Tolna Megyei Népújság, 1964. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-29 / 280. szám
8 TÖTNA MEGYEI WEPÜJSAG 1964. november 29; A világ legkisebb államában, Andorrában jártam. Ebben az országban mindössze 30 dollárt szavaztak meg katonai célokra. Ennek az összegnek nagyobb részét lőszerre költik, amivel az ország fegyveres erejét — tizenhat rendőrt — látják el. Az angyalát! Ha mindenütt csak ennyi katona volna a világon, akkor nagyon sok olyan obsitos lenne. mint én. Nem tudom, a szerkesztő úr fürdött-e már aranykádban? Én fürödtem, méghozzá Japánban, Izu félszigetén. Itt az egyik hotelben 22 karátos fürdőkád van. Olyan, mint egy régi hajó. A belépődíj nagyon drága. Egy fürdés száz fontba kerül. Drága, igaz, de van! Látja, külföldön még az aranykád sem számít hiánycikknek. Még nem tudtam megszerezni, de hamarosan küldök egy mutatványdobozt. Festék lesz benne. Nem kell mást csinálni, mint befesteni vele a szobafalat, és máris énekelheti az ember, hogy: „Hajmási Péter, Hajmási Pál”! Úgy bizony, az angyalát! Erről magam is megbizonyosodtam, méghozzá Mel- boumeban. Itt történt: rengeteg szobafestőt elbocsátottak azon a címen, hogy munkaidő alatt lerészegedtek. Végül kiderült, hogy esek a szerencsétlenek a festéktől rúgtak be. Hol lehet ilyen festéket kapni? Melbourneben természetesen lehet. Otthon is kapható lesz biztosan, de csak szigorúan protekciós alapon, mert ugye. nálunk, is sokan szeretik a potyát... Párizsban sok érdekes dolgot láttam. Dáttam például egy hetvenhét éves asszonyságot, akire azt mondták: ő a legrégibb gépkocsivezető, egyetlen balesete sem volt. De jártam ott is, ahol a talált tárgyakat őrzik. Hogy mi mindent veszítenek el az emberek!? Volt aki még a műlábát is elveszítette. De ez még mind semmi! A californiai öbölben még ennél is cifrább dolgot mutattak. Kilenc csörgő nélküli csörgőkígyót. Ezek a csörgőkígyók ugyanis szabályosan elvesztették a csörgőjüket. És most ott bolyongnak az öbölben. Nem mernek hazamenni. Félnek a felelősségre vonástól. Furcsa dolgok történnek errefelé. Az ángliusoknál például hatvan macska megtámadott egy rendőrt. A rendőr ugyanis behatolt egy bozótosba, ahol mintegy hatvan macska élt. Szegény akkor még nem gondolta hogy a kórházban fog kikötni. íme, a közmondások igazsága sohasem avul el, legfeljebb változik. Jelen esetben így: „Sok macska rendőrt győz!” Kínában részt vettem egy ásatáson. Itt találtak egy koponyát, amire a tudósok azt mondják: több mint félmillió éves. Ez a legrégibb koponya. Istenem, ha elgondolom: több mint félmillió éve él ember a földön, elfog a keserűség. Ha csak annyira is fogékonyak lettünk volna a jó szóra, mint a kutya, amely egy-kél hónap alatt megtanulja, mit szabad, és mit nem, hová juthattunk volna már! Mert ugye, mi azért hazudunk. Ha most nem is. de korábban igenis hazudtunk. Most bukkantak egy régi leletre, a hirdetés ősére, az egyiptomi Memphisben. Itt egy 2500 éves reklámot találtak. A tekercs szövege így hangzik: „Én, a krétai Rinó, az istenek sugalmazására minden álmot meg tudok fejteni!” Rossz rágondolni, hogy mennyi ilyen, és ehhez hasonló szöveget találnak majd utánunk kétezer-ötszáz év múlva! Doverben részt vettem egy tárgyaláson. Egy bizonyos William Kendle, 58 éves tisztviselő válópört indított a felesége ellen. Keresetében elmondta, hogy soha nem aludt együtt az asszonnyal, egyszer sem csókolta meg, és így tovább. A bíróság a legnagyobb meglepetésemre elutasította a keresetet. A következőkkel indokolta: „Huszonöt évig zokszó nélkül , élt ilyen házasságbani, anélkül, hogy bármit tett volna. Most már késő, az elmulasztottakat úgysem lehet pótolni.” Igazuk volt, ök csak tudták, hisz a bíróság legfiatalabb tagja is 59 éves volt. De most jön csak a java. Ezt csak azért mondom el. mert óriási benne a lehetőség. A Columbia Egyetemen érdekes esemény tanúja voltam. Egereket fejtek, ügy bizony. Miniatur kis fejőgépek- ke!. Megkérdeztem a professzort: „Miért fejik az egereket?'’ , mire ő ezt válaszolta: „Az egértej a rosszindulatú daganatok kutatásához szükséges.” Húszezer egeret fejtek meg. Mondhatom, rettentő rosszul tejelő egerek voltak. Mindössze negyed liter tejet adott ez a húszezer egér. És ez a negyed liter egértej tízezer cétMárba kerül. Hallom, otthon sok az egér. Az én szülőmegyém valamikor híres volt a jól tejelő tehén kitenyésztésében. Merem himni, hogy a sok egérből majd csak sikerül kitenyésztem néhány jól tejelő fajtát is. Ez lenne ám a nagy dolog! Csak rajta, kezdjék el minél előbb. , <-l Zárom soraim. •í*1. Tisztelettel Ezeréves téli álom Fagyasztással megállítható a szervezet munkája, majd száz vagy ezer év után újraéleszthető — A hibernetika csodálatos eredményei „A hideg teljesen át fogja formálni az időről és a halálról kialakult képzeteinket. Ma egy ember meghalhat valamilyen baleset következtében, holnap lazonbian visszaadhatjuk az életnek. Néhány évtized múlva az orvostudomány abban a helyzetben lesz, hogy a hideg segítségével megszüntetheti az életet, majd pedig egy későbbi időpontban újraélesztheti.” Ezt a kijelentést Liliehei tanár tette az amerikai biológusok szeptemberben megtartott értekezletén Minnesotában. A fagyasztás és a testen kívüli vérkeringés tanulmányozásával ugyanis világszerte intenzíven foglalkoznak, elsősorban persze állatokon, néha azonban embereken is. „Liliehei tanár kijelentésében nincsen semmi hihetetlen” — mondotta Achiiie Dogliotti, ismert olasz sebész. „Liliehei nagy képességű tudós, a kísérletei nagymértékben igazolják, amit itt, Torinóban négy évvel ezelőtt már tanulmányoztunk. Tudomásom van róla, hogy Lilleheinek sikerült 0-fokos hőmérsékleten, oxigénnyomás segítségével vesét átültetnie. Ez pedig azt jelenti, hogy Liliehei és tanítványai tovább tökéletesítették az oxigén alkalmazását, amelyet különben az amszterdami Boerema tanár tanulmányozott behatóan. Minden remény megvan tehát arra, hogy a fagyasztással és a testen kívüli vérkeringéssel az orvostudomány szinte csodás eredményeket érjen el. Mindez azonban nem valamilyen véletlen találmány eredménye, hanem a szakemberek megszámlálhatatlan kísérletének ék tanulmányának gyümölcse. a téli Alom titka Az elgondolás alapjában véve igen egyszerű, ismeretes például, hogy bizonyos állatok átaiusszák | az év egy részét. - Ez alatt az idő alatt szervezetüknek semmire nincs szüksége, mintha halott volna. A természet azonban gondoskodik arról, hogy a kellő időben ismét feléledjenek. Ez a csodálatos jelenség először a sebészek figyelmét keltette fel. Ök gondoltak arra, hogy az állati letargiához hasonló állapot létrehozásával esetleg sokkal kedvezőbb körülmények között hajthatnának végre bizonyos bonyolult műtéteket. Ez az állapot sokkal alkalmasabb a műtét nyugodt végrehajtására, azonkívül csökkenteni lehet, vagy akár teljesen is mellőzni az altatószereket, amelyek többé-kevésbé mindig károsak a szervezetre. A téli álom mibenléte, s az a csodálatos tény azonban, hogy az élő szervezetnek, hosszú időn át úgyszólván semmire sincs szüksége, még min- ítig titok, amelyet a sok kísérletnek és kutatásnak sem sikerült mindeddig tisztáznia. Egy dolog bizonyos: a téli álomba merült állat testhőmérséklete csökken. Az az elgondolás tehát, hogy a test hőmérsékleté- ’ nek csökkentésével, azaz fagyasztással, a szervezet munkája leállítható, logikus. Az első ilyen irányú kísérleteket Amerikában végezték, még a század elején. A további lépése- j két, sajnos, a náci haláltáborokban tették meg, ahol számtalan fogoly esett áldozatául a fagyasztással való kísérleteknek. „Ezeket a szerencsétlen áldozatokat úgysem lehetett megmenteni. Ezért tehát arra törekedtünk, hogy — amennyire lehetséges — áldozatuk ne legyen hiábavaló, s legalább a tudománynak legyen belőle haszna. Kétségtelen, hogy sok-sok szenvedéstől menekültek | meg, a tudománynak pedig fel- j becsül he teilen értékű tapasztala I tok megszerzését tették lehetővé” i mondta a nürnbergi per folya- j mán egy német tudós bűntársai, j és a maga érdemeire hivatkozva. Ezeknek a borzalmas kísérleteknek az eredményeit aztán az amerikaiak kaparintották meg. Ennek alapján a kanadai Bigelow beható, tanulmányokat végzett az élő szervezet változásaival a hőmérséklet hatására, valamint az oxigénfogyasztásról. Megállapította, ha a test hőmérséklete 30 fokra csökken, akkor az oxigénfogyasztás 50 százalékkal kisebb. Ez a felfedezés tudományos körökben óriási érdeklődést váltott ki. A FAGYPONT MEGKÖZELÍTÉSE Néhány évig senki sem merte a harminc fok alá csökkenteni kísérleti alanyának testhőmérsékletét. 1951-ben azonban Dogliotti új távlatokat nyitott meg a tudomány előtt, amikor harminciokos testhőmérséklet mellett hajtott végre egy nehéz műtétet, mégpedig a vérkeringés megállításával. Hét évvel később az angol Drew 12 fokra csökkentette a test hőmérsékletét. Ez a gyakorlat hamarosan elterjedt. Olaszországban Dogliotti, Franciaországban Du Bost. Amerikában Swain és Liliehei, Svédországban pedig Brioch alkalmazta. 'Az elsődleges kérdés mindenesetre a szervezet oxigénnel való ellátása volt. A test egyes sejtjei rendkívül szívósak. Ismeretes, hogy a szakáll, a haj és a körmök a halál beállta után is tovább növekszenek, ^ét- három hónapon át. Más sejtek viszont, például az agyvelő, rendkívül érzékenyek. Az állatokon végzett kísérletek alkalmával megtörtént. hogy miután a kísérleti állat testhőmérsékletét 12 fokra csökkentették, minden baj nélkül felélesztették ugyan, de agyveleje nem működött tovább, s az állat nem sokkal később, kiszenvedett. A kísérletek tehát bizonyos értelemben zsákutcába jutottak Négy évvel ezelőtt azonban Dogliotti tanár világraszóló sikert ért el. amikor egy kutyának kieresztette a vérét, aztán ezt félretéve az élettelen testet hűtőszekrény-, ben 0 fokra hűtötte. Hat órával később a vért ismét a szervezetbe juttatta, s fokozatos felmelegítéssel sikerült az állatot életre keltenie. Az agyvelő ezúttal nem szenvedett súlyosabb kárt. Az orvostudomány előtt új lehetőségek nyíltak. A tudósok újult erővel fogtak munkához, s ma már bizonyosra vehető, hogy a vértől megfosztott szervezeten a legbámulatosabb műtéteket lehet végrehajtani. KÁPRÁZATOS LEHETŐSÉGEK A következő lépés, úgy tűnik, a képzelet világába tartozik. Nem kevesebbről, mint az élet visszaszerzéséről, azaz bizonyos értelemben a halottak íeltámasz;ásá- ról van szó. „Úgy hiszem — mondotta egy alkalommal Liliehei tanár —, hogy rövidesen felállíthatjuk majd a »-belső szervek börzéjét«. ahol különböző testrészeket lehet megőrizni éveken át, s adott pillanatban felhasználni.” Az elképzelés világos: egy fiatalember például balesetben életét veszti; veséje, vagy mája azonban teljesen ép maradt, egy másik ember viszont éppen beteg veséje miatt van életveszélyben, ‘ elegendő tehát a beteg szerv eltávolítása és az egészségessel való helyettesítése. Ennek a leegyszerűsített elképzelésnek megvalósítása előtt azonban egyelőre számos akadály áll. A legfontosabb az, amelyet a tudósok „élettani sorompó” néven emlegetnek, vagyis az, hogy a szervezet nem hajlandó befogadni más. tőle idegen szervet. A fagyasztással és a vértelenítéssel azonban ez az akadály is leküzdhető. „Meg vagyok róla győződve, hogy nemsokára nemcsak tíz—tizenkét órára tudjuk megállítani majd az életet, hanem évekre, esetleg évszázadokra. Gondoljunk csak azokra a megfagyott katonákra és hegymászókra, akikre évtizedek után bukkantak rá a hó- és jégmezőkön, testűk teljesen ép maradt, nem indult bőm« lásnak. A fagyasztás és a fokozatos felmelegítés szakszerű a'kal- mazása lehetővé teszi majd azt is, hogy embert küldjünk a világűr olyan távoli pontjaira, amelyeknek elérése sem egy, sem két emberöltő alatt nem lehetséges. A befagyasztott űrutas tehát évezredekig is száguldhat'. a világűrben, meghatározott időpontban pedig feléled, s elvégzi a szükséges megfigyeíéseket.” Ugy tűnik, mindez a képzelet birodalmához tartozik. Ne felejtsük eh azonban, hogy harminc évvel ezelőtt ugyanígy voltunk számos ma alkalmazott eljárással is. Ural 375 Az Ural Gépkocsigyár megkezdte az Ural—375 új háromtengelyes tehergépkocsi sorozatgyártását, amely 7,5 tonna terhet szállít és négytengelyes utánfutót vontat 10 tonna rakománnyal. Motorja 180 lóerős, négy kereke hajtott. A gyárban most hatalmas, billenőszekrényes tehergépkocsit szerkesztenek, amely három irányban ürítheti terhét. A képen: az Ural 375 tehergépkocsi.
