Tolna Megyei Népújság, 1964. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-20 / 298. szám

2 YOLNA MEGYEI NfiPÜ.TSXÖ Í9B4. äetemBer 30, Az új Magyarország születése Irta: dr. Molnár Erik akadémikus, országgyűlési képviselő Húsz éve annak, hogy a német fasizmus és a magyar nyilasrend- s*er végvonaglásai közepette meg­született Debrecenben az új Ma­gyarország. A háború még folyt és a szovjet hadsereg a fasiszta csapatokat csak a Tiszántúlról és a Duna—Tisza közétől verte ki. Üszkös romok borították ezt az országrészt. A városokban kiégett házsorok, a vidéken rombadőlt tanyák. Az utakat kilőtt tankok szegélyezték, a vasúti síneken mozdulatlanul állottak a lebom­bázott vagonok roncsai. A pusztu­lás képe volt ez, úgy látszott, mintha elpusztult volna Magyar- ország. A régi Magyarország valóban el is pusztult, összeomlott az állam- szervezet, amely csendőreivel és szolgabíróival gúzsba kötötte a magyar népet, s utoljára még a fasiszta demagógiában keresett menedéket. A fasiszta erőszak­szervezet képviselői eltakarodtak a szovjet csapatok elől. Elmene­kültek a földbirtokosok, a kapi­talisták, s a középosztálynak a régi rendhez erősen húzó tagjai is. De visszamaradtak, az ősi rög­hite ragaszkodva, a magyar dol­gozók, visszamaradtak a munká­sok és a parasztok, akik az év­százados igának, az idegen és a hazai elnyomók uralmának össze- törőit üdvözölték a szovjet csa­patokban. A romok közt rögtön új élet kezdett csírázni. A magyar dol­gozók hozzáláttak ahhoz, hogy életüket ők maguk megszervezzék. A szovjet parancsnokságok min­den segítséget megadtak ehhez. Minden községben, városban meg­alakult az új népi közigazgatás. Kezdetben, amíg a hadműveleti színtér közel volt, minden község és város, egymástól elszigetelve,, mint megannyi apró köztársaság élte napról napra a maga sZűk- körű, a helyi érdekekre..korláto­zott életét. De ez a helyzet rövi­desen megváltozott. Megjelent, az illegalitás béklyóiból kiszabadul­va, a Magyar Kommunista Párt, a magyar élet újjászervezője és hozzáfogott ahhoz, hogy a felsza­badult országrész darabokra hul­lott társadalmi erőit összefogja, megmagyarázza a tömegeknek azt, ami történt, és kijelölje a köz­vetlen feladatokat. A Magyar Kommunista Párt kezdeményezé­sére Szegeden a demokratikus pártokból megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, amely részletes programot adó kiáltvánnyal fordult a magyar nemzethez. A községekben, váro­sokban kezdtek megalakulni a de­mokratikus pártok, az addigi szűk horizont kitágult, az élet poli­tikai tartalmat kapott. A követ­kező nagy lépés, 1944. december elején, a debreceni tanácskozás volt. A községek, városok veze­tői, a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére összegyűlteit; és megállapodtak az ideiglenes nem­zetgyűlés összehívásában. Kidol­gozták ' a választási szabályzatot, majd visszatértek városaikba. Itt összehívták a választók gyűléseit, amelyek megválasztották a de­mokratikus pártokból az. ideigle­nes nemzetgyűlés képviselőit. Ilyen előzmények után ölt össze Debrecenben 1944. december 21-én az ideiglenes nemzetgyűlés, , Az ideiglenes nemzetgyűlés az állami szuverénitás,' az államha­talom birtokosának nyilvánította magát. Teljes joggal. Hatalma a felszabadult terület népi szerve­zeteinek akaratában, a fel­szabadult nép akaratában gyökere­zett. Persze a „jogfolytonosságban” megnyilvánulását hiába kereste volna valaki a debreceni nemzet- gyűlésben. Az ideiglenes nemzet- gyűlés nem a földbirtokosok és a kapitalisták jogainak folytonossá­gát, nem a nép jogtalanságának folytonosságát fejezte ki. Az ilyen jogfolytonosságot tagadta, és jo­gait a. nép akaratából merítette. De ugyanakkor a haladó történeti erők folytonosságát képviselte. Mély szimbólum volt abban, hogy az ideiglenes nemzetgyűlés Debrecenben gyűlt össze, abban a városban és abban a teremben, ahol 1849-ben Kossuth Lajos for­radalmi országgyűlése ülésezett. Ez az országgyűlés- kezdte meg a feudalizmus lebontását; Debre­cenből irányította Kossuth Lajos kormánya az ország függetlensé­géért folyó, felszabadító .hadmű­veleteket. Akkor a küzdelem el­bukott, a feudalizmus lebontása elakadt, a polgári demokratikus forradalom befejezetlen maradt. De a haladásért a harc tovább tartott. A magyar nép, amelynek soraiban ott voltak ' még az első magyar proletárforradalom, a Tanácsköztársaság veteránjai, új­ra kézbe v»tté-á-’deitVokrdfH<uS és ' a függetlenségi harc- zászlaját és a - kommunisták -vezetésével me­lengette ezt »..aósziót -Debrecen­ben. Újra megindult hát a harc Debrecenből a polgári- demokra­tikus forradalom befejezéséért, a nagybirtokrendszert megszüntető földreformért, megindult újra a harc az ország függetlenségéért, a német iga lerázásáért. De a harc történeti feltételei egészen mások voltak, mint 1849- ben. Nem az egyedül maradt ma­gyar nép küzdött most az egyesült nemzetközi reakció ellen, bukásra ítélve. A magyar nép váltóiról még ' a fegyveres harc terhét is levette a • szovjet hadsereg, amely győzelmesen szorította a német el­nyomókat és magyar cinkosaikat az ország határai félé. Amikör az ideiglenes nemzetgyűlés össze­ült, a győzelem " már ' biztosítva volt. Csak el kellett vágni a jogi szálakat, amelyek az országot a német fasizmushoz fűzték. Ez volt az első dolga az ideiglenes nemzetgyűlés által választott kor­mánynak. Az ideiglenes nemzeti kormány hadat üzent a fasiszta Németországnak, s ezzel a ma­Párizs Kis-Europa politikai egyesítéséről akar tárgyalni a hatokkal Párizs (MTI). Rusk bejelentette, hogy az atlanti közös atomerőben érdekelt országok januárban kül­ügyminiszter-helyettesi szinten különértekezletet tartanak, nem keltett meglepetést Párizsban. Rusk, Schröder és Gordon Walker már a NATO-tanács ülésekor el­határozták az „MLF-klub” meg­alakítását. Az Olaszország és Hol­landia bevonásával megtartott el­ső párizsi értekezletnek csak azért volt formális jellege, mert Sara- gat olasz külügyminiszter az el­nökválasztás miatt nem volt hpj- tónió érdemben tárgyalni a közös j atomerőről. Az MLF terve miatt továbbra is feszült a viszony Franciaor- ( szág és a többi nyugati nagyha­talom között. A francia—ameri- j kai álláspont között — írja a Lel Monde — egyre nyilvánvalóbb az ellentét. Á francia' elnök korlá­tozott koalíciót akar, amely nem jelenti az erők integrációját és Franciaország '.katonai, szuvereni­tásának ; csökkéritését. Áz Egye­sült Államok és’a NATO-országolí többsége viszont az atlanti szö­vetség politikai és katonai egy­ségére törekszik.. A lap kiemeli, a két. álláspont semmiképpen sem egyeztethető össze. A francia kormány most arra törekszik, hogy a'közös mezőgaz­dasági, piacról létrejött megálla­podást kihasználva, ismét elő,térbe helyezze Kis-Eüropa politikai, egyesítésének kérdését és ílymó- don megakadályozna a, társorszá­gok egyértelmű, lecsatlakozását az Egyesült Államok"mellett. gyár nemzet felsorakozott a Szov­jetunió, a nemzetközi haladás tá­bora mögé. Az ideiglenes nemzetgyűlés Debrecenben már a jó ügy biztos győzelmének tudatában ülésezett. Amikor a nemzetgyűlési képvi­selők december 23-án szétszéled­tek a felszabadított országrészben, a lakosságnak már egy szilárd kormány megalakulásának , hírét vihették meg. Az ideiglenes nemzeti kormány munkája azonban csak ekkor vet­te kezdetét. A feladatok éppen­séggel nem voltak kicsinyek. Kor­mány volt, de a kormány hatal­mát ki kellett még építeni. A fel­szabadult, de darabokra hullott országiészt össze kellett fűzni a központosító kormányigazgaitás szálaival. S ezt háborús viszonyok között kellett véghezvinni, ami­kor vasút, telefon, posta nem mű­ködött, olyan csekély apparátusra támaszkodva, amely minisztériu­monként három-négy szobát is alig igényelt. Az első napokban a kormány tényleges hatalma nem igen ter­jedi ki nagyobb területre, mint Debrecenre és környékiére. De a szovjet hatóságok segítsége ezúttal sem maradt el. Járművek átenge­désével, saját hírszolgálati eszkö zeik rendelkezésre bocsátásával siettek az ideiglenes nemzeti kormány segítségére. így a fel­szabadult országrésszel fokozato­san kiépültek a kapcsolatok. Budapesten és az ország többi, még fel sem szabadított részében mindenki tudott a debreceni nem­zeti kormány működéséről. Tud­tak róla és várva-várták a fel- szabadulás pillanatát, amely a német elnyomók és a fasiszta ha­talombitorlók uralmának végét, a törvényes nemzeti kormány mű­ködésének kezdetét jelentette. Az ideiglenes nemzeti kormányba ve­tett reménység nem is volt hiába- ‘Vcil’dT’’ Amikor Budapest fel­szabadult, de lakossága a pusztító éhínségnek nézett elébe, az ideigle­nes kormány hatalma már elég szervezett volt ahhoz, hogy — a ^szovjet segítség mellett — az egész felszabadult országrészt mozgósí­tó élelmiszer-akcióval siessen az éhező Budapest segítségére. A debreceni kormány tevékeny­sége 1945. március 15-én emelke­dett tetőpontjára. A kormány ün­nepélyes ülésen deklarálta a nagy­birtokrendszer megszüntetését és a földet átadta a földművesek­nek. Nyomban azután, teljes szervezettséggel, megindult a föld- osztó-akció. A debreceni kormány összetéte­le nagyon vegyes volt. A kommu­nisták mellett ott ült Horthy há­rom tábornoka, egy gróf, Bethlen István egy híve és két jobboldali szociáldemokrata is. De azért ez a kormány mégis nagyot alkotott, történelmi jelentőségű tetteket vitt véghez, a történeti szükség- szerűség eszközeként. Ennek fel­tételét megteremtette a szovjet hadsereg elsöprő győzelme és a Magyar Kommunista Párt irányí­tó szerepe, amely leküzdött min­den bizonytalanságot, minden té­továzást, minden ellenállást, amely a kormányban megnyilvánult. Amikor az ország 1945 április elején teljesen felszabadult, az ideiglenes nemzeti kormány át­tette székhelyét Budapestre. A kormány tevékenysége ezzel új Szakaszba lépett, amelynek köz­vetlen feladata a lerombolt or­szág helyreállítása volt. Az alapot ennek a feladatnak és a később kibontakozó nagy feladatoknak a megoldásához az ideiglenes nem­zetgyűlés teremtette meg. Általa vette a magyar nép sorsának irá­nyítását a saját kezébe. Ez volt az a történeti fordulópont, amely Magyarország felemelkedésének és szocialista fejlődésének útját megnyitotta. Uj fejezet kezdődött Magyarország .történetében, amelynek lapjait az átmeneti hi­bák leküzdése után ma írok p ma­gyar dolgozók íriák meg a kom­munisták vezetése alatt. A lengyel külügyminiszter Londonba érkezett London (MTI). Rapacki lengyel külügyminiszter szombaton érke­zett Londonba, s hétfőn Gordon Walker külügyminiszter ebédven­dége lesz. Várakozás szerint esz­mét cserélnek a Rapacki-terv né­ven ismert közép-európai atom­mentes övezet gondolatáról, amely — mint megfigyelők rámutatnak — fő .. vonásaiban összhangban van a munkáspárti kormány el- képzeléseiveL Az angol kormány hivatalosan még nem nyilatko­zott az ENSZ-ben előterjesztett lengyel javaslatról, amely sürgeti, hogy hívják össze a NATO és a Varsói Szerződés országainak ma­gasszintű értekezletét az európai biztonság és a közép-európai „atombefagyasztási” terv megvi­tatására. Előreláthatólag ez a ja­vaslat első helyre kerül Rapacki és Gordon Walker nem hivatalos eszmecseréjén. Londonban egyébként hivatalo­san közölték, hogy Gordon Wal­ker a jövő év folyamán ellátogat három kelet-európai ország fő­városába; Belgrádba, Prágába és Varsóba. Úgy tudják, hogy ju­goszláviai és csehszlovákiai útjá­ra jövő áprilisban kerül sor, és kora ősszel utazik Lengyelország­ba. Hivatalos helyen nyomatéko­san rámutatnak' Gordon Walker az első brit külügyminiszter, aki a második világháború óta kelet­európai országokba látogat. Ar­ra számítanak egyébként, hogy a brit-külügyminiszter még további meghívásokat kap és kelet-euró­pai útiterve kibővül. „Gordon Walker külügyminiszteri kineve­zésekor világosan kifejezésre jut­tatta, hogy felfogása szerint Euró­pa éppen úgy magában foglalja a keleti, mint a nyugati országo­kat, és a brit külpolitika egyik céljaként ^jelölte meg a kapcso­latok javítását a kelet-európai kommunista országokkal” — álla­pítja meg a londoni Times. A ter­vezett szovjet—angol csúcstalál­kozó terveit és a brit külügymi­niszter kelet-európai útiprogram­ját kommentálva a Daily Mail ar­ra a következtetésre jut, hogy a Wilson-kormány — kedvező nem­zetközi légkör kialakulása esetén — újabb kelet—nyugati csúcstalál­kozó összehívását kívánja javasol­ni a jövő év folyamán. Heves harcok Kongóban Leopoldville (AP, Reuter) Nyu­gati hírügynökségek jelentései szerint a kongói kormánycsapatok előrenyomulását az utóbbi napok­ban megakasztotta a felkelők mind ■ jobban kibontakozó ellen­támadása. A múlt héten 47 fehér zsoldos és ,200 kpi-naánykatona el­foglalta Paulis városának három­negyed részét, de azóta helyze­tük válságosra fordult, mert a felkelők körülzárták őkét. ' Az AP jelentése szerint a felkelők több oldalról—■ a birtokukban levő afrikai hegyed irányából és a környező falvak felől — állandó tóma dósokkal zaklatják a mind­inkább kimerülő helyőrséget. Pénteken repülőgépen Leopold- ville-ből négy páncélgépkocsit szállítottak Paulisba, hogy a bentrekedtek sikerrel tudják fel­venni a harcot a felkelők pán­célos gépjárműveivel. Az ország északi részének más vidékein is megfordult a hadi­szerencse, elakadt a kormány­csapatok támadása. A felkelők nagyobb méretű csapatösszevoná. sokat hajtottak végre Kindu és Bukavu térségében. Mils értesü­lések szerint Kibombo közelében Albei’t Lukali, vezetésével tízezer felkelő készül támadásra. A Reuter tudósítója megálla­pítja, hogy a felkelők Stanley­ville, és egy kis határmenti sáv kivételével a kormánycsapatok offenzívája ellenére megtartották állásaikat. Csőmbe kongói miniszterelnök* aki a jelenléte ellen tiltakozó diá­kok tüntetése miatt a tervezett­nél előbb fejezte be nyugatberlini látogatását, váratlanul Brüsszel­be érkezett. A belga külügyminisztérium szóvivője nem tudta megmondani, mennyi ideig marad Csőmbe Brüsszelben. Politikai megfigye­lők azonban úgy vélik, hogy a kongói miniszterelnök megvárja Henri Spaak külügyminiszter ha­zatérését, és eszmecserét folytat vele. Csentéitusis sorokban Az EAK nemzetgyűlésének meghívására szombaton viszontlá- togatásra elutazott Moszkvából a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége. A delegációt Selepin, az SZKP Központi Bizottságának titkára, miniszterelnök-helyettes vezeti. • * Gromiko szovjet külügyminisz­ter fogadást adott az ENSZ köz­gyűlésének 19. ülésszakán részt vevő küldöttségek tiszteletére. A fogadáson részt vett a bolgár, magyar, mongol, lengyel, román külügyminiszter, valamint Rusk amerikai külügyminiszter is. Je­len volt a fogadáson a világszer­vezet számos más tagállamának külügyminisztere és ENSZ kül­döttségének vezetője, az ENSfc- titkárság vezető munkatársai, az amerikai társadalmi élet és üzleti körök ismert képviselői, külföldi újságirók. A függetlenségükért küzdő né­pek megsegítésére alakult magyar szolidaritási bizottság táviratban üdvözölte a dél-vietnami Nemze­ti Felszabadítási Frontot, meg­alakulásának 4. évfordulója alkal­mából és további sikereket kí­vánt a dél-vietnami népnek az amerikai imperialista agresszorok ellen vívott harcában. * A hazánkban tartózkodó bolgár igazságügyi küldöttség az elmúlt napokban látogatási tett Győr- Sopron megyében. A vendégeket útjukra elkísérte dr. Nezvál Fe­renc igazságügyminiszter és dr. Markója Imre igazságügyminisz- ter-helyettes. * Johnson amerikai elnök tele­víziós nyilatkozatot tett. Bejelen­tette; az Egyesült Államok el­határozta, hogy Panamával és más érdekelt államokkal együtt megkezdi egy új óceánközi csa­torna tervének kidolgozását. Az új, tengerszinten haladó csatorna feladta az lesz, hogy a Panama- csatorna helyébe lépjen. * Az ENSZ titkársága pénteken bejelentette, hogy Norvégia is ra­tifikálta az ENSZ alapokmányá­nak olyan értelemben történő megváltoztatását, hogy a Bizton­sági' Tanács tagjainak számát 11- ről 15-re, a gazdasági és szociális tanács tagjainak számát pedig 18- ról 27-re emelnék fel 1968 január 1-től.

Next

/
Oldalképek
Tartalom