Tolna Megyei Népújság, 1964. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-20 / 272. szám

1964. november 20. TOLNA MEGYEI NfiPtJSAG 3 Ki viselje a terheket Tamásiban ? Ha nyáron jön az ember, Ta­mási virággal fogadja. Ilyenkor meg úgy, mint a többi község, sárral, esővel. S ezen még akkor sem lehet változtatni, ha szíve­sen változtatnánk. Mert öreg ez a község, az idős települések számtalan régi bajával. Gyógyit- gatják a régi eredetű bajokat, de mintha vizet hordanának a Duná­ra: alig-alig látszik valami. Uj település alakult ki a vásártéri részen, épült állami erőből bér­ház — ez azonban vajmi keveset mond a tamásiaknak. Úgy van­nak vele, ha kommunális létesít­ményekről esik szó, inkább hall­gatnak. vagy levelet írnak. Pelcz Mihály tanácstitkár szerint any- nyi levelet még senki sem kapott, mint a tamási tanács. Lehetséges. A levelek azonban a gondokból tulajdonképpen semmit sem ol­danak meg, sőt, néha talán sú­lyosbítják azokat. Évek óta visszatérő refrén a já­rási székhelyen, az új művelődési ház. Még mostanában tei-vezik, de máris komoly gondokat okoz. Hatmillió forint nem gyerekjáték: ennyi kell az építkezéshez. S négy éve, azért raknak félre minden fillért, még azt is, ami máshol kellene, hogy a rájuk eső részt adhassák. Időnként talán indokolt az, amit a falu lakosai közül so­kan mondanak: Ha járási jellegű lesz a művelődési ház, viselje a terheket az egész járás. Van eb­ben bizonyos logika. Viszont nem logikátlan a másik rész érvelése sem. Ez a tábor azt mondja: Igaz a járási jelleg, de a művelődési otthonnak mégis csak a község veszi nagyobb hasznát, s ez már eleve ellene szól a még nehezebb helyzetben lévő kis községek anyagi megterhelésének. A helyzet érdekességét fokozza, hogy miközben takarékoskodnak, tartalékolnak, megoldanak egy sereg problémát is. Körülbelül 200 ezer forintra tehető az az ősz­Történelmi évforduló szeg, amint évenként a lakosiság társadalmi munkája szolgáltat. Ez elég a szépítéshez, de a korszerű­sítéshez kevés. Ha mondjuk olyan dolgot akarnak csinálni, mint most, a gázcseretelep, már mé­lyen kell a pénztárba nyúlni. S ha 60 ezer forint nem is sok, a takarékszámla mégis megérzi. De kell a cseretelep, mert a régi­ből már nem lehetett a követel­ményeknek megfelelően ellátni a 400 helyi fogyasztót és a járás községeiben lakó palacktulajdono- sokat. De igen szükséges volt az is. hogy építtessen a tanács öt új családi házat azoknak, akiknek el kell költözni a régi lakásuk­ból, mert mostani portájukra ke­rül a művelődési ház. A tulajdonképpeni bajok azonban a fentiek ellenére is va­lójában akkor kezdődnek, ha ki- jebb megyünk a faluból. Tamási érdekes község. Az 1960-as nép- számlálás adatai szerint 7701 la­kosa közül 3333 külterületen la­kik, a szőlőhegyeken, a dombok között. A leinti települések egyike- másika összefüggő, nagyobb, de legtöbb alig néhány házból áll csupán. S itt nincs villanj'' még ma sem. rossz a vízellátás, hogy a járdákról ne is beszéljünk. Né­hány településnevet említünk meg a sok közül: Szarkahegy, Szurok­hegy, Erdőrész. Ezeken körülbe­lül 800 ember él. S leginkább itt kínálkozna lehetőség valamilyen megoldásra. Talán itt is lenne erre a legnagyobb szükség. A la­kosság ugyanis teljes joggal mond­hatja: Évek óta rendszeresen fi­zetnek, de alig kapnak valamit. Mi lesz ezeknek a sorsa? Él a településeken egy sereg ember, aki szívesein elmenne, de nem kevesebb azoknak a száma, ala­két egyelőre még érzelmi szálak kötnek, a dombok tövében meg­húzódó otthonokhoz. Összegeztünk Tamásiban. Körülbelül kétezer la­kost kellene ellátni villannyal, de egyelőre szinte semmi lehetőség nincs a villamosításra. S ez nem a tanácson, vagy a lakosságon múlik, hanem inkább a helyzeten. Ahhoz, hogy vezeték épülhessen, anyag és pénz mellett szükséges kilométerenként legalább 30 fo­gyasztó is. A széttagolt telepü­lések között pedig igen nagy a holttér, az olyan terület, ahol ki­lométerenként egy, vagy két ház áll. A sokféle válasz között a leg­többen benne szerepel a pénz. S ez is érthető, hiszen nem csak a régi szétszórt településeken nincs villany, hanem az újon is hiány­zik. Arra pedig törvény van, hogy alapvető közművesítés nél­kül nem lehet házhelyet kiosztani. De mit tehet megint a tanács ? Ha jön valaki, aki a környező és még nehezebben közművesíthető településekről be szeretne költöz­ni, utasítsa el? Ez nem lenne em­berséges eljárás. így hát marad a félmegoldás. A betelepülő köze­lebb kerül a faluhoz, s így kö­rülményei csak annyira változ­nak, amennyire a helyváltoztatás körülményváltozást jelent. És végül: Mit vállalna a bokros gondok megoldásából Tamási? Sok vélemény alapján mondhat­juk: mindent, ami az emberi munkából kitelik. Ásnak vízveze­tékárkot, oszlophelyet, csinálná­nak más egyebet is, csak vala­hogy enyhíthetnének a gondokon. Hihető, hogy valahol Tamásiról is van rendezési terv. Hasznos lenne ennek a terheit megosz­tani, valamit előrébb hozni be­lőlük, mert több mint 30 község központjáról, a megye legnagyobb járásának székhelyéről van szó. Sz. I. Együttműködés a ktsz-ek és földművesszövetkezetek közt A falvak egy részében nincs aki a cipőket megjavítsa, nincs fodrász, villanyszerelő, háztartási kisgépjavító, márpedig a falusi lakosság is egyre inkább igényli ezeket a szolgáltatásokat. Bár az utóbbi egy-két évben jelentős mértékben bővült a kisipari szö­vetkezetek vidéki hálózata, azon­ban minden községben cipész, fodrász, szabó, rádió- és televízió­javító részleget létrehozni nem lehet. Nem is lenne gazdaságos, hiszen a legtöbb helyen az ilyen javítási, szolgáltatási munkák még egy szakember munkaidejét sem kötnék le egészen. Ezért jött létre már két évvel ezelőtt megállapodás a KISZÖV és a MÉSZÖV, illetve a kisipari szövetkezetek és a földművesszö­vetkezetek között az együttmű­ködésre. A föliművesszövetkeze- tek hálózata sokkal szélesebb, mint a ktsz-eké, minden falu­ban, sőt a legtöbb, a falunál ki­sebb településeken is van föld­művesszövetkezeti bolt. Szinte ön­ként kínálkozott a lehetőség: Ahol nincs kisipari szövetkezeti műhely, vagy felvevőhely, a földművesszövetkezetek gyűjtsék össze a javításra váró lábbeliket, rádiókat, televíziókészülékeket, háztartási kisgépeket és a ktsz-ek azokat rendszeresen szállítsák el és kijavítva vigyék vissza. Ne kelljen a falu lakóinak bevinni a tőlük tíz-tizenöt kilométerre lévő ktsz-műhelybe. Negyvenhárom községben mű- J ködik jól a háztartási kisgé- i pékét, elektroakusztikai cik­keket begyűjtő hálózat, hu­szonegy községben folyik eredményesen a bőr- és gu- milábbelik begyűjtése. Most azonban a ktsz-ek és a föld­művesszövetkezetek tovább lép­nek az együttműködés terén. Uj formákat vezetnek be, amire a SZÖVOSZ és az OKISZ nemrég kiadott együttes utasítása ad le­hetőséget. Az eddigi módszerrel ugyanis nem lehetett teljes mér­tékben felszámolni az elátatlan- ságot. Lehetőség nyílt most arra, hogy a kétezer lakosnál ki­sebb községekben, a fodrász, a villanyszerelés, bádogos, la­katos, vagy egyéb szakmák­ban a földművesszövetkeze­tek hozzanak létre részleget, ha az igényeket a ktsz-ek két éven belül nem tudják kielégíteni. Lehetséges a ktsz-dolgozóknak másodállásban való foglalkozta­tása a földművesszövetkezeteknél, ha az illető szakmában igény van a tevékenységre, azonban az egy szakember teljes napi munka­idejét nem tölti ki. A kisipari szö­vetkezeti, illetve földművesszövet­kezeti szolgáltatóházakban a má­sik szerv üzletet, műhelyt kaphat. Nemrég egy közös munkabi­zottság vizsgálta meg a szolgál­tatás helyzetét és tervet készített az ellátatlanság teljes felszámoló­jára. A megye kilenc községében ""■"•általán nincs férfifodrász. K:;3ülük Mőcsényben a föld­művesszövetkezet másodállás­sal szervezi meg a részleget. Várongon és Alsónyéken a ktsz hozza létre a fodrászrész­leget, de az itt foglalkoztatan­dó fodrászoknak — mível e tevékenységük nem tölti ki egészen a munkanapjukat — a földművesszövetkezet ad egyéb munkát. Például a fodrász egyben italbolt­vezető is lesz. Időszakos részleget indítanak be Tabódon, Dúzson és Kétyen, Fácánkertben pedig az ott dolgozó női fodrászt képzik át. Hasonlóan oldják meg tizenhat olyan községben is, ahol most még nincs női fodrász, az ellá­tást. Tizenhat községben hiányzik a női szabó és fehérnemű-javító. Hat helyen a ktsz-ek hoznak lét­re a jövő évben fiókot, tíz köz­ségben a földművesszövetkezetek másodállás biztosításával elégítik ki az igényeket. A cipő- és gumijavító szak­mában még tizenhét község­ben kell felszámolni az ellá­tatlanságot. Ezt úgy oldják meg, hogy a földművesszövetkezetek biztosít­ják a javításra váró lábbelik át­vételét, a ktsz-ek pedig a túrajára­tok kiterjesztésével oldják meg a javításra váró cikkek összegyűjté­sét. További huszonnyolc község­ben szervezik meg — hasonló módon — a rádiók, televíziók, háztartási kisgépek összegyűjté­sét, Történelmünk emlékezetes év­fordulója november húszadika. Negyvenhat évvel ezelőtt, 1918 novemberében ezen a napon ala­kult meg a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja. A forradalmi élcsapat megalakulásával hazánk­ban szervezetté vált a marxizmus —leninizmus eszméinek terjesz­tése. A Kommunisták Magyarországi I Pártja a forradalom szülötte. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom példáján a leninizmus eszméitől megtermékenyítve a magyar munkásosztály első'ízben vívta ki a nép forradalmi hatal­mát. Megalakulásának első pilla- | natától kezdve küzdött a prole­tárhatalomért. Elszántan vezette, I szervezte a harcot, az elnyoma- I tás éveiben, és minden támadás­sal, üldöztetéssel szemben ellen­állt. A felszabadult országban a munkásosztály vezetésével a fel- emelkedés útjára vezette a ma­gyar népet A visszaemlékezéssel nem az egyetlen eseményt idézzük. Em­lékezünk és emlékeztetünk, azokra a hősi harcokra, amelyeket elő­deink vívtak. A munkások, a frontról hazakerülő, katonák fel­lelkesülve az orosz proletariátus példáján. sztrájkokkal, szabo­tázs cselekedetekkel, tüntetések­kel vettek részt a béke kivívásá­ban, az uralkodó osztály megdön­tésében. Az októberi demokrati­kus forradalmat a proletariátus és a velük együtt harcoló kato- j nák tömeges fellépése vitte győ­zelemre. A magyar munkás- osztály forradalmi akaratát a polgári demokratikus forradalom nem elégítette ki. Amíg a polgári pártok vezetői valamiféle fáj­dalommentes forradalom nélküli reformista megoldásokról tár­gyaltak, a proletariátus cseleke­dett. összefogva a baloldali szo­ciáldemokratákat, a forradalmi háborúellenes erőket, a Szovjet- Oroszországból hazatérő hadi­foglyokat, akik magukkal hozták az orosz proletárforradalom esz­méit. A munkások ebben a harc­ban maguk mellé vonták az agrárproletárokat. a szegény- parasztok harcos rétegeit, az ér­telmiség radikális erőit. A párt az őszirózsás forrada­lom után szerveződött, s 1918 november 20-án megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja. Alakuló ülését a vissza­emlékezések szerint a Visegrádi utca 15. szám alatti házban tar­tották. A KMP megalakulása első pillanatától vállalta a fel­adatot: „Nem lehet megelégedni a demokratikus célkitűzésekkel. A szocialista forradalom felé kell irányítani a tömegek mozgalmát” — adták ki a jelszót. Az új párt megalakulásának híre az élő szón, a röplapokon, majd hama­rosan a sajtóorgánumokon ke­resztül eljutott Budapest és az ország összes gyáraiba, az üze­mekbe, falvakba. A munkások, a szegény paras ztok egy része öröm­mel. másrésze érdeklődéssel, vá­rakozással nézett a proletárforra­dalom eszméivel fellépő munkás­párt felé. A munkásotthonokban nagyszámú hallgatóság előtt gyű­léseket tartottak a pártmunká­soknak. Rövidesen megkezdték a párt lapjának a Vörös Űjság szerkesztését is. December 7-én a lap első száma már tízezer pél­dányban hirdette, terjesztette a kommunista eszméket. A párt vezetésével 1919-ben a magyar munkásosztály kivívta hatalmát. Nehéz idők következtek ezután. A pártra ólomsúllyal ne­hezedett a háború sújtotta ország talpraállítása. Erejét lekötötte az antant hatalmak támadása elleni harc, és a belső reakció elleni küzdelem. A párt nem volt képes a sok feladattal, a túlerővel meg­birkózni. A Tanácsköztársaság dicsőséges napjai, forradalmi tet­tei bevésődtek a nép tudatába, szívébe. A Tanácsköztársaság 133 napja után bekövetkezett a fehér­terror véres leszámolása. A párt legjobbjait üldözték, börtönbe vetették, de a párt erejét az ül­döztetés idején sem tudták meg­törni. Illegalitásba kényszerülve is. céltudatosan folytatta a poli­tika szervezőmunkát, beépülve a szakszervezetekbe, ifjúsági, kul­turális és sportegyesületekbe. A felszabadulás utáni években a megváltozott körülményeknek megfelelően harcolt a munkások, parasztok, értelmiségiek jogos követeléseinek megvalósításáért, a szocializmus építéséért. Pártunk megalakulásának 46. évfordulóján történelmi esemé­nyekre emlékezünk. Visszapillan­tunk és előre nézünk. Örömmel tölt el bennünket az a tudat, hogy az új társadalmi rend teljes fel­építésének ideje — melvért elő­deink harcoltak —, tőlünk már nincs messze. Az MSZMP ve­zetésével eszmei, szervezeti ere­jével elérjük a végső célt. A párt eszmei egységében, össze- forrottsógában kap értelmet az a sok áldozat, amelyet a kommu­nisták a KMP megalakulása óta hoztak. A történelmi évfordulón reájuk is emlékezünk. A bonyhádi 2. sz. általános iskola nyolcadikosai a politechnikai foglalkozásokon motor- és villanyszereléssel foglalkoznak. Legutób­bi órájukon a Berva-motor szerkezetével ismerkedtek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom