Tolna Megyei Népújság, 1964. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-15 / 293. szám

1264. december 15.

TOLNA MEGVET NEPÜJSAQ

s

egységes társadalombiztosításról

nyilatkozik Bakos Ferencné, a TMI igazgatója

Két kép —

két kisipari

szövetkezetből

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1964. évi 6. számú törvényerejű rendelete a társadalombiztosítás egységesítéséről szól. A rendelet értelmében megyénkben is megalakult a Társadalombiztosítási Megyei Igazgatóság. A törvényerejű rendelet végrehajtása 1965. január 1-ével lép életbe. A rendelkezés új helyzetet teremt a társadalombiztosításban. Egyesíti az eddigi külön működő, de a társadalombiztosításhoz szorosan kapcsolódó szervezetek munkáját. Az új helyzetnek megfelelően kértünk tájékoztatást Bakos Ferencné igazgatótól, aki a következőket mondta:

— Mint ismeretes, az SZTK 1964. július 31-ével megszűnt. Országos méretekben a társadalom- biztosítás igazgatási és ügyviteli feladataink ellátására megalakult a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság. Ezzel egyidő- ben a megyékben Társadalom- biztosítási Főigazgatóságok jöttek létre. Az igazgatóságok augusztus 1-ével megkezdték működésüket és ellátják mindazokat a társadalombiztosítási feladatokat, amelyeket eddig az SZTK látott el.

— Az egységesítéssel milyen ügyviteli szervek tartoznak a Társadalombiztosítási Igazgatósághoz?

— Az igazgatóság ügyviteléhez kerülnek 1965. január 1-ével a Kisipari Szövetkezetek Kölcsönös Biztosító Intézete, és mivel az Országos Nyugdíjintézet megszűnt, a tsz-tagok járadék- és nyugdíjügyeinek intézése. Eddig több szerv foglalkozott különböző hatáskörrel a biztosítottak ügyeivel, ezután egy szerv kezébe összpontosul az ügyvitel. Az egyesítéssel az összes biztosítottak ügyeinek intézése igazgatóságunkhoz kerül, így az iparban, mezőgazdaságban, tsz-ekben dolgozók, valamint a kisipari szövetkezetek tagjainak

ügyintézése, egyaránt jó kezekbe került.

A rendelet nem érinti a fegyveres erők, valamint a Belügyminisztérium, továbbá az Államvasutak dolgozóit és családtagjait.

— Az egységes társadalom- biztosítási feladatok végrehajtásában milyen közbeiktatott, mellérendelt szervek segítenek?

— Végrehajtási utasítás szerint az igazgatóságok mellé társadalombiztosítási bizottságot kell létrehozni, illetve a meglévőket ki kell egészíteni. A társadalombiztosítási bizottságok kiegészítését a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, szervezi, legfeljebb 25 taggal. A bizottságban képviseletet kap a szakszervezet, a termelőszövetkezeti tanács, a KISZÖV, a Földművesszövetkezetek Megyei Központja, a KIOSZ, az Ügyvédi Munkaközösség és a Magyar Újságíró Szövetség egy-egy tagja.

— Milyen feladatok tartoznak a Társadalombiztosítási Bizottság hatáskörébe?

— A bizottság hatásköre kettős. Egyrészt fellebbezési fórum, másrészt foglalkozik a társadalom- biztosítás valamennyi kérdésével. Többek között segélyben részesíti az arra rászorultakat (tbc-s

Gépek a földnélküli „földművelésben“

A Szovjetunióban sokhelyütt

eredményesen alkalmazzák a földnélküli talaj pótlós, ún. hidro- ponikus termelést. A tapasztalatok azt mutatják, hogy kavicson és más talaj pótlékon kevesebb munkaráfordítással, hamarabb érnek be és jobb minőségűek a zöldségfélék, több bennük a cukor, a C-vitamin és sok ásványi

modellje is készült, amely a tápoldatot nyolc, egyenként ezer négyzetméteres melegházba tudja eljuttatni. Ennek a berendezésnek a segítségével nagymennyiségű csövet takaríthatunk meg, s az üzemeltetés is egyszerűsödik.

(-)

betegeket stb.) ellenőrzi a szolgáltatásokat, és orvosolja a jogos sérelmeket.

— A rendelkezésben szó van a Társadalombiztosítási Tanácsokról is. Ezek hol alakulnak és milyen feladatkörrel?

— Azokon a munkahelyeken, ahol legalább rendszeresen 100 munkást, dolgozót foglalkoztatnak, üzemi kifizetőhelyet kell létrehozni, és azok mellé Társadalombiztosítási Tanácsot kell választani. A TT-bizottságok helyi jogkörrel rendelkeznek és azokat a feladatokat látják el az üzemi kifizetőhely mellett, melyeket a Társadalombiztosítási Bizottság, mint megyei szerv és igazgatóságok mellett végeznek. Tehát fellebbezési fórum, segítője, ellenőrzője a társadalombiztosítás ügyintézésének.

— Mit vár az igazgató elvtársnő a társadalombiztosítás egységesítésétől?

— Az egységesítéssel a szak- szervezetek hatásköre és felelőssége bővül. Egységes gazdáivá válnak a társadalombiztosításnak. Az egységesítést lehetővé tették a szocializmus építésében eddig elért eredményeink, a szocialista demokratizmus. Érvényesül a pártnak az a határozata, amely azt mondja ki, hogy minél több állami feladattal kell a szakszervezeteket megbízni.

A társadalombiztosítás egyesítése biztosíték az ügyvitel egyszerűsítésére, gyorsabbá tételére, melyből a biztosítottaknak csak előnyük származhat. Igazgatóságunk dolgozói pedig nagyobb felelősséget érezve végzik a megnövekedett feladatokat, reméljük a biztosítottak megelégedésére — mondotta befejezésül Bakos elvtársnő.

P. M.

Az idén kapcsolódott be az exporttermelésbe a Gyönki Vegyesipari Ktsz, a szövetkezet asztalosüzemében vállfákat gyártanak holland megrendelésre. Pillanatképünk az utolsó műveletről készült, kiszállítás előtt feliratozzák a vállfával telt dobozokat.

A Szekszárdi Szabó Ktsz tolnai konfekcióüzemében nemrég kezd. ték meg a sí-anorákok készítését. A ballonanyagból két színben készülő, „fregoli” sportkabát igen keresett cikk. Gondos minőségi ellenőrzés előzi meg a csomagolást és a szállítást.

anyag..

Örményországban a következő két-három évben 330 ezer négyzetméternyi területen térnek rá erre a termesztési módra, s nagyszabású előkészületek folynak Ukrajnában, Lettországban és több más szovjet köztársaságban.

A moszkvai mezőgazdasági gépgyár már megkezdte a hidroponi- kus termeléshez szükséges felszerelések sorozatgyártását. Az év végéig elkészül egyebek között a 65 OBV-t típusú automata, amely a tápoldatot adagolja a talajpótlókon nevelt növényekhez. Egy-egy ilyen automata berendezés egyszerre három, egyenként ezer négyzetméteres melegházat lát el. Megkezdték az ORM—1 típusú automata klima- szabályozó berendezés sorozat- gyártását is.

Ezekről a gépekről Jurij Fa- gyejev, a tervezőiroda vezetője a következőket mondotta:

— Eddig a hidroponikus termeléshez szükséges berendezéseket helyileg készítették. A berendezések ipari méretekben történő előállítása révén lehetőség nyílik arra, hogy ezt a rendkívül eredményesnek ígérkező növénytermesztési módszert sokkal szélesebb körben alkalmazzák. A sorozatgyártás révén a berendezések előállítási költsége is számottevően csökken.

Az ORM—1 típusú kilmaberen- dezés működési elve egyszerű: ha csökken a hőmérséklet, bekapcsolja a fűtést, ha viszont a hőmérséklet a megadott fölé emelkedik, a berendezés automatikusan megnyitja a szellőzőablakokat. Ugyanígy, ha a normálisnál alacsonyabb a levegő nedvesség- tartalma, a gép bekapcsolja a víz- porlasztásos páraberendezést.

— A közelmúltban tervezőirodánkban olyan adagolószerkezet

Dr. Kovács László idestova egy emberöltő óta gyógyítja Györ- könyben az embereket. 1925-ben telepedett meg a községben.

— Négy évtizedes praxisomra az teszi fel a koronát, ha jövőre megépül a községben a törpevízmű. A gyógyítómunka mellett mindig a víz a4E a legtöbb gondot; mert egészséges ivóvizet adó kutat az egész faluban alig találni. Még az a kút is fertőzött, amelyből a szikvízüzem veszi a vizet.

— Nincs is minden udvarban kút, egyre-egyre járt tíz-húsz család. Ha leszakadt a vödör, egy- egy darab kötélen mindenki vitte a magáét. Vagy, ha valaki ment az utcán, megszomjazott, hát ott volt a kút, és így járt a vödör szájról szájra. Tápot adva számtalan fertőzésnek.

— Ha meglesz a vízvezeték, akkor jöhet majd igazán a Vörös- kereszt, szervező, nevelő munkája, meg lehet indítani a harcot a tisztaságért. Amikor a házak nagy részében már ott lesz a fürdőszoba... Mint ahogyan az új házakban ott van most is, csak éppen nem tudják a rendeltetésnek megfelelően használni. Most már nem kell hozzá sok időt várni, legalábbis nem annyit, mint amennyit én vártam.

Évei számát meghazudtoló lelkesedéssel beszél a falu orvosa, annak a műnek bölcsőjénél, amelynek egyik bábája ő maga. És mellette még sokan mások; Kántor György pedagógus, a Népfront elnöke, Benke János tsz-tag, Braun György ács, Takó István evangélikus lelkész. Valamennyien tanácstagok. És természetesen a tanács, a tsz-ek vezetői rajtuk kívül...

— A nyár elején sikerült meg400000 forint

alakítani a társulást — mondja dr. Kovács László. — Jónéhány- szor a nyakunkba vettük a falut, hogy szót értsünk az emberekkel; milyen égető szükség van erre a létesítményre. Érveltünk sok mindennel. Azzal, hogy már hány község megelőzött bennünket, még olyan kisebb község is, mint Du- nakömlőd. Természetesen elmondtuk azt is, hogy anyagi és fizikai áldozatvállalást is kér ez a létesítmény. Voltak, akik hajlottak az első szóra, voltak, akik ellenezték az utolsó pillanatig.

A jó szó, a meggyőzés ereje hozta létre a györkönyi vízműtársulást, amely olyan tettre, olyan összefogásra hozta össze a falu lakosságát, amelyre még soha nem volt példa. Mintegy 400 ezer forintot tesz majd ki az a társadalmi munka, amellyel az építkezést segítik.

— A műszaki terv szerint félmillióba kerül a földmunka — mondják a község vezetői — ebből a vállalat százezer forintnyit végez el; a fenékszintezést, és a csövekre egy húsz centi vastag terítést. A többit a lakosság végzi el.

— A célunk az, hogy a földmunkákat elvégezzük, mielőtt a tavaszi munkák zöme megkezdődik, hogy a vízmű vállalat munkájában ne okozzon fennakadást esetleges, ki nem ásott szakasz.

A vízmű legalább olyan változást hoz a községbe, mint a villamosítás — állapítja meg a vb- titkár. — Annak idején a villanyt

is sokan ellenezték, és most ezt is. De az az érdekes, hogy most, amikor a hozzájárulás esedékes részletét be kell fizetni, azok fizettek elsőkként, akik a legjobban ellene voltak.

A vízmű tíz kilométer hosszan hálózza majd be a községet. Kétszáz méterenként lesznek a kifolyócsapok, két csap közt pedig egy-egy tűzcsap. Eljut a víz a termelőszövetkezetek gazdaságaiba, és a pincehegyre is, ahol nemrég hat présház égett le — vízhiány miatt. A megépítés 3 millió forintba kerül. Kétszázezer forint támogatást adott a vízügyi igazgatóság, a tanács évente — öt éven keresztül — a községfejlesztési alapból százötvenezer forintot fizet. Egy-egy család hozzájárulása öt év alatt 1700 forint. Harminc forint havonta. Olyan összeg, amelyet bárki kifizethet megerőltetés nélkül.

— Nemrég olvastam egy nemzetközi rákkutató kongresszusról, amelyen felszólalt egyik profesz- szor; küzdünk a rák ellen, de fertőzött vizet iszunk. Az ivóvíz- probléma tehát nem korlátozódik Györkönyre, Tolna megyére, az országra. Megoldást tehát csak az emberi összefogásban találhatunk — így vélekedik Takó István evangélikus lelkész,, tanácstag. — Az emberi haladáshoz, a kulturáltabb élethez tehát hozzátartozik az egészséges ivóvíz is, mert hiába a gümőkór, a gyermekbénulás elleni szervezett védekezés, ha nem álljuk útját más fertőzéseknek. Mindeneseire fon*

tos lesz a földmunkákat olyan időszakra rögzíteni, amikor nem ütköznek nagyobb mezőgazdasági munkával.

— Hogy miért húzódott ez az ügy a faluban ilyen sokáig? Mert óvatosak az emberek, hiszen rossz példa volt előttük. Néhány évvel ezelőtt fúrtak itt egy kutat, tán kétszáz méter mélyre. Csak éppen vizet nem adott. A község más részén, amit tavaly fúrtak, az elég bőven adja a vizet, ellátja majd a falut.

— Mindenesetre az majd nagy lendületet ad, ha látják az emberek, hogy hordják már ide a csöveket, szóval, hogy csakugyan megépül a vízvezeték. Utána már nem lesz baj az emberekkel. Összefog itt apraja-nagyja.

Ott, ahol a falu főutcája térré szélesedik, öreg gémeskút árválkodik. Vödör nélküli gémje, mint intő, figyelmeztető ujj, mered a magasba. Tán száz méterre tőle cseréptetős kávájú, hengeres kút, rajta a figyelmeztető tábla; „Nem ivóvíz”. Más faluktól eltérően itt alig jár sarat az ember; a homok pillanatok alatt elnyeli a vizet.

— Vízszegény falu ez — mondja a lelkész.

— Ami kút van, az is fertőzött — nyilatkozik az orvos.

— A villany után a vízvezeték hozza az elmúlt húsz év legnagyobb változását — állítja a tanácselnök. — És a vízvezeték lesz a közös összefogás minden eddiginél nagyobb kifejezője.

BI.