Tolna Megyei Népújság, 1964. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-29 / 280. szám

196». november 29. TOLNA MEGYEI tVRPÜJSÄQ 1 1 Húsz esztendővel ezelőtt A Tolna megyei ellenállási mozgalom in. 1944. október 15-én tehát volt fegyver, volt, aki azt használhat­ta volna, és pillanatnyilag kedve­ző volt a belpolitikai helyzet is egy fegyveres akció lebonyolításá­hoz. Az eJleinállásd mozgalom ve­zetői, miközben a fegyvereket szétosztották, megbeszélték a tá­madási tervet. Tehát adva volt a fegyveres akció terve is. Az el­képzelés szerint először a Hár- mas-hídnál lévő polgári iskolát — a németek egyik bázisát tá­madták volna meg két irányból. (A patak partján kisebb csoport szórványos tüzelése révén magára vonta volna az iskolában lévő né­metek figyelmét, s közben a táma­dók többsége — megkerülve az épületet — a kerítésen át hatolt volna be az iskolába.) Miért nem került sor mégis a támadásra, amikor minden adva volt az ak­cióhoz? Ezzel kapcsolatban ér­demes idézni ismételten Senye Sándor szavait: „A szerepeket már kiosztottam, mindenkinek a zse­bében annyi muníció volt, amennyit csak bele tudott töm­ni. Az elterelő műveletet végző csoport már útrakészen állt, ami­kor megszólalt a telefon, és Rév­hegyi Iván alezredes jelentkezett, a kiegészítő parancsnokság pa­rancsnoka. Közölte, hogy most, e percben kapta ívesről a szigo­rú utasítást, mely szerint a né­meteknek nem szabad ellenállni, békekötés nincs. A háború megy tovább... Be kellett látnom, hogy a nyílt ellenállás feltétlen ku­darcba fulladna, miután nem szá­míthattunk a Szekszárdon állo­másozó többi magyar csapat tá­mogatására. Éppen ezért a feles­leges vérontást és emberáldoza- tol megkímélendő, az akciót azon­nal lefújtam. A fegyvereket visz- szacsempészték a hozzánk csatla­kozó kiegészítő parancsnokság al­tisztjei a raktárba. Mi pedig mu­nícióval megrakott zsebbel távoz­tunk”. Egyetlen parancs elegendő volt az akció megakadályozásához ... Ez a története a fegyveres fel­kelési kísérletnek. Az, hogy nem járt sikerrel szá­mos kedvező körülmény ellenére sem ez a fegyveres akció, annak elsősorban nem a mozgalom el­szigeteltsége, nem a mozgalomban dolgozó személyek voltak az okai, hanem a magyar uralkodó osztály több mint két évtizeden át tartó németbarát politikája. Ennek a politikának volt ugyanis egyenes következménye a sikertelen „ki­ugrási kísérlet” és Szálasi hata­lomra jutása. Ez a politika fékez­te, akadályozta, és ha tehette fel­számolta a németellenes erőket, elszigetelte őket. Ezért nem szá­míthatott ez a szekszárdi szűk ellenállási csoport a megyeszék­helyen állomásozó magyar kato­nai egységek csatlakozására. Pedig egy fegyveres konfliktus — kellő támogatás mellett — idő­legesen hozhatott volna eredmé­nyeket, hiszen október 15-én „az SS suhancokból összeverbuvált újoncszázad nagy ijedten nem mert kimozdulni laktanyájából. A Gestapo is behúzódott odújába” — így jellemzik a helyzetet az egykori eseményekkel foglalkozó iratok. A keresztülhúzott fegyveres fel­kelési terv után a mozgalom ve­zetőinek be kellett látniuk, hogy rendkívül megromlottak egy eset­leges fegyveres akció lehetőségei, ezért a nagyobb szabású terveket le kellett venniök a napirendről. A mozgalom így értékelte a hely­zetet. Számos kisebb, de jobb eredménnyel kecsegtető akció le­bonyolításához fogtak. ♦ Amikor a szekszárdi ellenállók céljait összegezte Senye Sándor, megemlítette, hogy céljuk volt a fasizmus üldözöttéinek segítése, bújtatása. E feladat megoldása került előtérbe 1944. október 15-e után. A feladat konkrét kidolgo­zására, megoldására Dániel Béla kapott utasítást. A látszatra pon­tosan, jól kidolgozott terv azon­ban nem valósulhatott meg az eredeti elképzelés szerint. A tervnek megfelelően Öcsény- szőlőhegyen lévő több présházat előkészítettek arra, hogy kellő pillanatban menedéket nyújtsa­nak az üldözötteknek. Különösen a zsidó munkaszolgálatosok és a lengyelek elbujtatására és fel­fegyverzésére készültek. A döntő pillanatban azonban — kellő bá­torság és kockázatvállalás hiánya miatt — a tervet nem sikerült megvalósítani. Ugyanis, amikor a szovjet csapatok közeledése miatt a munkaszolgálatosokat nyugat felé vezényelték, az ellen­állási mozgalom közölte velük, hogy a Szőlőhegyen rendelkezé­sükre állnak a présházak, szökje­nek meg. Szökést azonban — is­mereteink szerint — egyetlen munkaszolgálatos sem kísérelt meg. A lengyelekkel pedig nem sikerült közvetlenül az indulásuk előtt a szökési lehetőséget közöl­ni. Itt elmaradt a mozgalom az eseményektől. * Októberben és novemberben — a város felszabadulásáig — a Du­na volt a „senki földje.” A Duna balpartján a szovjet seregek ás­ták be magukat, a folyam jobb oldalán pedig magyar és német csapatok állomásoztak. Ezt a hely­zetet akarta felhasználni az ellen­állási mozgalom arra, hogy — ladikkal átkelve a Dunán — érintkezésbe lépjenek a szovjet parancsnoksággal, tájékoztassák őket a megyeszékhely és környé­kén lévő katonai erőkről, rá­vegyék őket, hogy az ellenállás1 vezetői irányításával kezdjék meg a gemenci erdőnél a dunai áttö­rést és a Duna jobb partján hoz­zanak létre hídfőállást. E hídfő­állásból kiindulva Öckény, Decs és Tolna irányába nyomultak Volna előre a szovjet egységek, ezáltal a fasiszta csapatokat a bekerítés veszélye fenyegette volna. Az ilyen katonai helyzet láttán — az ellenállási mozgalom vezetői sze­rint — a német és marvar fasisz­ta csapatok harc nélkül vissza­vonultak volna. Ez az elképzelés több ok miatt is csak terv maradt. Az egyik ok az, hogy az ellenállás vezetői nem juthattak át a Duna balpartjára a szovjetekhez, mert az átkeléshez megadott időpontra a gemenci1 er­dőben állomásozó egységeket meg­erősítették aknavető- és gép­puskás-osztagokkal és azok az át­keléshez megjelölt hely közelében építették ki lőállásaikat. Egy újabb átkelési kísérletre már nem volt idő, mert a szovjet se­regek Apatinnál átkeltek a Dunán és gyorsan nyomultak nyugati és északi irányba. A szovjet csapa­tok a novemberi nagy előretörés során 1944. november 29-ről 30-ára virradó éjszaka felszabadították Szekszárdot. S ezzel az ellenállási mozgalom története befejeződött. » Az ellenállási mozgalom célja a felszabadulás tényével megvaló­sult. Annak ellenére, hogy nem tudott eredményt felmutatni, még­is hasznos volt az ellenállási moz­galom tevékenysége. Tevékenysé­gük legkézenfekvőbb eredménye a németellenes, a fasizmuselle­nes agitáció. E csoport tevékeny­sége, annak ellenére, hogy egyet­len percig sem tartotta a kapcso­latot a Szekszárdon dolgozó ille­gális kommunista pártsejttel közvetve segítette a kommunisták tevékenységét. A felszabadulás után a csoport tagjai külön-külön futották be pá­lyájukat. Közülük többen még ma is aktív tagjai az MSZMP-nek, mások lojális magatartást tanúsí­tanak és munkájukkal segítik ha­zánkban a szocializmus felépíté­sét. Voltak, akik polgári bérén dezkedést kívántak Magyarorszá­gon, s amikor napirendre került a prolötárforra dalom, szembekerül­tek a történelmi haladással. Az ellenállási mozgalom tagjai közül többen aktív munkát fejtének’ ki a megyeszékhelyen és az őcsényi termelőszövetkezetekben. Ez a szétszóródás érthető, hi­szen ahányan voltak, úgyszólván annyiféle volt az osztályhelyze­tük, az osztályérdekük. Csupán egy közös tennivalójuk volt: a fasizmus elleni harc. Amikor a harc elérte célját, az ellentétes osztályérdekek miatt, nem marad­hatott együtt a csoport. A fasiz­mus elleni harcuk, annak ellené­re, hogy sok szép elképzelésük csak terv maradt, egybeesett né pünk legjobbjainak erőfeszítései­vel. K. Balog János Öröm a szép lakás! — „ •• Orom a szép bútor ! Most vásároljon — Lakásbútort Bei* és külföldi konyhabútorok — ' Kombinált lakószobabútorok Kombinált szekrények — Kárpitos garnitúrák Hálósiobabútorok — Fémbútorok (OTP-hitellevélre is) , Kaphatók: a NÉPBOLT szekszárdi, tolnai, paksi, bonyhádi boltjaiban! (UO) É. M. Komlói Állami Építő­ipari Vállalat azonnali belé­pésre felvesz körn írvés, ács, víz-fűtésszerelő, burkoló, szobafestő­mázoló szakmunkásokat, továbbá kubikos segédmunkás dolgozókat Tolna megye területére. Je­lentkezni lehet: Szekszárd, XII. sz. Főépítésvezetőség, Zkínyi u. 62. UTÓ) ; 3 |f eB I A T Megérkezett az ősz, közeleg a tél! Tetőtől talpig felöltözhet a Tolna megyei kisipari szövetkezetek mérték utáni szalonjaiban. Női, férfiruhát, kötött árut, cipőt, fehérneműt a legújabb divat szerint, a legjobb minőségben készítenek. Szövetkezeteink a legkényesebb igényt is kielégítik! Mérték utáni szalonjaink a megye minden pontján megtalálhatók Szekszárdi Szabó Ktsz Bonyhádi Ruházati és Szolgáltató Ktsz Dombóvári Vegyesipari Ktsz Báiaszéki Vegyesipari Ktsz Paks, Tolna megyei Háziipari Szövetkezet Tamási Vegyesipari Ktsz (86) A Földmunkát Gépesítő Vál­lalat felvesz építőipari gya­korlattal rendelkező mély­építőipari mérnököket, tech­nikusokat építésvezetőnek továbbá érettségizett, kato­naidőt letöltött fiatalokat se­gédmunkavezetőnek (részük­re 2x3 hónapos tanfolyamot rendezünk) dönpervezetőkét — kezdőt is — kotrömestere- ket, dózervezetőket, kenőket részükre 1—2 hónapos gya­korlat után 1964. február hó­napban gépkezelő tanfolya­mot indítunk, ahol szakmát tanulhatnak. Jelentkezés sze­mélyesen, vagy írásban Bu­dapest, V., Vigyázó Ferenc u. 3. Munkaügyi Osztály. (155) Jó forgalmú kisjutalé- kos vegyesboltba bolt­vezetőt keresünk december 30-i belépéssel. Erkölcsi és működési bizo­nyítvány szükséges. Lakás nincs. Cím a kiadóban. (119) KUBIKOS MUNKASOKAT azonnali belépésre felvesz éves időtartamra a Lajvér- menti Vízgazdálkodási Tár­sulat Bátaapáti. Jelentkezni lehet: Bátaapáti, Dózsa György u. 13. (110) Sírkő, műkő ablak« könyöklő, beton­oszlop, betonkerí­tés, cementlap és egyéb műkő áru készítését vállalja a lakos­ság részére a Bonyhádi Épí­tőipari Ktsz. Cím: Bonyhád, Perczel Mór u. 80. (167)

Next

/
Oldalképek
Tartalom