Tolna Megyei Népújság, 1964. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-25 / 302. szám
2 fS^SEKfÄ flHS56RF$9i ÄflRPCJ«J8 Aö »64. december 2 Az 1965. évi né i terv (Folytatás az 1. oldalról.) A kenyérgabona vetésterülete azonos a tavalyival. Az átlagtermések előirányzata figyelembe veszi a több éves tapasztalatokat és a mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátásának lehetőségeit. Kedvező terméseredmények eléréséhez időben és megfelelő rriinőség- ben elvégzett növényápolás és a rendelkezésre álló anyagi eszközök koncentrált, az eddigieknél hatékonyabb hasznosítása szükséges. A terv szerint bővül a mezőgazdasági gépállomány, 48 000 kh-val növekszik az öntözött terület, a gépalkatrész-ellátás mintegy 40 százalékkal javul. Továbbra is szükséges, hogy mindenütt kellő gondot fordítsanak a háztáji gazdaságok termelési lehetőségeinek kihasználására, termelésük jó feltételeinek biztosítására. A mezőgazdasági termékek tó- vásárlását a terv 5—6 százalékos növekedéssel irányozza elő. Nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy minden árut, amit a mező- gazdaság megtermel, a felvásárló szervek eljuttassanak a fogyasztókhoz. A mezőgazdaságban meg. termelt áruk átvételénél, szállításánál és tárolásánál jelentkező veszteségeket csökkenteni kell. Közlekedés A szükségletek figyelembevételével a terv a közlekedés áruszállítási teljesítményének több mint 6 százalékos, a személyszállítás mintegy 3 százalékos növekedésével számol. A' feladatok ellátásához 17 fővonali villamosmozdonyt és 32 fővonali Diesel-mozdonyt, 3 ezer tehervagont, 500 tartály- és kavicsszállító kocsit, valamint 250 személygépkocsit, 530 autóbuszt, mintegy 3000 tehergépkocsit kap a közlekedés. Jelentősen nő a magán személy- gépkocsik száma is. Idegenforgalom A terv az idegenforgalom jelentős növekedését veszi számba és anyagi eszközöket biztosít ennek lebonyolításához. Előirányozza a siófoki szállodasor befejezését, a lágymányosi szálloda fel* építését és Budapesten, illetve a Balaton mellett egy-egy új szálloda építésének megkezdését. A camping-férőhelyek száma körül, belül 50 000-rel gyarapodik. Beruházás A beruházási terv a korábbinál jobban koncentrálja az anyagi eszközöket a központi célok megvalósítására, mindenekelőtt az 1965-ben befejezendő beruházásokra. A 45 milliárd forint beruházási előirányzat biztosítja az üzembe helyezendő beruházások befejezéséhez és a folyamatban levő beruházások folytatásához szükséges anyagi- és pénzügyi fedezetet, ugyanakkor az elmúlt évinél kevesebb beruházás megkezdését irányozza elő. A terv szerint 1965 végére a folyamatban levő értékhatár feletti beruházások száma körülbelül egyharmaddal csökken. A kialakítandó jobb koncentráció segíti a beruházások kivitelezésének gyorsítását. A terv 1965-ben többek között a következő jelentősebb objektumok befejezését írja elő: Almásfüzitői Timföldgyár második üzemegysége, Szp- gedi Gumigyár, Magyar Viscosa új danulonselyem üzemegysége, Budapesti Házépítő Kombinát. Békéscsabai Konzervgyár. Az új Induló beruházások közül a jelentősebbek: a Gyöngyösi Hőerőmű, a Péti Nitrogénművek bővítése, az ecsédi külfejtés, a székesfehérvári alumíniumhengermű. Az 1965. évi építési feladatot lényegében az 1964-ben elért színvonalon irányozza elő a terv. Ez lehetőséget ad az építőipari munkaerőhiány megszüntetésére, a munka szervezettségének, a munkafegyelemnek és a munka termelékenységének javítására, a ki. vitelezési idők lényeges csökkentésére. A külkereskedelmi forgalom a terv szerint 1965-ben körülbelül 7 százalékkal haladja meg az ez- évit. Tovább bővül a kereskedelem mind a szocialista, mind a nem szocialista országokkal. A terv szerint az export mintegy 10 százalékkal haladja meg az 1964. évit. Ez a feladat jelentős erőfeszítéseket követel a termelő vállalatok részéről a minőség javítása, a korszerűség fokozása, általában a versenyképesség feltételeinek megteremtése tekintetében. Ezeken kívül biztosítani kell a szállítási határidők betartását, s növelni kell a külkereskedelmi munka rugalmasságát. Életszínvonal, szociális-, kulturális ellátás 1965-ben a terv célkitűzése, hogy az életszínvonalban elért szintet stabilizáljuk. A reáljövedelmek így is elérik, sőt kissé meghaladják azt a színvonalat, amelyet az ötéves terv eredetileg előirányzott 1965-re. A lakosság fogyasztási alapja 1965-ben az előirányzat szerint mintegy 2,0—2,5 százalékkal meghaladja az 1964. évit. A reáljövedelmek az ez évihez képest kisAláírták az 1965. évi magyar— vietnami árucsereforgalmi és fizetési jegyzőkönyvet A Magyar Népköztársaság és a Vietnami; Demokratikus Köztársaság képviselői a testvéri barátság és kölcsönös megértés szellemében tárgyalásokat folytattak a jövő évi árucseréről. A tárgyalások eredményeként csütörtökön a Külkereskedelmi Minisztériumban aláírták az 1965. évre vonatkozó árucsereforgalmi és fizetési jegyzőkönyvet. A megállapodás értelmében a két ország közötti árucsereforgalom az ideihez mérten jövőre tovább emelkedik. A magyar külkereskedelem különböző gépeket és szállító eszközöket. távközlési berendezéseket és precíz^" '"^zülékeke* acél-, alumí”i ’■ ' ’seit, lemezt, gyógyszereket és laboratóriumi vegyszereket, tűzállótéglát, esőkabátanyagot, ponyvát és más árut szadiit a Vietnami Demokratikus Köztársaságba, ahonnan többek között olajos magvakat, kacsatollat, hús- és gyümölcskon zervet, teát, jutát, írópapírt, nyomtatványt, nyerspamutszöve- tet és kézműipari cikkeket importál. A jegyzőkönyvet magyar részről Szálai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes, a Magyar Népköztársaság kormánydelegációjának elnöke, vietnami részről Horn? Van Diem külkereskedelmi miniszterhelyettes, a Vietnami Demokratikus Köztársaság korivá nyöeiégációjámak elnök» írta alá. (MTI) mértékben emelkednek. A jövedelmek alakulásával összhangban 1965-ben a kiskereskedelmi áruforgalom mintegy 3,0—3,5 százalékkal bővül. A termelő és kereskedelmi szerveknek fokozott gondot kell fordítaniuk arra, hogy a fogyasztási cikkekből megfelelőbb legyen a választék, tovább javuljon a minőség. 1965-ben tovább javul a szociális-kulturális ellátás. Csaknem 4300 hellyel nő a bölcsődék és az óvodák befogadóképessége. Növekszik a középiskolai tanulók, az egyetemi és főiskolai hallgatók száma. A terv 760 általános és középiskolai tanterem befejezésével számol, ezenkívül több mint 900 tanterem építésének megkezdését irányozza elő. Több mint 2300 gyógyintézeti, illetve szociális intézeti ágy létesül. Állami kivitelezésben mintegy 18 000 lakás építése fejeződik be. A terv lehetővé teszi továbbá, hogy mintegy 30—35 ezer lakást magánerőből, nagyrészt állami támogatással építsenek. Az állami lakóházak felújítására és tatarozására 1,4 milliárd forint jut. Bővül az út-, csatorna-, víz-, gáz- és távfűtéshálózat is. A Minisztertanács megállapította, hogy a jelenlegi helyzetben a népgazdaság minden területén a gazdasági munka hatékonyságának növelése az elsőrendű feladat A terv sikeres végrehajtásának egyik alapvető feltétele a munka- fegyelem javítása, a munka termelékenységének növelése, a szigorúan tervszerű létszám- és bér- gazdálkodás. Ki kell dolgozni mindazokat a műszaki és szervezési intézkedéseket, amelyek biztosítják a termelékenység gyorsabb növekedését, a költségszint tervezett csökkentését, a termékek korszerűségének és minőségének javítását. A népgazdaság minden területén, az államháztartásban és a vállalati gazdálkodásban egyaránt messzemenő takarékosságra kell törekedni. A Minisztertanács felkéri a társadalmi szerveket: ismnrtn'sék e dolgozókkal a terv célkitűzéseit, hassanak oda, hogy a szocialista munkaverseny előmozdítsa a terv megvalósítását. A Minisztertanács felhívja a dolgozókat: pontos és fegyelmezett, odaadó és jó munkával segítsék elő, hogy a terv eredményes megvalósítása nyomán tovább erősödjék országunk gazdasága. növekedjék a nép jóléte. (MTI) 1964-ben tovább szélesedtek külkereskedelmünk államközi kapcsolatai A magyar áruk ebben az évben több mint 100 országba jutottak el. 1964-ben tovább növekedtek külkereskedelmünk államközi kapcsolatai, s jelenleg 54 országgal van érvényes államközi, illetve bankközi kereskedelmi és fizetési megállapodásunk. Bővült az árucsere mind a baráti, mind a tőkésországokkal. Változatlanul a szocialista országokkal bonyolítja le külkereskedelmünk forgalmának túlnyomó részét, pontosan 70 százalékát. A legnagyobb és legjelentősebb kereskedelmi partner^ a Szovjetunió hazánk összküfkereskedelmi forgalmának egyharmadában részesedik. Az ipar számos ága dolgoz fel szovjet nyersanyagot, a Szovjetunióból kapjuk a külföldről származó vasérc 80 százalékát, a kőolaj teljes mennyiségét, a gyapot kétharmad részét, a fer- roötvözetek 72 százalékát, az ólom 85 százalékát, a fenyőfűrészáru háromnegyed részét. A Szovjetunióból származó behozatal több mint 60 százaléka nyersanyag. A Szovjetunióba irányuló magyar exportban viszont ugyanilyen arányt képviselnek a gép- és finommechanikai ipar különböző termékei. A baráti országokkal ebben az évben folytatódtak harmadik ötéves tervünk előkészületei. A tervegyeztető tárgyalások hozzájárulnak ahhoz, hogy az újabb nagy tervidőszakban szorosabbra fűződjenek a népgazdaság vala- menyi ágát összefűző és fejlesztésüket eredményesen elősegítő gazdasági kapcsolatok. Külkereskedelmünk eddig 30 országgal kötött hosszabb időre, többnyire öt évre szóló kereskedelmi szerződést. Ilyen szerződések segítik elő az árucsere fejlesztését a legfontosabb kereskedelmi partnerekkel, a baráti országokkal. Ezenkívül a magyar külkereskedelmi forgalomban érdekelt tőkés országok közül Angliával Ausztriával, Franciaországgal, í NSZK-val, Görögországgal, D; niával, Finnországgal, Norvégií val, a benelux államokkal kötö a magyar külkereskedelem hős; szú lejáratú szerződést. Erősödne a külkereskedelmi kapcsolatok tengerentúli országokkal is, ame lyek közül Egyiptommal, Indiává Indonéziával, Ghánával, GuineÉ val, már korábban, a legutóbl időszakban pedig Kenyával, Ni gériával és Tunéziával jött létr ilyen hosszabb időszakra szól megállapodás. A magyar külke reskedelem az idén vette fel hivatalos kapcsolatot Kanadává Az Ottavában folytatott tárgyaié sok eredményeként hosszú lejára tú kereskedelmi egyezményt i aláírtak a két ország képviselői. A gazdasági kapcsolatok elmé lyítését eredményesen elősegítet ték a különböző küldöttségcserél találkozók, látogatások, amelyek s személyes kapcsolatok révén hoz zájárulnak egymás gazdasági éle tének alaposabb megismeréséhez Ilyen magasszintű tárgyalásol folytak a Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország és Bulgárir vezetőivel. A tőkés országokból is számos gazdasági delegáció látogatott el Magyarországra. A magyar ipar termékeivel ebben az évben több mint 200 külföldi szakkiállításon és 23 nemzetközi vásáron találkozhatnak az érdeklődők. A magyar Külkereskedelmi Minisztériumban az elmúlt napokban több tárgyalássorozat folyt a baráti országok képviselőivel a jövő évi árucsereforgalom előkészítéséről. A csehszlovák, a lengyel és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselőivel a tárgyalások sikeres szerződéskötéssel le is zárultak, más országokkal pedig még folytatódnak az 1965-ös árucserére vonatkozó megbeszélések. Ülést tartott az MSZMP Szekszárdi Járási- Városi Bizottsága Az MSZMP Szekszárdi Járási- városi Bizottsága december 24-én ülést tartott Szekszárdon, a városi tanács nagytermében. Az ülésen Hornok István elvtárs a járási-városi pártbizottság első titkára tartott tájékoztatót, a Központi Bizottság december 10-i határozatából és járási viszonylatban a határozatból adódó feladatokat ismertette. A pártbizótt- sági ülésen részt vett és felszólalt Schrottner Károly elvtárs, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának vb-tagja, az SZMT vezető titkára. Hívás éjfélkor — fejfájásért Mennyit pihen az orvos? — Gyakori diagnózis: a részegség Az orvosnak minden hívásra menni kell, legyen éjjel, vagy bármilyen ünnep. Ezt írja elő az etika, ezt követeli a lelkiismeret. Nem könnyű feladat, de aki hivatásának választotta a gyógyítást, ezzel is számolt. Ritkán hallani olyan orvost, aki emiatt panaszkodott volna, pedig pihenésre, ki- kapcsolódásra vajmi kevés idejük jut. Németkéren egy orvos van, dr. Zádor Ferenc. Nincs is talán olyan ember a faluban, aki jobban oda lenne kötve, mint ő. Ha el szeretne menni valahová, helyettest kell állítani. Ez gyakorlatilag szinte megoldhatatlan. így az év összes vasárnapját, az ünnepnapokat is a községben tölti, és nagyon ritkán zavartalanul. Egy-egy „sima” vasárnap is hathét beteget kell ellátni a rendelőben, vagy ha nagyon súlyos az eset, a háznál. A németkéri búcsú idején 26 betege volt, a h-sszú- rástól a hisztériás roham' mindenféle bajokkal. Az az idő, amit valóban pihenéssel, szórakozással tölthet, a szabadság. Tizennyolc nap egy évben. A munkában töltött évek után ez mindenkinek alkotmányos joga. Hozzávetőlegesen hatvan nap van egy évben, amit általában mindenki pihenéssel tölt. Az orvos nagy többségében végigdolgozza a vasárnapokat és ünnepeket. A probléma megoldására egyelőre nincs mód, belátják ezt az orvosok is. Csakhogy még számtalan körülmény nehezíti, zavarja munkájukat. Indokolatlan hívások Nem egyszer fordul elő, hogy az éjszaka közepén zörögnek az ablakon: súlyos beteghez kell menni. Sajnos sokszor az is megtörténik, hogy teljesen indokolatlanul zavarják. Dr. Zádor Ferenc is gyalogolt már éjszaka nyolc kilométert egy pusztai beteghez, és ott derült ki: az illetőnek fejfájása van. Azért is felkeltették és házhoz hívták, mert a „beteg” rém tudott aludri és valami altató kellett volna peki. Ezek persze csak a helyszínen derülnek ki, mert az orvos kötelességének érzi, hogy elmenjen és megvizsgálja a beteget. Természetesen azt is meg lehet érteni, hogy a hozzátartozók ijedtsége sokszor nagyobb, mint,a baj. A fenti és még sok hasonló esetben azonban még ez sem indokolta a hívást. — A felesleges zavarások egyre inkább csökkennek, jobb az egész, ségügyi felvilágosítás — mondta dr. Zádor Ferenc, de hangjában valami keserű iróniával azt is hozzátette, hogy „most a rossz idő beálltával megint emelkedni fog a számuk. Azt tartják néhányan, hogy télen kellemesebb, ha az orvos gyalogol ki a pusztára.” Ajándékot hoztam — Itt Németkéren történt. Egyik nap beállított egy fiatalember a rendelőmbe, azzal, hozott nekem valami ájándékot. Cserébe „csupán” azt kérte, írjam ki egy hétre, mert lenne, itthon egy kis fusimunka — mesélte Zádor Ferenc.
