Tolna Megyei Népújság, 1964. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-01 / 281. szám
♦ Í9G4. december í. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A csúcsforgalom parancsnokai Három hónapja múlt a napokban, hogy visszatért Dombóvárra Haraszti Ferenc állomásfőnökhelyettesnek. A szolgálati évek alatt megjárta már egész DélDunántúlt. Mindig oda küldték, ahol nagy szakértelemre, határozott vezetőre volt szükség. mmßmm — Apám is itt volt állomásfőnök, majd két évtizede. Visszakerültem ide, a régi ismerősök közé, a nagy forgalomba. Mert szinte példátlan most az őszi csúcsforgalom. Naponta körülbelül tízezer utas, és közel kétszáz tehervonat gondja, baja nehezedik rá. A forgalmi műszakok tizenkét órai munka után hazamennek. Az állomásfőnök helyettese mindig itt van; Talpon van reggel és még éjfélkor is az állomási kocsirendezők között vitatkozik a jobb megoldásokról, a tengernyi vonat fogadásáról. Kicsi, rövid, szűk a dombóvári állomás. Ilyen helyzetben különösen nagy szerepe van a találékonyságnak. És nagy szükség van a munkát elismerő, és a munkát bíráló vezetőre. Haraszti elvtárs az őszi csúcs- forgalom egyik parancsnoka. Jó parancsnoka, tegyük azonnal hozzá, Pedig itt soha nem könnyű a munka. Kiszámították, hogy most körit 1 bel ül kétszer annyi vonatot indítanak és érkeztetnek, mint tizenöt évvel ezelőtt — ugyanannyi vágányon, azonos létszámmal. A parancsnokot követik a beosztottak: példaképnek tekintik Haraszti Ferencet beosztottai. Hi- vatásszeretetet. hűséget tanulnak tőle — és a szakma ezernyi fortélyát. Haraszti Ferenc Egy több mint százéves váltótorony, három váltókezelő, és mintegy ötven váltó parancsnoka Marton István. A vasútállomás pécsi oldalán, ahol naponta nyolcvan vonat is elcsattog a torony előtt, nagy-nagy figyelem, szakértelem szükséges ahhoz, hogy a menetrend szerint pontosan közlekedjenek a vonatok, és főleg: balesetmentes legyen a forgalom. Pecsét Géza, Marton István váltókezelője, aki még alig három éve áll a torony felelős posztján — mondotta, hogy még éjszaka is vonatszámok, indulási és érkezési idők sokaságától zúg a feje. Itt a toronyban, ahol csak a telefonok sokasága, a biztonsági berendezések pontos működése kapcsolja össze az ország vérkeringésével, nincs idő arra, hogy fontolgassa Marton István térmester, ezt vagy azt a vonatot hogyan indítsa, hol várakoztassa. Itt mindent pontosan tudni kell. Itt nem lehet tévedés, rossz mozdulat. Ezrek, milliók mennének tönkre, emberéletek múlnának ki egy rosszul számított vonatfogadásnál ... Tizenhat éve parancsnokol a pécsi oldal váltótornyában Márton István. A tizenhat év legérdekesebb, legemlékezetesebb szolgálatáról érdeklődünk. Azonnal tu<3 válaszolni, óra percet mond, mikor és hogyan csúszott bele egyik gép az érkező vonatba,. Akkor sem ő volt a hibás. A mozdony vezetője nem tartotta be a parancsot, azért történt baleset. Idén ősszel még egy „koccanásuk” sem volt. Az őszi csúcsforgalom kettes számú parancsnoki posztján megbízhatón áll őrt, dolgozik Marton István térmester. Könyvek és olvasók Hol, mennyit olvasnak a tamási járásban ? — 19 pusztai könyvtár Tízezer ember olvas a tamási járásban. Helyesebben, a könyvtári tagok száma ennyi, mert akadnak bőven olyanok is, akik saját könyvtárral rendelkeznek. Durván számolva, a járás lakosságának fele rendszeresen olvas. Ebben az évben tovább emelkedett a könyvbarátok száma. A statisztika szerint 748 új tag iratkozott be a könyvtárakba. A számok azt mutatják, nemcsak az olvasótábor növekedett, hanem az elolvasott kötetek száma is. Az idén kilencezer kötettel forgattak többet, mint 1963- ban. A könyvállományra nem panaszkodhatnak az olvasók, mindenki megtalálhatja az érdeklődési körének megfelelő könyvet. A megyében először, de országosan is az elsők között a tamási járásban sikerült elérni, hogy ezer olvasóra 1200 kötet könyv jusson. A gyönkiek az élen Úgy látszik, a járásban a gyön- ki emberek szeretnek leginkább olvasni: egy negyedév alatt átlagosan 13 kötet könyvet kölcsönzött minden olvasó. Hozzávetőlegesen számolva, a könyvbarátok hetenként egy kötetet „emésztettek meg”. Hasonló jó eredményt csak Tolnanémediben sikerült elérni, ahol 10 könyvet forgatott minden olvasó a három hónap alatt. Nem mindenütt ilyen a helyzet. A községek nagy többségében jó közepes az olvasottság, akad azonban olyan falu is, ahol alig olvasnak az emberek. Kisszéke- lyen például a harmadik negyedévben minden beiratkozott olvasó átlagosan 1,6 könyvet kölcsönzött. Sokan tehát egyetlen kötetet sem olvastak el. De ha feltételezzük is, hogy mindenki olvasott: három hónap alatt alig több mint egy kötet könyv nagyon szegényes „fogyasztás”. Igaz, hogy a harmadik negyedév a nagy betakarítási munkák idejére esik, és ez is befolyásolja az olvasást. Marton István 800 ezer forint társadalmi munka Kocsolán Kocsolán törpevízmű-társulás alakult, hogy jobb legyen a falu ivóvízellátása. A csőszerelési munkákat befejezték, most már csak a szivattyúk és a villamossági berendezések beállítása van hátra. A költségeket a lakók részletekben törlesztik, a termelőszövetkezet pedig egy hidroglóbusszal járult hozzá a törpevízműhöz. A csőfektetési munkáknál és az árokásásnál 800 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a község lakói. Úgy számítják, hogy jövő tavaszra már üzemel a törpe vízmű. kW» cÁ é i eiub ev Átmegyünk egy eldugott, hátsó szobába, leülünk a hosszú asztal két végén egymással szemben, s mondom, hogy mit akarok. Úgy kezdi el, mintha betanult szöveget mondana, mint aki már sokszor elmondta ugyanazt. Hallgatom és csalódást érzek. Csupa sematikus dolog: az apja napszámos, erdőmunkás volt a felszabadulás előtt, aztán földet kapott, ő maga bevonult katonának és fogságba esett, három hónappal később elengedték, a felszabadulás után még ő is belekóstolt a napszámoséletbe, de 47- ben földet kapott, párttag lett, majd párttitkár Pörbölyön, 1950- ben tanácselnök Alsónyéken, 59- ben pedig megválasztották tsz-el- nöknek. Amikor úgy látom, nagyjából befejezte, azt mondom: — Ez eseménynaptár. Most vegyük sorra és boncolgassuk, ami nehéz volt. izgalmas, vagy szép. — Nehéz? Hát az nehéz volt, araikor 52-ben meg kellett söpörni a padlásokat. Emlékezetes év. Ősszel nem akartak vetni az emberek és' ón pártfegyelmit kaptam. Nehéz volt 56 is. Először az árvíz, az egész községet kitelepíteni, menteni az értékeket. Októberben összeverődött egy társaság, tüntetést szerveztek, ezek a „jó emberek” betelepedtek a tanácsházba. Én is bejártam, amíg tudtomra nem adták, hogy nem kívánatos személy vagyok. Két nap múlva újra visszamentem és ők távoztak. — Nyilvánvaló, ; hogy szerzett haragosokat az ötvenes években azzal a bizonyos söprögetéssel. a bókakölcsön-jegyeztetéssel. akaratlanul is. sőt talán még más miatt is. Most együtt dolgozik a termelőszövetkezetben az egész faluval, közvetlenül vezetője szinte mindenkinek. Eltűntek-e a régi ellentétek, nem érződik-e, hogy egyes emberek képtelenek levetkőzni a múltat, eltemetni a sérelmeket? — Nem vettem észre, hogy személyes ellentétben állnék valakivel a régi dolgok miatt. Például van egy tsz-tag, aki igen módos ember volt. sok békekölcsönt kellett neki jegyezni, néha 10 ezer forintnál is többet. Az illető ember most vezető funkciót tölt be a szövetkezetben, ellenőrző bizottsági tag, soha egy szóval nem említette a békekölcsön-jegyeztetést. Dolgozunk. — Ezek szerint azt lehet mondani. hogy nemcsak a politika változott meg Magyarországon az ellenforradalom után, hanem az emberek is. sőt: pontosan tudják követei gondolkodásmódban, érzésekben is azt, ami történik? Tudniillik, ha nem ez lenne, akkor magában a régi embert látnák, a régi vezetőt, illetve látták volna a tsz-szervezéskor. az elnökválasztáskor és az a vélemény alakul ki, hogv Horváth József számításba se jöhet. — Igen. Ez a helyzet. Megváltozott az emberek véleménye a politikáról, vezetésről, úgy. ahogyan változott maga az élet. Eennem már nem a hajdani tanácselnököt látják, egyedül csak a szövetkezeti elnököt, aki vagyok — Mi volt nehezebb? Az ötvenes évek, vagy a tsz megalakulása után következő néhány év? — Mindegyik. Az első két év itt is küzdelmekkel telt el. De egyenletesen megyünk fölfelé, tavaly már 38 forintot ért eg,y-eigy munkaegység, nem számítva a részes művelésből eredő jövedelmet. — Szépre is tud emlékezni? Ami szép volt a tizenöt év alatt. — Szépre? Gondolkodik. — Pörbölyön napközi-otthonos óvoda épült és orvosi rendelő. Alsónyékén is építettünk új óvodát. Máson nem töpreng. Bizonvo- sán lenne még valami, talán több is, ami örömteljes volt. Nem keresi. Az a szép. amit az ember épít, és megmarad mindenkinek. Sz. J. Viszont ha összehasonlítjuk egy másik községgel, ahol szintén mezőgazdasággal foglalkoznak, el kell ismerni, hogy nem a munka az egyetlen akadályozó tényező. Gyenei József, a járási könyvtár vezetője inkább abban látja az okot, hogy a könyvtárosok nem végeztek megfelelő munkát. Nagyon kevés, vagy egyáltalán nem volt propaganda, néhány helyen pedig a könyvtárosok népszerűtlensége az oka annak, hogy kevés könyvet kölcsönöztek. A jó könyvtáros, akit szeretnek a faluban, sokszor olyan embereket is a könyvtárba csábít, akik egyébként nem szeretnek olvasni. Az sem árt, ha a könyvtár vezetője némi emberismerettel is rendelkezik, mert akitor mindenkinek tud ajánlani képzettségének, ízlésének megfelelő olvasmányt. A kisszékelyi „szellemi válság5’ remélhetőleg megszűnik. A régi könyvtáros elköltözött a faluból, az új talán többet tesz azért, hogy gyakrabban olvassanak az emberek. Persze Kisszékelyen is van fejlődés: tavaly még kevesebb volt a könyvtári forgalom, mint 1964-ben. Eredmény ez is, de azt hiszem inkább csak arra bizonyíték, milyen elképesztően keveset olvashattak tavaly a községben. Pusztai olvasók A tamási járásban 19 pusztán van kisebb-nagyobb könyvtár. Általában egy, vagy két üvegezett szekrény jelenti a könyvtárat, amit egy tanterembe állítottak. Az emberek bejárnak az iskolába a gyerekekért, vagy szülői értekezletre. Egy ideig csak nézegetik a könyveket, aztán kedvet kapnak az olvasáshoz. A pusztai emberek szeretnek olvasni. Adorján- pusztán például 218 kötettel többet olvastak, mint tavaly. Rácvölgyön az idén elolvasott könyvek száma 377-el több. (A járási könyvtár vezetője azt is elmondta, hogy az olvasók hatvan százaléka cigány.) Hogy képet kapjunk ezeknek a kis településeknek az olvasottságáról, hasonlítsuk össze, hány kötetet olvastak egy negyedév alatt Kisszékelyen és mennyit Rácvölgyön. A statisztika elszomorító a jóval több lakosú Kis- székelyre nézve. Ott 432 kötetet kölcsönöztek a könyvtári tagok a harmadik negyedévben, Rácvölgyön pedig 477-et. Nem nagy a számbeli különbség, de figyelembe kell venni azt is, hogv Kisszékelyen az olvasók száma kétszer annyi, mint Rácvölgyön. Hasznos találkozók A tamási járásban sokszor rendeznek író—olvasó találkozót, ezeket nagy tetszéssel fogadják az olvasók. Eddig három kivételével a járás minden községébe ellátogatott már irodalmi életünk valamelyik képviselője. A látogatásoknak nagy része van abban, hogy ismerik az olvasók a mai magyar irodalmat. Egyébként a tamási járás olvasóinak ízlése megegyezik az általánossal. Legkeresettebb minden könyvtárban a szépirodalom. A régiek közül Jókai, Mikszáth és Móricz könyveit olvassák a legtöbben. A mai magyar írók közül Berkesit kedvelik nagyon. Különösen a „Játék a tisztességgel” című -könyve aratott nagy sikert az olvasók körében. A jövőben még jobban szélesítik a könyvtári propaganda- munkát a tamási járásban. Tervezik, hogy ahol lehetőség van rá, a könyvtárat a művelődési ház klubjában helyezik el. így azok is fellapozhatnak egv-egy könyvet, akik csak beszélgetni tértek be. A lapozgatástól aztán már csak egy lépés kell ahhoz, hogy valaki rendszeres olvasó legyen... Kónya József
