Tolna Megyei Népújság, 1964. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-14 / 241. szám
2 TOLNA MEG y FI NÉPÚJSÁG 1904. október 14, 1 1 Lm g A dallasi tragédia A 1. ~ 1 vizsgálóbizottság jelentese John Kennedy meggyilkolásáról Bz SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa (Elnökségének és a Szovjetunió kormányának felhívása a világ népeihez és kormányaihoz i Johnson kocsiját egy rendőrügynökökkel megrakott autó követte, majd még öt autó követvetkezett dallasi hivatalos személyiségekkel, a Fehér Ház funkcionáriusaival, és néhány tekintélyes dallasi polgárral. NEGYVEN KILOMÉTERES SEBESSÉGGEL A gépkocsisor 11.50 óra tájban indult a The Lowe Field repülőtérről Dallas külkerületei felé. Ebben a viszonylag gyéren lakott városrészben Kennedy elnök kétszer is megállíttatta gépkocsiját. Először azért, hogy kezet fogjon néhány polgárral, akik integetéssel kifejezték ezt a kívánságukat. Mihelyt a kocsi megállt, a mögötte haladó autóból kiugrottak a titkos ügynökök, és sorfalat álltak az elnök mellett. A másik alkalommal az elnök egy katolikus apácával és egy csoport gyermekkel beszélgetett. Dallas sűrűbben lakott részében óriási lelkes tömeg fogadta az elnököt. Olyan nagy volt a tolongás, hogy a biztonsági személyzet kénytelen volt többször is elhagyni kocsiját és megtisztítani az utat Kennedy elnök és Johnson alelnök kocsija előtt, mert a tömeg rögtön az úttestre tódult, mihelyt a legcsekélyebb alkalom és lehetőség kínálkozott A kíséret tagjai, de maga az elnök is nagyon meg volt elégedve a fogadtatással. O’ Donnell később azt mondta: útközben nagy örömmel állapította meg, hogy az átlagos dallasi polgár éppen olyan rokonszenvvel és tisztelettel fogadja az amerikai elnököt, mint bármilyen más amerikai polgár. A nagyszerű fogadtatástól meg* indultan Connally kormányzó felesége visszafordult a kocsiban, és így szólt Kennedyhez: — Elnök úr, igazán nem állíthatja, hogy Dallas nem szereti önt. Kennedy elnök nagyón jó hangulatban ezt válaszolta: — Ez nyilvánvaló. SORSDÖNTŐ PILLANATOK 12.30 órakor az elnök nyitott gépkocsija mintegy 15 kilométeres sebességgel haladt az Elm streeten a hármas felüljáró felé. Ebben a pillanatban három puskalövés dördült el. A lövések halálos sebeket ejtettek Kennedy elnökön, es súlyosan megsebesítették Connally kormányzót. Az egyik puskagolyó átment Kennedy elnök nyakán, a másik átütötte koponyájának jobb oldalát. Connally kormányzó a hátán, melle jobb oldalán és jobb csuklóján sebesült meg. A Warren-bizottság négy tanú vallomása alapján állapította meg a merénylet pontos idejét. School Book Depository (a texasi tan- könyvkiadó vállalat) székházának nagy órája pontosan 12.30 órát mutatott néhány pillanattal, mielőtt az első lövés eldördült. David Powers szintén a székház órájára pillantott. Megállapította, 12.30 óra az idő, és gondban is volt emiatt, mert a program szerint a menetnek már a Kereskedelmi Kamara székháza elé kellett volna érnie. Néhány pillanattal a lövés után Roy Kellerman titkos ügynök, aki az elnök kocsijában a sofőr mellett ült, karórájára pillantott és így szólt Greer sofőrhöz: — 12 óra harminc perc. A dallasi rendőrség rádióállomásának magnószalagja 12.30 órakor vette fel a rendőrfőnök első rendelkezéseit a merénylettel kapcsolatban. jának sofőrje kijelentette, hogy a I Moszkva (TASZSZ): a Szovjet- hősiességet és bátorságot tanúunió Kommunista Pártja Központi sítotlak”. ,.A szovjet emberek Bizottsága, a Szovjetunió Legfel- valamennyi kozmikus győzelme ső Tanacrának Elnöksége és a meggyőzően tanúsítja, hogy a szovjet kormány a Voszhod űr- szovjet tudomány a világ tudo- hajó sikeres visszatérése alkalmá- mányos gondolkodásának élén A második lövés után Connally- val felhívással fordult a párthoz halad”, merénylet pillanatában körűibe-1 né magához vonta férjét, hogy és a szovjet néphez, a világ kor- j Büszkeséggel szólt a felhívás lül 20 kilométeres sebességgel | saját testével védelmezze. A kor- monyaihoz és népeihez, az egész mindazok önfeláldozó munkájámányzó — a melléből szivárgó haladó emberiséghez. | ról, akik részt vettek az új űrvér láttán — azt hitte, hogy őt j A felhívás bevezetőben meg- hajó létrehozásában és biztosítotis halálos lövés érte, s felkiál- állapítja, hogy az űrhajó egy ták annak sikeres repülését, tott: ; nap alatt 16 fordulatot tett meg | „Ezen az ünnepnapon újra fel— Istenem, mindannyiunkat ha- a Föld körül, és a befutott tá- szólítjuk a világ kormányait és lomra lőnek! j volság mintegy hétszázezer kilo- népeit a fegyverkezési hajsza beConnallyné az első pillanatban méter. A repülés egész időtarta- szüntetésére, az általános és tel- szintén azt hitte, hogy férjét ha-1 ma alatt az űrhajó berendezése jes leszerelésre, a „veszettek” és lálos lövés érte, de hamarosan 1 és valamennyi műszere kifogás- 1 „félbolondok”, azok megfékezé- látta, hogy még mozog, még, él. taianul működött és biztosította sére, akik termonukleáris kahaladt a kocsi. Más tanúk eltérő vallomást tettek, és 10—30 kilométerre becsülték a sebességet. Abraham Zahnpruder amatőr fényképész filmfelvéteieinek előhívása után a bizottság pontosan megállapíthatta .a kocsi sebességét. Eszerint az elnök kocsija 17 kilométeres sebességgel haladt. Legalábbis a merénylet előtti utolsó harminc métert, ilyen sebességgel tette meg. Zahnpruder felvevőgépe erről a harminc méterről 152 filmkockát vett fel. Mivel a gépe másodpercenként 18,3 filmkocka sebességgel felvételez, kiszámították, hogy az elnök gépkocsija 83 másodperc alatt tette meg a harminc métert, vagyis 11,2 mérföldes, azaz 17 kilométeres sebességgel haladt. „SZERETLEK JACK” Menet közben, a merénylet pillanatáig Jaqueline Kennedy balra fordulva integetett a közönségnek. Közvetlenül azután, hogy a gépkocsisor az Elm utcára ért, dörrenést hallott. Ugyanabban a pillanatban Connally kormányzó felkiáltott, s erre Kennedyné férje felé fordult. Kennedy különös, csodálkozó pillantással a nyakához kapott. Jaqueline Kennedy ugyanabban a pillanatban még egy lövést hallott és a golyó szinte a szeme láttára fúródott Kennedy elnök koponyájába. Átkarolta halálosan sérült férjét és felkiáltott: — Öh, istenem, megölték a férjemet! Szeretlek Jack! Connally kormányzó a bizottság előtt kijelentétté, hofw a dörrenésből rögtön tudta, hogy puska sült el, és merénylet történt. Jobb felé fordult, mert jobb felől hallotta a lövést. Arra fordulva nem látta az elnököt, ezért balra fordította a fejét, de abban a pillanatban erős ütést érzett a hátán. Jaqueline Kennedy szintén jobb felől hallotta a lövést. Az elnök felé fordulva látta, hogy mindkét kezével a nyakát fogja. Vért ekkor nem látott. A sofőr mellett ülő Roy Kellerman a lövés után jobbra fordult, s hallotta, hogy Kennedy elnök így szólt: — Istenem, eltaláltak! — Látta, hogy az elnök mindkét kezével a nyakához kap. Kellerman ugyanabban a pillanatban rákiáltott a vezetőre: — Meneküljünk innen! Eltaláltak bennünket! Megragadta rádiójának mikrofonját, és utasította a menetoszlop élét: — Ránklőttek, eltaláltak! Egyenesen a kórházhoz! William Greer, az elnök gépkocsijának vezetője szintén hallotta a dörrenést, de az egyik motorkerékpár kipufogójának tulajdonította a hangot. A másik lövés után, amennyire tehette hátrafordult. s azt látta, hogy Connally kormányzó a lövéstől találva, hátrazuhan az ülésen. Rögtön megnyomta a gázpedált, s amikor Kellerman azt mondta neki „Meneküljünk innen!” a kocsi már teljes sebességgel robogott. Kellerman — miután utasította a menet élét, hogy robogjon a kórházba — még egy lövést hallott. Tanúvallomása szerint Jacqueline Kennedy ugyanakkor felsikoltott: — Mit tettek vele! Az ülésről hátrapillantva látta, Bátorítóan így szólt hozzá: — Minden rendben van. Maradj nyugodtan. A kormányzó fejét felesége az űrhajósok számára az űrhajó tasztrófába taszítanák az emberiirányításához, a tudományos meg- séget. Felhívunk az imperializ- figyeléSskbez és a földet éréshez 'mus gyújtotta háborús tűzfészkek szükséges feltételeket. ,,A társas- ' eloltására. Mindenkinek, aki szá- ölébe hajtva, hallotta a násodik j űrhajó példátlan repülése az ed- : mára drága a béke. meg kell soklövést, amely tarkóján érte Ken- J digieknél nagyobb teljesítményű szoroznia erőfeszítéseit a béke nedy elnököt, s látta, hogy a lö- és tökéletesebb rakéták létreho- ' megóvásáért és megszilárdításáért vés nyomán agyvelődarabok fröcs- ' zása révén vált lehetővé” — mu- i vívott harcban.” kölődnek szét a gépkocsiban. tat rá a felhívás. Ezután hangoz- j A felhívás végül megállapítja. Connally kormányzónak és fele- tatja, hogy az SZKP „a bátor , hogy a szovjet nép a- kommunista ségének tanúvallomása szerint ■ ^hajósok egész sorát nevelte fel, építés önfeláldozó munkájával , ... . . v olyan nagyszerű szovjet embere-1 teljesíti a világ dolgozóival szemrógtön e lövés után Kellerman akik a párt- és a kormány j beni internacionalista kötelezettfelhívása nyomán készek végre- ! ségét. A szovjet nép tovább gya- hajtani bármilyen feladatot, és rapítja hazájának, a béke, a denagyobb sebességre utasította sofőrt. (Folytatjuk) akik a kozmikus térség meg- j mokrácia és a szocializmus biz- hódításáért harcolva, példátlan tos támaszának erejét. Helyszíni a Voszhod startjáról Moszkva (TASZSZ). Alekszandr Romanov, a TASZSZ különtudó- sitója jelenti Bajkonur űrrepülőtérről: Három ember — pilóta, tudós és orvos — indult űrhajón a kozmoszba, hogy egy újabb szakaszt tárjon fel a világűr meghódításában. A három űrhajós nem viselt űröltözéket; könnyű, acélszürke ruhában és rövid, kék kabátban voltak. Fejükön fehér űrsisak. Az űrrepülőtér 100 méter hosszú betonösvényén a starthelyre mentek. ahol jelentést tettek a repülésre való felkészülésről az állami bizottság tagjainak, majd fémhágcsón felmentek a lifthez. Komarov, Feoktyisztov és Je- gorov elbúcsúzott a kísérőktől. Szerencsés■ utal” — mondta nekik Gagarin. „Jó leszállást” — tette hozzá Nyikolaiev. A kékruhás szerelők, a tudósok és a konstruktőrök a film- és fotóriporterek, valamint az újságírók tapssal búcsúztak az űrhajósoktól. Az ezüstösen c illogó. haUlmas rakétahordozó csúcsán nyugodott a legendás hírű. Vosztckot felváltó űrhajó, amely nemcsak térfogatában, kényelmében — még űröltözékre sincs szükség —. hanem a berendezések és rendszerek új konstrukciós megoldásában is különbözik az eddigi űrhajóktól. Ez az első repülő űrlaboratórium, amely számtalan műszeri el és különböző berendezésekkel van ellátva. Az űrhajósok Lenin-,portrét vittek magukkal. Lenin már 1921- ben lelkesen támogatta az űrhajózás eszméjét, amelyet elsőnek F. Cender szovjet tudós fejtett ki. A start előtti napon az újságíróknak megengedték az űrhajó megtekintését. Néhány percre szinte űrhajósoknak érezték magukat. amikor felmásztak a szédítő magasságba a rakéta csúcsára. Az újságírókat lenyűgözte az űrhajó. Megépítésé rendkívül ötletes. teljes a kényelem. Minden tárgy, minden műszer elhelyezését gondosan kiválasz’ották. E sőnek Komarov. utána FeokEUenőrízte a rádiótelefon-rendszert, valamint a kabin hőmérsékletét, a levegő nedvességét és összetételét szabályozó berendezések, a vezérlőberendezés számtalan kapcsolóját. Amikor a televíziós kamera lencséjébe tekintett, elmosolyodott, Komarov, aki közvetlenül a start előtt így szólt az újságírókhoz: „Maguk csak ne nyug.alankodjanak” — teljesen nyugodt volt. Amikor a rádión felhangzott az Ötperces készenléti parancs, az űrhajó parancsnoka utasította a legénységet, készüljön fel a rakéta felemelkedéséhez. Felhangzottak a parancsszavak. A műszerek és az irányító-pultok mellett ülő operátorok megnyomták a gombokat. A képernyőn kék, zöld és vörös fények cikáztak. Sorra bekapcsolódtak a rakétakor dozó-rendszerek. Közvetlenül a rajt előtt Jurij Gagarin lépett a mikrofonhoz. Közölte az űrhajósokkal, hogy Hruscsov és Brezsnyev telefonon kérte, közöljék az űrhajósokkal, hogy szerencsés utat és jó leszállást kívánnak nekik. — Adják át a párt és a kormány vezetőinek szívből jövő köszönetünket. A feladatot maradéktalanul teljesítjük — válaszolta Komarov. Moszkvai idő szerint 10 óra 30 perckor a rakéta talapzata alól füstfelhö és láng csapott a magasba. A távoli mennydörgéshez hasonló, fülsiketítő zaj behallatszott a bunkerbe is. Működni kezdtek a motorok. Az új, a minden eddiginél nagyobb teljesítőképességű rakéta- hordozó felemelkedett a start- toronytól, majd óriási fénylő csóvát húzva maga után, emelkedni kezdett. A bunker parancsnoki szobájában a rajt után sem csökkent a feszültség. Mindenki várta, mikor lép működésbe a rakéta utolsó fokozata, és az űrrepülőgép mikor tér rá földkörüli pályájára. Az utolsó lépcső levált, minden rendben. A hangulat kitűnő — jelentette az űrből Vlagyimir Komarov. Üdvözlet a Voszhod megalkotóinak, az űrrepülés előkészítőinek és végrehajtóinak William Greer, az elnök kocsi . ölébe hajtotta a fejét. Connally kormányzó felesége tyisztov. majd Jegorov lépett az 1 űrrepülőgép kabinjába. Moszkva (TASZSZ). Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió miniszter- tanácsa forró üdvözlettel fordult a tudósokhoz, a tervezőkhöz, a mérnökökhöz, a technikusokhoz, a munkásokhoz, az orvosokhoz, mindenkihez, aki részt vett a nagyerejű rakéta és a több személyes Voszhod szputnyik-űrhajó megalkotásában, az űrrepülés előkészítésében és végrehajtásában. Vlagyimir Komarovról, Konsz- tantyin Feoktyisztovról és Borisz Jegorovról az üdvözlet megállapítja, hogy „becsülettel teljesítették a hazától kapott feladatot, új lapot írtak dicsőségének történetébe”. Bonyolult, sokrétű, a további nagyszabású űrrepülések szempontjából nagyjelentőségű kutatási programot hajtottak végre. Az üzenet nagv megelégedéssel állapítja meg, hogy „a szovjet tudósok, tervezők, mérnökök, technikusok és munkások által létrehozott, még az előzőeknél is tökéletesebb Voszhod szputnyik- űrhajó bonyolult kozmikus viszonyok között tett tanúbizonyságot kiváló tulajdonságairól. A kabinban az űrrepülés egész időtartama alatt az űrhajósok munkája és élete szempontjából megfelelő viszonyok uralkodtak. Az egész berendezés kifogástalanul működött”. Mint az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió minisztertanácsa megállapítja: egy egész személyzetnek többférőhelyes tökéletes űrhajón a kozmikus távolságokban tett útja ismét rendkívül világosan megmutatta, hogy milyen magaslatokat ért el a szocialista gazdaság, a tudomány és a technika, milyen vitathatatlan fölényben van a szocialista rendszer a kapitalizmussal szemben, milyen korlátlanok a lehetőségeik a tőke igájától mindörökre megszabadult szovjet embereknek.
