Tolna Megyei Népújság, 1964. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-31 / 305. szám
-- ^ end Köi^ar TOLNA /Baeposy &üsy ° Uo5< VtlAC PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA T A SZOT felhívása a dolgozókhoz XIV. évfolyam, 305. szám. ARA: 60 FILLÉR. 2. o. Rádiómelléklet 5. o. Világszerte tovább tart az ítéletidő 8. o. Csütörtök, 1964. december 31. J Mezőgazdaságunk legfőbb feladatai írta ' dr. Dimény Imre, az MSZMP KB mezőgazdasági osztályának vezetője A magyar mezőgazdaság a szocialista átszervezés óta egészségesen fejlődik. Termelése 1964- ben mintegy 2,5%-kal, az állam számára felvásárolt áruk mennyisége pedig csaknem 4u/o-kal haladta meg az 1963. évit. A mező- gazdaság eleget tett egyik igen fontos feladatának: megtermelte az ország kenyérgabonáját. Hosz- szú ideje ez az első esztendő, amikor az ország kenyerét teljes egészében hazai termésből biztosítjuk. A vetés szerkezete 1964- ben lényegében a terveknek megfelelően alakult. Növekedett az értékesebb kultúrák aránya, főként a cukorrépa és a dohány vetésterülete. Az állattenyésztés termelési értéke viszonylag jelentősen: 7%-kal nő. Valamennyi állatfajnál számszerű fejlődés figyelhető meg és ezzel egyidejűleg növekedett az egy egységre jutó állati termék is. Számottevő a fejlődés a szarvasmarha-tenyésztés területén. Az állomány számszerű növekedése mellett, nőtt az egy tehénre jutó tejhozam. Ez azt jelenti, hogy 1964-ben az előző évek állománycsökkenése után a szarvasmarha-tenyésztés bruttó termelési értékének országosan 6—7%-os növekedése várható. A termelés összmenn’ósége pedig meghaladja az 1958—1960. évek átlagát. Lemaradás volt tapasztalható azonban a takarmánygabona, a burgonya, a zöldség, valamint az aprómagvak termesztésében. A rét- és legelőgazdálkodásban sem kielégítő a fejlődés. Főként ezek következményeként nem volt zökkenőmentes a lakosság ellátása elsősorban a zöldségfélékkel; nagy mennyiségben kell az 1964— 1965-ös gazdasági évben burgonyát és takarmánygabonát importálnunk. Számos aprómagféleség- ből pedig nem tudunk eleget tenni exportkötelezettségünknek, s a hazai vetőmagigényt is csak szűkösen tudjuk kielégíteni. Ebben az esztendőben sem tudtuk biztosítani az állatállomány és az abrakszükséglet összhangját. A közeli napokban került jóváhagyásra a népgazdaság 1965. évi terve. Ebben is kifejezésre jut: a mezőgazdasági termelés növelése további előrehaladásunk fontos kérdése. Az 1965. évi népgazdasági terv azzal számol, hogy a mezőgazdasági termelés 1965-ben 1963-hoz képest 4,2%-kal, 1964- hez viszonyítva pedig 1,5—2%-ot növekszik. A terv egyik fő célkitűzése változatlanul az. hogy az ország kenyérgabona-szükségletét ebben az esztendőben ugyancsak hazai termésből kívánjuk biztosítani. Ez év őszén nagy nehézségek közepette — 2—3 hetes késéssel, — de az előirányzatoknak megfelelő nagyságú területen elvetettük a kenyérgabonát. A búza közel egynegyede azonban megkésve került a földbe. Ezért a vetések ápolása minden eddiginél nagyobb gondot igényel. Állandóan szemmel tartva fejlődését, különösen a tavaszi fejtrágyázás s a pangó vizek elvezetése érdemel nagy figyelmet. Az állatállomány takarmány- szükségletének biztosításában is gyorsabban kell előrehaladnunk az új esztendőben. Főként a kukoricatermesztés fejlesztésére, valamint a rét- és legelőgazdálkodás további javítására helyezzünk súlyt. Az 1965-ös esztendőben az állattenyésztésben az elsődleges feladat nem az állomány számszerű növelése, hanem a hozamok fokozása. Szükség van az anyaállomány szinten tartására, a rendelkezésre álló takarmányok lehető legjobb kihasználására és mindezek révén a hozamok erőteljesebb fokozására. A takarmányellátottság az utóbbi évek bármelyikénél jobb. Teljesíthetőek azok a feladatok, amelyeket a tervek az állat és állati termékek termelésére és felvásárlására előirányoztak. Ellenkező esetben a lemaradás súlyos nehézséget okozna a lakosság ellátásában és az exportkötelezettség teljesítésében. A népgazdaság 1965. évi terve nagy lehetőséget biztosít a mező- gazdasági termelés további műszaki anyagi megalapozására Szükség van arra, hogy minden eddiginél nagyobb figyelmet fordítsanak a meglevő eszközök gondos, céltudatos felhasználására. A mezőgazdasági üzemek együttes termelőeszköz-értéke jelenleg megközelíti az 50 milliárd forintot. Ennek a hatalmas értéknek gondos és céltudatos felhasználása az 1965. évi termelési és felvásárlási előirányzatok megvalósításának egyik alapvető feltétele. Szükséges továbbá az is, hogy a beruházások tervezésénél, kivitelezésénél az eddigieknél körültekintőbb munka folyjék. A gazdaságosság követelményeit a beruházások elosztásánál, kivitelezésénél az eddigieknél jobban szem előtt kell tartanunk. A gépek gondos javításával, a traktorosok továbbképzésével most kell felkészülnünk a traktorok két műszakos üzemeltetésére is. Ebben az évben a tsz-ek nagy többsége helyesen alkalmazta a személyes anyagi érdekeltség elvét. Ennek további gondos alkalmazása újabb eredmények forrása lehet. Az eddig szerzett tapasztalatok felhasználásával, a most készülő üzemi éves tervek kialakításakor kell megválasztani az 1965-ös esztendőben alkalmazásra kerülő jövedelemelosztási és munkadíjazási formát. Fontos, hogy a különféle formák megállapításakor az eddiginél is jobban ve- gvük figyelembe a termelési feltételek változását. Ügyeljünk arra, hogy a közös gazdaság érdekeit sértő, a szokásosnál nagyobb részesedést ne állapítsunk meg. Továbbra is megkülönböztetett módon foglalkozzunk a gyenge termelőszövetkezetekkel és mindenütt hasznosítsuk a háztáji gazdaságok termelési lehetőségeit. , Nagyok a mezőgazdaság 1965. évi feladatai, de megoldásához a szükséges feltételek biztosítva vannak, illetve megteremthetők. A tartalékok feltárása és fokozottabb hasznosítása, az elért eredmények megszilárdítása, illetve továbbfejlesztése, olyan lehetőségek, amelyekkel minden gazdaságnak fokozottabban kell szá molnia. Ugyanakkor fegyelmezettebb munkára, az eszközök gondos kihasználására van szükség minden szinten. Hq így dolgozunk. a siker az 1965-ös esztendőben sem maradhat el és a mezőgazdaság dolgozói megtalálhatják számításukat. Százmillió forint értékű munkát végeztek a tanácsi építóvállalat dolgozói 1964-ben Január első dekádjában több fontos létesítményt adnak át Szorgalmas munkával teltek az év utolsó munkanapjai a Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat munkahelyein, műhelyeiben. Az idén a vállalat sokkal több feladat végrehajtására kapott megbízást, mint a múlt évben. Az eredeti kilencvenmillió forintos kivitelezési program, amelyre lényegében az 1963. évi felkészülés történt, különösebb nehézség nélkül teljesíthető volt. Az eredeti tervet már december első napjaiban teljesítették. Az év utolsó hónapjában a felemelt terv teljesítéséért indultak harcba a vállalat dolgozói, a szocialista munkaverseny is a felemelt terv teljesítésére irányult. Az idei terv teljesítéséről végleges adatok még nem állnak rendelkezésre. Ezekben a napokban végzik a vállalatnál a számlázásokat és csak a jövő év első de- kádja után tudják megközelítő pontossággal a terv teljesítését értékelni. Az eddigi adatokból is megállapítható, hogy százmillió forint értékű , kivitelezői munNyolcszáz munkás és műszaki dolgozik a téliesített munkahelyeken. Főleg azokon a létesítményeken élénk a munka. amelyek a közeljövőben kerülnek átadásra. Decemberben egyébként több jelentős létesítményt adtak át rendeltetésének, így a tamási iskolát, Dunaföldváron egy 98 férőhelyes marhaistállót adtak át, elkészítették a gyönki csatornázást és a tsz hatszáz férőhelyes hizlaldáját is. A karácsonyi ünnep előtt adták át a Paksi Konzervgyárban az egyik üzemrész kibővített részét. A vállalatnál az év utolsó munkanapjain már a jövő évre készültek. A műszaki és adminisztratív dolgozók a létesítményekkel foglalkoznak, míg a vállalat központi telephelyén lévő műhelyekben hozzáfogtak az 1965. évi létesítmények előregyártható részeinek készítéséhez. Néhány fontos létesítménynél az év utolsó napján az átadásra készítik már elő a munkát, s már a jövő év első napjaiban több fontos létesítményt adnak át. Tömeges létesítményátadásra január öt és tizediké között kerül sor. Ekkor adják át a Szekszárdon épülő, két tizenkét lakásos bérházat. A három ikerházat — a megyei tanács beruházása —, valamint a várdombi művelődési házat ugyancsak ezekben a napokban adják át rendeltetésének* Szolidaritási gyűlés Dunaújvárosban a kubai forradalom győzelmének hatodik évfordulója alkalmából kát végeztek a vállalat dolgozói. A két ünnep között sem szünetelt a munka. A kubai forradalom győzelmének 6. évfordulója alkalmából szerdán délután szolidaritási gyűlést rendeztek Dunaújvárosban. A Bartók Béla művelődési ház Zárszámadásra készülnek a megye szövetkezetei November végén, december elején a megye szinte valamennyi termelőszövetkezetében megkezdődtek a leltározások, a zár- számadási előkészületek. Az ez évi munka eredményét illetően jóslásokba bocsátkozni nagyon nehéz, mert sok helyen még szállítások is folynak, ami befolyásolhatja a jövedelem alakulását. A szekszárdi Béri Balogh Ádám Termelőszövetkezetben már befejezéshez közeledik a leltározás. Az állóeszközökkel végeztek, az utolsó napokban az állatokat mérlegelte a leltározó bizottság. Hei- mann Ferenc, a termelőszövetkezet elnöke nem tud még hozzávetőleges számot sem mondani a munkaegység alakulásáról. A terv szerint még 50 hízó marha vár leszállításra, 50 hízott sertést pedig terven felül szeretnének eladni A két jelentős tétel értéke befolyásolja a munkaegységet. A tsz vezetői úgy tervezik, hogy a zárszámadó közgyűlést január végén fogják megtartani. A dunakömlődi Szabadság Termelőszövetkezet irodájában senkit sem találtunk a vezetők közül. Mindenki a „helyszínen” dolgozott, vagyis a leltározási munkákat ellenőrizték. Az irodistáknak is bőven akad dolguk: rendezik a számlát az adósokkal, kifizetik a felvett hiteleket, feldolgozzák a leltározás adatait. Most különösen meg kell fogni a munka végét, ha időben végezni akarnak, mert Eigemann Józsefné, a tsz főkönyvelője éppen az utolsó napokban szülési szabadságra ment. Horváth Árpádné, a főkönyvelő helyettese elmondta, hogy különösebb akadályt nem jelent a főkönyvelő szabadsága. Kicsit több túlórával igyekeznek pótolni a kiesett embert. Tfundtner Sándor, a tolnai Aranykalász Tsz elnöke úgy nyilatkozott, hogy a leltározási munkákat előreláthatólag az új év első napjaiban befejezik. A termények leltározása után folyik már az állatmérlegelés is. A munkaegység értékét itt sem lehet pontosan tudni, a tsz vezetői szerint azonban annyi biztos, hogy a tervezett 40 forint 90 fillér meglesz. A tsz-nek még 30 hektoliter pálinkája is van, ami pénzben 150 ezer forintot jelent majd. Koch Antal, a dombóvári Alkotmány Tsz főkönyvelője kicsit büszkén mondta, a tsz egyszámlájának összegét. A számlán jelenleg 4 456 000 forint szerepel. A leltározást november végén kezdték, úgy számolnak, hogy január 3-ra végeznek. Az irodistákra itt is többletmunka vár, mert a helyettes főkönyvelő éppen ezekben a nehéz napokban vakbélműtéten esett át. így az ő munkáját is a többieknek kell elvégezni, hogy zökkenőmentesen folyjon a zár- számadási készülődés. A főkönyvelő véleménye szerint a tavalyi munkaegységértéket az idén is biztosítani tudják. Ennél többet a jelenlegi állapotban nem lehet mondani, mert nagyon sok tényező befolyásolhatja még a végleges eredményt. nagytermét zsúfolásig megtöltötték a dunaújvárosi dolgozók. Az elnökségben foglalt helyet Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője, Juhász János, a Fejér megyei Pártbizottság első titkára, Bugár Jánosné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárhelyettese, Takács Imre. a Dunaújvárosi Pártbizottság első titkára. Ugyancsak az elnökség tagja volt dr. Juan Jósé Fuxa Sanz, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. Ott volt a gyűlésen a Külügyminisztérium több vezető munkatársa, valamint a kubai nagykövetség számos munkatársa és a Magyarországon tanuló kubai diákok egy csoportja is. A művelődési ház előcsarnokában az úttörőzenekar indulókkal köszöntötte a gyűlésre érkező kubai és magyar vendégeket, akik úttörők sorfala között mentek be a nagyterembe. A Himnusz elhangzása után Inokai János országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront dunaújvárosi bizottságának elnöke köszöntötte a nagygyűlés vendégeit és közönségét, majd Komócsin Zoltán mondott ünnepi beszédet. Ezután dr. Juan Jósé Fuxa Sanz szólalt fel. Dr. Juan Jósé Fuxa Sanz be- széde után hosszan zúgott a taps. A gyűlés Inokai János zárszavával ért véget. Az úttörőzenekar a kubai forradalmi indulót játszotta, s közben úttörők virágcsokrokkal köszöntötték a kubai nép képviselőit. Ezután felvonult a díszemelvény elé a Ságvári Endre általános iskola úttörőcsapatának Fidel Castro őrse. amelynek tagjai ajándékokkal kedveskedtek a kubai vendégeknek. A gyűlést ünnepi műsor követte. Este a dunaújvárosi tanács fogadást adott a kubai vendégek tiszteletére, (MTI)
