyunk megelégedve a szállítás ütemével. Vigyék a téglát, mert határidő után nem adhatjuk ki... — Kell valamit csinálni — mondja, miután letette a kagylót — mert nincs helyünk a kész téglának. Ez most a legnagyobb gondunk. A helyhiány; Nyáron hasonló volt a helyzet, csak nem ott túl, hanem az üzemben. A szárítóterület volt kevés. De azon szerencsésen túl vagyunk, az rajtunk múlott. Most azonban nem elég, ha mi igyekszünk, hiába minden, ha nem viszik a téglát. Dehát — mondja most már nevetve —, a „bajt”, mi kerestük magunknak. Egymillió-hétszázezer téglával többet gyártottunk, mint amennyit az év elején előirányoztak. Persze, nem kell félniük a paksiaknak, aki csak egy kicsit is ismeri a helyzetet, tudja, hogy szükség van minden téglára, akár terven „belül”, akár azon felül készült. És itt is van a sok megrendelés, diszpozíció, nagy részét már kifizették, átutalták. Csak az elszállítás nehézkesen megy. Egymillió-hétszázezer tégla — hatvan családi ház.’ Egy kis település épülhet abból, amit a paksiak az idén terven felül adtak. Hogyan sikerült? — A márciusi termelési tanácskozáson, amikor bejelentettem, hogy az idei nyersgyártási tervünk nyolcmillió, az égetésé pedig hétmillió, sokan csak legyintettek, hogy ez bizony nem megy. A tavalyihoz képest egymilliókétszázezerrel megemelni? Sok egy kicsit. Csak pár nap múlva, amikor a brigádok már „maguk közt” is beszélgettek a dologról, alakult ki olyan vélemény, hogy nem is nagyon sok az a nyolcmillió, csak ne kelljen hetenként egy-két napot helyhiány miatt állni, meg hogy legyenek jól karbantartva a gépek. Akkor már biztos voltam benne, hogy nem lesz itt hiba... A többiről már „beszélnek” a termelési jelentések és a brigádnaplók. A nyersgyártók havonta egymillió-négyszázezer, egymillióötszázezer téglát készítettek, az égetők, akik a korábbi években kilencszázezret hordtak ki a kemencéből, most havonta egymilliókétszázezer téglát égettek. Szeptember 20-ára teljesítették a nyersgyártási tervet, ekkor az igazgatóság újabb egymilliót emelt a terven. Ezzel is elkészültek október 16- ra. A versenytáblán az egyik reggel feltűnt egy „nemhivatalos” felirat: valaki — még ma sem tudják, hogy ki —, krétával írta a számoszlopok alá; „Hajrá!”. És ez a hajrá tartott egészen november 15-ig, amikor is leálltak a nyersgyártóvonal gépei. Az eredmény: kilencmillió- hétszázharminckétezer tégla. — Most valahogy úgy sikerült, hogy nemcsak mi akartunk többet, hanem az itteni és a pécsi ' vezetők is — mondja Márkus Ferenc, a nyersgyártó szocialista brigád vezetője. — Intézkedtek, hogy legyen elég hely a szárításra, a kemencénél, az utánszárító- nál is csináltak valamit, hogy gyorsabban lehessen égetni. Meg aztán anyagilag is érdekeltté tettek bennünket. — Hát jónéhányszor összevesztünk a Palla elvtárssal — teszi hozzá Hanga Istvánná —, hogy csináljanak helyet a téglának, mert dolgozni akarunk. De nem kellett sokat bíztatni a gyárvezetőnket. Ilyen jól még egyetlen évben sem ment itt a munka, mint most. A novemberi termelési tanácskozáson a gyárvezető összegezte a szép eredmények tényezőit. Néhány ezek közül: Bevezették a kiszáradt nyerstéglának szabad kazlakba való rakását. Ezáltal szárítóterület szabadult fel. Kialakították a megfelelő technológiát az utánszárítónál. Ez a berendezés a kemence hulladékmelegét használja fel a félszáraz nyers tégla kiszárítására. Tavaly még nem működött megfelelően, de az idén már megtalálták a megfelelő módszert. Ezáltal ugyancsak a szárítókapacitást növelték meg. Uj módszerű begyújtást alkalmaztak a kemencénél. A téglába a korábbinál több szénport kevertek. Meggyorsult a tűz útja a kemencében, a kemence gyorsab- ' ban „fogyasztotta” a nyers téglát, így nemcsak a kemence termelése nőtt, hanem több hely jutott a száradó nyers téglának. így sikerült elérni azt, hogy helyhiány miatt ne kelljen egy napot sem állni. Jól szervezték meg a karbantartást is. Géphiba nagyon ritkán fordult elő. Például — a brigádnapló tanúsága szerint — júliusban a nyersgyártók mindössze három órát álltak. Kettőt esős idő miatt, egyet gépállás miatt. Nagymértékben megjavult mind a nyersgyártóknál, mind az égetőknél a munkafegyelem. A brigádtagok maguk ügyeltek arra, hogy közülük senki se sértse meg a fegyelmet,. sőt, ha valaki bármilyen ok miatt kiesett a munkából, mindig akadt olyan, aki önként beállt a helyére. Ha a kisebb szállítószalagokat át kellett állítani, most már nem állt le az egész vonal, hanem a bányászok — miután gondoskodtak arról, hogy a présnél legyen elegendő anyag —, maguk végezték el az áthelyezést. A Paksi Téglagyár ebben az évben majdnem másfélszer any- nyi téglát ad az építkezésekhez, mint tavaly. J. J. Közlemény a KGST Végrehajtó Bizottságának ülésszakáról Moszkva (MTI) 1964. december [ 2-án és 3-án Moszkvában meg- ! tartotta 15. ülését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen részt vett Apró Antal, a magyar foradalmi munkásparaszt kormány elnökhelyettese is. Az ülésen Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnökhelyettese, Bulgária képviselője elnökölt. I a Végrehajtó Bizottság meg- ! vizsgálta a közlekedés néhány problémáját, valamint több, a szerződéses árakkal összefüggő kérdést, tekintettel a KGST-or- szágok hosszú lejáratú kereskedelmi egyezményeinek küszöbönálló megkötéseire. A Végrehajtó Bizottság megvitatta a tanács 1965. januárjára kitűzött következő ülésének előkészítését. Az ülés a testvéri barátság és teljes egyetértés szellemében folyt le. Olasz népi mozgalom Csőmbe romai látogatása ellen Az elmúlt napokban Olaszországban a kongói nép iránti szolidaritási tüntetések egész sora zajlott le. így például Rómában, Milánóban, Torinóban, Bolognában, Reggio-Emiliában, Padovában, Trabantban, Sdenában, Ravenná- ban, Savonában, Modenában, stb. diákok nagy tömege rendezett tiltakozó tüntetéseket és gyűléseket a gyarmatosítók kongói beavatkozása ellen. Mint ismeretes. Csőmbe Leo- poldvilleben tartott sajtóértekezletén a közelmúltban bejelentette azt a szándékát, hogy látogatást kíván tenni a pápánál. Ezzel kapcsolatban a keddi Unita vezető helyen írja: Hihetetlen még csak elképzelni is, hagy Olaszországban akadjon egyetlen politikus, aki kész volna kezet szorítani Csomóéval, akit a kongói nép és egész Afrika gyűlöl; Lumumba gyilkosával, többezer hazafi életének kioltójával. Minden módon meg kell akadályozni, hogy Csőmbe Rómába érkezzen — hangoztatja az Unita. TASZSZ-kommentár Gromiko beszédének visssha ngjá ró I Mihail Szaga telj an, a TASZSZ tudósítója írja: Gromiko szovjet külügyminiszternek az ENSZ-közgyűlés ülésszakán elhangzott beszéde és a szovjet kormánynak a nemzetközi feszültség további enyhítését, a fegyverkezési hajsza megfékezését célzó javaslatai széles körű visszhangot és nagy érdeklődést keltettek világszerte. A keddi angol lapok például megállapítják, hogy Gromiko beszédében „erélyesen felszólított a békés együttélésre”. Oroszország — mint a Daily Mail rámutatott, — új béketervet nyújtott be. Hasonló hangnemben kommentálja az új szovjet békekezdeményezést a legtöbb amerikai lap is. A New York Times szerint például a szovjet ENSZ-küldött- ség vezetőjének beszéde „néhány év óta a legmérsékeltebb volt”. Az amerikai külügyminisztérium hivatalos képviselője is kommentálta a Gromiko-beszédet. Nyugodt hangnemben röviden, azt ígérte, hogy a szovjet külügyminiszter felszólalását és javaslatait „tanulmányozni fogják”. Adlai Stevenson, az Egyesült Államok állandó ENSZ-képvise- lője azonban olyan ingerülten válaszolt Gromiko beszédére, hogy szavait külön is idéznünk kell. Kijelentette, hogy Gromiko beszéde „a hidegháború szellemében elhangzott, éles hangú beszéd”. Stevenson szóról szóra a következőket mondotta: „A Szovjetunió világpolitikai céljai szemmel láthatólag változatlanok maradtak. Számára még az önvédelem és a függetlenségért, valamint biztonságukért küzdő országok megsegítése is elítélendő, törvénytelen dolog, ha gátolja a világkommunizmus elterjesztésére irányuló szovjet agresszív törekvést”. Mi hozta ki ennyire sodrából az Egyesült Államok ENSZ- képviselőjét? Helyénvaló, sőt hasznos dolog, ha kiderítjük ezt. Amikor az amerikai diplomata „önvédelemről és a szabadságért és biztonságért küzdő országok megsegítéséről” beszélt, nyilvánvalóan a nemzetközi imperializmus szwuii nem akaró elkeseredett er^Hpzítéseire gondolt, amelyekkel Dél-Vietnam és Kongó népeinek nemzeti felszabadító mozgalmát próbálja eltiporni. Stevenson előre látja, hogy a közgyűlés mostani ülésszakán nehéz idők várnak rá és nyugati M légáira, mert nagyon sok kül- t bélyegzi meg felháborodva az imperialisták véres kongói kegyetlenségeit és követeli, hogy ítéljék el őket az ENSZ szónoki emelvényéről. Ugyanez nagyon könnyen megtörténhet az amerikaiak dél-vietnami szennyes háborújával kapcsolatban is. Az afrikai államok képviselői bírálják a kongói imperialista agressziót New York (MTI) Az ENSZ-közgyűlés hétfői ülésén több fiatal afrikai állam képviselői bírálták az imperialista hatalmak kongói politikáját. Joseph Murumbi kenyai állam- miniszter felszólalásában rámutatott, hogy az imperialisták fondorlatai és cselszövései az afrikai egységszervezet számára legélesebb problémává tették a kongói kérdést. A miniszter kijelentette, hogy az amerikai repülőgépeken szállított belga ejtőernyősök akciója Stanleyville térségében több száz kongói és bizonyos számú fehér ember életébe került. Hozzáfűzte, hogy az Egyesült Államok nem „fehér túszok” megmentésére gondolt, hanem Stanleyville elfoglalását tekintette elsőrendű feladatnak. Ifru. Etiópia megbízott külügyminisztere beszédében kijelentette, országa támogatja azt a javaslatot, hogy a kongód helyzet megvitatására afrikai kormányfői értekezletet kell összehívni. Javasolta, hogy az ENSZ tagországai ne szállítsanak fegyvereket Dél- Afrikának és küzdjenek a faji megkülönböztetés politikája ellen. Odaka ugandai külügyminiszter szintén részletesen foglalkozott a kongói helyzettel és megállapította, hogy a kongói fegyveres intervenció olyan veszélyes irányzatot szült, amely fenyegeti a Kongóval szomszédos országok és más afrikai államok biztonságát. Gromiko szovjet külügyminiszter hétfőn találkozott Basev bolgár, Rapaoki lengyel külügyminiszterrel és fogadta Thiam szenegáli külügyminisztert. ENSZ-jelentések szerint U Thant főtitkár állapota javul és előreláthatólag szerdán újabb orvosi vizsgálat után elhagyja a kórházat, valószínűleg azonban még egy hetet pihennie kell. Fernando Ortiz Bolivia állandó ENSZ-képviselője, a Biztonsági Tanács e havi elnöke közölte, hogy szerdára összehívják a Biztonsági Tanácsot a kongói válság megvitatására. A tanács összehívását 15 afrikai ország, valamint Kambodzsa, Afganisztán és Jugoszlávia kérte. Emlékiratukban hangsúlyozzák, hogy az Egyesült Államok és Belgium Anglia beleegyezésével végrehajtott kongói intervenciója megsérti az ENSZ alapokmányát és veszélyezteti az afrikai földrész biztonságát. Anasztasz Mikojan fogadta a csehszlovák küldöttséget Moszkva (TASZSZ) Anasztasz Mikojan, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke kedden fogadta a Csehszlovák—• Szovjet Baráti Társaság küldöttségét, amely Zdenek Fierlinger, a Csehszlovák KP elnökségi tagja, a baráti társaság elnökének vezetésével Moszkvában tartózkodik. A találkozó szívélyes elvtársi légkörben folyt le. (MTI)