Tolna Megyei Népújság, 1964. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-13 / 266. szám
Í9BT. november 13. TOLVA MEGYEI VÉPÜJSAG 5 Meri szeretik „Rekordtermés“ halból Kocsolán Megfelelő ütemezés szerint a halászati termelőszövetkezstek- ben és a 31 halastavas tsz-ben még nyár végén megkezdték és decemberben fejezik be a le halászást. A htsz-ek és a tsz-ek 96 tóegységen végzik ezt a munkát. A halastavak víztükre 1388 hold. ezenkívül a htsz-ek birto- ] kában 11 ezer hold az úgynevezett folyóvíz. Az eddigi eredmé- i nyék alapján máris bizonyos, í hogy a kocsolai Vörös Csillag Termelőszövetkezet halból rekordtermést ér el. holdanként 9 mázsa felett lesz a halmennyi- ség. S még egy jó hír a „halfrontról”. Sikerül a m; gye részére körülbelül 30 ezer harcsaivadékot beszerezni. Az ivadékok betelepítése Váralján már meg is kezdődött. Bapp Lajos szárú ykürtiís Hemerle János vezényel A teljes értékű utánpótlás Három évtizede tagja Tolnai Lajos a dombóvári munkás fúvószenekarnak. Most is ezen a péntek esti próbán ott áll a ze nekar mögött. Ö a nagydobos, mellette fiatal fiú a kisdobbal pergeti a ritmust. Előttük a tenor- kürtösök ülnek. Sudár Géza, Heted István, meg Kaszás Tibor.. Hangszerek csillognak a fénycsővilágította klubteremben, a zenekarral szemben fekete tábla, rajta kottaírás. Hemerle János karnagy felemeli pálcáját, meg kell zörgetnie a kottatartót, mert a sípok oldalán még nem figyelnek. — Háromnegyed, tartsd, vigyázz! — lendül a karnagyi pálca, megszólalnak a hangszerek. Zeng az öreg járási művelődési ház. A presszóba nyíló ajtó függönyét kíváncsi fiatalok húzzák szét, nézik a próbát, hallgatják a zenét. Munkásdalok, forradalmi indulók hangjai töltik be a termet Negyedóra múlva szünetet tartanak. A hangszereket lábhoz teszik, van aki ölbe fogja. Nagy ajtó- csapkodással most érkezik Várhegyi János, ö messzebb dolgozik, és időbe telik míg ideér Alig ül le, ismét nyílik az ajtó, most ketten is jönnek. — Soha nem tudjuk együtt elkezdeni a próbát — mentegetőzik Hemerle János — a zenekar tagjai mind munkások. Valameny- nyien fizikai munkát végeznek, s amire a nagyközség különböző üzemeiből ideérnek idő kell. De alig fordul elő hiányzás. Most is együtt van a több mint három évtizedes múltra visszatekintő nagyhírű zenekar. Harminc idős, és nyolc fiatal — tegnap még úttörő — tagja van az együttesnek. Hetenként kétszer tartanak próbát, és gyakran hívják őket rendezvényre. Ünnepség nem múlik el Dombóvárött, hogy ne ők muzsikálnának. Szekszárion de másutt is elismeréssel beszélnek róluk, ahol szerepeltek. Tavaly nyáron a Balaton partján töltöttek néhány napot, ott több alkalommal hangversenyeztek... A próba közti szünet alkalmas arra, hogy néhány mondatban megtudjuk a zenekar múltját, tér1 veit. S legfőképpen arra voltunk kíváncsiak: mi az oka e nagy szorgalomnak, mi tartja együtt ezt a kitűnő együttest, amikor már több gazdája volt — mint karnagya. A felelet szinte egyszerre jön, s jegyezzük fel Németh Béla szárnykürtös szavait, aki már több mint két évtizede egyik legjobb kürtöse az együttesnek: — Nem kapunk pénzt, kiváltságokat, nem azért muzsikálunk, hogy majd kapunk valamit. Mi a zenét szeretjük, ezért jövünk el minden héten két este muzsikálni. Ez az oka annak is, hogy mi akkor is együtt maradunk, ha évenként változik a „gazda”. Az öntözőberendezések tárolása Az öntözési idény már rég befejeződött. Hozzátehetjük, nem úgy sikerült, ahogy a közös gazdaságokban eltervezték. Ennek jórészt az az oka, hogy a megye bőséges csapadékot kapott éppen akkor, amikor öntözni lehetett volna. Lehetett azonban tapasztalni kisebb, nagyobb mulasztásokat is. Mindenesetre az idényen túl vagyunk, és arra kell gondolni, hogy az öntözőgépeket jövőre megfelelően lehessen majd ismét üzemeltetni. Ennek fontos feltétele a kellő és szakszerű tárolás. A megyei tanács vb mezőgazdasági osztályán az illetékes szakelőadó elmondta, hogy e téren még nincs minden rendben. Célszerű lenne nagyobb gonddal végezni ezt a valóban fontos munkát, nemcsak a jövő évi program zavartalan lebonyolítása érdekében, hanem azért is. mert az öntözőberendezések értékesek. Nem szabad azokat kitenni az időjárás viszontagságainak. Egy Ma 200- as öntözőberendezés ára például 335 ezer forint. Mire ügyeljenek a közös gazdaságokban a legjobban? A korábbi évek tapasztalatai szerint előfordult, hogy elmulasztották a szórófejek bezsírozását. Nem történt meg az öntözőcsövek megvédése a korrózió ellen. Pedig egyszerű lenne a védekezés, annyi csupán, hogy fáradtolajjal kenjék be a csöveket. Ahol mégis elmulasztják, ott a tapasztala tok szerint számolni kell azzal, hogy jövőre az öntözés megkezdésekor veszik majd csak észre a rejtett hibákat, azt, hogy a csövek kilyukadnak. Egyébként az öntözőgépek tárolásának a technológiai utasítása adott. Ezt részletezni felesleges. Az azonban szükséges, hogy ne mulasszák el a tárolások technológiai utasításának maradéktalan betartását. Katolikus papok eskütétele A megyei tanács elnökének hivatalában tegnap délelőtt tíz órakor az újonnan kinevezett, illetve magasabb hivatalba lépett katolikus papok letették az állami esküt Szabópál Antalnak, a megyei tanács elnökének. Az eskütételen jelen volt Sá- rosdi Tibor egyházügyi főelőadó, dr. Rózsa József, a megyei tanács jogtanácsosa. Várkonyi János prépost, és Sümegi Kálmán plébános, mint kerületi esperesek, Dörnyei István szekszárdi plébános, Hérincs Pál kajdacsi. Rédling János bátai, Gyimesi László decsi, Ropoli Tibor mő- csényi, Nagy Ferenc nagydorogi. Lendvai István tengelici, Lovi- nusz Mihály nagymányoki plébános és Mayer Mihály simontor- nyai segédlelkész. Az eskütétel hivatalos aktusa után Szabópál Antal elvtárs szívélyes beszélgetést folytatott az I újonnan kinevezett papokkal. & IKKÜNKRE VÁLASZOLNAK: A Tolna megyei Népújság október 13-án megjelent cikkével kapcsolatban közlöm, hogy a bonyhádi gyáregységnél vannak öreg. korszerűtlen sajtológépek, azonban az utóbbi időben ezen vállalatunk úgy igyekezett segíteni, hogy 1957-ben egy új nyugatnémet «ajtológépet, 1958-ban egy szovjet gyártmányú, új sajtológépet, 1963-ban két használt sajtológépet vettünk át a Lam- part-ígyáregységtőL Az előbbiekben közöltekből megállapítható: vállalatunk megtette a szükséges intézkedéseket, arra vonatkozólag, hogy az elavult. korszerűtlen gépek minél előbb kicserélésre kerüljenek, azonban figyelembe kell venni népgazdaságunk devizanehézsé- geit. Közlöm még, hogy 1965-re további, egy 63 tonnás sajtológép kerül beszerzésre a bonyhádi gyáregység részére. Gáfrik János, Zománcipari Művek Bonyhádi Gyáregysége Nem kell most már gyalogolni a györepusztai gyerekeknek Az elmúlt télen nehéz helyzetbe jutott az a tucatnyi gyerek, aki Györepuszitáról a faluba, Győrébe járt iskolába. A puszta —- négy kilométerre a falutól — az aparhanti Búzavirág Termelőszövetkezet üzemegysége. Amíg a tsz Győrébe hordta a tejet, addig a tejeskocsival a gyerekeket is bevitték a faluba, és amikor ez a „járat” megszűnt, a gyerekek is gyalogszerre kényszerültek. Sárban, hóban, nagyon fárasztó és hosszú volt ez az út, nemcsak az elsősöknek, másodikosoknak, hanem a felső tagozatú tanulóknak is — a szövetkezet pedig hallani sem alkart arról, hogy kocsit adjon. Hosszú ideig húzódott ez a helyzet. a panaszok megjártak különböző fórumokat, sőt, lapunk is foglalkozott vele. Most arról adhatunk hírt, hogy nem kell már naponta nyolc kilométert gyalogolni a györepusztai gyerekeknek; a termelőszövetkezet talált módot arra, hogy be- és hazaszállítsa őket. Hiszen nem is volt az egész olyan nagy dolog, csak egy kis jóakarat kellett hozzá.