Tolna Megyei Népújság, 1964. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-09 / 237. szám
1944. október 9. TOLNA MEGYEI NÉPŰJS.AO V Hol az a pohár, Kinyílik az ajtó, kezét tördelő, esengő ember lép az irodába. — De aranyos, igazgató kartárs, tényleg telefonoztak? Én már isten bizony, nem is tudom, mit csináljak. — Üljön le, T. bácsi. Látom, ma megint ivott. — Én? Nem is láttam ma bort. Felém fordul, és szétnyitja a száját. Erős, bütykös ujjait végigpattogtatja sárga fogsorán. — Éhe, ez az oka. Ez a fog. Mondja, csak kartársam. Kihúzassam a fogamat? Ugye kihúzassam? Ne? Maga is azt mondja? Az igazgató kartárs is azt mondja. Mindenki azt mondja. Mert én megeszem a poharat ezekkel a fogakkal. Azért huzatom ki, hogy ne tudjam megenni.' A pohár mindennek az oka... — Pedig milyen jó munkás maga. T. bácsi — folytatni sem tudja az igazgató, közbeszól a Simontornyai Vegyesipari Vállalat asztalosa és mondja tovább: — Kilencszáztizenhétben ettem először poharat. Hát. Bizony isten. Megettem. — Megrágta és kiköpte? — Nem. Megettem. ÖssZérág- tam — és ismét kocogiatja lapos élű fogait. — Valami különös izét érez az üvegnek? — Tudja isten. Ha megiszok két deci bort, már eszem is a poharat. — Amikor meglátja a poharat, mit érez? — Tudja isten. Fényes. Szép. Megeszem Ropog. Még a söröspoharat is. A korsót is megeszem... — Talán még a sörösüveget is. a félliterest? — Mindegy az nettem. — A pálinkát is szereti? — A azt nem. Csak -» bort. — Elissza a fizetéséta — Ha-aadom a fizetést külön pénzen iszok. Meg fizetnek. — Csak úgy fiz inek? Barátok? — Hát tudja fene kik. Fizetnek. aztán mondják, hogy egyem meg a poharat. — Le is nyeli? — Le. — Nem sérti fel a száját a — Nem. — Maga egy nagyon különleges ember. — Igen. Még vakbélgyulladásom sem volt. — Mennyi poharat evett már meg? — Nem tudom. Sokat Isten- bizony nagyon sokat. Én nagyon szeretem a poharat. r\ , . | r> tsriyérét. UsSzecsapja | gopinkod'k. hogy a bor az _oka annak az átkozott szenvedélynek a pohár- evésnek Lá'om rá’ek'n^az előttem lévő feketéspohárra.' — Ezt is meg tudom enni. De nem eszem meg. Aranyos igazKozlenténif Értesítjük, a megye, lakosságát,, hogy , a javításra váró cipőjét, bakancsát, csizmáját, mindennemű bőr- és gumilábbelijét a helybeli földművesszövetkezetnél javításra leadhatja. A javított lábbelit a „Kövendi Sándor” Tolna megyei Cipész Ktsz. egy héten belül, kiváló minőségben, olcsó áron elkészíti és visszaszállítja. Feltétlenül vegye igénybe a ktsz töldművesszövetkezet által biztosított gyors, pontos szolgáltatást, mert ezzel időt, pénzt cs fáradtságot takarít meg! Bővebb felvilágosítást a helybeli földművesszövetkezetnél. (36) A érdeméé napraforgói termel nL A nagy olajtartalmú szovjet fajták termesztése gazdaságos és kifizetődő. Értékesítési szerződés köthető a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat kirendeltségénél. (56) gató kartárs, intézze el! A reggeli vonattal máris megyek. — Rendben van, T. bácsi. Már készítik a papírjait. Holnap elmegy szépen, és úgy jön vissza, hogy rá sem tud nézni a poharakra, meg a borra. — Gondolja? Csak az isten szólna ki magából... Nem is tudom. mennyire hálás l nnék... Kimegy az ajtón, ott még magához húzza az igazgatót és rákacsint— De azért ma még úgy berúgok, utoljára. Szabad? Faluközi elvtárs? Maga mondja meg. sza- bad-e? Mert maga mindig a pártomon van! Maga szereti a jó munkásokat.. — Ma még szabad. Holnap már nem iháti ...És Faluközi József felveszi a telefont, kéri a szekszárdi kórházat, és sürgősen helyet kér munkásának. Hogy mielőbb kigyógyítsák a szeszbe ’’eg régből. Kár. hogy a falusi virtuskodókkal nem tud szót érteni nem tud lelkűkre beszélni. Mert hiába T bácsinak az elvonókúra, ha itthon. a kocsmában fiatalok és öregek mulatságnak tartják ha ittasan az idős munkás poharat eszik. Tényleg vem lehet az ilyen poháretető fenegyerekekkel a simontornyai kocsmában szót érten ?- Pj — A Szekszárdi Szabó Ktsz NAGY J ÖLZi-téli | dió a t- | be/natatót \ rendez, műsorral egybekötve DUNAFÖLDVÁRON, a Kék Duna étteremben, f. hó | 11-én. este 7 órakor. Bemu- j tatásra kerül az OKISZ La- j boratórium által tervezett legújabb őszi-téli divatkol- J lekció. A ruhákat a Labor manekenjei mutatják be. A bemutatott fazonokat a Szekszárdi Szabó Ktsz fióküzleteiben mérték után meg lehet rendelni. A műsorban fellépnék: Zárai Márta, Hajdú Júlia és Vámosi János. Belépődíj: 5,— Ft. Jegyelővétel Dunaföldváron a szabó ktsz fióküzletében. (27) ’ll Vizsgázott fűtőt és oldalkocsis árukihordót felveszünk. Jelentkezni lehet a Sütőipari Vállalatnál, Rákóczi u. 10. (28) Egy tájfajta nyomában A bonyhádi szarvasmarha múltja és jövője I A török az, 1500-as évek között már fél Európába szállítot------------------- vége táján egye- tak innen, és a bonyhádi tájfajta dűl Paks községben 3325 szarvas- még, Boszniába is eljutott, marha után szedett adót, ami a történészek becslése szerint any- I a huszas évek derekán nyit jelentett, hogy hozzávetőleg !------------------------ kezdődött el a m inden portán tizennégy jószág törzskönyvezés, melynek során lehetett. Ez az egyetlen múltbeli „égy esztendő alatt 133 olyan teadat is jellemzi, hegy Tolna me- henet vettek nyilvántartásba, gye változó, de általában nagyhí- meiy évi átlagban "több mint hat- rű állattenyésztésének hatalmas ezer kiló tejet adott, de ezek kö- történelmi múltja van. a szakem- zött is volt hét olyan, melynek berek jól ismerik a bonyhádi táj- tejtermelése tízezer kiló felett fajta nevét, a nagyközönség azon- járt. Később kitűnt a zombai „100 ban erről általában édeskeveset Ruca” nevezetű, 15 897 kilogram- tud. Dr. Konkoly István, a szék- mos és 3,85 zsírszázalékú tejter- szárdi Garay gimnázium fiatal melésével. 1944-ben ötvenhat tanára, ezt a kevesek által fesze- olyan tehénről tudtak, melyek, te- getett témát választotta kandidá- jelese négy éven át felül járt a tusi értekezése tárgyául. Az érte- ie 000 kilón. Az 1938-as budapesti kezes, melyet Kapitány Ferenc ki- kiállításon tizenhat ilyen jellegű váló fényképfelvételei színesíte- tehén tizennyolc díjat nyert, nek, testes kötet, és nem egy a második világháború borzal- olyan érdekességet tartalmaz, más pusztulást hozott. Elveszett a mely nemcsak a szaktudósokat, megye szarvasmarha-állományá- hánem a kevésbé hozzáértőket is nak fele, a sertések 70, a lovak foglalkoztathatja. Annál inkább, 40 és a juhok 80 százaléka. A temert a megyebeli tejtermelés fel- hénlétszám 1953-ig lassan gyara- lendítese — tehát az a könnyen podott, majd — a helytelen gaz- kézzelfogható tény, hogy a tej- daságpolitika eredményeként — csarnokokban lesz-e több tej, visszaesett, ismét fejlődött, me- avagy sem? — jórészt ennek a gint visszaesett, és csak 1963-ra tájfajtának a jövőbeli sorsán mű- érte el a felszabadulás utáni kk. maximumot. A szakemberek már A török idők szarvasmarha-állo- igen korán gondot fordítottak ármánya természetesen teljesen ra, hogy a nagyhírű bonyhádi táj- mást jelentett, ^ mint a mai, bár- fajta ne menjen veszendőbe. 1949- mennyire lenyűgözőnek tűnnek Is ben a Juhépusztai Állami Gazda- a darabszámok. A céltudatos ság Tabódon létesített egy törzset, szarvasmarha-tenyésztés megyénk- ez azonban arzénmérgezésben ben a XVIII. században kezdő- még ugyanabban az esztendőben dptt, és __ ebben a céltudatosság elpusztult. 1951-ben felújították, alatt elsősorban a tejtermelés ér- majd egymás után kezdtek el tendő. Az akkori betelepültek Ba- foglalkozni a bonyhádi tájfajta jorországból, Elzászból, Württen- tenyésztésével az aísóleoerdi, sár- bergből hozták kistermetű, bar- közi, nagytormási, palánki, len- navöíös jószágaikat, Tirol és Al- gyei}, iregszemcsei és tang.elici ál- gau környékéről pedig a bpfzjje- .l&Rl.i. „ illetve tangazdaságok ' is. rest. Később!v véletlen kereszté- Példájukat követték a termel i- zések révén — melyben a fekete- szövetkezetek. Elsősorban á teh- tarka lapálymarha is részt vett— gelioi Petőfi',“a tamási Vörös Szikalakult ki egy rossz küllemű, de ra. a bonyhádi Dózsa, a zombai nagyon jól tejelő alapanyag, mely Szabadság és a kölesdi Haladás, egyre inkább nagyobb hírre telt A Bonyhád nevét viselő tájfajta szert. A XIX. sz. végén a Tolna- tenyésztése azonban fokozatosan vármegyei Gazdasági Egyesület áttolódott a dombóvári. c7-'>s:7ár- szimmentáliakat hozatott és a to- di és tamási járások jó állat- vábbi keresztezések révén 1890- tenyésztő községeibe, ben a bécsi kiállításon már elkezdtek a bonyhádi tájfajtáról” I /} második ötéves terv beszelni. Egyre többet és egyre -----------------;------------- a tejtermet öbb okkal. 1896-b3n Budapesten lés 23 százalékos emelését írja elő. a bonyhádi kisgazdák két tucat A terv megvalósítása jórészt a bemutatott tehene ugyanannyi el- további céltudatos tenyésztői ső díjat nyert, és szinte évről év- munkán múlik, hiszen a bonyhá- re követni lehet, hogyan gyáraoo- tájfajta jelenleg is a rr-gye , ,, • •, • . . .. , *. szarvasmarha-allonvmyának 40— tt ennex a jellegzetes, jól teje- 45 százalékát jelenti, lő fajtának a híre. 1909. és 1912 o. 1. ... Apróhirdetések... Az apróhirdetés dija. szavariKént hétköznap 1.— Ft. vasárnap“ és ünnepnap 2.— Ft. Az első és minden további vastagon szedett szó két szónak számít. Tehergépkocsivezetőket a 1,1. sz. Autóköziek.dési Vállalat azonnali balépés- sel felvesz. Jelentkezés a vezénylőtisztnél. Szekszárd, Tarcsay Vilmos út 21. sz. (61) Egy szoba konyháért és egy különálló szobáért két szoba összkomfortot adok az új bérházban, vagy leválasztható két szobásra elcserélem. Cím: Szekszárdi Hirdetőben. (42) Autószerelő szakoktató állás betöltésére a Mü. M. 505. sz. Helyiipari Iskolája pályázatot hirdet. A pályázat feltételei: technikumi vég zettség, taigy szakmunkás bizonyítvány (VIII. ált. is kola), és legalább 5 év szakmai gyakorlat szüksé ges. Jelentkezés: Mü. M ‘505. sz. Helyiipari Iskola Szekszárd, Széchenyi u 23. (58) Fél ház, elköltözés végett eladó, árán alul, mely áll szoba, konyha, fürdő szoba, éléskamra, pincé bői. Szekszárd, Mátyás ki rály u. 41. alatt. Érdek lődni: nagyáruház, kötött osztály. (34) Elveszett a tolna-mözsi úton egy motor-tanksnpka, megtalálója kérem jutalom ellenében adja le a mözsi vasút raktárában, Khacenbergernél. (62) SZÖVETSÉG SZÜLETIK — Van egy ötletem, te told az én szekeremet, én tolom a tiédet. (Fülöp György rajza.)
