Tolna Megyei Népújság, 1964. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-25 / 276. szám

1964. november 25. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 6 PIHEN Eredményes a szocialista brigádmozgalom A Tolnai Selyemfonóban 18 bri­gád, 151 taggal benevezett a Szo­cialista brigád cím elnyeréséért indított mozgalomba. A mozga­lomban részt vevő brigádok közül , két brigád elnyerte a Szocialista brigád oklevelet, a további hat brigád 55 tagja a szocialista bri­gád zászló nyertese. Az idén no­vember 7-e tiszteletére a fonodá­| ban alakult újabb két brigád, s kapcsolódott a mozgalomba. A I pártszervezet, együtt dolgozva a szakszervezettel, szorgalmazza, se­gíti a mozgalom elterjedését. A brigádmozgalom eredményeivel pártvezetőségi ülésen foglalkoz­nak, hogy az üzemben így is se­gítsék a mozgalom kiszélesedését. Erózió — és sokhasznú ellenszerei Ismert tény, hogy Tolna megye hazánk vízkártól legjobban súj­tott vidékei 'közé tartozik. Vízkár alatt nem az áradások okozta pusztítás értendő, hanem az, me­lyet a meredek dombokról le­rohanó csapadék okoz: — az eró­zió. Erózió szülte a megyeszékhely szőlőkultúrájára egyre nagyobb veszélyt jelentő szurdikokat, de bőségesen pusztít más területe­ken is. Oka elsősorban a lemosó- dást gátló növényzet kiirtása. így egyebek közt a megelőző ember­öltők sokszor gátlástalan erdő­kitermelése. A talajtan tudósai konkrét számokkal rendelkeznek annak kimutatására, hogy egy- egy nagyobb nyári zápor, egy-egy holdról hány tonna termőföldet sodorhat el, mennyi tápanyaggal szegényítheti a mezőgazdaságot ? Támfalak építése, a lejtők ré- tegvonalait követő teraszok ki­képzése súlyos, és csak számos esztendő múlva megtérülő be­ruházást jelent. Vannak azonban olcsóbb és mégis sokhasznú el­lenszerei is. Erről beszélgettünk dr. Domokos János egyetemi ta­nárral. a mezőgazdasági tudomá­nyok kandidátusával, aki, mint a Kertészeti Főiskola Dísznövény­termesztési és Dendrológiai Tan­székének vezetője, hosszú évtize­dek óta foglalkozik a kopárosok hasznosításával. — Az erózió kétoldalú »kárt is jelent — mondotta a professzor. — Egyik az. amelyet ténylegesen okoz a lezúduló víz. A másik vi­szont abból következik, hogy egyre nagyobb területek válnak alkalmatlanokká a mezőgazda- sági termesztésre. Ennek Tolna megyében különösen nagy a je­lentősége. — Vannak-e olyan növényét^ melyek termesztése még az iiyen lekopott termőtalajokon is ered­ményes lehet, azonkívül gátat vet-e a további pusztulásnak? — Nem is egy. A löszös altala­jé. erodált dombokon rendkívül alkalmas a lavendula népszerűbb nevén levendula. Sávosan tele­pítve talajvisszafogó hatású. Nem trágyaigényes és még a 45 fokos lejtőkön is megterem. Érdekes­sége, hogy ennél a növénynél a gépi művelésnek biológiai össze­függései vannak. A nagy olai- hozadékú, francia származású, lavendula vera-t előbb szelek­óvárosban. Szinte minden a XV. századbeli fénykorra emlékeztet , itt, az itáliai ihletésű paloták, a múzeumok, az első európai pa­tika. az egész óváros olyan, mint egy olaszos mediterrán unifor­mis: házak fehér kövekből és zöld zsalugáteros ablakok. Az egész olyan, mintha neorealista múzeum lenne: a „neorealista” utcákkal, és a fehérneműkkel, a Velencére emlékeztető szelíd ga­lambok inváziójával a Sponza- palota előtt, meg a Piacával, az óváros egyetlen széles utcájával, aminek a kövezete már olyan si­ma, mint a márvány. Meg a ten­ger, ami a városfalról nézve is mindig távolinak és befejezetlen­nek látszik. A több mint 20 ezer lakosú város a jugoszláviai ide­genforgalom klasszikus királynő­je, és bár a történelmi nevezetes­ségek az óvárosban találhatók, legalább olyan látogatott az üdü­lő- és szállodanegyed, és a min­dig halszagú kikötő, ahol Dub­rovnik utasforgalmának nagy része lebonyolódik. A város három rész­ből áll. a három rész meglepően különbözik egymástól, s az ember időnként úgy érzi, hogy ha a mulatságosan lassú, keskenyvá- gányú villamos nem kötné ösz- sze, reménytelenül messze esne egymástól a három negyed. Egyszer végighallgattam valaki­nek a méltatlankodását: a kari­katuristák miért ábrázolják a turistát rendszerint fényképező­géppel, és rohanás közben, és miért rajzolnak a kezébe télisza­lámit, pálinkát, és a leikébe nagy ravaszságokat, amikkel félreve­zeti a vámőröket? Van valami igazság ebben a méltatlankodás­ban, mert a , turista nincs mindig irigylésre méltó helyzetben. Töb­bek között például. Dubrovnikban. ha Végig akar sétálni a városfa­lon. azért kétszeres tarifát kell fizetni, mint a belföldinek, a szállodák portáin gyakori eset, hogy a turista, különösen, ha kissé vékonyabb a pénze, meg­kérdezi: mennyi a szoba „teljes” ára, ugyanis a külföldi vendégre bizonyos plusz százalékok hárul- naik. tálni kell és az alkalmas egye- deket dugványozni. Ez egyöntetű magasságot ad és megkönnyíti a betakarítást. — Hasonlóan alkalmas növény a Tolna megyei dombokra a Sal­via officinalis és a tarackoló tár­kony. vagy az orvosi célokra fon­tos és a gyógyszergyárak által ke­resett Digitalis lanata. — Kell-e a termesztésükhöz speciális szakértelem? — Hangsúlyozottan; nem! Csak annyi, amennyit minden agro- nómus, vagy brigádvezető tud, hogy a termesztett növény gyom­mentes földbe kerüljön és be­takarítása minél kisebb veszte­séggel történjen. Ezek után Domokos professzor külön felhívta a figyelmet egy sajnálatos módon elhanyagolt, de hatalmas jelentőségű növényre, mely kiválóan alkalmas arra, hogy vele a kopárosokat betelepítsék. Megköti a talajt, azonkívül népgazdaságilag is nagy hasznot jelent. — Ez a margarétához hasonló rovar por virág. 1944 előtt Magyar- országon is termesztették, e pil­lanatban azonban csak Guineá­ban. Japánban és Argentínában foglalkoztak vele komolyan. Utób­bi helyen éppen egy magyar tu­dós szervezte meg nagyüzemi ter­mesztését. — Mi a haszna? — Amellett, hogy az erózió fe­nyegette dombokon megköti a talajt, szinte korlátlanul eladható. Nemrég járt nálunk egy négy nyugati vegyi konszern képvise­lője, aki minden mennyiségben hajlandó átvenni. Ugyanis a há­ború után közismertté vált, nagy­hatású növényvédő szereknek van egy súlyos hátrányuk, mellyel már tudományos értekezletek sora foglalkozott. Egyrészt be­bizonyosodott hogy a HCH-tar a' mú szerek (a közismert DDT. Gesarol stb.) egyáltalán nem olyan ártalmatlanok az emberi szervezetre, mint eleinte gondol­tuk. Másrészt nem használhatók korlátlanul, mert a termesztett növény — ha nem sokkal szedés előtt védekezünk velük —. kel­lemetlen ízt kap. sőt mérgező is lehet. Ezzel szemben a rovarpor- virágból készített pyrrethrum toxicitása — mérgezési képessé­ge — a nullával egyenlő. A puha­húsú szamócát akár egy nappal szedés előtt is beszórhatjuk, min­den káros utóhatás nélkül. — Lehet rovarporvirágból sza­porítóanyaghoz jutni? — Korlátolt mennyiségben igén Ehhez adott esetben tanszékünk is tud segítséget nyújtani. — Van-e különösebb telepítési technikája ezeknek, az átlagos mezőgazdasági szakemberek által ritkán hallott növényeknek? — Elsősorban a rétegvonalak­kal párhuzamos telepítést kell javasolni, esetleg sávosan is, vagyis a meredekebb lejtők ki­hagyásával. Befejezésül dr. Domokos pro­fesszor hozzátes?i még. hogy ame­rikai tudósok érdekes kísérlete­ket végeztek különböző fűfélék­kel, melyek tarckosan térj dve, szintén gátolják a talajlemosó- dást. — Mindettől függetlenül a legegyszerűbb, valamennyi mező- gazdasági tanfolyamon tanított, de a gyakorlatban sajnos kevésszer betartott módszer, hogy kerülni kell a lejtőkre merőleges szán­tást. Ez kényelmesebb ugyan, de valamennyi barázda külön-külön kis csatornát nyit a lefolyó víz­nek és az okozott kár össze­hasonlíthatatlanul nagyobb, mint az ott termesztett növények révén elért esetleges haszon. Lejtős, erózióval- fenyegetett területeken csakis a rétegvonalak mentén szabad szántani — fejezte be nyilatkozatát dr. Domokos János egyetemi tanár. (ordas) S akad még más idegenforgalmi bosszankodni való is, de egy-két év múlva biztosan itt is könnyebb lesz, mert bárhol fordul is meg az ember ebben az országban, feltétlenül észre keli venni, hogy mindenben van valami bíztató átmenet, a régiből az újba. a korszerűbe, és a szomszéd 23 mil­liója állandó figyelmeztetés. Ha Jugoszláviának nem is lehetnek olyan történelmi-művészeti emlé­kei, mint Olaszországnak, a kor­szerű idegenforgalomban már nagyjából agyenlőek a feltételek. (Folytatjuk) Dubrovnik, Sponza-palota Még egy hétig tart az „Őszi megyei könyvhetek!“ Vásároljon négyhavi részletre Kincses­könyv-sorozatot Jókai Mór: Szántó György: Szegény gazdagok I—II. rész. Aranyágacska I—II. rész. Jókai Mór: Illés Béla: Három királyok csillaga. Kárpáti rapszódia I—II. rész. Mikszáth Kálmán: Polevoj: A fekete város I—II. rész. Egy igaz ember. Mikszáth Kálmán: Diderot: Akii Miklós. Az apáca. Gárdonyi Géza: Solohov: Szunyoghy miatyánkja. Uj barázdát szánt az eke Móricz Zsigmond: I—II. rész. Pillangó. Sásdi Sándor: Krúdy Gyula: A boldog hajlék I—II. rész. A podolini kísértet. Jan: Móra Ferenc: Aranykoporsó I—II. rész. Batú khán I—II. rész. Tavaszi mise (novellák a világirodalomból). Nagy Lajos: Várkonyi Agnes: A tanítvány. A kuruckor hősei. Móricz Zsigmond: Dr. Buga László: Forró mezők. A jó egészség könyve. A 28. kötetes (20 műből álló) sorozat ára karton fedéllel. színes borítóval, kezelési költséggel együtt 180.— Ft. Keresse fel a járási szövetkezeti könyvesboltokat és fa­lusi bizományosokat, ahol bő választékból vásárolhat külön­böző tárgyú könyveket! Megyei Iparcikkforgalmi Osztály, Szekszárd, Rákóczi u. 2. Megrendelem a felajánlott 28 kötetes Kincseskönyv-so­rozatot 186 forintért. Tudomásul veszem, hogy a sorozat átvételekor 26.— Ft-ot es 4. havi 40.— Ft-os részlet fizetendő. Kelt: .. . 1964. Név: Foglalk.: Pontos cím, város, község: Utca, házszára: (146)

Next

/
Oldalképek
Tartalom