Tolna Megyei Népújság, 1964. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-15 / 268. szám
1964. november IS. 90mÁ MEGYE! NEPÜJSAG 3 Áz év első kilenc hónapja Tolna megyében — A KSH megyei igazgatóságának jelentése — A napokban adta ki a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatósága 1964. első három negyedéve összesített jelentését. A jelentés ezúttal is hű képet ad a megye gazdasági életéről, mélyreható elemzés alá vesz egyes dolgokat. Megtudjuk, hogy a bázishoz viszonyítva, de a tervvel összehasonlítva is jelentős előrehaladást értünk el mind a termelés növelése, mind a fogyasztás emelkedésében. TÖBBET TERMELT AZ IPAR Az ipari termelés az év első háromnegyed évében meghaladta az 1963-as szintet. Egyedül a Paksi Konzervgyárban nem érték el, ahol 0,4 százalékos lemaradás volt — nyersanyaghiány miatt. Jelentős többlettermelés volt a Tejipari Vállalatnál (14,6 százalék) valamint a Tolna megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál. A Bonyhádi Cipőgyár teljes termelése is meghaladta az elmúlt év azonos időszakát. A termelés kedvező alakulásával párhuzamosan a termelékenység is növekedett, ugyancsak meghaladta a bázisszintet az egy főre jutó napi teljes termelés is Mind a minisztérium, mind a helyi ipar üzemei — egy-két kivételével — teljesítették a tervet. A szövetkezeti ipar 7,6 százalékkal teljesítette túl háromnegyed- évi tervét. A Bonyhádi Cipőgyárban négy új technológiát dolgoztak ki, a kisipari szövetkezeteknél ugyancsak számos új módszer alkalmazása tette lehetővé egyrészt a termelés növelését, másrészt a termékek tartósságának emelését. Az ipar exportterv-teljesítése, különösen a szövetkezeti iparban haladta meg a tervezett szintet. A minisztériumi ipar exporttermelés mennyisége teljesítése 46,3 százalékkal haladta meg az 1963- as szintet. NEM KIELÉGÍTŐ a javítás-szolgaltatAs A szolgáltatások értéke közel 34 millió forint volt a háromnegyedévben. Ebből harmincöt százalékig részesült mindössze a lakossági szolgál tatás-javítás, az arány még jobban a közületi szolgáltatás javára tolódott, mint az elmúlt évben; A szolgáltatási terv teljesítésével adós viszont a tanácsi ipar több mint 34 százalékkal. ÉPÍTŐIPAR A megyei székhelyű kivitelezők 41.8 százalékkal több volumenű építési-szerelési munkát végeztek, mint a múlt év azonos időszakában. Az építőipar a teljes termelési tervet 87,5 százalékra teljesítette. Változatlanul sok az építőipari munkahelyek száma. A vizsgált időszakban nyolc munkás jutott átlagosan egy munkahelyre. A gépesítés foka rendkívül kedvezőtlen, a munkaerő-forgalom mérlege negatív. Az üzembe helyezett beruházások kivitelezése sok kívánnivalót hagy maga után, bár a tanácsi beruházások több mint hatvan százalékkal nagyobbak voltak mint 1963-ban: Lakásépítésre idén 4,4 millió forinttal biztosítottak többet, mint 1963-ban a felhasználás volt A nagyvolumenű, értékhatár feletti beruházások kivitelezése nem a tervezett ütemben történik. MEZÖGAZDASÄG Az elmúlt évi Intézkedések eredményéként megyénk gabona- termesztésében lényeges fordulat állott be. A kenyérgabona vetés- terület jelentősen növekedett a termésátlagok viszont nem haladták meg az 1960. évi szintet A takarmánygabona-termesztés terén kedvezőtlenebb a helyzet, a vetésterület és a termésmennyiség egyaránt csökkent A szarvasmarha-állomány, de a sertésállomány is jelentősen nagyobb volt az október 1-i számlálás szerint, mint 1963. októberében. Az állami gazdaságok és mezőgazdasági termelőszövetkezetek több tejet termeltek, és többet értékesítettek mint a múlt év hasonló időszakában. Az állat- forgalmi vállalat éves felvásárlási előirányzatát szeptember 30-ig vágósertésből 58,3 százalékra, vágómarhából 66,4 százalékát teljesítette: Áruforgalom Tovább nőtt a lakosság vásárlása. Az év három negyedévében a lakosság takarékbetétállománya 90 millió forinttal növekedett, ugyanakkor a megyei kiskereskedelmi forgalom 8,9 százalékkal nagyobb volt, mint az elmúlt évben. Az egyes árucsoportok forgalma kivétel nélkül emelkedett. A forgalom szerkezetén belül tovább tart az élelmiszerek részesedésének növekedése. Érdekesen alakul az egy lakosra jutó forgalom. 1960-ban még 1255 forint, 1964 első háromnegyed- évében már 1794 forintot költött egy lakos vegyesiparcikkek vásárlására. A forgalom növekedése, a forgalom szerkezete azt bizonyítja, hogy a lakossági ellátás a Sió-híd, rendezték a laktanyát; s munkások kellettek a hadikórházakhoz is. Palotás József is járt munkára. Gondolatai azonban már jóval Tolnán túl repkedtek. Valahol a bajai tanítóképző környékén. Félbemaradt a tanév, s így derékba- szegve érezte mágiát is. Gondjainak a közepén került hozzájuk az a kék szemű százados. A neve elveszett az emlékezetben. Csak így ragadt meg: Ses- kin Szimka. Ez volt a neve, vagy más? — nem tudja. Arra azonban világosan emlékszik, hogy a százados, meg néhány társa esténként sokféle könyvet forgattak. Ez feltűnt neki, mert Tolnán ugyan elhallgattak már a fegyverek, de a háború még nem ért véget. A harcok Székesfehérvár körül dühöngtek. A századosnak mégis volt türelme ahhoz, hogy matematikából faggassa, meg arra, hogy megfigyelje búslakodó, komolykodó arcát. Akkor is matematikáról beszélgettek botladozó, mutogató nemzetközi nyelven, amikor faggatni kezdte a kapitány: — Mi van veled, Josef? Olyan szomorú vagy., Beavassam? Ne avassam? Még majd kinevet — ötlött fel benne a gondolat. Végül csak elszánta magát a beszédre: — Tanulnék, mennék vissza a képzőbe, de nincs miből. Édesanyám beteg, szegények vagyunk, nem tudjuk fizetni az intemá- tust, meg a tandíjat, ötszáz pengő kellene hozzá. Most meg a kapitány merült gondokba. — A pénzt valahogy előteremtjük, Josef. Aztán az utazással is majd csak lesz valahogy. Nem akart hinni a szavaknak, de már a reményre is olyan öröm szállta meg, amilyet sohasem tud az ember elfelejteni. Pedig hinni egészen csak akkor tudott, amikor a kék szemű százados átadta a pénzt és a futárkocsi elindult vele Bajára. Ekkor szétváltak útjaik. A kapitány elment arra, amerről még mindig a fegyverek zaja hallatszott Azóta semmit sem tud róla. Az ötszáz pengőt kék szemét és nagy szívét azonban nem felejti el sohasem. Szolnoki István kok. növekszik. Az értékes árukból, mint például televízióból a forgalom nőtt, 1960-ban még csak 316, 1964-ben 3234 televíziót vásároltak. VAEÖS- ÉS KÖZSÉGGAZDÁLKODÁS A használatba vett lakások és az építés alatt levő lakások száma a vizsgált időszakban jelentősen nőtt. Csökkent viszont az OTP-kölcsönnel épült lakások száma. Érdekes, hogy a lakások túlnyomórésze 78,4 százaléka kötés több szobásak. A használatba vett lakások 34 százalékát fürdőszobával is felszerelték. Az OTP által kiadott lakásépítési hitelek háromnegyed részét a vizsgált időszakban felhasználták. • EGÉSZSÉGÜGY A megye egészségügyi ellátottsága az 1964. év háromnegyed évében tovább javul. A szakorvosi rendelőórák száma 5,9 százalékkal növekedett, és ezzel párhuzamosan nőtt a járóbetegek száma is. Sajnos a gyógykezeléseknél az egy gyógykezelés átlagos tartama mindössze csak 0,4 perccel nőtt 1963 azonos időszakához viszonyítva. A szakrendeléseknél számottevő emelkedést figyeltek meg az alkoholelvonó-, a szemészet és az anyagcsere-vizsgálatoknál. A kórházi ágyak száma nem szaporodott. Továbbra is 55-tel kevesebb a megyei kórház szülészeti osztályán az ágyak száma az építkezés miatt. A felújított és kibővített szülészeti és nőgyógyászati osztályt október 31-ig kellett volna átadni, de az új átadási határidő, december 31. is bizonytalannak látszik. OKTATÁS Az 1964—65 tanévben 0.3 százalékkal kevesebb a tanulók száma az év elején mint az elmúlt évben. Az általános iskolai tanerő-ellátottság az előző évhez viszonyítva csökkent A tanulólétszám csökkenése következményeként közel 3 százalékkal csökkent az osztályterem célra használt helyiségek száma. Megyénk ben 16 középiskola működik, Hő- gyészen új gimnázium kezdte meg működését. A gyakorlati oktatásban való részvételt a gimnáziumokban közel 100 százalékra emelkedett a tanulók legtöbbje ■— 55,5 százalék — mezőgazdasági szakmai képzésben vesz részt. A megyei igazgatóság három- negyedévi jelentése az 1964. év gazdasági munkájáról azt bizonyítja, hogy minden területen jelentős előrehaladást figyelhettünk meg. Újítási hónap a Bonyhádi Zománcgyárban Ä Zománcipari Művek Bonyhádi Gyáregységében újítási hónapot tartanak novemberben. Az újítási hónap ideje alatt az idei újítási feladattervben lévő ama pontokra irányítják a gyár újítóinak figyelmét, amelyek megoldására eddig még nem érkezett javaslat a dolgozóktól. Eddig ugyanis csak néhány megjelölt feladatot oldottak meg a gyár újítói, de még tizenöt olyan tétel szerepel a feladattervben, amivel eddig még nem foglalkoztak. A hónap eleje óta hat újítási javaslatot nyújtottak be a zománc- gyáriak, és bár még az elbírálás nem történt meg, de a javaslatoknak csaknem mindegyike használható. Nagyobb fellendülést a hétfőn megtartandó újítóankéttói várnak. Ekkor kerül sor az idei legeredményesebb újítók meg- jutalmazására és a jövő évi újítási feladatterv összeállításához javaslatok kérésére is. Cipészszövetkezeti vezetők ausztriai tanulmányútja ! Kilencnapos ausztriai tanulmányúiról tért vissza a napokban a Tolna megyei Árutermelő Cipész Ktsz három vezetője, Szelesi László elnök, Hosszú Jenő i termelési osztályvezető és Scheidt I János, az aljaüzem vezetője. Mi- jlyen eredménnyel járt az utazás, erről érdeklődtünk Szelesi elv- társtól. í — Utunk célja az volt, hogy tanulmányozzuk a tőkés piacot — mondja a szövetkezet elnöke. — Termékeinknek mind nagyobb hányadát exportáljuk a nyugati országokba és csak úgy lehetünk versenyképesek a tőkés cégekkel, ha lépést tartunk a gyorsan változó igényekkel, divattal. A legfőbb tanulsága útunknak az, hogy szövetkezetünk képes a tőkés országokban keresett és kedvelt modem vonalú cipők előállítására, de csak úgy növelhetjük exporttevékenységünket, ha nagyon gyorsan jelentkezünk az új modellekkel. — Hogyan realizálják a tapasztalatokat? — Ahogy hazaértünk, azonnal hozzáláttunk itthon az új model| lek mintadarabjainak elkészítéséhez. Mintakészítő csoportunk ; igen gyors munkát végzett, alig j egy hét múlva már jelentkeztünk 'a TANNlNPEX-nél az új model- | lekkel — köztük a hagyományos fazonú félcipők mellett néhány ' bokacipővel és mokaszin-szerű 'cipővel — és mintáink többségét már el is fogadták. A külkeres- ! kedelmi szakemberek úgy vélekedtek, hogy a bemutatott mintacipőink megfelelnek a külföldi piacok támasztotta követelményeknek. Gyiimölcsfa-telepités 315 holdon A megye közös gazdaságaiban folynak az előkészületek a gyümölcsfa-telepítésre. Ezt a munkát a közeli napokban kezdik a tsz-tagok. A talaj előkészítését hét SZ—100-as erőgép eddig körülbelül 160 holdon végezte él. A forgatást, ha az időjárás engedi, november végiéig befejezik. Több közös gazdaságba megérkeztek a gyümölcsfacsemeték is. Az erőgépek decemberben ha az időjárás engedi, a tavaszi szőlőtelepítés alá 160 holdon végzik el még a forgatást. Az elkövetkezendő években és már most is. az az elv érvényesül. hogy a telepítés szőlőből és gyümölcsfából párhuzamos legyen az úgynevezett járulékos beruházásokkal. Éppen ezért a telepítések kisebb méretűek lesznek, ehelyett nagyobb gondot fordítanak a meglévő szőlős- kertek és gyümölcsösök karban- taírttására, pótlására, a gépesítésre és az építkezésekre. Tizenkét téglagyári munkás jutalomüdülése Az építők szakszervezetének megyei bizottsága még az év elején — a szocialista munkaverseny beindulásakor — elhatározta. hogy a téglagyárak legjobb munkásait, hrigédtagjait jutalomüdülésre küldi. A téglagyártási szezonban rendszeresen értékelték a dolgozók versenyét. S most. az év végén — a téglagyártási szezon befejezésekor elkészítették a végleges versenyértékelést. S megállapították, hogy az egyes munkahelyeken ki érdemelte meg a jutalomüdülést. A paksi téglagyár nyerstéglagyártó brigádjának hat tagi a. Palánkról pedig négy lerakó, Dombóvárról, a kettes számú gyárból két kemence- munkás kéthetes jutalomüdülésre megy karácsony előtt Az új paksi gimnázium Elkészült a paksi gimnázium. A korszerű, kétemeletes épületet már „birtokba vették” a tanárok és a diá-
