Tolna Megyei Népújság, 1964. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-27 / 278. szám
V 1964. november 27. TOLVA MEGYÉT VfiPŰJSAO Húsz esztendővel ezelőtt A Tolna megyei ellenállási mozgalom i. Két! évtizeddel ezelőtt, 1941. októberében és novemberében meggyorsult az a polarizációs folyamat, amely a magyar politikai életet már néhány évtizede jellemezte. Az egyik oldalon befejeződött a totális fasizmusra törő erők tömörülése és Szálasi köré csoportosulva végleg kiszolgáltatták az országot a náci Németországnak. A nyilasok uralomra jutása csatatérré változtatta hazánkat, tönkretették Magyar- ország nemzetgazdaságát. A másik oldalon ugyancsak gyorsuló ütemben tovább folytatódott a fasizmus ellenségeinek csoportosulása. A fasizmus ellenzőinek társadalmi hovatartozását illetően igen széles a skála. Voltak közöttük kommunisták, akik az ellenállási mozgalom legkövetkezetesebb harcosai voltak, itt csoportosultak a munkásmozgalom más egységeinek legjobb képviselői is. De tevékenykedtek itt parasztok és értelmiségiek is elég nagy számban. A dolgozó osztályok képviselőin túl megtalálhatjuk itt az antifasiszta burzsoáziának sokszor következetlen, de hazafias érzésű képviselőit is, akik ugyanakkor kommunistaellenesek voltak. Rajtuk kívül volt ott csendőr, rendőr, hivatásos katonatiszt, akik ugyan soha nem kívánták a munkáshatalmat, de készek voltak együtt dolgozni a kommunista mozgalommal a németek ellen, Magyarország politikai függetlenségének védelméért Ez volt az egyetlen olyan közös állásfoglalás, nézet amely lehetővé tette, hogy ellentétes osztályérdekű emberek csoportosuljanak bizonyos' célok megvalósítására. Az antifasiszta ellenállási moz-, galom hazánkban is több helyen eljutott a fegyveres felkelésig,, fegyveres akciók végrehajtásáig, másutt rendszeres kémtevékenységet folytattak a németek ellen, • kezdetéig jutott el ez a mozgalom. A legutóbbi időkig úgv tudtuk hogy Tolna megyében nem volt számottevő antifasiszta mozgalom. Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága archívuma irányításával azonban sikerült feltárni egy illegális, németellenes szervezkedés legfontosabb szálait, sikerült felkutatni a mozgalomban részt vevő személyeket, tőlük információkat beszerezni. Sok adat és egykori elképzelés került elő a tervezett, vagy végrehajtott akciókról is. Mit tudunk az 1944-es Tolna megyei ellenállási mozgalomról? Tudjuk, hogy a mozgalom központja és tevékenységének egyik góca Szekszárd volt, de ugyanakkor munkásságának igen jelentős részét az őcsényi repülőtéren, a németek egyik fontos támaszpontján fejtette ki. Arról is sikerült értesüléseket szerezni, hogy esetenként a szervezet akciója eljutott a baranyai háromszögig és nyugati irányban egészen Dombóvárig. Van tudomásunk arról, hogy az ellenállási mozgalomnak három vezető embere volt. Egybehangzó vélemény szerint az egész mozgalom irányítása Senye Sándor kezébe futott össze (később az MSP szekszárdi alapszervezetének egyik alapító tagja volt 1944- ben, aki később a megyeszékhely első kommunista polgármestere is lett), Dániel Béla tamási katona- szökevény (az MKP szekszárdi alapszervezetének egyik alapító tagja, aki a felszabadulás után a politikai rendőrség szervezője és vezetője volt), valamint Pók Imre hadnagy, aki Szekszárd térségében a Duna menti' katonai egy- Sir^ék‘'párahcihökKélyéttese volt; Tud juk, hogy - ők hárman időszakonként tanácskoz.ták a mozgalom íéfaSataírói, meghatározták a tennivalókat (hírszerzés, fegyverek csempészése, menlevelek továbbítása a dombóvári gettóba, stb.), és ismét másutt csak a szervezkedés i a megállapodásnak megfelelően A Magyar Nemzeti Bank Tolna megyei Igazgatósága felvesz mérlegképes könyvelői képesítéssel és számviteli gyakorlattal rendelkező kereskedelmi revizort. (143) A műanyag talpú cipő könnyű, hajlékony és nem ázik át! férfi félcipő, vulkanizált gumitalppal 160,—FL Férfi félcipő mikroporozus gumitalppal 257,—ff. Női bundacipő-mikroporozus gumitalppal 104 Ft.-tól 369 Ft.-ifl kői lélcipö mikropo-ozus gumitalppal 201,-Ft Gyermek száras cipő vulkanizált gumitalppal, 31—38-as méretig 86 ft.-tól 125 Fl.-io (138) ki-ki a maga területén végezte el a megszabott tennivalókat. Egy- egy tanácskozáson azonban a vezetők közül mindig csak két személy vett részt. Hogy ezt kellő óvatosságból-e, vagy más meggondolásból tették-e — ma még nem tudjuk. Ismerjük a mozgalomban részt vevők névsorát, és sikerült összeállítani a szimpatizálók névjegyzékét is. Tudjuk a feltárt adatokból, hogy ki milyen akcióban mit segített, vagy milyen szerepet kapott, és arról is vannak ismereteink, hogy ki hogyan hajtotta végre ezeket. Adatokat szerzett a pártarchívum arra vonatkozóan is, hogy az ellenállási mozgalom mikor (esetenként naptári dátum szerint is) milyen akciót hajtott végre, és ismerjük ezeknek az akcióknak eredményeit is. Sikerült — bár még csak részleteiben — feltárni azokat a fontosabb okokat is, amelyek miatt nem juthatott el a szekszárdi ellenállási mozgalom a teljes kibontakozásig^ a fegyveres felkelésig, annak ellenére, hogy számottevő fegyverkészlettel rendelkeztek, sőt kidolgozott tervük is volt a németek szekszárdi objektumainak megtámadására. Bár úgy tűnik, sok mindent ismerünk, mégis számos olyan kérdés van, amelyekre ma mégnem tudunk választ adni, pedig fontos lenne tudni ezeket is. A fel nem derített téma közé tartozik, hogy kinek juttatták el a megszerzett tetemes mennyiségű kémanyagot, hol tartózkodott, és kik voltak a tagjai annak a csoportnak, amely a szekszárdiak által megszerzett információkat összegyűjtötte, ki volt az összekötő a szekszárdi és a még nem iámért ellenállási csoport között (az összekötő személyleírását sikerült megszerezni, de nevét, lakhelyét még máig is homály fedi)? Nem derült fény arra sem, hogyan szerzett tudomást a ma még ismeretlen ellenállási csoport a szekszárdi megmozdulásról, stb. Azt is tudjuk, hogy a Szekszár- don illegálisan dolgozó KMP-szer- vezettel semmi néven nevezendő kapcsolata nem volt az antifasiszta szervezkedésnek, annak ellenére, hogy ebben az ellenállási mozgalomban több baloldali érzelmű személy dolgozott, akik a felszabadulás első napjaiban aktívan tevékenykedtek a Magyar Kommunista Párt szekszárdi szervezetének megalakításán. K. Balog János (Folytatjuk.) DíAGY A GÉP, KICSI AZ EMBER „Igazi” mozdonyon is tanulják a szakmát a dombóvári fűtőház ipari tanulói. Képünk ^ az ifjúsági, .brigád, -két tagját egy. 411-es sorozatú mozdony csatló-szerelésénél mutatja. Apróhirdetések Gyár- és Gépszerelő Vállalat keres mohácsi, dunaújvárosi, almásfüzitői, diósgyőri, kazincbarcikai munkahelyére lakatos, csőszerelő, hegesztő, kovács szak- és segédmunkásokat. Jelentkezés: Bp., VI., Paulay Ede utca 52., személyzeti osztály. 052) Tolna főterén emeletráépítéshez társat keresek, 3x3 szobás, öss komfortos lakásokra. Cím: Tolna, Kossuth Lajos u. 4. szám. Ugyanott 2x2 szoba, összkomfortos lakrészek is eladók. Beköltözhető. (162) pincészetünknél, vagy felvásárlónknál megköthetik. Állami Borpincészet, Szekszárd. (159) Szőlőoltvány megrendelhető azonnali szállításra, az alabbi fajok: olaszrizling, bánáti rizling, leányka, ezerjó, furmint, hárslevelű, szlankamenka, saszla, Csabagyöngye, szőlőskertek, m. ottonel, m. Hamburg, paszatuti, Irsai Olivér. Első osztály 4,50, másodosztály féláron értendő. Filó József, Abasár. (164) Bortermelőket értesítjük, hogy borértékesítési szerződést november 30-ig köthetünk. Azok a termelők, akik még szerződést kívánnak kötni, november 30-ig Az Alsópéli Állami Gazdaság kovács, villanyszerelő és mezőgazdasági gépszerelőket felvesz. Jelentkezés a gazdaság központjában. (157) Ahol kötelező a titoktartás Mindenről lehet kérdezősködni, a válasz minden kérdésre szolgálatkész, de neveket nem mondanak. Udvariasan, ám határozottan zárkóznak el, mert a név titok. Falusi bankoknak nevezik a takarékszövetkezeteket és ez az elnevezés Nagymányokon még külsőségekben is találó. Ebben a községben a takarékszövetkezet ugyanis egye'len irodájával egy kétablakos parasztházban székel, elöl, abban a helyiségben, amely valamikor a tiszta szoba lehe.ett. Három alkalmazott intézi a pénzügyietek lebonyolítását: Kindl József, a vezető, Boronkay Józsefné. a könyvelő és Falvai Adámné a pénztáros. Váralján kirendeltség működik, afféle fiókintézményként. — Éppen csendes napunk van, nem zavarnak, szívesen adunk felvilágosítást bármiről — mondta Falvai Ádámné. — Melyek a legforgalmasabb napok? — A hónap közepe. 15-e, 16-a. 17-e és 18-a. A falusi bankok egyik tevékenysége, hogy kölcsönt adnak. ötezer forintig különféle célokra kérnek kisebb-nagyobb összegeket e környék bányászai és szövetkezeti gazdái. A takarékszövetkezet dolgozói pontosan tudják, hogy nemsokára jelentkeznek majd azok az igénylők, akik hízóvásárlásra kérik a pénzt. Ennek is megvan a maga rendje és lélektana. Már mint a kölcsönkérésnek. Tavasszal lakóházbővítés, tata-. rozás. nyáron leginkább bútor- vásárlás szerepel a kölcsönkért összeg felhasználásának megjelölésénél. — Ha nem titok, árulják el, miként történik a visszafizetés. — Néhány kivételtől eltekintve, pontosan fizetik az emberek a törlesttést, és rendesen kiegyenlítik a tartozásukat. j— Van kivétel? 1— Akad. de erre is érvényes a titoktartás. Csak úgy. általában mesélték el, volt példa arra is. hogy a kezesnek kellett kifizetni az adósságot. Azt a takarékszövetkezet dolgozói már nem tudják, hogy a kezes aztán miként számolt el azzal, akiért kezességet vállalt. Feltehetően nem a legszívélyesebb módon. A takarékszövetkezet másik fontos tevékenysége az összespórolt forintok megőrzése, a betétállomány növelése és agitáció a takarékoskodásra. Ilyen szempontból a posta és a takarékszövetkezet egymással „kon- kurrencia”. Természetesen Nagy- rnányokon is. Kíváncsiak voltunk a legnagyobb összegekre. Név nélkül persze, és úgy. hogy a legnagyobb összegű betéteknek kik a tulajdonosai. A könyvelő azt mondja, van olyan ember is, akinek 90 ezer forintja van a takarékszövetkezetben. Ennek az embernek bányász a foglalkozása. Sok a 20 és 30 ezer forint közötti betétösszeg A bányászok inkább autóvásárlásra, a tsz-tagok házra bútorra gyűjtenek. A betétállomány ebben a falusi bankban jelenleg a gépkocsi-nye rem'-nybeté tk ö nyv- vel együtt 1 millió 731 ezer forint. Ez a pénz bányászoké, tsz- t apóké. Sz. P.
