Tolna Megyei Népújság, 1964. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-29 / 303. szám
tOT.NA MEGYEI NfiPOJlAO lOői. december 20. A rejtjel kulcsa A svéd hírszerző szolgálat mesterfogása a második világháború alatt Stocholmban néhány nappal ezelőtt egy új könyv jelent meg Svédország legválságosabb pillanatairól a második világháború idején. Többek közt megtudjuk belőle, hogyan sikerült Svédországnak mindvégig megőriznie semlegességét. A svéd titkosszolgálat ugyanis már a háború kitörése előtt megfejtette a stockholmi német nagykövetség rejtjeleit, s így előre értesült a hitleri hadvezetőség minden fontosabb döntéséről. A könyv írója Erik Boheman, a külügyminisztérium nyugalmazott államtitkár-helyettese, aki hosszú éveken át teljesített szolgálatot Párizsban, Londonban, Washingtonban nagyköveti minőségben. Lengyelország lerohanása után 1939-ben Hitler további hódításokra készült, s arra számított, hogy Belgium és Franciaország leigázása után Nagy-Britanniában is partra száll. Előbb azonban Norvégiát is meg kellett szállnia, hogy az angolokat megelőzve biztosítsa a támadó hadsereg jobbszárnyának a kiindulópontot és —- ami még fontosabb volt — a német hadiiparnak a nélkülözhetetlen svéd acélt. Hitler persze tisztában volt azzal, ha Norvégiában az angolok vetik meg a lábukat, akkor nemcsak a svéd acél szállítását akadályozhatják meg, hanem egy csapásra megbéníthatják a német hajók útját az Északi-tengeren és az Atlanti-óceánon. Hadosztályai tehát 1940. április 9-én végrehajtották a „Ve- 6er” hadműveletet: megszállták Norvégiát. A svédek el voltak készülve arra, hogy a németek -őket1 is megtámadják. Hitlernek azonban ez esze ágában sem volt, mert tudta, hogy Norvégia elfoglalása után a nyugati szövetségesek tehetetlenek a Skandináv félszigeten, s a semleges Svédország csak előny, amelyet ki lehet használni diplomáciai téren, esetleg ugródeszkaként a német kémhálózat céljaira. Mégis több alkalommal fenyegetőzött, hogy megtámadja Svédországot is, ha nem teljesíti kívánságát. A svédeknek szerencsére volt egy igen hathatós fegyverük a hitleri zsarolás ellen: ismerték a németek titkos rejtjelrendszerét. Amikor 1939. elején mindenki előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a háború elkerülhetetlen, a svéd főparancsnokság megbízott egy számtantudósokból álló szakcsoportot, hogy igyekezzen megfejteni a stockholmi német nagykövetség rejtjeleit. Ez egy elektrois. Ilymódon értesültek, a német vezérkar minden fontosabb utasításáról. További segítséget jelentett, hogy Norvégia megszállása után a német főparancsnokság kibérelt öt Svédországon áthaladó telefonvonalat. A svédeknek persze gondjuk volt rá, hogy a Berlin és az oslói német parancsnokság közötti beszélgetéseket lehallgassák. A LA PLATA-I ÜTKÖZET Boheman könyvének egyik legfontosabb fejezete az 1941-ben, a La Plata torkolatában az angol és a német tengeri erők között lezajlott ütközetről szól. Ismeretes, hogy ebben az ütközetben a német haditengerészet büszkesége, a Bismarck csatahajó is elsüllyedt. A Bismarck parancsnoka állandó kapcsolatban volt az oslói német parancsnoksággal, az. pedig telefon útján tájékoztatta Hitlert a csata minden mozzanatáról. Hitler úgyszólván percről percre követte az ütközet alakulását. Persze a svéd hírszerző szolgálat is résen volt, és tudomása volt minden Berlinben kiadott parancsról Boheman — nyilván a svéd semlegességre való tekintettel — nem említi, de köztudomású, hogy az angoloknak szintén kitűnő kémszervezetük volt Stockholmban, amely minden nagyobb nehézség nékül hozzájuthatott a svédek értesüléséhez, s azonnal továbbította Londonba. Churchill íly- módon tudott Hitler minden újabb sakkhúzásáról. A másik fontos nemzetközi esemény, amelyről a svédek szintén idejében értesültek, a Szovjet Szövetség elleni német támadás volt 1941 júniusában. Boheman nem mondja ki nyíltan, hogy az angolok Svédországban szereztek tudomást a készülő támadásról, hanem azt állítja, hogy a Stockholmon átutazó Sir Stafford Cripps neszelte meg a dolgot. Annyi bizonyos, hogy Cripps azonnal értesítette Sztálint. Ez azonban nem vette komolyan a dolgot, mert nem hitt abban, hogy Hitler megszegi a német—orosz megnemtámadási egyezményt. Sztálint a Tokióban tevékenykedő Richard Sorge is értesítette, de arra sem hallgatott. így a németeknek sikerült meglepniük a Vörös Hadsereget. SVÉDORSZÁG ENGED A FENYEGETÉSNEK Nyilvánvaló persze, -hogy a németek sem voltak egészen naivak, és tudomásuk volt arról, hogy a Ezért gondjuk volt arra. hogy rejtjeleiket gyakran váltogassák. A rendszer azonban alapjában véve ugyanaz maradt. A svédek tehát a háború végéig tisztában voltak a német parancsnokság minden tervével. Boheman azt is megmagyarázza, miért egyeztek bele a svédek 1942-ben abba, hogy az orsZilg területén átvonuljon egy német hadosztály. Értesüléseik alapján ugyanis meggyőződtek arról, hogy ebben az esetben nem puszta fenyegetésről van szó, hanem arról, hogy ha nem teljesítik kívánságát, Hitler megtámadja az országot. Alig egy évvel később azonban Svédország egy ugyanilyen felszólítást kereken elutasított. Tudták, hogy a németek már képtelenek az ország leroha- nására. s az ügy legfeljebb diplomáciai tiltakozást válthat ki. A háború befejeztével, 1946-ban Stockholmban perbe fogták a Svéd—Német Egyesület elnökét. Boheman lerántja a leplet ennek az egyesületnek a működéséről Is, és a háború folyamán összegyűjtött adatok alapján bebizonyítja, hogy majd minden tagja a németek javára kémkedett. Egy s más már a per idején kiderült arról, hogy a svéd hírszerző szolgálat mi mindent tudott a német ügynökök munkájáról, de hogy a német főparancsnokság szándékát is ismerte, az csak most derült ki. nikus gép alkalmazásával sikerült svédek megneszeltek egyet-mást. események SOROKBAN A guatemalai partizánok elfoglaltak két helységet — Sampurt és Pansost. — A Prensa Latina tudósítójának jelentése szerint a lakosság örömmel fogadta a felszabadítókat. * A Reuter jelentése szerint Mo- tambique-on a portugál titkos- rendőrség nyolc afrikait hurcolt el azzal a váddal, hogy külföldön kaptak kiképzést az ellenállásra. A mozgalom vezetőjeként a portugál hatóságok dr. Erward Mondlane-t és féleségét nevezik meg. Mondlane jelenleg New Yorkban, a világszervezet székhelyén tartózkodik. * Hétfőn délután Szófiában véget ért a bolgár nemzetgyűlés négynapos ülésszaka, amelyen a képviselők megvitatták és egyhangúlag elfogadták az 1965. évi nép- gazdasági tervet és az ország jövő évi költségvetését. A nemzetgyűlés hétfői ülésén beszédet mondott Todor Zsivkov miniszterelnök, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. * U Thant, az ENSZ főtitkára, aki gyomorfekély-kezelés után egy héttel ezelőtt hagyta el a kórházat és azóta otthonában pihent — a Reuter-iroda értesülése szerint — hétfőn ismét megjelent hivatalában. « Az SZKP Központi Bizottsága elméleti és politikai folyóiratának — a Kommunyisztnak — most megjelent legfrissebb száma Oszipov tollából „A szocialista építés magyarországi tapasztalatainak összefoglalása” címmel ismertetőt közölt Kádár János műveiről. * Az Indiai Kommunista Párt országos tanácsa Bombay-i ülésén ' elnökévé ismét S. A. Dange-t és 1 főoltárává Cs. R. Raot választott''. Megválasztották a kilenc- I tagú központi titkárságot is. Nincs hóakadály az országutakon Vasárnap az erős szél a Dunántúlon többhelyütt, elsősorban Veszprém és Székesfehérvár térségében, kisebb hótorlaszokat hordott az országutakra. Hóakadályokat jelentettek Borsod és Bács-Kiskun megyéből is. A közúti igazgatóságok nagy erővel láttak hozzá az utak tisztításához, takarításához. A KPM útügyi osztályának hétfőn délelőtt kiadott jelentése szerint az országutak mindenütt járhatók, csupán Veszprém megyében négy bekötő úton található kisebb torlasz. (MTI). Meghalt Hegedűs Pál eívtárs, a munkásmozgalom régi hareosa December 27-én 89 éves korában meghalt Hegedűs Pál elvtárs, aki 1905 óta dolgozott a mozgalomban. 1919-ben a budapesti VII. kerületű dikertórium tagjaként, a tagjaként végezte felelősségteljes pártmunkáját. A nagy tapasztalatokkal rendelkező harcos elhunytéval érzékeny veszteség érte Tolna megyét, a munkásmozgalmat. Teme- felszabadulás után hosszú ideig tése december 30-án fél négy óra- a szekszárdi városi pártbizottság kor lesz az újvárosi temetőben. A huszadik menet is eredménytelen maradt az olasz elnökválasztásban Hétfő délutánig immár húsz szavazási menet maradt eredménytelen, pedig a szavazások — példa nélkül az olasz elnök- választások történetében —, a karácsonyi ünnepek alatt is folytatódtak. íme az elmúlt napok krónikája: A ..dorottyások” (a keresztény- demokrata párt legbefolyásosabb csoportja) Leone visszavonulása után sem akarták elismerni kudarcukat. Miután a keresztény- demokrata elektorok többsége — tanácstalanságában — két ízben is tartózkodott a szavazástól, — Saragat szociáldemokrata külügyminiszterre szavazott. Saragat jelölésének azonban a dorottyások azt a feltételt szabták, hogy nem fogadhatja el a kommunista szavazatokat. Ez a tény — az újabb kísérlet tehát a baloldali pártok megosztására —, nemcsak a változatlanul Nennire szavazó kommunisták és szocialisták körében váltott ki ellenállást, a kereszténydemokrata balszárny (Fan- fani és Pastore hívei) soraiban is visszatetszést szült. Utóbbiak (százan) fehér lappal szavaztak a huszadik „menet” során is. Ami az előzményeket illeti, a hétfői 20. szavazást megelőzően a kommunista párt vezetői — Longo, Terracini és Ingrao tárgyalást folytattak Tanassival, az Olasz Szocialista Demokrata Párt főtitkárával. Mint ahogy erről az OKP titkárságának közleménye beszámol, a szocialista demokraták kérték az OKP-.től Saragat jelölésének támogatását (az Olasz A 21. menet eredménye: Szocialista Demokrata Párt a fasiszták kivételével valamennyi párt támogatását kérte különben), a kereszténydemokraták azonban nem engedték, hogy az Olasz Szocialista Demokrata Párt e tényt nyilvánosságra hozza. Ilyen módon — pillanatnyilag — meghiúsították a megegyezést a baloldali pártok között. Az Olasz Szocialista Párt vezetőségének hétfőn nyilvánosságra hozott határozata szerint a párt csak akkor vonja vissza Nenni jelölését Saragat javára, ha a kereszténydemokrata párt is egységesen támogatja az Olasz Szocialista Demokrata Párt vezérét, illetve, ha nem utasítja vissza a kommunista szavazatokat. Az Olasz Szocialista Párt hivatalos lapja, az Avanti, hétfői vezércikkében élesen bírálja a kereszténydemokrata jobboldal módszereit. Végül aláhúzza: .,A keresztény- demokrata párt válsága nem új, de soha ilyen mértékben nem jelentkezett, mint ez alkalommal”. A kommunista párt lapja, az Unitá hétfői vezércikkében hangsúlyozza: „A kereszténydemokraták magatartása mindezldeig meggátolta Saragat megválasztását, s ezzel az elnöki válság megoldását”. A lap felteszi a kérdést: „Vajon a kereszténydemokraták célja a kommunistaellenes vétóval nem az-e, hogy machiavellista módon Saragat megválasztását is megakadályozzíák?” Saragat az új köztársasági elnök Róma (MTI) Az olasz köztársasági elnökválasztás 21. menetében Giuseppe Saragatot, az Olasz Szocialista Demokrata Párt főtitkárát, az eddigi olasz külügyminisztert választották Olaszország köztársasági elnökévé. cialisták bejelentették, hogy Sa- ragatra szavaznak. A kommunisták ugyancsak közölték, hogy a szociáldemokraták vezetőjére szavaznak, A 21. fordulóban Saragat 927 A hétfő délutáni 21. forduló I érvényes szavazatból 647-et ka- előtt Nenni visszalépett és a szó- I pott. Szülői értekezleten - a laktanyában A klubterem sarkában gazdagon díszített fenyőfa áll. S ez az amúgy is otthonos szobának még melegebb hangulatot kölcsönöz. A televízió, a rádió, a könyvespolc már kiegészítőnek számítanak a képben és a hangulatban. Mintha iskolában járna az ember, csak a padok hiányoznak. Azokat asztalok, s jellegzetes, csak a katonaságnál „divatos” székek helyettesítik. Zsúfolásig tele a szoba. Ünneplőbe öltözött férfiak, sárközi fejkendős asszonyok és fiatal katonák. Még hallani is furcsa: szülői értekezletet tartanak a laktanyában! Akik idősebbek, bizonya, ra nehezen képzelik el, miként lehet felnőtt emberekről, felnőtt smberekkel ilyesmit csinálni. A parancsnok hangja is megcsuklik az első szavaknál. Aztán simábban gördülnék a mondatok: — Az ősszel, amikor hozzánk bevonultak a fiatalok, újabb iskolát kezdtek, nem könnyű feladatokkal. Ezek elvégzésére a szülőikkel együtt, közös munkával kell őket felkészíteni. Sok haszon származik ebből, de ha csak az Steiner Ferenc honvéd, akit a szülői értekezleten édesapján kívül a felesége is „képviselt”. édesanyján. az egy volna, hogy a kedves szülők megtudják, hogyan él, hogyan dolgozik nálunk a fiú. már az is eredmény. Kiképzés, szolgálat, dicséret, dorgálás — sűrűn fordulnak elő ezek a kifejezések a parancsnok ismertetőjében. Mindegyiknek súlya van, még az anekdotának is, amit elmesél közben. Az utóbbi
