Tolna Megyei Népújság, 1964. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-01 / 230. szám

I %i. október í. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 7 Helyi politika Egyáltalán Igen. mert a községek mindegyi­kében kialakul egy sajátságos helyi politika, amely általában teljesen azonos a cikk-cakktól mentes, az embereknek tetsző országos poli­tikával. de itt-ott árnyalatokban hosszabb-rövidebb ideig eltérhet attól. Vannak községek, ahol a rendezvények rendre-sorra nem sikerülnek; „passzivitás” — köny­veljük el rendszerint a jelensé­get. Csak hát lehet-e. szabad-e ma passzivitásról beszélni akkor, amikor a széles körű politikai érdeklődés ezernyi megnyilvánu­lását láthatjuk, egyebek között például abban is, hogy ma mar kevés az olyan paraszte.salád, ahova legalább ne járna egyetlen napilap. Hetilap mindenképpen jár. Egy-egy községben a rendel­vények iránt megmutatkozó pasz- szivitásnak tehát nagyon helybéli, helyben keresendő okai lehetnek. Az ok rendszerint a helyi vezetők munkamódszere, vérmerséklete és emberi magatartása. Az eltérést ka normálistól rop­pant finom műszerekként elsősor­ban a rendezvények és a felsőbb szervekhez küldött levelek jelzik. A gyakorlott, a sokat tapasztalt párt-, valamint tömegszervezeti munkások is ezt mondják, és ez így is van. Az országossal telje­sen megegyező helyi politika pe­dig minden esetben a közös gaz­daság. vagy gazdaságok gyors megszilárdulását, a községpoliti­kai tervek maradéktalan teljesí­tését. a társadalmi munka kibon­takozását eredményezi. Éppen ezért nyugodtan állapíthatjuk meg. hogy ahol gazdagodik, erősödik a tsz. ahol szépül, csinosodik a község, ott rendszerint jó a helyi politika is. Ahol viszont egyhely­ben topogás. vagy akár visszaesés tapasztalható, ott nemcsak a szak­értelem körül lehet hiba. hanem az országos politika helyi alkal­mazásában is | Jelentéktelennek gok, ha egymás után megismét­lődnek. esetleg gyakorlattá vál­nak. s ha eltérnek az országos politikai irányvonaltól akkor a község lakóiból ellenkezést, sőt, passzivitást válthatnak ki. A közsé­gi vezető, aki túl gyakran néz a po­hár fenekére, hiába van teli a legjobb szándékkal, a falu színe előtt előbb-utóbb levizsgázik. Egyedül marad, legfeljebb az ivó­cimborák veszik körül, s ilyen helyzetben fordulhat elő, hogy nem megy a társadalmi munka. S ha a dolgok megítélése fel­színes, akkor kialakulhat egy köz­ségről járási szinten is az a vé­lemény, hogy a falu elmaradott, pedig dehogy, nagyon is érett, s némi utánjárással rendszerint könnyen kideríthető hogy nem a falut, a helyi politika egyik­másik képviselőjét kellene elma­rasztalni. A passzivitást rengeég más tényező is kiválthatja. Egyik községben a húsbolt vezetője rendszeresen félretette a község több vezetőjének a húsadagot. A sorbaálló szövetkezeti asszonyok ezt észrevették, bár a húsbolt ve­zetője sem titkolta. így ment ez hosszabb ideig, végül a járási szervek közbeavatkoztak. Ebben a községben — és ez a tanulság, — a tsz a lehető legrosszabbul működött. Nem kell hozzá túl nagy fantázia, csupán politikai tisztánlátás, hogy összefüggés volt a félretett húsadagok, valamint a gyenge tsz létezése között. I Ingerültséget, passzivitást 1----51— váltott ki a z emberekből az előjog érvénye­sülése. amely szöges ellentétben van azzal, amit az országos poli­tika hirdet. Ez a példa arra is bizonyság, hogy a dolgozók jól ismerik és magukénak vallják pártunk politikáját, és ahol a helyi vezetők egyike-másika akár életmódban, akár más módon el­tér ettől, ott a szövetkezeti tagok így. vagy úgy. de tiltakoznak. Néha sajnos saját kárukra, úgy, hogy ímmel-ámmal dolgoznak a termelőszövetkezetben. A túlzott anyagiasság szintén megbosszulja magát. „Nekünk a tanácselnök azt magyarázza, a tsz-bői kell megélni, ö bezzeg három háztájit használ” — mondta fanyar képpel egy szövetkezeti gazda. És étiben a községben évekig stagnált a tsz. Egyik tsz-elnököt a másik követte. Nem lehetett szót érteni az emberekkel, indulatosak vol­tak. értétleneknek látszottak. De miért? Jórészt a tanácselnök po­litikailag káros tevékenysége miatt, a „suba alatt”, a felsőbb szervek előtt eltitkolható, ám a falu népe előtt el nem titkolható földterületek használata miatt. Amikor ezt az embert leváltották, a község közérzete szinte egy- csapásra megjavult. Szóval van­nak ilyen összefüggések, s amikor egy-egy tsz-ben a gazdasági ba­jokat vizsgáljuk, az okok kere­sése közben érdemes a helyi ve­zetők modorát, fellépését is meg­nézni. A problémákat az anya­giasság. a korrupció, az előjogok, stb. szempontjából is szemügyre kell venni, Gyakran itt a bajok gyökere, és ha idejében történik a beavatkozás, sok olyan, egyéb szempontból kiváló embert ment hetünk meg, aki talán észre sem vette, hogy hol és mikor lépte át a mi politikánk pirosat, tilosat jelző rubikonját I Persze felmerülhet még ■--------------— úgy a kérdés, hogy e zeknek a dolgoknak egyáltalán mi közük az országos, vagy a helyi politikához. Sok közük van hozzá, hiszen a torzulások, a, tor­zítások emberi gyengeségekben nyilvánulnak meg. Ha tehát a községi vezető félreteteti az egy kiló húst. akkor az már politika, méghozzá rossz helyi politika, mert ez a mi társadalmunkban nem gyakorlat, és a mi pártunktól még a legparányibb megnyilvá­nulásban is idegen az előjog. Dehát. a helyi politika túlzásai annyira elsokasodtak talán, hogy ideje a vészharangot megkon­gatni? Erről szó sincs, sőt a köz­ségekre a jó. az országossal tel­jesen azonos helyi politika a jel­lemző. E téma tehát a tisztábban látás miatt érdemel szót és még- inkább a helyi torzulások meg­előzése miatt. Ilyen tekintetben az is jó módszer, hogy több köz­ségben a vezető emberek — a párttitkár, a tanácselnök, a tsz- elnök. a népfrontelnök, az iskola- igazgató — összeülnek időnként, és megvitatják egymás munka- módszerét, rámutatnak egymás emberi, magatartásbeli gyengéire. Szóval tervszerűen alakítják ki a jó helyi politikát , SZEKULITY PÉTER CsemeiekeiKeftározás Holland, francia, olasz és ma­gyar nyárfa, továbbá vadrózsa- csemetéket, p'atánsuhángokat és díszcserjéket nevelnek a pálfai erdészeti csemetekertben, részben erdősítéshez, részben a községek tereinek, utcáinak parkosítására. Egymilliónál több fenyőcsemete vár a levágott erdőrészek betele­pítésére a jágerréti csemetekert­ben is. A Tamási Állami Erdő­gazdasághoz tartozó csemeteker­tekben külön bizottság leltáro­zott és megszámolta a sok tízezer­nyi facsemetét az őszi és tavaszi erdősítésekhez. Az állattenyésztésről tanácskozik a megyei mezőgazdasági állandó bizottság Tavaly a tél sok kárt okozott több közös gazdaság állatállomá­nyában, főként az átteleltetésre való felkészülés elégtelensége | miatt Ezekben a hetekben a me- i zőgazdasági nagyüzemek állat- tenyésztési dolgozói az ólak, az istállók légterének szűkítését megkezdik és egyéb más módon hozzálátnak az úgynevezett téli- esítéshez. Az e téren eddig szer­zett tapasztalatokat és a további feladatokat legközelebbi ülésén a megyei mezőgazdasági állandó bizottság is tárgyalja. Október 5-én tartja a mezőgazdasági ál­landó bizottság a legközelebbi ülését, ahol Szűcs Lajos, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályvezetője tart előadást az állattenyésztés helyzetéről és az átteleltetéssel kapcsolatos tenni­valókról. Klub is lesz Koppányszántón Régi panasz volt már a megye egyik legtávolabbi sarkán fekvő községben, Koppányszántón a községi művelődési otthon álla­pota. Kívül kopott, belül rossz — körülbelül így jellemezték a valóban igénytelen, és inkább ta­szító, mint vonzó intézményt. A községi tanácsnak is hosszú ideje komoly gondot jelentett a prob­léma megoldása. Az idén azon­ban sor került rá. Nekiláttak az épület felújításának. Űj ruhája meglehetősen sokba került: fel­újítási alapból 90 ezer forintot költöttek a külső tatarozásra. Az épület belsejét a megyei mozi­üzemi vállalat megbízottjai vet­ték gondozásba. Korszerű, hang- szigetelő falat készítettek, körül­belül 50—60 ezer forintos költsé­gen. A kis falu most már díszére váló művelődési otthonát a kö­zeljövőben nyitják meg a lakos­ság számára. A moziterem mellett helyet kap benne a falusi fiata­lok klubja is. ... Apróhirdetések.» *i apróhirdetés dija; szavanként hétköznap 1. — Ft. vasárnap- éa ünnepnap 2.— Ft. Az első és minden további vastagon sze­dett szó két szónak számit. Józsi báesitisztségei Értesítési A DÉDÁSZ Szekszárdi özemveze.dsége értesíti fogyasztóit. Hagy folyó hó 4 én, vasárnap | Sickszárd város, Csatár, öcsényi-hegy és Palánk ( területén áramszünetet tort. Ar áramszünet úz alábbi területekre terjed ki: Már­tírok tere, déli újtelep, megyei tanács, kórház, Széchenyi u., központtól lr délre, Munkácsy u. és az egész alsóváros területén . 6-tól 7-ig. Csatár község. Csatár téglagyár, Öcsén/ hegy község és tsz terüle­tén 6-tól 14 áráig. Északi- Kertváros, Béketelep, új­városi rész a Damjanich utcától a város végéig, j Bcrkombinát, Palánk tégla­gyár, Palánk tsz, Palánk ! vízügy, Palánk gazdaság j területén 6-tól Í4 óráig. ( Mátyás király u. es mel­lékutcái, Damjanich "i. Szluha György u., Rákóczi u. Széchenyi u, a hórmas- hídtól a központ g Garey tér, Bezerédj u., Dózsa Gy. u., Kossuth Lajos u., Előhegy és az regész felső­város területén 7-től 10 áráig. ti 3) A Szekszárdi IBUSZ Uta­zási Iroda felvételre keres é'ettségivel rendelkező munkaerőt, forgalmi dol­gozónak, 18—30 éves korig. Fizetés megegyezés sze­rint. A jelentkezéshez szük­séges 1 db. részletes ön­életrajz H- 6 hónapnál nem rÄ"?Sb fénykép, melyet az IBUSZ Igazgatóság ."iák- hálózati Osztálya ’ cfmre, Budapest, V. kér., Fel- szabadulás tér 5. sz. kell megküldeni, legkésőbb o’; tóber 5-ig. (223) Kőműveseket és kőműve­sek mellé segédmunkáso­kat azonnali belépésre, állandó budapesti mun­kára felveszünk. Munkás- szállást biztosítunk. Tanácsi igazolás szükséges. Jelent­kezés: Bp. Vili. Aurára u. 23. Munkaügy. (3) Lakóház Kurdon, a vas­útállomás mellett (a volt Varga-vendéglő) beköltöz­hetően eladó. Felvilágosí­tást ad Kiss Zoltánná Kur­don, a malomlakásban. <>C4) A 11. sz. Autóközlekedési Vállalat azonnali belépés­sel felvesz legalább 3 általános iskolai végzett­séggel rendelkező, 30 év­nél lehetőleg nem idősebb férfi munkaerőket, kalauzi munkakörbe, valamint la­katos szakmunkásokat. (6) FigyelemI Gyökeres s:őlö- oltványok és lugasgyűjte­mények kifogástalan minő­ségben, őszi szállításra kaphatók. Valiskó László, Abasár, Ujszőlóteíep 775. (206) Fiatalkorú leányt és fiút azonnali belépésre felve­szünk. Tolna megyei Szesz- és Udítőitalipari Vállalat. (217) Takarítónőt keres a Kö­zépdunántúli Vízügyi Igaz­gatóság palánk! műhely­telepe, azonnali belépésre. Jelentkezés a műhelytele­pen. (Sió-híd). (212) Vizsgázott fűtőt azonnal felveszünk, 8 atmoszfér ájú, 2 db gőzkazánhoz. Szek­szárdi Patyolat Vállalat. (222) ötvermek nézem, ahogy jön kifelé a kuko­ricásból. Mentegetőzik, hogy piszkos a keze, in­vitál, addig üljünk le a présházban, míg meg­mossa. Kukoricát törnek a sárpilisi Uj Március Tsz tagjai a szőlőhegyen. Gyurka Józsi bácsi is ott dolgozik velük, pedig mint később kiderült, ez nem is az ő „reszortja”. Szőlészeti brigádve­zető a termelőszövetkezetben, csakhát ilyenkor már nem tud mit csinálni a szőlőben. Csodál­kozik, amikor mondjuk, hogy nem ebben a tiszt­ségében keressük. Józsi bácsi az Uj Március Tsz ellenőrző bizottságának az elnöke is. Kicsit men­tegetőzve mondja, hogy az idén bizony nem túl sokat ellenőrzött, mert „ha bottal hajtják a ku­tyát a nyúl után. az bizony nem nagyon fogja meg”. Tavaly a közgyűlésen lemondott, de a tag­ság újra megszavazta. Elvállalta, ha nem is na­gyon szívesen. Az okot nagyon egyszerűen, de runden mentegetőzés nélkül mondja: „Nem aka­rókén senkinek se rossz ember: lenni a faluban”. Bár eddig még nem tud róla, hogy haragos;* lenne, csak mintha megváltoztak volna az emberek, mióta az ellenőrző bizottság elnöke. Hidegebbek lettek hozzá. Pedig ahogy Józsi bácsi mondta: „ami megtörtént, az megtörtént, de egy ember­nek meg is lehet bocsátani”. Ö megbocsát min­denkinek — miután mindegyik megkapta a ma­gáét — hiszen nem voltak azok olyan égbekiáltó bűnök. Orosz mondást kever a beszédbe, ahogy ma­gyaráz. Beszél oroszul, az első világháborúban tanulta meg. Hinni sem akarunk neki, amikor az évei számát említi: 65 éves. Ötvennek ha ki­néz, „jól tartja magát”. Pedig a munkából min­dig kijutott neki. Cselédgyerekként kezdte, az uradalmi szőlőkben, aztán végleg megmaradt a szőlő mellett. Most is mindig, odakanyarodik a beszélgetés, akaratlanul. Az csak úgy mellékesen, beszélgetés közben derül ki, hogy Sárpilisen öt éve tanácstag, és már néhány év eltelt azóta is, hogy az fmsz-ben felügyelőbizottsági tagnak választották. Nem beszél ezekről a tisztségekről. Érezni a hangján, hogy szívesebben töltené min­den idejét a szőlőben. Mert azzal is elég a gond, a vesződség. Józsi bácsi az egyetlen szőlőter­mesztő szakmunkás a sárpilisi tsz-ben. Nemrég végezte el a tanfolyamot Lengyelben, mindössze két éve. Hatvanhárom éves volt akkor, a megye talán legöregebb diákja. így a hosszú évtizedek gyakorlata mellé megszerezte a tudományt is. Ahogy a szőlőt nézzük, int, hogy most for­duljunk inkább a gyümölcsös felé, vagy csuk­juk be a szemünket, mert ez a pászta nem sike­rült. Hiába, kevés a munkaerő, kevés jut a sző­lőbe is. Amikor az agronómusnak elpanaszolta a baját, az befogta a fülét. „Csak azt akarom, hogy ha éjjel felébred, maga se tudjon tovább aludni” mondta neki akkor Józsi bácsi, mert ő bizony néhányszor álmatlanul töltötte az éjszakát, ha valami gond volt a szőlővel. Ragyog a szeme, amikor a másik pásztát szemléljük. Gyönyörű tőkék, jól megrakodva szőlővel. Itt nem szól. nem dicsekszik, de az egész emberből sugárzik az öröm. Gyurka Józsi bácsit mint tisztségviselőt keres­tük. Egyszemélyben lelkes szakembert találtunk benne. És talán nem haragszik meg Józsi bácsi érte, ha nekünk így volt kedvesebb. (kánya) Baranya megyei Építőipari Vállalat felvételre keres pécsi munkahelyre kőműveseket, férfi és női segédmunkásokat kubikosokat és vizsgázott kazánfűtőket. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán Pécs, Rákóczi út, 56. (iái) | A Déldunántúli Áramszol­gáltató Vállalat Üzletigazga­tósága FELVESZ VILLA- MOSIPARI TECHNIKUM­MAL RENDELKEZŐ i technikusokat. Fizetés: megállapodás sze- i rint. Jelentkezés: Szekszárd, Bezerédj u. 9. (12) A Tolna megyei Idegenfor­galmi Hivatal a város terü­letén különbejáratú. szabad­rendelkezésű szobákat keres, fizetővendéglátó szolgálat céljára. Jelentkezés: Szele- ' szárd, Széchenyi u. 19. sz. alatt, hivatalnál. (206) ji

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom