Tolna Megyei Népújság, 1964. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-04 / 233. szám

10 &OLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 19G4. október 4. Fények és árnyak világbajnoki aranyérmen Az elmúlt évben a Profumo—Keeler botrány kitűnő anyagnak bizonyult a nyugati sajtó számára. Betöltötték vele a nyári holtidény anyaghiányát, a lapokat érdekessé tették a plety­kákra mindig éhes olvasók számára. Az idei esztendőre azonban új ese­mények kellettek, hogy a kis bulvár lapok és képes magazinok vásárlói­nak a száma ne csökkenjen. A nyu­gatnémet sajtó, országának nudista mozgalmát tűzte napirendre. A mez­telenség kultuszát azonban háttérbe szorította a félmeztelenek divathó­bortja. Ezek a tengerparti fövény he­lyett a nagyvárosok utcáin és lokál­jaiban jelentek meg. Ez a divat azon­ban amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is tűnt. Uj esemény kel­lett. Ekkor került terítékre a sport­arénák koronázatlan királynője, a csillogó jégtükör igazi bajnoka, Ma­rika Kilius. Amíg amatőr volt, sportember volt. Páratlan tudása és tehetsége lehető­vé tette, hogy a nála jóval gyengébb partnerével sikert sikerre halmozzon. A közönség csak szinte művészi tel­jesítményét ismerte, valamint az öl­töző tükre előtt beállított mosolyt, amellyel a győzelmét jelentő kihirde­tést fogadta. Ez a mosoly csak az idei téli olimpiai játékokon Inns­bruckban torzult el, amikor az oly nagyon óhajtott olimpiai aranyérmet nem nekik, hanem a kitűnően futó Protapopov házaspárnak adták át. Amikor ez év derekán áttért a hiva­tásos versenyzők táborába, mintha kicserélték volna. A hajsza a pénz után, kalandos vállalkozások, flörtök szinte szolgáltatták az anyagot, az eseményekre szomjas sajtó számára. Itt azután nem is volt kegyelem. A sajtó tolla belemart a legmélyebb ér­zésekbe, lerántotta a leplet a csalá­di titkokról, és nem utolsó sorban megszégyenítette a jégstadionok na­gyon is büszke királynőjét, ő, hogy tekintélyét és az esélyeit némileg mentse, kijátszotta az utolsó kártyát. Erről szól a történet. A KILIUS MAMA KÖNYÖRTELEN Már négyéves korában felfigyeltek rá. Talán túl korán is és épp ezért nem volt gyermekkora. Sportpálya- futása során végig szigorú Kilius ma­ma felügyelete mellett nyáron gör­korcsolyán, télen a jégen gyakorolt. Fejlődése sokat ígért. A Kilius fod­rászcsalád ezt jó befektetésnek lát­ta, és épp ezért ezt elő is segítette. Már 13 éves korában partnert cserélt, mert az addigi Franz Ningel alacsony­nak és gyengének bizonyult. A vá­lasztás a koromfekete hajú 14 éves Hans Jürgen Báumlerre esett. Ettől kezdve az életük szinte egybefonó­dott. A hétévi partnerség alatt 4 né­met, 6 Európa-bajnokság, 2 olimpiai ezüst és 2 világbajnoki érem volt szorgalmuk eredménye. A németek bálványozták bajnokpárukat, és már mindenki elkönyvelte, hogy a jég tük­réről a házasság révébe fog siklani Jürgen a szőke Marikával. Talán így is lett volna, ha a mama anyagias természetét nem örökölte volna a lá­nya is. Báumler nem volt megfelelő parti egy életre. Az édesanyja csak pincérnő volt. A Kilius dinasztia gyü- mölcsöztetni akarta a lányukba befek­tetett tőkét. A- világhírnévhez vezető út pedig igen költséges volt, ' hiszeh csak egyhónapos nyári eortinai • ed­zés 2000 márkába került. Ezek az edzések azonban nemcsak költségesek, hanem nehezek és fá­rasztók is voltak. Az egyetértés a két partner között pedig nem is volt olyan nagy, mint azt a tv képernyő­je mutatta. Marika sokszor igen dur­va partnernek bizonyult. Az edzése­ken kiabált, szinte hisztérikusan or­dított, amikor Báumler, aki egyéb­ként igen gyenge dongájú volt, nem tudta kellő számban, és kellő magas­ságba felemelni a nyári hónapokban 5 kilót felszedő szőke csillagot. Báum­ler tűrt, szenvedett, mert hitte, hogy a bajnoki érmek mellé előbb, vagy utóbb megszerzi álmai vágyát, Mari­kát. Ezt nem is titkolta. Marika vi­szont nem cáfolta, mert az érdekel akkor úgy kívánták. Közben pedig jöttek a szokásos flörtök, Schnelldor- ferrel, majd négy évvel ezelőtt fel­bukkant, egy milliomos öngyújtógyá­ros fia, Werner Zahn. Szinte kísérő­je, árnyéka lett a bajnokpárnak. Ahol tehette, velük volt. így alakult ki ez a hármas. Sokszor azonban neki is el kellett tűnnie. I Kőműveseket, kubikosokat, j férfi és női segédmunkáso­j kát, önálló brigádokat is, BUDAPESTI MUNKÁRA felveszünk. Téli munkalehe­tőség, szállás biztosítva. Je­lentkezés személyesen: ÉM. 43. sz. Állami Építőipari Vál­lalat központjában, Buda­pest, XI., Dombóvári út 19. sz. alatt. (1) Vasárnapi lön-külön és együtt is. Csak nagy jó­akarattal lehetett volna bármelyikük­re is ráfogni, hogy csak közepes éne­kesek is, de a lemezpiacon a vásár­lás oly méreteket öltött, hogy Marika lemezeiből rövid idő alatt 400 000 da­rab elkelt. Ezzel a számmal pedig akkor verte a nagyon népszerű Beat­les lemezeket is. Ekkor azonban be­ütött a bomba. Egy egyszerű, szürke, ismeretlen kis kóristalány nyilatko­zata jelent meg az egyik napilapban, és ebben közölte a Marika-imádók- kal, hogy a százezres számokban el­adott lemezeken nem a jégkirálynő, hanem az ő hangját hallják. A hatás óriási volt. Mindenki nevetett és , gú­nyolta a más .hangját kölcsönző baj­noknőt. A cáfolatok és a tiltakozások a Kilius-táborból pedig oly erőtlenek voltak, hogy a csaláshoz nem fért; kétség. AZ UTOLSÓ MENTSVÁR A HÁZASSÁG Hogy a botrány hatását csökkentse , és az emberek figyelmét elterelje, Ki- I mis par nappai a lemezboirany ki­törése után bejelentette férjhezmené- sét. Ez az ötlet igen jónak bizonyult. Elejét vette a további gúny or os írá­soknak, és jó reklámul szolgált a készülő filmnek. A közhangulat most már teljes egészében Báumler felé fordult. Mindenki őt sajnálta, védte, ö pedig élt eazel, kihasználta az al­kalmat, és szinte naponta adta a nyi­latkozatokat a sajtó képviselőinek. | Az esküvő szinte királyi pompával zajlott le. A fiatal pár esküvői kocsi­ját 6 ló húzta a felsorakozó 10 000 fő- I nyi tömeg sorfala között. Hogy az egész színjáték még hatásosabb le­gyen, az egyik főszerepet itt is Báüm- ler játszotta. Ö volt Marika házassági tanúja, és ebben a szerepben két nagy alakítása is volt. Az egyik, ami­kor a délelőtti polgári esküvőről egy­szerűen távol maradt, a másik pedig, amikor az egyházi esküvő perceiben a fiatal pár mögött állva, merev arc­cal hallgatta az elhangzó „igent”. Ezekben a pillanatokban mindenki őt figyelte, és egyszeriben az első számú főszereplővé lépett elő. i A film pedig pergett tovább. Már a nászútra is hármasban mentek. Igaz, hogy ez nem is volt igazi nászút, mivel ennek tartama alatt is felvéte­leztek, és hogy a dolgoknak mégis el­fogadhatóbb képe legyen, az ifjú férj másfél éves fizetéses szabadságot ka­pott a milliomos papa főnökétől, hogy amíg a Jiivatásos versenyzői szerződés tart, addig a felesége mellett lehessen. A történet folytatása már nem érde­kes. mert amíg a Zahn-féle milliók tovább szaporodnak a Zahn Marika gázsijával, addig a jégstadionok tükre szegényebb lett két nagy sportolóval. I LABDARÚGÁS: NB III. A Szekszárdi Petőfi a Bajai Építőket fogadja, a Nagyinányoki Brikett a Kaposvári Kinizsi el­len, míg a Dombóvári VSE a Máza-Szászvári Bányász ellen lép pályára. A Szekszárdi Dózsa Nagykanizsára utazik, ahol a VSE ellen játszik. Valamennyi mérkőzés kezdési időpontja 15 óra. MEGYEBAJNOKSÁG: Tolna—Fadd 15.30 óra, v.: Schnierer, Tamási—Paks 15.30, v.: Sipos, Ger jen—Dunaföldvár 15.30, v.: Majoros, Cikó—Szek­szárdi Honvéd 15.30, v.: Eretnek, Bátaszék—Simontornya 15.30, v.: — Werner menj el. Koncentrálnunk kell az edzésre. Nem tűrünk nézőt. És Werner ment és hallgatott. EGY ÉLETCÉL A TÖNK SZÉLÉN A cél mindenesetre a népszerűség és a világhírnév volt, hogy alkalmas pillanatban guruló arannyá válhasson a profi versenyzők soraiban. Ezt a tervet egyre jobban és jobban veszé­lyeztette a gyorsan feltűnő és roha­mosan fejlődő szovjet Protapopov pár. Ezért mindent egy kártyára tettek fel Kiliusék. Ebben az évben győzni az olimpián, majd utána megszerezni a világbajnokságot, és ezzel a tarsoly­ba minél jobb feltételekkel hátat for­dítani az amatőr sportnak. Ez a nagy terv, amire egy életen át az egész család alapozott, majdnem dugába dőlt. Az innsbrucki olimpia győzelmi dobogójának legfelső foká­ra a rokonszenves szovjet pár ka­paszkodott fel. Marikának és fáradt partnerének nem maradt más, mint nagy fanyar, erőltetett mosollyal gra­tuláljanak a győzteseknek. Az öltöző­ben azonban parázs veszekedés zaj­lott le. A nagy terv, a cél a tönk szélén állt. Már úgy látszott, hogy a dortmundi világbajnokságon nem is indulnak. Amikor mégis rászánták magukat, akkor külön veszekedés volt a szám beállítása körül. Marika látványos, nehéz, akrobatikus futást követelt, mert tudta, hogy a hibát­lanul futó szovjet párt csak így tud­ják legyőzni. Négynapos éjjel-nappali munkájukat siker koronázta, és re- vansot tettek az előző vereségért. SIKEREK UTÁN KUDARC ÉS SZÉGYEN Most már nem volt más választás. A kínálkozó alkalmat meg kellett ragadni. A világbajnoki érmekkel a birtokukban megváltak az amatőr stá­tustól, szerződést írtak alá filmsze­replésre, hol mindkét főszereplő 80 -^-80 ezer márkát kap. Továbbá leszer­ződtek két évre egy jégrevűhöz, amely még kedvezőbb gázsit biztosit szá­mukra. Marika érezte és tudta, hogy ez az év igen mozgalmas lesz szá­mára. De természetesen a jégrevűk urai sem maradtak időközben tétle­nek. Megindult a propaganda-appa­rátus, és a lapok hasábjain mind több és több cikk jelent meg a ,,nagy hármasról”. Az olvasók szentimentá­lis milliói pedig a lottó- és a tötó- lázhoz hasonlóan szurkoltak, hogy a szőke Marika, a közönség kedvence Bäumlerhez, vagy a milliomos ifjú Zahn felé fog-e fordulni. Közben valamely élelmes üzletem­ber kitalálta, hogy a jég bajnokai kitűnő énekesek is. Megindult a gra- mafonlemez-íelvételek sorozata kü­vwwvwwMwwőtwwmwiőWőH t m/fiwww/jvtrnrj/uvAnnAnrjüuvwwvvAMú Arató Attila, a Palánki Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum kosár­labda-csapatának kiemelkedő ké­pességű játékosa. Kitűnően oszto­gat, irányítja játékostársait, jói dob. Remek formába len­dült a paksi labdarúgó­csapat; 8:0-ra győzött Gerjen ellen. Csakhogy ennek a győ­zelemnek szépséghibája is van. — Éspedig? j — Hogy a gsrjeni ka­put nem Fekete, hanem mezőnyjátékos. Taba védte. — Hol volt Fekete, talán szüretelt? — Kényszerpihenőn. A sportorvosi engedélye nem volt rendben. — Úgy látszik. Ger- jenben sem áll feladata magaslatán a vezetőség. — Ezt mondják a ger­jeni szurkolók is. bár szerintem Fekete is hi­bás. mert őneki is tudni kellett, hogy meg kell hosszabbítani a sport­orvosi engedélyét. — A hosszabbításról jut eszembe, hogy a ko­sárlabda-játékvezetők se mindig állnak feladatuk magaslatán. — Talán ott is hosz- szabbítani kellett volna a sportengedélyt? — Az engedélyek rend­ben voltak, csak a mér­kőzés végződött döntet­lenül. — Na és? — A Szekszárdi Petőfi II.—Dombóvári Gőgös Gimnázium sportolói ko­sárlabda ^rc^kőzési ját­szottak, ahol 26:26 lett a végeredmény. — Nem értem. — Ez jellemző magá­ra. Még ennyit sem tud. hogy kosárlabda-mérkő­zésen. ha döntetlenül végződik, hosszabbítani kell. — De miért kellene ezt nekem tudni, ami­kor úgy látszik, a játék­tal Kocsoláról Tamásiba mentek, onnan autó­busszal utaztak Szek­szárdira. Amíg a női csapat Szekszárdon ját­szott. a férficsapatnak Tolnára kellett menni, mert a pályaválasztó Tolnát jelölte meg a mérkőzés színhelyéül. A további utazás már „egyszerű” volt. Szek­vezetők közül sem tudja mind? — És a pályaválasztó­jogról mi a véleménye? — A pályaválasztó egyesület otthon játsz- hatja mérkőzéseit és nem kell vidékre utaz­nia. — A Szekszárdi ITSK szerint azonban a pálya­választó-jog azt jelenti, hogy az ellenfelet hát­rányos helyzetbe lehet hozni utazás szempont­jából. — Mondja már meg. mi történt? — Vasárnap a kocsolai női csapat, a Szekszárdi Vörös Meteor a férfi­csapat a Szekszárdi ITSK ellen játszott. Reg­gel hat óra. után vonat­szárdról Mözsig vonattal, az állomásról Tolna köz- ponijáig autóbusszal, majd a központtól a textiles kultúrházig gya­log mentek. A vissza­utazás hasonlóképpen történt. — Ez bizony elég kö­rülményes utazás. — Ami elég sok pénzbe is kerül. — És mi a megyei TS véleménye erről? — Hogy az ITSK-nak joga van oda vinni a mérkőzést, ahova akar­ja? — Én a kocsolaiak helyében a tavasszal az ITSK elleni mérkőzést Szakosra vinném. ■— A kocsolaiak nem a tőlük négy kilométer­re lévő Szak csőn, hanem a jóval távolabb lévő Nakon rendezik meg a mérkőzést. Ök nem kö­vetik a közmondást: Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel. — Majd elfelejtem kérdezni, ott volt az ökölvívó-mérkőzésen? — Igen. Tetszett is — mert ez küzdelem volt a javából. — Ki volt az a férfi, aki a versenybíróság asztalánál • sötét - nap­szemüvegben nézte a mérkőzés?k?t. csak a Kál­mán—Borda találkozó­nál vette le szemüvegét, és közbe-kö2be elisme­rően bólogatott? — Kincses Ferenc, a Magyar ökölvívó Szö­vetség főtitkára. — De kár. hogy ezt nem tudtam előbb. Meg­kérdeztem volna mikor kapják meg a bátaszéki labdarúgók az e’múlt évi bajnokság helyezéséért járó érmeket. . — Miért az ökölvívó­szövetség főtitkárától dezte volna meg? Mi köze van neki a labda­rúgáshoz? — Csak azért, mert a bátaszékiek már min­denkit megkérdeztek, de senki nem tudja, mi van az érmekkel. Hátha az ökölvívók többet tudnak róla. sportműsor Kovács, Dombóvár—Dunaszent­györgy 15.30, v.: Pogány, Hő- gyész—Kisdorog 15.30, v.: Völ­gy esi. MEGYEI II. OSZTÁLY: Ozora—Döbrököz 13.00, v.: Hopp, Gyönk—Kurd 14.30, v.: Berta. Győré—Iregszemcse 14.30, V.: Khizi, Závod—Szakály 14.30, v.:Köő, Kéty—Fornád 14.30, v.: Atkári, Tevel—Szakos 14.30, v.: Böte, Báta—Alsóhídvég 14.30, v.: Varga, Bogyiszló—Decs 9.30, v.: Kimle. JÁRÁSI BAJNOKSÁG: Pálfa—Pusztahcncse 15.00, v.: Haracsi, Alsónána—Kajmád 14.30. v.:Benke, Sióagárd II—Szekszárd- Szőlőhegy 14.30, v.: Gabi, Nagy- mányoki ITSK—Mucsfa 10.00, v.: Saári, Majos—Felsőnána 14.00, v.: Nyakas, Izmény—Aparhant (Má­zán) 14.30, v.: Pintér, Nagykónyi —Miszla 14.30, v.: Fekete, Pince­hely—Diósberény 14.30, v.: Csi­pák, Koppányszántó—Magyarke- szi 14.30, v.: Hajdú, Belecska—; Nagyszokoly 14.30, v.: Havasi. ATLÉTIKA: Tolna megye 1964. évi megyei serdülő egyesületi atlétikai baj­nokság 3. fordulója Szekszárdon, délelőtt 8.30 órai kezdettel a Dó- zsa-pályán. KOSÁRLABDA: Dombóváron: Dombóvári Apá­czai Gimnázium—Bajai Ruha­gyár (női) 11.00, Dombóvári Apá­czai Gimnázium—Bajai Bácska II. (férfi) 12.00, Dombóvári VSK— Szekszárdi Petőfi II. (férfi) 14.00. Dombóvári Gőgös Gimnázium— Szekszárdi Petőfi II, (női) 15.15. Baján: Bajai Vízügy—Bonyhádi Vasas (férfi) 16.00, Bajai MTE II. —Bonyhádi Cipő (női) 15.00. RÖPLABDA: Nők: Hőgyész—Varsád 10.00, Cikó—Dombóvár 10.00, Sióagárd— Medina 10.00. Férfiak: Hőgyész— Gyönk 11.00, Felsőnána—Dombó­vár 9.00, Sióagárd—Pálfa 11.00, Máza-Szászvár—Felsőnána 13.30. KÉZILABDA: Megyei I. osztály: Nők: Kocso- la—Nagydorog 11.00. Férfiak: Szekszárdi ITSK—Máza-Szászvár (Tolnán) 9.45, Mözs—Dombóvár 11.30. Megyei II. osztály: Nők: Bony­hádi Cipő—Nagy dorogi Gimná­zium 10.00, Decs—Bonyhádi Spar­tacus 11.00, Kisdorog—Szedres 11.00, Hőgyész—Nagyszokoly 10.00, Nak—Kurd 10.00. Férfiak: Bony­hádi Cipő—Tolnai Gimnázium 11.00, Szekszárdi ITSK II—Bölcs­ke (Tolnán) 8.30, Simontornya II. —Dombóvári Gimnázium 10.00, Kocsola II—Kurd 11.00, Simontor-. nya II—Dombóvári Gimnázium 10.00, A Népköztársasági Kupáért a Simontornyai BTC férfi kézilab­dacsapata vasárnap délután 15.30 órai kezdettel a Pécsi Dózsa NB 1-es csapatával mérkőzik Simon- tomyán. A simontornyai csapat ellenfele, a Pécsi Dózsa a közel­múlt hetekben játszott osztályo­zó mérkőzést az NB I-be jutá­sért, ahol valamennyi mérkőzését megnyerte, és veretlenül került az NB I-be. ASZTALITENISZ: A megyei asztalitenisz-bajnok­ság mérkőzései: Döbrököz—Tolna 9.00, Bonyhád—Nagykónyi 10.30, Dunaföldvár—Palánk 10.30, Kis- mányok—Kocsola 10.30. A dombóvári járási labdarúgó-bajnokság állása 1. Gyuloj 2. Duzs 3. Döbrököz 4. Mucsi 5. Szarvasd 6. Csibrák 9 8 1 — 32:8 17 10 4 3 3 13:20 11 9 5 — 4 23:16 10 10 4 1 5 22:32 9 10 4 1 5 12:30 9 törölve

Next

/
Oldalképek
Tartalom