Tolna Megyei Népújság, 1964. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-24 / 301. szám

ISCt. december 24. TOLNA MEGTE1 NlíPŰJMf? 3 Szekszárd fejlődésének terve Szekszárd fejlődéséről, az ipa­rosításról, lakásépítési program­járól már sok szó esett. Mégis jó volt summázva hallani a fejlő­désről, tervekről és azokról a be­ruházási programokról, amelyek a közeljövőben, vagy távlatokban kerülnek megvalósításra. Az MSZMP szekszárdi járási­városi bizottsága december 22-én tűzte napirendre a város fejlesz­tési tervének megtárgyalását. A pártbizottsági ülésen Kalmár Jó­zsef, a városi tanács vb-elnöke tartott tájékoztatót. Szekszárd a felszabadulás előtt az ország egyik legelmaradottabb megyeszékhelye volt. Az iparosodás tulajdonképpen a felszabadulás után, de méginkább a második ötéves terv beruházásaival kezdő­dött. Felépült a mérőműszergyár, megkezdte a termelést a bőrdísz­mű vállalat, bővültek a minisz­teri tárcához tartozó üzemek, fej­lődtek a tanácsi kezelésben lévő üzemek, vállalatok. A megyeszékhely további ipa­rosítása várható a harmadik öt­éves tervben. Komoly fejlődés előtt áll a bőrdíszmű, a gépjavító vállalat és folytatódik a műszer­gyár fejlesztése. Megkezdi műkö­dését az É. M. Tolna megyei Építőipari Vállalat. A helyiipari vállalatok fejlesztése során a Faipari Vállalat és a nyomda fej­lesztése van tervben. Felépül a Patyolat, bővítik a kenyérgyárat, Szekszárd rendezési tervében az iparfejlesztéssel párhuzamosan, megoldódik az üzemek városból való kitelepítése is. A Bogyiszlói úttól északra eső, e célra biztosí­tott területen kereskedelmi rak­tárak, üzemek, telepek épülnek. A város iparosításához, a lakos­ság számszerű növekedéséhez iga­zodnak a különböző beruházások és a lakásépítési program is. A jövő évi lakásépítési program megvalósítását megkezdték: a Béke utcában, a Tarcsay utcában és a Bezerédj utcában bérházak épülnek. Folynak az előkészületek a laktanya mögött az I/A és az I/B háztömbök építésére. A jövő évben kezdik meg a Déli Kert­városban az óvoda és a bölcsőde építését. A kereskedelmi hálózat javítá­sára rövidesen megkezdik az OTP-helyiségek vegyesbolttá való átalakítását Sor kerül egy ruhá­zati üzlet létesítésére, a volt Pirnitzer-ház átalakításával. A jövő évben átadják rendeltetésé­nek a Szabadság Szállót is. A vízellátás rekonstrukcióját két szakaszban hajtják végre, és­pedig úgy, hogy napi 7500 köb­méter vizet biztosítson. Bővítik a szennyvízcsatorna-hálózatot, a strandfürdőt, javítják a város vil­lanyvilágítását, az út- és a járda­viszonyokat, a város lakosságá­Szép eredmények a társadalmi munkában Mucsfán Mucsfa község tavaly utolsó volt a bonyhádi járásban az egy lakosra eső társadalmi munká­ban. 1963-ban az egy főre eső társadalmi munka értéke alig ha- ladta meg az egy forintot. Az idén megváltozott a helyzet ; a faluban. Az épülő orvosi rende­lőnél, szolgálati lakásnál és egyéb helyeken sokat segítettek a mucs- ; faiak. Úgy tervezik, hogy az or­vosi rendelőt, lakással együtt 1965-ben adják át rendeltetésé­nek. Eddig 6 ezer forint társadal­mi munkával segítették az építést. A nagyobb aktivitásnak, jobb szervezőmunkának köszönhető, hogy ebben az évben Mucsfa nem lesz az utolsó: az egy lakosra ju­tó társadalmi munka értéke meg­haladja a húsz forintot. nak kommunális ellátottságát, parkosítanak, szépítik a várost. A beszámoló második része a város fejlődésének távlati terveit ismertette. A lakásépítési prog­ram szerint a harmadik ötéves tervben 1400 lakás épül Szekszár- don. Mint magasépítésű övezet, első lesz a város központja, a Már­tírok tere, a Mészáros Lázár utca, a patak és a Széchenyi utca által elhatárolt terület beépítése. Itt épül fel a kultúrkombinát, a szín­ház, a mozi, szálloda és étterem, irodaház, rendelőintézet, áruház, iskola, óvoda és bölcsőde. Magas­telepítésű övezetnek van kijelöl­ve a Déli Kertváros északi széle, a laktanyától délre eső Mayer-rét betelepítése, ahol 1420 lakás épül a 20 éves távlati tervben. Magas beépítést terveznek még a Béri Balogh Ádám utca nyugati olda­lára, Bakta-köztől le a csatári to­rokig. A megyei tanács vb-határozata értelmében évente magánerőből 250 családi ház építésére kell le­hetőséget adni. A családi házak építésénél a telkes beépítésű mód alkalmazását javasolja a terv. Az eddigi területnagyságokat ugyanis korlátozni kell és egy-egy területen magasabb laksűrűséget kell biztosítani, vagyis modern családi házakat kell építeni, iker­ház, sorház, társasház, vagy örök­lakás formájában. A városkép kialakításához elkészült az út- és forgalmi háló­zat terve is, valamint a lakóterü­letek közé ékelt kisebb parkok, zöld területek kiépítésére irá­nyuló elgondolások. A város fej­lődését szolgáló terv ismertetése nem ölelhetett fel minden terüle­tet. Nem térhetett ki a mező- gazdaság terveinek és a történel­mi borvidék rekonstrukciós ter­vének ismertetésére. Azonban a nagy vonalakban ismertetett tájé­koztatás és a munka kivitelezé­sét dokumentáló térkép nagy és lelkesítő tervekről tanúskodott. P. M. A bölcskei Rákóczi Tsz fogatosai már jó előre gondoskodnak ar­ról, hogy az ünnepek alatt ne hiányozzék az állattenyésztésben az alomszalma. Ünnepélyes eskütételre készülnek néphadseregünk iijoncai A katonai szolgálathoz szüksé­ges legalapvetőbb tudnivalók el- 1 sajátítása után az ősszel bevonult ! fiatalok a közeljövőben esküt tesz­nek, hogy becsülettel helyt állnak a haza védelmében. Az előkészü­letek alatt a parancsnokok és a pártszervezetek arra törekszenek, hogy az ünnepélyes eskütétel a katonáknak egész éleire szóló él­ményt jelentsen. Az elmúlt években néhány , helyőrségben az eskütétel alkal- I mából nemcsak a hozzátartozók, I hanem az egész lakosság számára biztosították a nyilvánosságot. A tapasztalaitok szerint ezt mind a helyi lakosság, mind a katona­| fiatalok örömmel fogadták, hiszen 1 a nagy nyilvánosság még feleme- lőbbé, ünnepélyesebbé telte az es- j kü napját. Kifejezőbbé vált a ' néphadsereg és a dolgozó nép | egységének gondolata, az, hogy a szocialista hazánk védelme az egész nép ügye. A lakosság kívánságának meg­felelően — a helyi párt és állami szervek vezetőivel egyetértésben i — az idén már több helyőrségben, , így például Szegeden, Zalaeger­szegen, Nagykanizsán, Székesfe­hérvárott. Baján és más városok­ban nem a laktanyában, hanem központi helyen rendezik az eskii- tételi ünnepséget. Már 370 tagja van a némstkéri törpev zínü-társulásnak Amiket mondani akarok, azok­nak elmondását éppen a fele­barát! szeretet parancsolja reám. A búcsúsok felváltva érkeznek. Itt egy magyar, ott egy sváb, amott egy rác falu népe. A ke­resztvivő mellett rendesen a csa­pat legsúlyosabb betegei lépked­nek, vánszorognak. A blennorr- hoeás szemtől, az ajk- és orr-rá­kon át, a biblia leprájáig a raga­dós betegségeknek legiszonyato­sabb sorai és fokozatai elhalad­nak előttünk, A csapatok végét a falvak apraja-nagyja, ifja-véne képezi. Reményteljes anyák, viruló ha- jadonok, ifjak, csecsemős asszony­sereg, virgonc gyermekraj. És most kezdődik az iszonya­tosság netovábbja. Az ima után kezdődik a kör­menet, a fertőző ajak csókot nyom a szobrok talapzatára, orcá_ jára, a szentképek üvegére, s mit tudom én hová, és nyomban reá, tulajdon arra a helyre ráilleszti ajkát a csapat épje is.' A búcsú utáni napon az illető pontokon egy 0,5 millimétemyi barna kéreg volt rácsókolva!!! És ez csak egy jelenet! A má­sik a kút melletti medencében játszik, melyben alig 10—15 liter­nyi víz látható. Ebben mindenki megmosdik. Ami ulcus, caries, necrosis van a világon, amit azon irtózitató kór rongál, melynek behozatalával a keresztes hadak vádoltatnak. az mind a 15 liter vízbe mártja ma­gát. És ezután jönnek a csecse­mős anyák, levetkeztetik gyerme­keiket. s tulajdon avval a fertő­zött vízzel mossák meg tetőtől talpig, „hogy ne foglyon rajta a nyavalya”! Nincsen szavam, amellyel le­festhetném az iszonyt, mely elfo­gott, a borzadályt, mely a dolgok láttára egész lényemet megráz­kódtatta. irt neszei lem orvosnak: a fejéhez kapott: most tudta meg, hogyan van az, hogy a legbor- zasz.óbb betegségek „rejtélyes módon” oly boldogtalan gyerme­keket, ifjú embereket leányokat szállnak meg, akiknek életében semmi sincsen, amiből a keletke­zést kimagyarázni lehetne! Hi­szen az alföldi magyar népnek mar szava is van e „csodára”, azt mondja: „olyannak helyére talált ülni”! És ez még csak egyik alapja a mérges csóknak s hozzátartozód­nak. Van még más is! Akiknek módjában állott az al­só vidékek rác falvait bejárná, s aki nyitott szemmel járt, annak bizonyosan feltűnt a „csapás sze­műek” sokasága: sőt. aki élesebb izemmel és tapasztalással bfr, az a csipás szemnél többet is lát. Az összeaszott, görnyedt test, reszke­tem járás, viaszos arcszín és sok egyéb: borszasztókat mond a szemlélőnek. Ez a nép kendőzi magát, az arcfestés szerte dívik: de mihelyt a száj felnyílik, mint­ha a pestis fújna felénk. Mondhatni, hogy a rácság or­szágosan hírhedt ezekről. És ho­gyan szerzi e gyászos hírt? Egy iszonytató általános népszokás ré­vén! Nem létezilk talán nép, amely­nél a csók oly nagy szerepet ját­szanék, mint éppen a rácnál. Ismerősök találkozása már öt csókkal jár: egyet a homlokra, egyet az állra, egyet-egyet az or­cákra, s az utolsót a szájra alkal­mazzák. mindenikben megvan az a bizonyos lascicitás, mely az ég­alj melegével növekedik. A menyasszony a vendégek ré­széről egy egész csókzápomak van kitéve, s ezt viszonozni köteles. Minden alkalomra van csók. És hány itt a mérges csók! Csak ez magyarázza meg ne­kem, miként jön az, hogy egész helységek a legirtózatosabb testi állapotban sínylődnek, hogy a nemzedékek hosszú sora menthe­tetlenül mérgezve van! És a test gyötrelme búcsújárás­ra viszi az embereket. A mérges csók a szent helyekről szerte ter­jed, magyarra, mindenkire, akit szívének áhitottsága, hitének ere­je hozott oda — aki bizik abban, hogy a szent szobor kövére reá il­lesztett, fertőzött ajak nyoma nem mérges többé: ki nem látja az istenkísértést, mely ha van kísért­hető isten, ha valahol, úgy itt e csókokkal történik. Jókai római útjáról azt írja, hogy Szent Péter szobrának láb­ujjhegye fényes, mert a megcsó- i-piís előtt ki-ki előbb tenyerével letörli. Mint költőhöz illik, Jókai azt állítja, hogy „nem az apostol iránti tisztelettől lett az az érc olyan fényes, hanem a felebarát iránti utálattól”. — Nem kutatom az érte’mét, amelyben Jókai a fe­lebarátot és utálatot kimondja: de a leghatározottabban merem állítani, hogy az a letörlés na,gyón is helyén van, s lesz. amíg a kő­ben és ércben nemcsak emléket, hanem gyógyítást is keresnek az emberek: hocrv * felebaráti szere­tet. mely önfeláldozást is jelent, nem je'enthet fertőzést” is: sőt. hogy éppen - felebaráti szeretet az. amelve-pk s^ent n-'V^’ien az iszonyatos baj kiirtását követel­nünk kell. Kimond+am mert üldözött mint egy gonosz álom. Németkér községben a nyári, aszályos időszakokban szinte ka­tasztrofális a vízhiány. A község vezetői, már az elmúlt években sokat beszélgettek a falu lakos­ságával a vízhiány megöl iásáról, de érdembeli előrehaladás az ügyben nem történt. Az idén ősz- szel a Pozsonyi és a Kassai ut­cában, de Felső-Németkéren is lakók kezdeményezésére megkezd­ték a község vezetői egy törpe- vízmű-társulás szervezését. A tár­sulás még nem alakult meg, de máris 370 tagja van. Somogyi Gyula igazgató egymaga hetven tagot toborzott a társulásnak. , A munkálatokat a jövő évben kezdik meg. Az elképzelések sze­rint az összes földmunkát társa­dalmi úton végzik el — a terme­lőszövetkezet viszont fogatmun­kával járul hozzá a létesítmény mielőbbi megvalósításához. Már elkészült a vízmű első mélyfura- tú kútja is, de további kutak fú­rását is tervbe veszik, amennyi­ben a mostani nem elégíti ki az igényeket. Zökkenő nélkül kezdik az új évet Üzgmi tanácsülést tartottak hét­főn a Tolnai Selyemfonóban, s ezen két napirendi pontot tár­gyaltak. Az első napirendi pont­ban a társadalmi tulajdon védel­mével foglalkoztak. A második napirendi pont — tekintve, hogy az év végéhez közelednek — na­gyon is aktuális volt. Megvizsgál­ták hogyan lesz teljesítve az idei évre szóló terv. és biztosítva van- nak-e az 1965-ös év munkakezdé­séhez szükséges feltételek. i Az üzemi tanácsülés 21 részt­vevője örömmel vette tudomásul, hogy az üzem dolgozói éves ter­vüket minden vonatkozásban tel­jesítik. Ki-ki a maga területén egész évben odaadással és lelkese­déssel végezte munkáját. Megelégedéssel vették azt is. hogy a gyár jövő évi kezdéséhez biztosítva vannak a feltételek. Idejében gondoskodtak a nyers­anyagról. s elkészítették a gyár jövő évre szóló termelési tervét. A tervet üzemrészenkénti lebon­tásban kapták meg az üzemveze­tők és csoportvezetők. A Tolnai Selyemfonógyárban minden fel­tétel adva van ahhoz, hogy külö­nösebb zökkenő nélkül kezdjék meg az új évet. Megkezdték a seprű­gyártást Dunaföídváron A dunaföldvári Alkotmány Tsz tagjai saját maguk dolgozzák fel 15 holdas cirokszakál-termésüket. Az őszi betakarítás teljes befeje­zése után, a héten a szövetkezet seprűgyártó üzemében megkezd­ték a munkát, s mintegy 18—20 ezer nagy- és kis cirokseprűt köt­nek februárig. A seprűgyártás készpénzkere­sethez juttatja a szövetkezetnek főleg az asszonytagjait a zár­számadásig. A tsz-melléküzemág érdekessége, hogy az összes áru­ját már előre lekötötték a hazai iparvállalatok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom