Tolna Megyei Népújság, 1964. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-08 / 287. szám
«m. december 8. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Pillantás Amerikába i a divat: ruhában, ékszerben, táncban? Az áruházak gazdag választékkal állnak a hölgyek rendelkezésére. A forgalomba hozott anyagok zömét konfekciókban dolgozzák fel. Ezek a konfekciós ruhák nem valami tartósak! Tiszta selyem .ruhát vásároltam 7 dollárért — s bár csak autóban utaztam, az első kiszállásnál végigrepedt a varrás mentén. Mi mit csinálunk ilyenkor? Megvarrjuk. Az amerikai nő azonban nem szeret varrni. — erre sem idege, sem kedve. Az elrepedt holmit az amerikai nő eldobja, vagy elajándékozza. Nos erre is volt már példa — elküldi csomagban magyarországi rokonainak, akik a holmi láttán először elcsodálkoznak, aztán itt is belekerül a használt ruhák lomtárába. Az szinte különlegesség számba megy és csak a' tehetősebbek engedhetik meg maguknak, hogy ruhájukat szabóval,' vagy varrónővel készíttessék. A méret szerinti ruha, cipő túl drága. Tán éppen ezért az átlag amerikai nő messze elmarad például a magyar nők eleganciája mögött. Szívósén töltik az egész napot az úgynevezett cámping-nadrágban, ami a mi shortunknál -hosszabb; halásznadrágunknál pedig rövidebbr Lábukra — nem tűsarkú vagy egyéb divatos cipőt húznak, hanem tornacipőt. Ilyen viseletét láttam reggel, délben, este ' — étteremben, strandon, moziban. Szinte csak ünnepnap vesz fel valami elegánsabb ruhát az amerikai nő. Tűsarkú cipőm sarkaláOrszágos Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Művelődésügyi Minisztérium, a Magyar Úttörők Szövetsége és a KISZ jubileumi orosz nyelvű szóbeli versenyt rendez az ország általános iskolás és középiskolás diákjai között. Az iskolai versenyeket országszerte 1965. január 15-ig rendezik meg; A második fordulóra március 5-ig r kerül sor, a döntőket pedig 1965. április 6-án, a Magyar Úttörők, Szövetsége csillebérci nagytáborában rendezik meg. Az országos . versenyek győztesei (minden kategóriában egy-egy, a jövő nyáron szovjetunióbeli utazáson vésznek részt. sára is sor került: aprócska sarokkészítésért két dollárt fizettem... Persze más a helyzet New- Yorkban, ahol valóban nagyvárosi az öltözködés és az elegancia, bár etekintetben sem marad el Budapest... Egy reprezentatív szállodában láttam a legújabb hobbyt, az ékszerek viselésének hobbyját. Az amerikai nő már nem a karján, nem a nyakán hordja az aranyláncot, hanem a bokáján. Igen a bokáján. Mert ez a sikk. Láttam vastag aranyláncot egyszeresen, vékony aranyláncot többszörösen a boka köré tekerve. Egyébként ők nem szeretik annyira az aranyat, mint mi. Egyik tanítónő ismerősömtől választ is kaptam az okra: .,Államonként változik, hogy az aranyat Vagy az ezüstöt kedve- iik-e inkább. Pennsylvániában mi az ezüstöt hordjuk” Láttam gyűrűt, amelyet 1200 dollárra biztosítottak, na persze nem lépten- nyomon.... A fodrász nagyon drága. A nők ezért házi hajápolószerek és csavarok segítségével készítik frizurájukat. „Lokniba” csavart hajú hölgyekkel a‘ nap minden órájában - lehet találkozni. így mennek étterembe, strandra, moziba. Kísérőm megjegyezte: „Fogalmam sincs, hogy akarnak-e egyáltalán tetszeni valakinek!” Valóban ki- ábrándítóak a- „csavaros” fejek. S hiába a férfiak kérlelő szava, a csavarozott fej egyre terjed . .. Sőt mint mesélik: a. Münchenben állomásozó 'amerikai, katonafeleségeket majcb'hogy ki -nem- utálták’ a városból a frizurájuk „miatt, Ez a viselet azonban összefüggésben van egész modorukkal. Szeretnek fesztelenek lenn* s nem ragaszkodnak semmiféle etiketthez. Az az elv uralkodik: „Azt teszem, amit akarok s úgy élek, ahogy nekem tetszik!” Beszélhetnénk még az arcfestésről, a kozmetikáról is. A kozmetika drága, viszont olcsók a házi szépségápoló szerek. Nem divat a szemkihúzás, sem a festett haj. Persze azért akad, de nem olyan általános, mint nálunk. A férfidivat egyáltalán nem nyeri meg az európai nő tetszését. Ök is hívei a camping-nad- rágnák és a tornacipőnek. Ha hosszú nadrágot húznak — a nadrág szára széles, a cipőjük pedig tompa orrú. Az olaszos fazonú, hegyes orrú cipő, van, de jobbára csak a kirakatokban és nem a férfiak lábán. A tornacipőkbe vastag, fehér jégzoknit húznak — nyáron is. A férfiruhák fazonja egyáltalán nem divatos, anyagaik azonban annál inkább tetszenek, mert nagyszerűen bírják a strapát és kevésbé gyúródnék. Bár kevés szórakozóhelyen jártam, mégsem kell hosszabb szemlélődés ahhoz, hogy megállapítsam: az amerikai fiatalok szeretik a vonaglós, nyakatekert táncokat. A twist? Már idejét múlta, s mint mondják a twist után következő tánc. a Hully-gully is. Most a legújabb „tánc” az úgynevezett majomtánc. Ez még nya- katekertebb, mint az elődei — végtagficamító „koreográfiáját” leírni alig lehet, a lépéseket minden pár maga kreálja, farbilleg- tetéssel és mászó majomhoz hasonló mozdulatokkal „tarkítják”. A fiatalok már nem rajonganak Elvis Priesleyért, most a Beath- lesek vannak soron. Beathles-fü- zetek mindenütt vásárolhatók, amelyből bőven megtudható kedvenceik hol születtek, van-e szeretőjük, s mi a kedvenc ételük, italuk..; Érdekelt az idősebbek véleménye a táncról és a Beathlesekről. „Hát, hiába ezek a mai fiatalok!” — csóválták a fejüket. Ha ez a hobbyjuk, mit csináljunk velük. Bezzeg a mi időnkben más járta. ..” — hallottam, akárcsak idehaza. Fejcsóválva fogadják a mamák, papák az új táncfigurákat, de azt szinte természetesnek tartják. ha 16 esztendős bakfis lányuk „kölcsönveszi” a papától a kocsit és azzal megy a fiúért, illetve a randevúra... i (Következik: Trélorok és a dog- gok.) Csóka Magda é IKKÜNKRE VÁLASZOLNAK: Megjavult a decsi postai küldemények kézbesítése A Tolna megyei Népújság 1961. november 26-án megjelent számában leközölt „Ki viszi hamarabb levelem?”- című cikkben foglaltakat megvizsgáltam. Ez év elején Decsen a belterületi kézbesítésben beállt zavarokat a kézbesítők önkényes kilépése, illetve fegyelmi úton történő eltávolítása okozta. Időközben a két 8 órás belterületi állást megfelelő jelentkezőkkel betöltöttem. Jelenleg a helyzet javulását mutatja, hogy egy hírlapbetét-kézbesítő beállítására is sor került. Külterületre ez év augusztusától nincs kézbesítés, mert a termelőszövetkezet vezetősége az addig kézbesítést ellátó dolgozóit nem engedte tovább' működni. A munkát a tsz két dolgozója látta ] el másodállásban. A külterületen lakók csak alkalmi kézbesítők útján, és a postahivatalban jutottak küldeményeikhez. A szolgálat ellátására alkalmas személyek jelentkezésének hiányában nem volt biztosítható a külterület postai ellátása. A megyei, járási és a helyi párt- és tanácsi szervekkel is felvettem az ügyben a kapcsolatot, kértem segítségüket. 1964. december 1-től a 8 órás külterületi járásban Borda János decsi lakos látja el a munkát. A 6 órás állás betöltésére eddig jelentkező nincs. A kézbesítés rendezését szorgalmazom, a lakosság postai ellátásának javítása érdekében. — írja Gazda Ferenc, a pécsi Postaigazgatóságtól. Jövőre kijavítják Cikkünkre érkezett válasz Bér- di József, Dombóvári Járási Tanács vb-titkárától: Október 30-i számukban „Furcsa bogárról mintázták” címmel jelent meg a riport. Tájékoztatásul közli, hogy az újdombóvári Fő utca felújítási munkálatai ez évben készültek el. Az út felületén némely helyen valóban megáll a víz. Az oldalesés nem kielégítő. Ez a hiba a kivitelező — Pécsi Közúti Üzemi Vállalat — hibájából adódott, amit ők is elismertek. Az útépítés során ugyanis a teljes felületet nem zárhatták ki a forgalomból, s így míg az egyik felén — tengelyben — dolgoztak, addig a másik felén forgalom volt. Ezáltal a tengely mentén történő összehengerlés nem a legjobban sikerült. A hiányosságok pótlását — tekintettel a rossz idő beálltára — 1965. évi május hó 30-ig köteles a kivitelező vállalat elvégezni. Tolna-újtelep villamosítása Panaszos levelet kaptunk Tolna! újtelep lakói aláírással. Örömmel fogadták Tolna és Mözs összeépü- lését, de sérelmezik, hogy a villamosítás nem történt meg. A megyei tanács vb tervosztálya az alábbi tájékoztatást adta: „Sajnos fedezet hiányában 1964- ben nem áll módunkban és az 1965. évi lehetőségek előzetes ismeretében 1965-ben is kérdéses, hogy a szóbanforgó újtelepi rész villamosítását fedezni tudjuk. Amennyiben az 1965. évi keret a kérdéses terület villamosítását lehetővé teszi, akkor is csak úgy valósítható meg, ha a szükséges transzformátort és nagyfeszültségű vezeték megépítését a községi tanács községfejlesztési alapból fedezik. Ez kb. 80 ezer forintot jelent. I» i UHMM IIMIIIIIWnilH MIIWI IJUM Gabos Gábor Szekszárdon Nem egyedül ő a vádlott Az 1964—65. hangversenyévad sok. meglepetést ígérő hangversenysorozatának. újabb állomásához érkezünk el pénteken este: Gabos . Gábor, többszörös díjnyertes zongoraművész mutatkozik majd be Szekszárd zenekedvelő közönségének. Gabos Gábor 1930-ban született Budapesten. 1952-ben, 22 éves korában fejezte be tanulmányait a budapesti Zeneművészeti Főiskolán, Hernádi Lajos növendékeként. 1955-ben Párizsban mesteriskolát végzett és 1957-ben indult el a világhírnév felé: a Szovjetunióban, Münchenben, Párizsban és Bécsben adott hangversenyeket ebben az évben, majd a következő évben Kína, Lengyelország, Csehszlovákia voltak hangverseny kőrútjának fontosabb állomásai. 1959-ben sikerei eredményeképpen Liszt-díjjal tüntették ki. Egy év múlva megnyerte a brüsszeli nagy nemzetközi zenei versenyt és hangversenyturnét bonyolított le Belgiumban és Luxemburgban is. 1961-ben újabb sikerek köszöntötték az akkor már világszerte ismert fiatal művészt. Másodszor tért vissza a Szovjetunióba, Párizsba, de a legnagyobb sikerét Londonban, a Royal Albert Hallban aratta, amit az angol fővárosban lemezfelvételek is követtek. 1962-ben ' Budapesten bonyolították le a Liszt—Bartók zenei versenyt, amelyen 'a világ legtehetségesebb 30 éven alüli művészei adtak egymásnak találkozót. Gabos Gábor Budapesten is sikerrel állta meg a próbát, ő végzett a zenei verseny első helyén. Azóta is járja a magyar és külföldi hangversenydobogókat és ennek során jut el Szekszárdra is, hogy megismerkedjék Szekszárd zeneszerető közönségével. A hangversenyre a világhírű fiatal művész a következő műsort állította össze: 1. Haydn: G- dur szonáta, 2. Bach: 4. prelúdium a Wohltemperiertes Kla- vier-ből, 3. Beethoven: Esz-dur szonáta, 4. Beethoven: Fisz-dur szonáta, 5. Liszt: Szerelmi álmok, No. 2 és 3, 6. Chopin: Két ballada, G-moll és Asz-dur. A zeneiskola, a TIT és a Filharmónia kéri a zenebaráti kör tagjait, hogy jegyüket szerdáig szíveskedjenek átvenni a zeneiskola gondnokánál. Ugyanott jegyek is válthatók. A vonat lassú döcögéssel indult. Körülöttem a fülkében álmos emberek, s a bágyasztó melegtől hamarosan elalszom. Hirtelen nagy zajra ébredek, s az ébredő emberek értetlenségével próbálom jelfogni az elém táruló képet. Egy fiatal lány idősebb parasztnénik gyűrűjében valami folyóiratot olvas. A közbekiáltásokból ítélve a hangulat eléggé izzó. — A lelketlen anya bűnperének tárgyalását hétfőn kezdi meg a XX. kerületi bíróság — fejezi be az olvasást a lány. — Megérdemelné ha felakasztanák! — Szívtelen egy teremtés lehet. — Mind ilyenek, ha megvan a baj. a könnyebb megoldást választják — véli egy főkötős néniké. Közelebb megyek. — Mi történt? — Nem hallotta? Egy lány any a beledobta gyerekét a kútba, nehogy megtudják. Egy pillanatra csend támadt, várják a véleményem. Amikor látják, hogy nem szólok, folytatják. — Ott sírt a gyerek a kútban, mert a pólya, fenntartotta a szerencsétlent. Es az a nem tudom, hogy milyen lány, elment hazulról. Mire a szomszédok észrevették, alámerült — mondja izzó hangon egy 40 év körüli asszony. A lánv összecsapja az újságot, szeme könnyes. — Hogy tudta megtenni, istenem mit tehet az az ártatlan gyermek arról, hogy .,. — Úgy is van! Ha megtörtént, hát megtörtént. Vállalni kell a következményeket. Nálunk a faluban a Kovácsék Borija hazahozott egy gyereket. Hát volt ribillió nem mondom, de aztán belenyugodtak. Rendesen neveli, rendes ruhában járatja. , — Nálunk is volt egy ilyen eset — veti közbe egy fejkendős néni- ke — de kidobták a lányt a gyerekkel együtt. Felvitte Fótra, ő maga meg elment a városba dolgozni. Jobb is, mert nagy szégyen volt az a mi falunkra. — Szégyen, szégyen, de mi ér többet: a szégyen, vagy egy ember élete? — kérdezi a lány szinte könyörögve. Néma csend lesz. Megfagy valami a levegőben. Senki sem válaszol, vagy talán senki sem meri vállalni annak a kockázatát, hogy egyértelmű választ adjon. A lány azonban nem adja fel a harcot. — Nénike az előbb megértett. Hiszen a falujában az a kislány rendes lett. és neveli a gyereket, Egye fene a szégyent, de hát egy gyerek mégis csak más! — Igaz — válaszolja megfontoltan az asszony, de minek feküdt le minden jött-menttel. Rendes lánnyal nem történhet meg ilyen. — De hátha szerette a fiút? Vagy lehet, hogy a fiú becsapta? Mindig mi lányok vagyunk a romlottak!? Az idős asszonyok összenéznek. — Úgy beszélsz, lányom, mintha azt az elvetemült gyilkost pártolnád! — Én!? — kapja fel a fejét a lány. — Már hogy pártolnám. De mit gondolnak, miért ölte meg a gyereket? — Miért? Mert nem bírta elviselni a szégyent. A lány arca egészen kipirult már úgy folytatja. A harc egyenlőtlen, a fekete kendők összesúgnak. — De hát mi a szégyen?! — A gyerek — válaszolja valaki. — Bizony — folytatja a másik. Az én időmben nem szült lány gyereket. — Vagy nem jöttek rá ha megölte — vágott közbe a lány. Hirtelen csend lesz. Lassan elfordulnak a lánytól, a vonat kattog, örökkévalóság minden perc. A lány érzi, hogy folytatni kellene amibe belekezdett, de merev falakba ütközött, s minden beszéd hiábavaló lenne. A vonat megáll, többen leszáll- nak, lassan megindul a beszélgetés az idős nénikék között, de egészen más dolgokról. Csak a lány hallgat. Nézi az ablakon át az elsuhanó tájat. Látom rajta, a gondolatai még mindig ott járnak a gyilkos lány körül, aki hétfőn bíróság elé áll, ahol szándékos emberölés bűntette miatt fognak eljárást indítani ellene. A vádlottak padján egyedül fog ülni, s nem lesznek ott „bűntársai”, az emberi értetlenség, s a porlepte rosszul értelmezett erkölcsi morál. F. J. 17775020
