Tolna Megyei Népújság, 1964. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-07 / 262. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 262. szám. ARA: 80 FILLÉR. Szombat, 1964. november 7. Az emberi haladás ünnepe Irta: Nagy János, az MSZMP Tolna megyei Végrehajtó Bizottságának tagja Negyvenhét évvel ezelőtt a Földegy- hatodán győzött a szocialista forra­dalom a nagy Lenin vezette párt irá­nyításával. Munkások és parasztok fegyveres felkeléssel megdöntötték a tőkések és földbirtokosok hatalmát a cári Oroszországban. E fegyverténnyel bebizonyosodott a marxizmus—leniniz- mus tanítása a munkásosztály hatalom­ra jutásáról. Az emberiség egész tör­ténelme során első ízben vették ke­zükbe. és tartották meg a hatalmat azok. akik az anyagi javakat előállít­ják — a dolgozó emberek. A proleta riátus uralkodó osztállyá vált. A Kom­munista Párt pedig a munkások és parasztok szocialista államának ural­kodó pártjává lett. A helyzet bonyolult volt, a világ egyetlen országát, ahol győzött a proletárforradalom, minden oldalról ellenséges kapitalista államok vették körül. A világháború még tar­tott. A tönkrement és kimerült szovjet Oroszország gazdasági nehézségekkel küszködött. A megdöntött földbirtoko­sok és tőkések elkeseredett ellenállást tanúsítottak. Nagy támogatást kapott a belső reakció a nemzetközi tőkétől. A nemzetközi reakció és az ellenforradal­márok minden mesterkedése ellenére a fegyveres munkások és katonák osztagai önfeláldozó harcban győzedelmeskedtek az ellenség minden próbálkozása felett. A világ első szocialista forradalmát újabbak követték. Ma a Szovjetunió már nincs egyedül, a többi szocialista országgal együtt tagja a szocialista vi­lágrendszernek. A szocialista világrend- szer gyökerei is az októberi győzelem­hez, annak nemzetközi hatásához, az októberi eszmények elterjedéséhez nyúl­nak vissza. Az októberi győzelem je­gyében fogant szocialista világrendszer, mely korunk meghatározó tényezője, a társadalmi haladás, és a béke fő ereje. Ma, a béke az emberiség legelső és legfontosabb közös érdeke. Béke kell a szocializmust és a kommunizmust építő népeknek. Békére vágynak a tő­kés országok népei is. Béke kell azok­nak a népeknek, amelyek csak néhány éve, vagy hónapja nyerték vissza el­rabolt függetlenségüket. A szocialista országok erejének, az erőviszonyok ja­vunkra fordulásának köszönhető, hogy nincsenek többé egyedül a világ békét, akaró százmilliói, van kire támaszkod- niok. Védelmezőjük a nagy Szovjetunió, amely az egész, hatalmas szocialista közösséggel a békéért, a demokráciáért, a szocializmusért, a nemzeti független­ségért folyó küzdelem megingathatat­lan bástyája. Az emberiség ma annak a forradalomnak köszönheti lehetősé­gét és reményét, amely a békéről adta ki első dekrétumát. A béke védelme az októberi forradalom nemes emberi esz­méjéből következik. A békéért vívott harc egyet jelent ma a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés egy­más mellett éléséért és a vitás nemzet­közi kérdések békés megoldásáért vívott harccal. A békés gazdasági versenyt csak a tartós béke biztosíthatja. Nincs annál nemesebb, mint békében építeni, dolgozni, és azon versengeni, hogy ki tud az igazi szabadságból, egyenlőségből anyagi bőségből és kultúrából többet nyújtani a széles néprétagefcnek. Egy ilyen versenyben nem maradhat más alul. csak az az osztálytársadalom, ahol a marxizmus—leninizmus által feltárt ellentmondások — bármennyire tetszik is az, vagy nem — kibékíthetetlenek. Lenin a forradalom első éveiből szár­mazó írásába^ arra tanít, hogy a szo­cialista forradalomban nem elegendő politikailag és katonailag legyőzni a burzsoáziát, előrelátóan a burzsoázia feletti gazdasági győzelmet is célul tűzte ki. „A burzsoázia legyőzése — írta — most jelentős mértékben új módon ve­tődik fel előttünk, egészen másképpen, mint ahogy a proletariátus és a bur­zsoázia közötti harc sok-sok évtizedes nemzetközi gyakorlata során felvető­dött. A burzsoázia legyőzésén mi, most az októberi forradalom vívmánya után, a polgárháborúban aratott sikerek után valami sokkal nagyobb, bár formáját tekintve prózaibb dolgot érthetünk, és kell. hogy értsünk, — mégpedig: a burzsoáziát most, miután politikailag legyőztük, és a győzelmet katonailag megszilárdítottuk, a népgazdaság meg­szervezése területén kell legyőznünk, a termelés megszervezése, az össznépi nyilvántartás és ellenőrzés megszerve­zése területén.” Lenin tanítása egyre erőteljesebb, valóra válik. Ismert az a nagy gazda­sági elmaradottság, ami a cári rend­szert jellemezte: például 1913-ban Oroszország a világ ipari termelésének három százalékát állította elő. míg ma a Szovjetunió huséónöt százalékát. A szovjet ipar ma nyolc nap alatt annyit termel, mint az orosz ipar a forra­dalom előtt egy év alatt. Ma egy hónap alatt több olajat és ércet bányásznak, mint 1913-ban egy év alatt. A legna­gyobb fejlődés a gép- és fémfeldolgozó iparban van, amelyben egy hónap alatt több a termelés, mint 1917. előtt 25 év alatt. A történelemben ilyen rövid idő alatt példa nélkül álló fejlődést tud a szovjet gazdaság felmutatni. Az ipar ilyen arányú fejlődése megteremtette a mezőgazdasági termelés fellendítését is. A mezőgazdaság termelése a forradalom előttihez képest két és félszeresére nőtt. Lenin tanítását mind magasabb fokon, számokkal is cáfolhatatlanul valóra váltja a kommunista párt vezette sok- nemzetiségű szovjet nép. Lenin sokol­dalú. mélyrehatóan tudományos tanítá­sai nálunk is érvényesek. Saját viszo­nyainkra alkalmazva, eredményeink legfőbb forrásaként nyugtázhatjuk. Pártunk VIII. kongresszusa a szocialista forradalom eddigi mérlege alapján meghatározta hazánkban a szocializ­mus teljes felépítésének feladatait. Kongresszusunk a lenini útmutatásokat követte, amikor kifejti, hogy most. mi­után hazánkban a szocialista forradalom már győzött a politikában, a szocialista termelési viszonyok a népgazdaság min­den ágában általánosan uralkodóvá váltak és a kulturális forradalomban is jelentős eredményeket értünk el, az a legfontosabb feladatunk, hogy a gazda­ságban, a termelésben is biztosítsuk a szocializmus teljes győzelmét. Elért eredményeink megtartása tervszerű, fo­kozatos győzelem. Minden, hazáját és dolgos népét szerető embertől megkö­veteli, hogy ki-ki a maga területén to­vábbra is tudása legjavát adja az anyagi javak termelésében. Nincs kivételes hely. Sikereink töretlensége érdekében állandó harcot kell folytatnunk, külö­nösképpen a közöny, a nemtörődömség, a pazarlás, a gondatlanság és a fegyel­mezetlenség ellen. Úgy, mint eddig, azoknak legyen a legtöbb szavuk, a leg­nagyobb megbecsülésük, akik legered­ményesebben teljesítik pártunk, kormá­nyunk és dolgozó népünk célkitűzéseit. Nagy és kis tettek tekintetében a hősök sora számiálhatatlan. Tudjuk, hogy most az segít legjobban, az tesz legtöb­bet a szocializftius teljes felépítése ér­dekében, aki az anyagi javak termelé­sében a legtöbbet, legjobbat, és legol­csóbban adja. Az anyagi gyarapodás politikailag erősíti társadalmunkat. Nö­veli a szocialista rend tekintélyét, és vonzóerejét. Ezektől a gondolatokba sem választható el az októberi forra­dalom. E nation különös szeretettel gon­dolunk Október szülöttére, barátunkra, a Szovjetunióra. Ez a forradalom tette lehetővé, hogy soha nem látott magas­ságban lengjen a szocializmus, a kom­munizmus és az internacionalizmus magasztos zászlaja. Az októberi forra­dalom szelleme készítette fel népünket 1918-ra. Örök büszkeségünk, hogy Orosz­ország után nálunk gyúlt ki először a szocializmus fáklyája. Népünk felszabadulása kettős érte­lemben is összefügg Október szülöttjé­vel, a Szovjetunióval, összeköti a Ma­gyar Tanácsköztársaság dicső emléke és összeköti 1945. a szovjet hadsereg hozta el népünknek a békét, a nemzeti füg­getlenséget és a társadalmi felszabadu­lást. A magyar és a szovjet nép barát­sága immár félévszázados. Egész szo­cialista építésünket végigkíséri a Szov­jetunió segítsége és támogatása. Szovjet elvtársaink, barátaink megosztják ve­lünk gazdag tapasztalataikat. Elősegí­tik népgazdaságunk fejlődését. Mindig megértik gondjainkat, és nem egyszer áldozatok árán is segítenek bennünket. A Nagy Október szelleme jelen van az egész világon. Elválaszthatatlan a kom­munista világmozgalomtól, a haladó emberek millióinak gondolkodásától, harcától. Elválaszthatatlan attól, hogy ma 14 országban épül a szocializmus, hogy a szocializmus világrendszerré vált, és a gyarmati rendszer teljes széthullásban van. Elválaszthatatlan at­tól. hogy béke van a Földön, és van, aki megvédje. Az októberi forradalom győzelmével a marxizmus—leninizmus eszméje a világ legnagyobb tömegeinek adott világos, egyértelmű választ. Ezért nincs és nem volt több olyan tudomány, amelyet olyan könnyen megértett az emberiség, mint a nagy Lenin igazsá­gát. Ezt a tudományt a néptömegek vitték diadalra. A győzelem a dolgozó emberek győzelme. Tudnunk kell tehát, hogy mit köszönhetünk az orosz pro­letariátusnak, s e nagy ünnep alkalmá­ból különös büszkeség tölt el bennün­ket azok iránt, akik a nagy győzelem után tetteikkel dicsőséget, dicsőségre halmoztak. Erősítsük hát barátságun­kat a nagy szovjet néppel, hogy barát­ságunk alapján és munkánk nyomán a szocializmus teljes felépítése hazánkban is méltó folytatása legyen a nagy októ­bernek. A ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom