Tolna Megyei Népújság, 1964. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-01 / 257. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1 1964. november 1. Ál, EGYIK ESTE GERGELY E§Y BÁRSONY f/MSGYA f£ÍSZ£MU &rwrögh£z. M6M0N00D, HOGY HAJASA/BAH HOZZA |>/< K/S RAB TUST A Ij PA JAKHOZ. M£$KAPJa > 4 TALIZMÁNJÁT. Df KAPU ANY URAM! A GYÚRÓ N/SSCS NA/4M. HA A TÖRŐK/ÁTJA, HOGY MfGCSAlJUK... J HUVELYU KARDOT VETT ELŐ DOLMÁNYA I j^ AÁP/ZANY UPAHZ ZlOZÓ £ST£ £GY TÖRÖK DOBTA ,'Éwé Bf KT A KARDOT. A f/AM£> vFÍlhooz köröst a törők ^ Wm^~~őfZ£B£l ^ ^ őlfGTUDJt/K SteS&Zökl HAMAROSAN. HOZASS Tű£ fos/Yor/JáM RABSZOiGAD ZAGYOK, l/RAM, HO/TOM/G. HA RATA YOINA A 6Y£R£K, > MÁR STZ6NUTAT/YA ít HAZUG M/NS)£N \ TÖRÖK. ÓNCSAK (T£G£D AKARIAK > NFSNYÖGTATNI, k T/AM. y 1t EZUTAH DOBO MEGESKETTETTE A TÖRÖKÖT A KORÁNRA, MAJD KIEH6EDTE A VARBÓL. Repülő rejtélyek ... Az amerikai kontinensen az első telepesek egyszer rémülten konstatálták, hogy a közelben füstölögni kezd a hegycsúcs. Működő vulkán lenne?! Mekkora volt aztán a csúcs közelébe hatoló bátor emberek csodálkozása, midőn a füst, hamu- és gőzfelhők Helyett a barlangból kirepülő denevérek óriási tömegét pillantották meg. Később a tudósok kiszámították, hogy az Egyesült ' Államok déli részén egyes barlangokban 20—30 millió denevér ' él: Más emlősök soha sem alkottak ilyen óriási telepeket. Jáva szigetén a denevérek ürülékéből ipari foszforlelőhelyek képződtek. A denevérek voltak a gerincesek osztályának egyedüli képviselői, amelyek a hasznos ásványok egész lelőhelyeit alakították ki. ■ -Mi tette lehetővé a denevéreknek, hogy ilyen kiemelkedő helyzetet foglaljanak el az emlősök között? Mindenekelőtt a szárnyük és az ultrahang-lokációra való képességük. Ezért tudtak olyan nagymennyiségű „élelemre” szert tenni, amely más állatok számára elérhetetlennek bizonyult. A denevérek többsége (köztük azok is, amelyek nálunk élnek) rovarokkal táplálkozik. De ragadozók is vannak, amelyek saját testvéreikkel és más apró állatokkal táplálkoznak. Sok trópusi denevér- faj — egyes fajok kiterjesztett .szárnya eléri a másfél métert — gyümölccsel táplálkozik. Érdekesek a halász-denevérek. Ezek az állatkák . „radarkészülékük” segítségével a zavaros vízben könnyen megtalálják és hátsó lábuk, görbe karmaival megragadják a h|lat. A trópusi éjszakák sötétségében a nagy virágokat nektárevő denevérek keresik fel. Pofaberendezésük és hosszú, a végén kis kefével ellátott nyelvük lehetővé teszi, hogy a virág kélyhéből kikotorják a mélyen elrejtett édességet. Az emlősök között megint csak a denevérek áz egyedüli állatok, amelyek beporozzák a növényeket. Azon megpróbáltatások közül, amelyeknek a trópusokon a spanyol konkvisztádorok ki voltak téve, nem az utolsó helyet foglalták el a gonosz vámpírok. E vérszopok alvó áldozatai a vér- veszteség következtében lassan meghaltak. A legutóbbi években végzett kutatások során a vámpírok nyálában érzéstelenítő és véralvadást gátló anyagokat találtait. Egyébként a vámpírokról kiderült, hogy a veszettség fő terjesztői. Mi főleg a trópusi denevérekről beszéltünk, de a nálunk elterjedt fajok tanulmányozása is ugyanilyen érdekes. A denevérekkel kapcsolatban sok még a tisztázatlan kérdés. Többek között nem tudjuk, milyen elvre épül térbeli tájékozódásuk rendszere, mi a téli álmuk biokémiai mechanizmusa. A denevéreket „zárkózottságuk” a tanulmányozás szempontjából a legnehezebben hozzáférhető állatokká teszi. így hát nagy leleményességre és türelemre van szükségük azoknak, akik tanulmányozni akarják ezeknek az igen érdekes állatkáknak az életét. Férfiak és nők aránya a világ különböző országaiban A világ valamennyi országa közül Ecuadorban található a legtökéletesebb egyensúly a nemek között: 2 290 948 férfi és 2 290 528 nő él az országban. A férfiak tékát mindössze 420-szal vannak ‘többen a nőknél. Nem ez a helyzet például az USA-ban, ahol 2 "millióval több a nők száma. Nyu- gat-Németországban 3 millióval több a nő és Japánban is közel 2 millióval. De a világnak sok Országában, a férfiak vannak többségben: így: például a népi Kínában 20 millióval több férfi él, Pakisztánban 5 millióval több. Majdnem egyensúlyban vannak a nemek Marokkóban, ahol a 11,6 milliós lakosság közül a férfiak csupán 5450 személlyel vannak többségben. Mindezek a számok az ENSZ 1963. évi néprajzi évkönyvéből valók. Pálinkás Györgyi R TIZENHETEDIK EGRI CSILLAGOK • Feldolgozta : Márkusai László Rajzolta: Zórád Ernő ív, — Bh. - mit értesz te ehhez! — El akart lépni a lány mellett. —■' Várj!... Várjon Szalad úr!... Bejelentem a méltóságos úrnál... Életében először fogott kezet a bányatanácsos úrral és Ili méltó- ságossaJ. Akkor sem kapott szívdobogást, amikor Irénke eléjük tette a tálcát a kristálypoharakkal, és ő, a volt aknacsillés kifogástalan eleganciával koccintott, először Ili méltóságossal, finoman, lehelet- szerű gráciával, a tanácsos úrral már energikusabban, csengő koc- cantással... Éjfélig tanácskoztak. — Afelől nyugodt lehet, < Szálai úr, önnek tekintélye van a bányászok előtt. Szeretik és megbíznak önben... Erről pontos - információim vannak... Szalad csak néha kérdezett közben. — Na, és mit szóltak a deportálások miatt a telepiek?... A tizenhat miatt, akiknek a halálhírét kapták?... — ön most arra céloz ugyebár, hogy Papréti Antal is közöttük volt?... Nem tudom, hogyan értesült Ricsula úrtól, de ha kívánja elmondom... Papréti Antalt akkor éjszaka fogták el, amikor ön eltűnt a telepről... Állítólag röpcédulákat hordott szét. és rajtakapták... Nos, hát... sajnos, tizenhatan meghaltak, dehát négyszáz család él a telepen, és majd ezer gyerek... Hogy úgy mondjam, talán az a tizenhat élet nem is olyan sok, hogy végre rendet teremtsünk a négyszáz család érdekében... Megint. Szalai következetf. — Igen.., a többség érdekében, kíméletlenül el kell fojtanunk a kisebbség szándékait... ‘ — Brávó!... brávó fiatalember!... Ehhez már csak annyit fűznék hozzá, hogy a többség érdeke most mindenekelőtt a sztrájk megszüntetése... Ha lehet, szép szóval. És ez önre vár... S ha nem megy? — Nos, akkor mi következünk... Igazán megengedhetetlen most, amikor az oroszok |már... Szalai felállt, és udvariasan | mégha jolt — Elnézést méltóságos uram, Ide mennem kell... ugyanis az ön f tanácsai alapján itt-ott módosí- Itanom kell a holnapi beszámoló- rmját... Az idő pedig előrehaladt. Lhamar itt a reggel... Szíves en- Fgedelmével, csak annyit még... Löalgó úr kiadta az utasítást, hogy Fa holnapi nagygyűlésen ne mutat- kloozzék a csendőrőrs. Feszélytelen »hangulatot szeretnék, mert az ön Lértesülései alapján, amúgy sem lesz könnyű a meggyőzetés... — Minden a kívánsága szerint történik, fiam. Reggel a hangszórón újra kihirdetjük a nagygyűlés programját, és a fő-fő attrakciót, miszerint ön lesz a gyűlés szónoka.., * Szalai a bányászotthon ablakából leste az utcát Maga sem értette már, miért félt az este, miért szorongott amiatt, hogy hátha mégsem lesz érdeklődés a nagygyűlés iránt. — Ha már Irénekének is feltűnt, hogy a mozgalmisták nem autón járnak manapság, mit szólnak majd a többiek?... Még Ilonka is valami hasonló célzatossággal hozta elő az este az ő autós látogatását. — Eh!... Női logikátlanság... Kerek egy óra még a gyűlés ideje, és a tér tömve emberekkel, ünneplőruhás bányászokkal. —- Értem..., miattam, gyülekeznek odakint... Hát mégis csak igaz, hogy vagyok még valaki előttük?... Csak ne a Ricsulától, meg a bányatanácsostól hallottam volna... És egy szál csendőr sem látható az utcán... Ezúttal ravaszabb voltam a tanácsosnál... De megéri, mert fizetni fogok vele... És ha csak törlesztés lesz, akkor is megéri...■■ Ni,-ott van Ilonka is!... — Irénke magyaráz neki valamit::; tlű;...de mennyire magyaráz,.., de innen is látni, hogy Ilonka rá.se.hederít... Ne is hallgass senkire Ilonkám, mert ha Szalad Bander autóval jött is, innen már ‘ veletek “ együtt’ megy haza. a kolóniára... ölökre, veletek... — És, talán majd eljön áz Idő, amikor majd a kasjfárnyápatak túloldalán felépül az a kis kertes ház... és a téren, ahol most álltok, tölgyfákat ültetünk... Tizenhat tölgyfát, és kőkerítéssel fogjuk körül őket... Aranybetűs márványtábla lesz a kapuján... — Ugye, azt elnézitek, hogy legfelül Papróti Antal neve legyen... ,— Nem, nem Ilonka miatt, nem miattunk, hanem azért, mert az éjszaka ő segített át hozzátok. — Csak közétek mehetnék most mindjárt... » Amikor Szalai Bander a pódium elé állt. négyszáz szempár parázs-lott felé, négyszáz, még se jót, se rosszat nem mondó száj hallgatott, talán gyanakvóan, talán készen az összecsapásra... — Barátaim!.... -»•- .Egy pillanatra szédülés ragadta el a szabadulni vágyó, a kifelé .hömpölygő félelmetes kinyilatkoztatástól... Elvtársak!... Mintha szél zúgott volna végig a csarnokán, megmozdult az em- berüstökű erdő... És közülük iß, a legszálfább, a legbozontosabb tölgyről. Dómján Pistáról verődött az emelvény felé a visszhang... — Itt vagyunk, Bander!... beszélj!... És Szalai Baridért sodorta a nagy-nagy indulata. — Tudjátok meg, hogy tegnap délután a pesti országútiéi idáig még rongyembert hozott a piros Opel, mert azzal jöttem, láthattátok... Azt a rongyembert, annak a lelkét otthagytam az éjjel a Szommer-vendégi őben huszonhat gépelt oldalra írva.., — Az ott maradt, és most én állok itt előttetek... — Beszélj Bander, beszélj!— — zúgta a hatalmas kórus. — Tudjátok meg azt is... tegnap nem hozzátok mentem először, hanem a tanácsos úrhoz.- de a ti érdeketekben mentem... így igaz! — Ezért nincsenek most csendőrök az ajtóban, a folyosón, — A negyvenhárom ügyében akarok most szólni, és a tizenhat ügyében, akik soha többé nem fogják kezükbe a bányászlámpát... — Hallom mire készülődtök, hallottam a sztrájkról is... Most csak az a kérdés, hisztek-e nekem. élhiszitek-e, amit mondani akarok. Amire kérni akarlak titeket... T — Mert igaz az, amit kérni akarok... — Tegnap este Paprétáék elmondtak mindent, azt is, hogy ki árulta el a mozgalmunkat., de elmondták' Papréti Antal utolsó szavait is. Antal bácsi azt mondta akkor este... — Nem tetszenek nekem ezek a küldöttségek, mert ez , csak arra jó. hogy lefogják a mozgalom vezetőit... — Igaza volt Antal bácsinak, Mert lefogták tavaly, lefogták a tavasszal, és lefogják most is, ha nem vigyázunk... — Mire vigyázzunk?... Bander?! Mondd, mire vigyázzunk?.., — dörögte közbe Dómján Pista. — Arra-e, hogy a méltóságasék rühes bárka módján félrecsapják, irtsák egyenként valamennyiünket, vagy arra-e, hogy őrizzük meg a karámot?... Akkor inkább a karámot vigyázzuk, akkor többre megyünk... — Engedd meg Pista, hogy szavaddal éljek... Te a karám őrzéséről szóltál... A tanácsos úr nyelvére fordítva, ők a karám kólóm ppal ellátott szamarait ragadták ki, és az a szamár a mi tudatlanságunk volt... (Folytatjuk)
