Tolna Megyei Népújság, 1964. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-23 / 300. szám

1964. december 23.

tföfcíTA iWeCtEI NEPŰJSAtí "

5

Az ereszek alatt száraz kacsa- bögyök és nagy bélgombolyagok lógnak. A felásott kertekben friss hófolt fehérük az erősebb rögök egyik oldalán, ahol nem érte a véletlenül kibukkanó napfény. Illata már nincs a levegőnek, csak friss, tiszta csípőssége. Korán esteledik és a sötétben világít a hó az utcák fölött, a domboldal haj- latában.'"A falu télbe ér.

Kora délelőtt szép a cikói utca. A széles kertek gyümölcsfáit zúzmara gyöngyözi fehérre és halványan fehérek a falut koronázó

dombok. A lehelet is fehér. Jön az utcán egy öregasszony, fujo- gatja a kezét, s dörzsöli.

— Miért nem húz kesztyűt?

— Sietek. Csak így csungorga- tom a kezeimet — mondja.

A bolt üres. Majd délután jönnek vásárolni, ráérnek. A karácsonyfákat elkapkodták, egyeílen maradt a százból, azt is éppen méregeti egy asszony, megfelel-e ?s Mintha még lehetne válogatni. Egyébként most mindenki sót vesz és borsot.

Illés Ferencék a Hársfa utca 28-ban ma vágtak disznót. Böller irányítja a munkákat, aki rokon is egyben, Domokos Antal. Az idén már 15 hízót leszúrt. A házigazda azt mondja, mindent rábíznak a böllérre. Ö különben is csak tüzelni szeret, rakja a bográcstüzet az udvaron. Hatan buzgólkodnak a sertés feldolgozásában, s a mama közben foglalkozik a kisunokával is, aki műanyagbabájával táblából a húsok között. Néha beleharap a babába. Délben majd megtudja, hogy a pecsenyébe érdemesebb harapni. Ülés Ferenc bányászfia minden

mf/uáíimúim«

KTSz

*117

**•» »Ä C50NVI

nym-täAm&s-.

33 ..«SK« 9,

. 'nMWSé» <b Só-Wt, 9-, WWM* 4f '46-,i, •> ;

ntsőm Imi tu! jam - Vé*. ■'

Af ' ■•.•ti. J

"J-.' s -V—* ' slkj&evlÁ- •'*

A női fodrász, aki Bajáról jár Cikóra, kiírta

1

1

, J

karácsonyi

valószínűség szerint ebédre fog felébredni. Éjszaka dolgozott, most pihen az első szobában. Kitűnő a hangulat és estére még vendégeket is várnak. A háziasszony nagy kedvességgel kínál bennünket, sütött előre fokhagymás pecsenyét; Mondja, hogy az „erőst jó étel”. Nem is lehet vele ellenkezni. A vacsorára való meghívást azonban kénytelenek vagyunk elhárítani, bár még az utcaajtóban is mondja: estére lesznek az igazi eledelek.

A szövetkezti traktorosok szalmabálákat hordanak, magasan rakott vontatókkal. Szántani nem lehet, ahhoz ők most gyengék, ilyen talajon, a lánctalpas traktor vezetője pedig kesereg és káromkodik a tanácsház előtt. Javítják a gépét, s nem tudja, mit csinálnyitva tartás időpontját.

jóm Autóbusz indul a falu központjából, fiatalokkal zsúfoltan.

Máshol dolgoznak. Marad-e valaki itthon is? Marad, most öten akarnak menni traktorosképző tanfolyamra. Egyikük, Reicher Henrik, csak tizenhat éves, korengedély kellene neki, hogy elvégezhesse a tanfolyamot. Mindenki szereti a gyereket, mert „bolondul” a traktorért. Nyáron sokszor kiül a föld végére és lesi a gépeket. „Lopva tanítják” — mondja a tsz-elnök. Az RS—09- est már elvezeti;

„Olcsóbb lett a dauer” — hirdeti a női fodrász egy régi, zsa- lus ház homlokzatán. A mester. Balázs János, bajai fiatalember onnan jár be minden csütörti kön, pénteken és szombaton. 1

— Sok a vendége?

— Voltunk itt már tizenöten,

Ha már nincs foga az embernek«.

húszán is.

— Kik jönnek? Csak fiatalok?

— Itt is, mint városon, vannak iatalabb és idősebb hölgyek.

A helyiség berendezése korszerű, három hajszárítóbúra sorakozik az egyik oldalon. A fodrász egyetlen panasza, hogy az ünnepek előtt mindig sokan jönnek, az utolsó pillanatban. Ezt szeretné elkerülni karácsony előestéjén, ezért már kiírta a karácsonyi nyitva tartás időpontját.

Fát vág egy öregember ennek a háznak az udvarán. Nagy fejszével csapkodja a karvastagságú husángokat, övé a ház, csak bérbe adta a szobát a nők szépítéséhez. Cseke Boldizsár a neve, őszintén bevallja, hogy „neki már hat óra”, szóval bealkonyult, össze van „vagdincsolva”, többször operálták. Aztán kiderül, mégis a a legnagyobb baj: nincs foga.

— Ha már nincs foga az embernek, nem tud enni és dolgozni se.

De azért vágja a fát rendületlenül.

A reggeli fagy már fölengedett, enyhül a levegő délutánig.

Szabó József Foto: Túri Mária

Dlsznó'-'r meséknél. Mindent rábíznak a böllérre, de azért a kolbász tekergetéséhez segítség kell.

Boldizsár bácsi össze van „vagdincsolva”, de azért fát vagdin- ■isolni még ő is tud.

"t -T