Tolna Megyei Népújság, 1964. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-20 / 272. szám
? -)XJ' ■'*1• t TOLNA MEGY Élt VOAG proletárjai. egyesüljetek • NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 272. szám. ARA: 60 FILLÉR. Péntek, 1964. november 20. L Ki viselje a terheket Tamásiban ? (3. o.) Dombóvár (5. o.) Folytatódott „Jehova tanúinak“ pere (8. o.) 1 J Az építési és vízügyi törvényjavaslat vitája az országgyűlés első napján Csütörtök délelőtt 11 órakor megkezdődött az országgyűlés ülésszaka. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula,. Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülésszakot Vass Istvánná elnök nyitotta meg. Megállapította, hogy az országgyűlés tagjai határozatképes számban vannak jelen. Ezután megemlékezett dr. Bárczi Gusztávról, és Fodor Imréről, az országgyűlés elhunyt tagjairól. Javaslatára a két képviselő emlékét megörökítették az országgyűlés jegyzőkönyvében. Tanácskozik az országgyűlés Vass Istvánná beszámolt arról, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány benyújtotta az építésügyről, valamint a vízügyről szóló törvényjavaslatokat, amelyeket az országgyűlés illetékes állandó bizottságai megtárgyaltak. A törvényjavaslatokat a képviselők között szétosztották. Ugyancsak megkapták az országgyűlés tagjai a népköztársaság Elnöki Tanácsának az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendéletekről szóló jelentését. Az országgyűlés a nép- köztársaság Elnöki Tanácsának jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. | I>r. Pesta László, az országgyű- ! lés jegyzője ismertette az inter- ! pellációra jelentkezett képviselők 1 névsorát, és az interpellációk tárgyát. majd Vass Istvánná javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: 1. Az építésügyről szóló törvényjavaslat, 2. A vízügyről szóló törvényjavaslat. 3. A külügyminiszter beszámolója a Magyar Népköztársaság külpolitikájáról. 4. Interpellációk. Ezután napirend szerint megkezdődött az építésügyről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Trautmcmn Rezső beszéde Trautmann Rezső építésügyi miniszter terjesztette az országgyűlés elé az építésügyi törvényjavaslatot. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat állam- igazgatásunk építésügyi és népgazdaságunk építőipari ágazata szempontjából egyaránt nagyjelentőségű. Az építésügy körébe tartozó követelmények, feladatok egy részét még az 1937-ből származó törvény szabályozza. — A mai, megnövekedett, és sokirányú építési tevékenység — folytatta a miniszter — magától értetődően megköveteli az építésügyi ágazat teljes, egységes értelmezését, ennek keretében a területrendezés és a különböző építményfajták egységes, összehangolt rendszerének megteremtését. Trautmann Rezső a továbbiakban az építőipar fejlődését jellemezte, adatokkal, tényekkel illusztrálta azt az utat. amelyet építőiparunk az elmúlt két és fél évtizedben megtett. — A magyar építőipar szervezeti és műszaki fejlődése a felszabadulás után. az államosítást kö. vetően kezdődött meg. 1949-ben már mintegy 160 000 munkás dol- ‘ gozott az építőiparban. Ez a létszám 1963-ra 350 000-re növekedett. Az otthonuktól távol foglalkoztatott építőipari munkások elszállásolásáról, étkeztetéséről szervezetten gondoskodnak. Kialakult egy új iparág, a betonelemgyártó iparág. — Az építőipar termelése meny- nyiségileg 1963-ban csaknem 3,5- szerese — ezen belül a szocialista építőipar termelésének mennyisége több mint ötszöröse — volt az 1949. évinek. Szeretném külön kiemelni — mondotta többek között Trautmann elvtárs —, hogy az eltelt másfél évtized alatt építőiparunk 685 000 új lakással gazdagította az ország lakásállományát, s az óriási méretű építési munka nyomán szembetűnően megváltozott, megszépült, szinte valamennyi városunk, községünk. — A nyilvánvaló eredmények mellett az építőiparnak sok, lényegében fegyelmezetlenségből, lazaságból fakadó hibája van. és sok külső nehézség is gátolja munkáját. Feltétlenül meg kell említeni azt a körülményt is, hogy a magyar építőipar az utóbbi években erejét meghaladó mennyiségű feladatot kapott, illetve vállalt el. Teljesítjük a párthatározatot — Mint ismeretes, ezeket a problémákat a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1964. februári ülésén mélyrehatóan megvizsgálta, s egyúttal meghatározta a feladatok megoldásához szükséges legfontosabb intéz. kedéseket és módozatokat. Jelenthetem tisztelt képviselőtársaimnak, hogy a párthatározat iránymutatásának megfelelően számos intézkedés végrehajtása van folyamatban. — Leglényegesebb feladatunkat ! az építőipar technikai alapjainak 1 korszerűsítésében és a jobb munkaszervezéssel elérhető tecmelé- : kenysóg-növelésben látjuk. | — Erőfeszítéseket teszünk az i ipari és mezőgazdasági építkezések korszerűsítésére is. — Szeretnék rámutatni, hogy az építésügyről szóló törvényjavaslat, valamint ennek tervbe vett végrehajtása, a párthatározat célkitűzéseinek sikeres teljesítését hivatott elősegíteni. I Ezután a miniszter a mezőgazdasági üzemek : ~' építő tevékenységiéről szólott. A továbbiakban Trautmann Re- ' zső hangoztatta, hogy a terület- 1 rendezés és ennek keretében a regionális, illetőleg a város- és községrendezés több évre, évtizedre előremutatóan teremti meg a települések és az építmények egymással összehangolt műszaki alapjait, illetve rendszereit. Kiemelte az építéstervezői és kivitelezőt szervek együttműködésének fontosságát. Trautmann Rezső beszámolt arról is, hogy fokozottan előtérbe került a városok és községek rendezési terveinek előkészítése. A munkák során már elkészült Budapest és valamennyi városunk, sőt csaknem félezer nagyobb községünk általános rendezési terve is. A műemlékvédelemről szólva j az építésügyi miniszter rámutatott, hogy jelenleg kereken 1860 épület és emlékmű áll védelem | alatt — jóval kevesebb, mint az I országban levő lakó- és középü- j letek egy ezreléke. A műemléki j jellegű épületek száma mintegy I 6000 körül van, s az ebbe a ka- ■ tegóriába tartozó épületeket csak addig részesítik védelemben, míg meghagyásuk nem ütközik a rendezési munkálatokba, fenntartásuk pedig indokolt és gazdaságos. Egyébként a műemlékek több mint 60 százaléka korszerű rendeltetésnek megfelelően hasznosítható. — Tisztelt országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat végrehajtásához, gyakorlati életbe való átültetéséhez, az építéspolitika valamennyi korszerű követelményének érvényesítéséhez természetesen több rendelkezés szükséges. Ezek körültekintő elkészítésénél számítunk valameny- nyi, az építésügyben érdekelt szerv támogatására, segítségére. Különösen fontosnak tartom a tanácsi szervek közreműködését, annál is inkább, mert tanácsaink saját területükön a rendezési tervek, a telekgazdálkodás, az építésrendészet — úgyis mondhatnám, hogy az építésügy — gazdái. Ezért külön is ki kell emelnem annak a lehetőségét, hogy a tárnicsok illetékességi területükön építésügyi szabályokat alkothatnak, amelyek figyelembe vehetik az építésügyi célok realizálásánál az adott terület sajátosságait és a lakosság szokásait is. Trautmann Rezső ezután köszönetét mondott a tömegszervezeteknek, a népfron tbizot*.sápoknak, mert hozzájárultak a településfejlesztési tervek megalapozásához, a műemlékek gondozásához. Külön megemlékezett az építőiparban dolgozó fiatalokról, akik az elmúlt években sok értékes kezdeményezést bontakoztattak ki. Számos új létesítmény sikeres elkészítése, bravúros megvalósítása köszönhető a munkálatokban részt vett fiatal műszakiak és munkások nagyszerű tevékenységének. Biztos vagyok abban — folytatta —, hogy az építőipar előtt álló feladatok megoldásában a fiatalok — átérezve azt, hogy tulajdonképpen róluk, jövőjükről van szó — motorjai lesznek a nagyobb termelékenységért, a szilárd technológiai és munkafegyelemért, a jobb ég gyorsabb építésért folyó munkának; Befejezésül Trautmann Rezső a következőket mondta: — Az építésügyről szóló törvény elősegíti és alátámasztja valamennyi területrendező, építésvezető, építőipari kivitelező, minden építésügyi dolgozó törekvését, hogy munkájával minél eredményesebben szolgálhassa az ország, a szocializmust építő társadalom, az egész nép ügyét. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány nevében kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. (Taps.) Vita a törvényjavaslat felett Ezután az országgyűlés ipari bizottságának nevében Bondor József, a bizottság elnöke emelkedett szólásra. A képviselő a törvény jelentőségét méltatta, megemlékezett a törvény egyes fontos, a lakosságot érintő pontjairól. — örvendetes, hogy a törvény- javaslattal egyidejűleg elkészült a végrehajtás rendelettervezete is — állapította meg Bondor József képviselő. — Ez lehetővé teszi, hogy a törvény elfogadása után késlekedés nélkül napvilágot lásson a végrehajtást szabályozó rendelkezés. Dr. Harrer Ferenc képviselő volt a következő felszólaló az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi állandó bizottsága nevében szólalt fel. Helyeselte, hogy az építésügyi törvényjavaslat előkészítésébe az országgyűlési állandó bizottságok szakértőit — közöttük jogi és államigazgatási szakembereket — is bevontak, s véleményüket, javaslataikat figyelembe vették az építésügyi szabályok kidolgozásánál. A felszólalók a törvényjavaslatot elfogadták. Ezután az elnöklő Vass Istvánná szünetet rendelt el. Szünet után az országgyűlés Pólyák János elnökletével folytatta munkáját. Hevér Lajos, Heves megyei képviselő volt a következő felszólaló. Az építésügyről szóló törvényjavaslat — mondotta —, teljes egészében helyes elveket rögzít, jó irányt és célt határoz meg, keretet biztosít az élet alakulásától, követelményeitől függő jogszabályok alkotására, a törvény szellemének megfelelő kitöltésére. A képviselő ezután a népgazdasági tervezés, illetve a regionális és rendezési tervek fokozottabb összehangolásának fontosságáról szólt, majd a műemlékek és üdülőterületek építésügyi védelméről szóló rendelkezések szükségességét és helyességét hangsúlyozta. Hevér Lajos, a törvényjavaslatot elfogadta és elfogadásra ajánlotta. Inokai János,. Fejér megvei képviselő volt a következő felszólaló. A képviselő örömmel állapította meg, hogy az építési törvényben érvényesülnek a társadalmi önigazgatás elvei, megjegyezte azonban, hogy az ellenőrzés és az engedélyezés hatáskörében olyan feladatokat kell a tanácsi szervekre . bízni. amelyeket jelenlegi adottságaik mellett fennakadás nélkül el tudnak látni. A képviselő a törvényjavaslatot elfogadta Kovács Pál, Békés megyei képviselő szólalt fel, majd Reszegi Ferenc, az építők szakszervezetének elnöke emelkedett szólásra. Reszegi Ferenc felszólalása Reszegi Ferenc, a Hajdú megyei képviselőcsoport — s mint szakszervezeti elnök —, egyúttal az építőipari dolgozók nevében is örömmel üdvözölte a törvényjavaslatot, amelynek következetes végrehajtásával a jelenleginél összehangoltabb, gazdaságosabb. gyorsabb és jobb minőségű lesz az építőipar munkája. Az 1961-ben megalkotott beruházási kódex meghatározta a beruházók, a tervezők és a kivitelezők jogait és kötelességeit a mostani törvényjavaslat pedig biztosítja majd a jogok és köíelességek egységes érvényesítését — mondotta. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy az eredményes építőipari tevékenységnek egyik fontos feltétele a népgazdaság; ágazatok jó együttműködése. A képviselő ezután az építőiparban különösen sok problémát jelentő munkaerőhiányról szólt. Ez részben szintén a vá tolatok közötti laza kapcsolatokra vezethető vissza. Például egy év alatt az állami építőipa i vállalatoknál foglalkoztatottak 56 százaléka cseré’ ődött ki, A kilépések egy részét — a népgazdaság és az érintett do'gozók érdekeinek figyelembevételével — áthelyezéssel meg leheted volna akadályozni, ha az építőipari vállalatok munkaügyi szerve; jobban együttműködnének. Ehelyett azonban mindinkább divattá válik a munkaerő-csábítás. Befejezésül a képviselő hangoztatta: nemcsak az építőipari dolgozók nagy családja, hanem az egész magyar réo büszkén tekint azokra az alkotásokra, amelyeket szocialista építőiparunk hozott létre a felszabadulás utáni két évtizedben. (Folytatás a 2, oldalon)
