Tolna Megyei Népújság, 1964. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-22 / 299. szám

í TÖEWS WEGTET WWK7JST3 1964. äecerr.ber 22. • • __ Ünnepségek Debrecenben (Folytatás az 1. oldalról) Itt. Debrecenben, az ideiglenes nemzetgyűlésen rakták le első alapköveit a magyar- és a szov­jet nép, hazánk és a Szovjetunió barátságának, testvéri szövetségé­nek, — mondotta többek között Dobi István, majd Kállai Gyula a forradalmi munkás-paraszt kor. mány elnökhelyettese emelkedett Ma az egész ország Debrecen- felé tekint, s büszkén emlékezik december 21-re; az új, szabad, független, demokratikus Magyar- ország születésének napjára — kezdte beszédét Kállai Gyula. Engedjék meg kedves elvtársak hogy forró szeretettel, szívből kö­szöntsem és üdvözöljem azokat a bátor férfiakat, az úttörőket, akik ma húsz esztendeje is e pad­sorokban ültek s azóta is a nép­hatalom szilárd, törhetetlen har­cosai. Amikor az ideiglenes nemzet- gyűlés összeült, az ország jelen­tős területein még tombolt a fa­siszta terror. Halálra üldözték a haladó embereket, a kommunistá­kat és más antifasisztákat. A minden emberi érzésből kivetkő­zött fasiszta banditák gyilkolták, irtották az igaz hazafiakat; Pata­ki Istvánt, Kreutz Róbertét; a ka­tonai ellenállást vezető honvéd- tábornokokat, Bajcsy-Zsilinszky Endrét és másokat, — pártunk, népünk hű fiait. Az ideiglenes nemzetgyűlés megalakulása azon­ban már jelezte, hogy a fasizmus tobzódása nem tarthat sokáig. Mi, kommunisták és más haladó em­berek, akik akkor Budapesten küzdöttünk a fasiszta rémura­lom ellen, hitet és erőt merítet­tünk ebből a sorsdöntő esemény­ből. A debreceni feltámadás re­ményt és bíztatást nyújtott, a közeli szabadság eljövetelét hirdette az ország többi, még fasiszta rabságban sínylődő részének is. S valóban nem sokára össze is omlott a gyűlölt, ellenforradalmi Horthy-rendszer, amely a Tanács- köztársaság eltiprásából született, s amely kifosztotta, koldussá tette a népet, s a hitleri fasizmussal szövetségben véres x-ablóháborúba sodorta az országot. A Horthy-rendszer bukásában a döntő tényező a Szovjet­unió hadseregének a fasiz­mus felett aratott világraszóló győzelme volt. Ezért — amikor a magyar sza­badság születését ünnepeljük — hálatelt szívvel gondolunk a hazánkat felszabadító szovjet hadseregre, a szovjet katonák­ra, a szovjet emberekre! (Taps.) Vérüket hullatták, életü­ket adták a magyar szabadságért. Népünk soha nem felejti el az érte hozott- áldozatot, s kegyelet­tel adózik a harcokban elesett hősök emlékének. Hálatelt szívvel és a testvéri román népet megillető tisztelet­tel gondolunk e napon arra is, hogy hazánk p térségének felsza­badításában a szovjet hadsereg oldalán a román néphadsereg egy­ségei a Tudor Vladimirescu had­osztály önkéntesei is hősiesen ki­vették a részüket. 1944—1945-ben nehéz és súlyos örökség maradt ránk. A háború­ban hatszázezer magyar pusztult el. Az anyagi kár 22 milliárd aranypengő, öt esztendő teljes nemzeti jövedelme volt. Leszerelt gyárak, felrobbantott hidak, rom- badőlt házak, feldúlt otthonok várták az új élet építőit. Egy ország hevert romokban, a csüggedők, a kétkedők azt mondták: 50 év kell ahhoz, hogy újra felépüljön az ország. Szeren­csére nem nekik lett igazuk! A magyar dolgozó nép — amely 1919-ben elsőként követte a Nagy Október példáját, s megteremtet­te a Magyar Tanácsköztársaságot — két és fél évtized brutális fa­siszta elnyomás ellenére megőriz­te szívében a demokrácia és a szocializmus eszméjét, s érezte, felismerte, tudta: eljött az idő a megvalósítására! A nép döntött: olyan új or­szágot kell teremteni, amely nem az urak, hanem a dol­gozók hazája! És így csele­kedett! Népünknek volt ehhez nagysze­rű külső segítsége: a hatalmas Szovjetunió, amely nemcsak fel­szabadította népünket a fasizmus rabigája alól, hanem mindvégig ott állt mellette, s támogatta új életének megteremtésében. Népünknek volt harcokban ki­próbált. edzett vezetője: a Magyar Kommunista Párt. Pártunk szervezte és vezette a magyar nép antifasiszta harcát. A rabláncok lehullása, az ország felszabadulása idején még foko­zottabb erővel hirdette és szervez­te a demokratikus erők együtt­működését, s kidolgozta az ország helyreállításának és forradalmi átalakításának programját. A nép tulajdonába vette a bá­nyákat, a gyárakat. a bankokat, a közlekedést. Bebizonyította, hogy jobb gazda, mint amilj'enek a ka­pitalisták voltak. Felvirágoztatta hazánk gazdasági életét, új szocia­lista ipart teremtett. Megváltozott a falu képe is. Mintegy 20 évvel ezelőtt, 1945. március 15-én itt, Debrecenben adta ki az ideiglenes nemzeti kor­mány a földreformról szóló ren­deletét, eleget téve ezzel a fel­szabadult parasztság elemi erejű követeléseinek. A földreform va­lóban új honfoglalást jelentett: eltemette a földesúri Magyaror­szágot, likvidálta az ország éle­téből minden reakció táptalaját és szülőanyját, a nagybirtokos osz­tályt; megszabadította a paraszt­ságot a feudális-földesúri elnyo­mástól, az éhségtől és nyomortól — Magyarország megszűnt a há­rommillió koldus országa lenni. — Az elmúlt 20 esztendőben valóságos kulturális forradalom zajlott le hazánkban. Nemcsak szélesre tártuk az iskolák, a mű­velődési a tudomány kapuit min­denki előtt, hanem a szükséges anyagi eszközöket is egyre in­kább megteremtettük ahhoz, hogy a legszélesebb tömegek a kultúra élvezői és alkotói lehessenek. — folytatta Kállai Gyula, hangoz­tatva, hogy a szocialista társadal­mi rendszer igényeinek megfele­lően hatalmasan megnövekedett az értelmiség számaránya, s a szocializmus igen kedvező körül­ményei között kibontakozik alko­tó ereje. A szocializmust építő hősi és áldozatos munkában, mint nagy olvasztókemencében, átformálódott és alapjaiban egységessé vált a magyar tár­sadalom. S ha vannak is országunkban olyanok, akik nem mindenben ér. tenek velünk egyet, a magyar nép túlnyomó nagy többsége a szocia­lizmus híve, magáénak vallja a szocialista társadalmi rendet, s munkájával, tetteivel naponta szavaz Népköztársaságunk, szocialista rendszerünk mel­lett. Az elmúlt 20 esztendő harcai­ban leraktuk a szocializmus alap. jait, továbbhaladásunk iránya: a szocialista társadalom teljes felépítése. Iparunkat úgy fejlesztjük to­vább, hogy jobban megfeleljen hazánk adottságainak, s nagyobb mértékben aknázza ki a szocia­lista országok együttműködésé­ben rejlő előnyöket és lehetősége, két. Tovább folytatjuk a mi vi­szonyaink között legfontosabb iparágaknak az átlagosnál gyor­sabb fejlesztését. A mezőgazdasági termelésben most jöttek létre annak kedvező feltételei, hogy a modem tudo­mány eredményeit felhasználjuk, a mezőgazdasági termelést fel­lendítsük. Fontosabb növényeink termésátlaga már meghaladja a régi Magyarországét, de még nem éri el a fejlett tőkés országokét. Minden mezőgazdasági üzemben arra kell törekedni, hogy a ren­delkezésre álló valamennyi eszköz okos hasznosításával, öntözéssel, műtrágyával, gépesítéssel, jobb, ’•> őzzé értőbb és tudományosabb gazdálkodással a növénytermelés­ben és az állattenyésztésben egy­aránt biztosítsák a nagyobb ho­zamokat. Tovább kell haladnunk — s ez egyik legfontosabb feladatunk — népünk életének, gondolkodásá­nak nemesítésében. A kapitalista társadalomban az emberek egy­más közti viszonyát a létért, a mindennapi betevő falatért foly­tatott kényszerű harc szabja meg, amelyben az ember az ember­nek gyakorta inkább farkasa, mintsem barátja és küzdőtársa. Ennek a farkastörvénynek a mi társadalmunkban már nincsenek meg a gazdasági-anyagi alapjai, de megvannak még a szellemi maradványai. Erősítsük a harcot ellenük! A szocialista erkölcs nemes eszményeit tegyük a társadal­mi együttélés általánosan el­fogadott normáivá! A szocialista demokrácia ki­bontakoztatása és szélesedése to­vábbi fejlődésünk elengedhetetlen követelménye. A szocialista de­mokrácia mindenekelőtt a töme­gek közvetett és közvetlen rész­vételét jelenti az államhatalom minden fórumának munkájában, de jelenti törvényeink, elveink következetes érvényesítését is: a jogok és a kötelességek egységét, a tiszta erkölcsöt, a szocializmus nagy ügye iránti forradalmi lelkesedést! Amilyen nagy forradalmi tö­megmozgalom bontakozott ki húsz évvel ezelőtt a régi rend, a múlt elsöprésére, ugyanolyan nagy, sőt még szélesebb forradal­mi tömegmozgalommal fejezhet­jük be minél előbb a szocializ­mus teljes felépítését hazánkban. Tennivalónk van bőven. Sok nehézséget és gondot kell még leküzdenünk. Vannak egyenetlen­ségek előrehaladásunkban; az igények általában gyorsabban nő­nek,.mint lehetőségeink; s tegyük hozzá, gyakran adódnak problé­mák szubjektív eredetű hibákból, a nem kellő körültekintésből, a fegyelem és a vezetés lazaságai­ból. Megelőzésük és elhárításuk nem kíván önfeláldozást, ember- feletti áldozathozatalt, csupán pontosabb és fegyelmezettebb munkát, előrelátó és takarékos gazdálkodást, határozottabb veze­tést követel: egyszóval: helyes és kipróbált elveinknek és politi­kánknak következetesebb meg­valósítását. Erre kell most minden figyel­münket és erőnket fordítanunk, — mondotta Kállai Gyula, majd befejezésül hangsúlyozd: Az elmúlt húsz év tanúsítja, hogy sikereink legfőbb forrá­sa: pártunk helyes politikája és egysége, összeforrot.sága a tömegekkel. A legnagyobb nehézségeket is le tudtuk győzni, legnagyobb felada­tokat is meg tudtuk oldani, ami­kor a nép teljes bizalommal a párt mögé tömörült. — Ma társadalmunk lényegé­ben egységes: megvalósul a mun­kásosztály, a parasztság, az értel­miség testvéri összefogása. A ki­alakuló szocialista nemzeti egy­ség szervezeti kerete és serken­tője a Hazafias Népfront-mozga­lom, amelyben megvalósul a párt­tagok és pártonkívüliek együtt­működése, közös erővel munkálkodhat a nép javán minden igaz ha­zafi. Húsz év tapasztalatai végül azt igazolják, hogy Magyarország számára az egyedüli helyes nem­zeti politika az eltéphetetlen szö­vetség és barátság a Szovjetunió­val és a szocialista világrend- szerrel; együttműködés és szoli­daritás a nemzetközi kommunista mozgalommal, a világ haladó erőivel. Helyünket a világban a jövőben is ez határozza meg. A Szovjetunióval, a szocialista vi­lágrendszer többi országával, a világ haladó embereivel együtt küzdünk a békéért, a társadalmi haladásért, a demokráciáért, a szocializmus további győzelméért. Kállai Gyula nagy tapssal foga­dott beszéde után Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára mondott be­szédet. Péter János beszédet mondott az ENSZ közgyűlésén New York (MTI). Az ENSZ- közgyűlés hétfő délutáni ülésén az általános politikai vitában be­szédet mondott Péter János ma­gyar külügyminiszter. Felszólalásának bevezető részé­ben hangoztatta, az a tény, hogy az ENSZ-közgyűlés 19. ülésszaká­nak megnyitását december else­jére halasztották, voltaképpen a hidegháború egy újfajta manő­vere. Ha az ülésszak szeptember harmadik keddjén megkezdhette volna munkáját, meg lehetett vol­na akadályozni az újabb véron­tást Kongóban. Ezzel a manőve­rezéssel párhuzamosan jogtalan követeléseket támasztottak azok­kal a tagállamokkal szemben, amelyek az alapokmányt védelme­zik a világszervezet aláaknázá- sára irányuló kísérletek ellen. Következésképpen december 1. óta is meg van bénítva a közgyű­lés munkája és a kibontakozás még most sem látható — mutatott rá a magyar külügyminiszter. Világosan látszik — mondotta Péter János, — hogy mit akartak elérni azok, akik megpróbálták az ENSZ-et tönkretenni. A nézetelté­rések miatt az Egyesült Nemzetek Szervezete tehetetlenségében kép­telen volt saját napirendjével fog­lalkozni, s ezért önmagát tűzte napirendjére. Az ENSZ ellenségei az alapokmány egyik cikkelyét felhasználták a másik ellen. A Szovjetunió és más érdekelt tag­államok határozott állásfoglalása azonban meghiúsította azt a ma­nővert és az újonnan függetlenné vált nemzetek határozottsága megmentette az Egyesült Nemze- | tek Szervezetét, legalábbis eddig. I Ez utóbbi országoknak a rész­vétele a világszervezet munkájá­ban biztosíték arra, hogy az ENSZ akcióit csakis a nemzetközi béke és biztonság érdekében al­kalmazzák. A magyar külügy­miniszter ezzel kapcsolatban hi­vatkozott az el nem kötelezett or­szágok kairói értekezletének hatá­rozatára Péter János kijelentette: az utóbbi hónapok nemzetközi ese­ményei számos példát szolgáltat­tak arra, hogy mennyire vették tekintetbe, vagy hagyták figyel­men kívül ezeket a szempontokat. A kedvező fejlődés kilátásaival éles ellentétben a kolonialista és neokolonialista hatalmak akció­kat indítottak a kongói és viet­nami kérdés békés megoldásának megakadályozására — folytatta Péter János. — Mivel az érde­kelt kormányok reális és gondos terveket készítettek e kérdések békés és igazságos megoldására, az agresszív akciók semmivel sem menthetők. A magyar külügyminiszter be­széde további részében európai kérdések taglalására tért át. Han­goztatta a német kérdés megoldá­sának fontosságát, a leszerelés kérdésével foglalkozva utalt arra, hogy a szovjet külügyminiszter által beterjesztett memorandum elegendő útmutatás arra, hogy milyen lépéseket lehetne tenni a leszerelés felé. A lengyel külügy­miniszter által javasolt európai konferecia is megérdemli az ösz- szes ENSZ-tagállamok támogatá­sát — mondotta Péter János, majd így folytatta: A Magyar Népköztársaság, mint a Varsói Szerződés szervezetének : tagja, szövetségeseivel együtt osz- i tozik abban a felelősségben, hogy a békét védelmezze és a nemzet- I közi enyhülésért tevékenykedjék a kolonialista és imperialista ag­resszív akciók ellenében. Külpoli­tikánk alapelvét és céljait a ma­gyar nép alapvető érdeked hatá­rozzák meg. s ezek azonosak min­den nemzet érdekeivel, amely a béke fenntartásáért, a nemzetközi együttműköctósért és a haladásért küzd az imperialista és kolonia­lista erők éllen. — Mi azt várjuk ettől az ülés­szaktól — mondotta Péter János — hogy új útmutatással szolgál­jon a tizennyolchatalmi leszerelé­si bizottságnak munkája haté­konyságának fokozására, hogy kü­lönös figyelmet szenteljen a gyar­mati és a gyámsági kérdéseknek, hogy a nemzetközi együttműködés esztendejét a gyarmatosítás utol­só maradványainak felszámolá­sával ünnepelhessük, hogy új lendületet adjon a kereskedelmi és fejlesztési világkonferencia ha­tározatai végrehajtásának, hogy az új tagállamoknak mind nagyobb le hetőségeket nyújtson az ENSZ munkájában való részvételre. Péter János végül felhívta az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy állandóan őrködjék a Kuba elleni provokációs cselekmények elhárításán. Állást foglalt a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ- jogainak helyreállítása mellett, majd beszédének befejező részé­ben elismerését fejezte ki az ENSZ főtitkárának kitartó jó szol­gálataiért és az ENSZ hatékony működésének biztosítására irá- ) nyúló fáradozásaiért, Washingtont kellemetlenül érintette a dél-vietnami puccs Saigon (MTI) A Saigonban va­sárnap hajnalban végrehajtott újabb államcsínnyel a katonák is­mét a politikusok fölé kerekedtek. Nyugati hírügynökségek egybe­hangzó jelentései szerint a puccs t rendkívül kellemetlenül érintette a dél-vietnami főváros amerikai i köreit Taylor nagykövet — a ' Reuter jelentése szerint — anél­kül, hogy utasításokat kért volna Washingtontól; nagyon éles han­gon juttatta kifejezésre nemtet­szését a lázadó tábornokokkal folytatott megbeszélés alkalmával. Az amerikaiakat felháborította, hogy a puccsot az ő megkérdezé­sük nélkül hajtották végre, azaz a dél-vietnami tábornokok kész tények elé állították őket. Wa­shington azt remélte — írja hír- magyarázatában az AP — hogy Tran Van Huong polgári kormá­nya és a most feloszlatott orszá­gos főbizottság „valamiféle de­mokrácia kezdetét jelentheti Dél- Vietnámban”. Erre a „demokrá­ciára” — az amerikai hírügynök­ség szerint — feltétlenül szükség | lenne ahhoz, hogy „a nép támo- . gatásá.t is megnyerjék” a háború- ! hoz, amely „Amerikának egyre több pénzébe kerül és amelyben egyre több amerikai veszti életét a harctéren”. Ezért az amerikaiak most a polgári politikusokkal kö­tendő kompromisszumra próbál­ják rávenni a tábornokokat és — egyes jelentések szerint' — az amerikai segítség megvonásával is fenyegetőznek. A legújabb jelentésekből már világosan kiderül, hogy a puccsis­ták vezetője Nguyen Chanh Thi tábornokot, sőt az AS P értesülése szerint Nguyen Khanh táborno­kot. a katonai tanács eddigi név­leges vezetőjét, aki a puccs idején „valahol a harctéren” tartózko­dott, és csak hétfőn reggel érke­zett vissza a fővárosba, a katonai tanács parancsára le is tartóztat­ták. Ezt a hírt hivatalosan még nem erősítették meg. Ugyancsak az AFP jelentése szerint a vasár­nap letartóztatott személyek — magasrangú katonatisztek, politi­kai és buddhista vezetők — szá­ma meghaladja a százat. Hétfőn délelőtt a polgári kor­mány és a katonai tanács külön- külön tanácskozott, de mind ez ideig nem sikerült rendet terem- teniök a zűrzavaros helyzetben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom