Tolna Megyei Népújság, 1964. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-01 / 281. szám

Í964. december 1. TOLNÁ MEGYEI NEPÜJSAG 5 Senki nem lehet törvény­hozó sa|át érdekében DOLGOS, IGYEKVŐ EMBER volt fiatalkorában Scharfenberger Ferenc. Egy életen át azon töre­kedett, hogy öreg napjait majd nyugodtan, békésen töltse el éle­te párjával együtt. De most, éle­tének nyolcvanadik évében lé­lekbevágó, fájó keserűséggel kell tapasztalnia, hiábavaló volt az egész dolgos, fáradságos élet. Vannak emberek, akikkel mos­tohán bánik a sors. Őrá az első csapást a háborúval mérte, oda­maradt a veje. A háborút követő évek a fiát sodorták az országon túlra, ő maga meg feleségével, lánya, illetve vője fedele alá kényszerült. Hivatalos értesítést gette meg az öreg gert. A jobbérzésű emberek termé­szetesen, nem hagyják szó nélkül Scharfenber- — A fiam is nősülni akar... — Az rendjén van, hogy házat akar adni a lányának, vőjének. De az már nem, hogy törvényte­Hoffmann Mátyás ténykedését, 'enül akar eljárni, hiszen állam hogy ő maga alkosson törvényt dóan zaklatják a két öreget. jogainak érvényesítésére. Több bejelentés érkezett a tanácshoz, a legutóbbi tanácsülésen is több tanácstag felszólalt; védjék mega magatehetetlen két öreget az új­donsült tulajdonos önkényeskedé­se ellen. Ám ő szentül meggyőződött magatartása jogosságáról. — Mióta lakik benne kegye­lemből, és még semmi javítást nem végzett rajta — mondja a vő, Leicht József haláláról nem 0jyan hangsúllyal, mintha már kaptak, nyomtalanul elnyelte a húsz-harminc éve az övé lenne a háború. Eveken keresztül vart ház, és megengedte volna, hogy valami bíztató hírt, életjelt Schar- benne lakhassanak, fenberger Mária — mindhiába. Az _ Kegyelemből? Hiszen a lá- állandóan kétség, remény közt nyuk után jogfolytonosságuk van élés beteggé tette, őt is eltemet- _ válaszol a vb-titkár. ték, aki gyámolító lett volna a — Nekem a közjegyző azt tehetetlen éveikre. mondta, felmondhatok. — Felmondani lehet, de másik, A két öregre ennél súlyosabb elfogadható cserelakásról kell vegyek én lakást? a tanács. a házat megvette, tudta, hogy lakója van? a — Tudtam. De én a lányomnak Amikor csapás már nem is sújthatott. Mert az emberi kapzsiság már- gondoskodni, már kiüldözné őket a fedél alól — Honnan is, hogy elpusztulni kilökje őket Adjon nekik az árokpartra. Miután az asszony meghalt, __________________.............. s ógor, Leicht István megindít- vettem a házat. Meg, gondoltam, tatta eltűnt öccse holttányilvání- majd kiköltöznek, tási eljárását. A holttányilvání tás _ Kiköltöznek? Hova? Az is­megtörtént, és ő lett az örököse ten szabad ege alá? , annak a háznak, amelyben a két — Már kétezer forintot ígértem öreg lakik. De azonnyomban el is n. N.-nek, hogy fogadja oda őket. adta Hoffmann Mátyásnak, aki De azt mondja, semennyiért sem. a házat a lányának, illetve vőjé- Vagy miért nem viszi ki őket a nek szánta. Az adásvételi szerződésen még meg sem száradt a tinta, de Hoff­mann Mátyás máris újonnan szer­zett joga érvényesítéséhez látott Először is elment Scharfenber- gerékhez, és felszólítottá őket, fiuk Nyugat-Németországba? — Az az ő dolguk. Különben is; hogyan induljon ismeretlen, hosszú útnak egy már-már maga­tehetetlen, nyolcvanéves ember, meg <?gy'vögyban fekvő, beteg asz- szony? Nem gondolja? — Én nem azért vettem a há­— Mi, kérem? Ugyan? Ha jö­vünk is, még csak nem is szó­lunk. Különben meg az én tulaj­donom, akkor jövök be, amikor én akarok. — Ha úgy tetszik, akár éjfél­kor is? ■ Akkor xs HOFFMAN MÁTYÁS ÁLLÍ­TÁSA, hogy nem zaklatnak ők, dehogyis zaklatnak, hamarosan megdől, amit Scharfenberger Fe­renc megjelenik a tornácon. Mindegyre magasabb lesz Hoff­man Mátyás hangja, majd me­nyecske lányával együtt minősít­hetetlen hangon hordanak össze mindent az idős emberre. Nem éppen ildomos egy húszegynéhány éves nőnek vén hazugnak és egyébnek titulálni egy nyolcvan- éves embert, akinek nincs más bűne, minthogy benne lakik abban a házban, amelyet ők megvásá­roltak. Nem is olyan régen sok ember­nek lett a sorsa, hogy öregségük­re istállóba szorultak, onnan te­mették el őket. Hasonló sors vár­na Hoffman Mátyás jóvoltából Scharfenberger Ferencékre is, ha nem védené őket a törvény. A törvény, amely mindenkire nézve egyformán kötelező, és ő sem al­kothat helyette a saját érdeké­nek megfelelőt. A községi tanács határozatait mégis semmibe vet­te, mondván, olyanok hozták, akik nem értenek hozzá, mert neki Bonyhádon, Szekszárdon, Budapesten azt mondták, a lakás az ő tulajdona, abból bárkit ki­rakhat. Vajon, ha a járásbíróság is elmarasztalja, akkor azt 'Ts hozzánemértéssel vádolja meg? Sokszor csodálkozni kell azon, mielőbb hagyják el a lakást, mert • hogy esik á pénzem feküd- hogy embereket mennyire elvakít­különben kirakja őket. A nagyobb nyomaték kedvéért még az asz­talt is megverte. Második útja a községi tanács­hoz vezetett. A titkárnak beje­lentette; a házat megvásárolta, a tanács gondoskodjon Scharfen­berger Ferencnek másik lakásról, mert ő kirakja. — Scharfenbergeréknek a la­kásban jogfolytonosságuk van, miután közös háztartásban éltek lányukkal. Felmondani nekik, és kiköltöztetni őket csak akkor le­het, ha a tulajdonos másik, meg­felelő cserelakásról gondoskodik — figyelmeztette a titkár. Hoff­mann válasza ez volt; — Én ugyan lakásról nem gon­doskodom, de teszek róla, hogy mielőbb kimenjenek. Tett is. EZT BIZONYÍTJA a két hatá­rozat, amelyet eddig a községi tanács titkára hozott, és amelyek­ben Hoffmann magatartását bir­tokháborításnak, tilos önhatalom­nak minősíti, és ettől a magatar­tástól eltiltja. Hoffmann Mátyás ugyanis ön­hatalmúlag felnyitotta az udvar­ban levő istállót, és az ott tárolt tüzelőanyagot, felszerelést — köz­te kézi kártológépet, háti perme­tezőt, egy, még felvasalatlan lo­vas kocsit — kirakta egy nyitott fészerbe. Egy másik alkalommal tetőjavítás ürügyén Hoffmann veje, Drüszler Ferenc létrán fel­ment a háztetőre, majd behatolt a padlásra és belülről kinyitotta a bezárt kamraajtót. Majd a ház alatt levő pincét foglalták el, mondván, szükség van rá. Min­denesetre betett egy zsák burgo­nyát, bár Hoffmannéknál két pincéjük is van, az udvarban és a pincesoron. Az idős, 76 éves Scharfenber- gerné már hetek óta á°vban fek­vő beteg, de Hoffmannékat ez sem zavarja. Nap mint nap meg­jelennek az udvarban valamilyen ürüggyel, és bekiabálnak a két öregnek, mikor hajlandók ki­menni a házukból. Ilyenkor aztán jön benne. A lányoméknak is hat- kegyetlenül önzővé tehet az szükségük lenne a lakásra. „enyém” tudata. — Nem fémek meg maguknál? BOGNÁR ISTVÁN Újítás az ipari hűtőszekrény gyártásánál Darabonként háromezer forint megtakarítás A Bonyhádi Vasipari Ktsz az idén kezdte meg az ipari hűtő- szekrények gyártását. A szövet­kezetben készül el maga a szek­rény. a hűtőberendezést a buda­pesti MIR-KÖZ Ktsz építi be. A szövetkezetben jelentős mó­dosítást végeznek a gyárástechno- lógián. Az eredeti megoldás sze­rint a sík lemezeket a sarkokon alumínium idomokhoz csavarozr ták így alakították ki a szek­rényt. Dávid Sándor szocialista brigádvezető olyan módszert dol­gozott ki, amellyel feleslegessé válnak az alumínium idomok, vaslemezből hajlítják a szekrény — illetve a hűtőpult — oldalait. Az új konstrukcióinál teljesen ki­küszöbölik az alumíniumot és az­zal, hogy az éleket, sarkokat is az oldal, illetve fedőlemezek meg- hajlításával képezik ki, szilár­dabbá teszik az egész szerkezetet. Míg korábban egy-egy hűtő­pultnál 350 csavart használtaik fel. a csavarkötések miatt vasta­gabb lemezt is kellett alkalmazni, — most mindössze ötven csavarra van szükség. Darabonként tizenhá­rom kiló alumíniuidomot kellett korábban felhasználni, most nincs szükség alumíniumra. Például a hűtőpult tetejét a régi módszer­nél tizenkét alumíniumidomból és öt lemezdarabból csavarozták össze, az újítás bevezetésével egy lemezből készül a tető. A régi hűtőpult súlya — a hűtőberende­zés beszerelése előtt — 210 kiló volt, az újé hatvan kilóval ke­vesebb. Jóval termelékenyebb is az új eljárás, az újítással dara­bonként mintegy negyven munka­órát takarítanak meg. Az összes megtakarítás — anyag és munka­bér — háromezer forint. Ha jö­vőre is a jelenlegi mennyiséget gyárthatják, közel egymillió fo­rintot takaríthatnak meg. Erre meg is van a kilátás, a MIR-KÖZ hűtőpultja bel- és külföldöa egy­aránt keresett cikk. Gyönk méltó takarékossági központ Már nem járási székhely. „El-1 haladja a megyei 1356, illetve hagyták” a hivatalok. Forgalma nagyot csökkent. Takarékossági szempontból mégis központ maradt. Belecska, Diósberény, Gyönk, Keszőhidegkút, Miszla, Szakadát, Szárazd, Udvari és Varsád 9528 lakójának takarék- betétje ugyanis az idei 3 milliós emelkedéssel együtt jelenleg 14 millió 210 ezer forint. Egy ■ la­szó szót követ, és egyízben Hoff- kosra 1471, egy családra pedig mann már mellenragadva fényé- 5574 forint jut átlagban. Ez meg­4840 forintnak megfelelő átlagot. Gyönk községben pedig egy la­kosra 2042, egy családra pedig 9200 forint a takarékbetét-átlag. Gyönk, Belecska, Keszőhideg­kút és Szakadát már elérte, míg Szárazd és Varsód már igen kö­zel áll a „takarékos község” szinthez mely azt jelenti, hogy a családok több mint 90 százalé­ka takarékoskodik. Sz. K. Beépített hibák Beépített hibákra bukkantunk a nemrég átadott paksi gimná­ziumban. A Komlói Építőipari Vállalat gondatlan munkájának következménye, hogy most sok kisebb-nagyobb, nagyon bosszantó hiba nehezíti a tanítást. Rosszak a páros kazánok. Széngáz van az épületben, nem megfelelő a fűtés az osztályokban. Vízvezetéket nem szereltek a szivattyúház közelébe. A szenny­vízátemelő működéséhez szüksé­ges százhúsz liter vizet vödörrel kell feltölteni. Nem megbízható a motor- és szivattyúberendezés sem. •*- • A tetőnyíláson keresztül beesik az eső. Az ajtót nem lehet bezárni egy odaszerelt létra miatt. i Foto: Túri Mária Egy rossz kötéllel, háti puttonnyal csak keservesen lehet fel­hordani naponta hat-nyolc mázsa salakot. Egy kézi csörlő elég lenne a munka megkönnyítéséhez. io!

Next

/
Oldalképek
Tartalom