Tolna Megyei Népújság, 1964. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-25 / 251. szám

10 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1964. október 25. II labdarúgócsapat jó szereplése mellett is sok a gond Gyünkön Egyéves pihenő után, amikor újra hozzáfogtak Gyönkön a lab­darúgócsapat újjászervezéséhez, sokan lemondóan legyintettek: Kár a fáradságért, Gyönkön nem lesz többet ütőképes labdarúgó­csapat. A kezdet tényleg nehezen ment, de lassan, fokozatosan kialakult a csapat. ' A legnagyobb gondjuk, hogy anyagilag nincs biztos támasza az egyesületnek. Állítólag a közel­jövőben sikerül a gépállomás ve­zetőit meggyőzni arról, hogy egyedül csak ők képesek eredmé­nyesen működtetni a sportkört. Komoly anyagi problémáik . is vannak. így például a labdarúgó­csapat vezetői közel ezer forintot, míg a kézilabdacsapat vezetői több mint 2 ezer forintot előle­geztek a sportkörnek, hogy a csa­patok a vidéki mérkőzéseiket le- jótszhassák. A vezetők szerint azonban félő, hogy a kölcsönt nem lesz miből visszaadni. A sporttelep is sok álmatlan éj­szakát okoz a sportkör vezetői­nek. Néhány éve építették fel az öltözőt, amelyet halálra ítéltek, lebontás sorsána jut, mivel az új országút azon a helyen halad át, ahol jelenleg az öltöző áll. A köz­ségi tanács vezetői beleegyeztek abba, hogy az útépítő vállalat 30 ezer forinttal kártalanítja a sportkört az öltöző elbontásáért. A községi tanács terve az, hogy a községfejlesztési alapból pótol­ják a 30 ezer forintot, és felépí­tik az új öltözőt. — „Mindez szép, és helyes” — mondják a sportkör vezetői, most már az a kérdés, hogy erre mikor kerül sor. A pálya is felújításra szorulna, mert talaja egyenlőtlen, gödrös. Az at­létikai pályát is megkezdték épí­teni, de az is félbemaradt, és a jelek szerint Gyönkön már töb­bet nem is lesz atlétikai pálya, mert a jelenlegi terület erre ki­A gyönki sportvezetők és spor- test, és tovább nő a látogatottság, tolók azonban nem csüggednek. vele együtt a sportkör bevétele - is. Ehhez már csak az kellene Bíznak abban, hogy a labdarúgó­csapat eredményes szereplése ma- község gasabb osztályba segíti az együt- őket hogy a lehetőségekhez képest a' vezetői is, támogassák Mai sportműsor LABDARÚGÁS NB III: A Nagymányoki Brikett csapata a Szekszárdi Petőfit fogad ja. A Dombóvári VSE Nagykani­zsára utazik, ahol az NVTE lesz az ellenfele. A Máza-Szászvári Bá­nyász Nagykanizsán a Dózsa ellen lép pályára. Megyebajnokság: Hőgyész— Dombóvár V: Nagy, Kisdorog—Bá taszék V: Bihari, Bonyhád—Cikó V: Majoros, Dunaszentgyörgy— Gerjen V: Magyar, Simontornya— Tamási V: Vindits, Szekszárdi Hon véd—Fadd (Tolnán) V: Fejér me­gyei játékvezető-hármas, Duna- földvár—Paks V: Bencze, Sz. Gép­javító—Tolna V: Sipos. Valameny nyi mérkőzés kezdési ideje 14.30 óra. A felnőttmérkőzés előtt az ifi­csapatok 13 órakor kezdenek. Megyei II. osztály: Báta—Öcsény 14.00 V: Váradi, Tengelic—Sióag. 14.00 V: Gabi, Nagydorog—Bo- gyiszló 14.00 V: Streer, Szedres— Alsóhídvég 10.00 V: Bőte, Te vei —Závod 14.00 V: Khizi, Fornád— Gyönk 10.00 V: Pech, Szakály— Ozora 14.00 V: Nyakas. Iregszem- cse—Kurd 14.00 V: Csipák. Járási bajnokság: Üjireg— Nyagykónyi 14.00 V: Teierling, Diósberény—Miszla 14.00 V: Au- dorka, Szárazd—Varsád 14.00 V: Fekete, Kölesd—Sióagárd II. 14.00 V: Hajdú, Kajmád—Szekszárd­Szőlőhegy 14.00 V: Horváth, AI- sónána—Szedres II. 10.00 V: Pin­ke. KOSÁRLABDA Ifjúsági csapatok 1964. évi or­szágos tornájának selejtező mér­ffiEtinaQaBan kőzései Szekszárdon. Részt vevő csapatok: Dombóvári Apáczai Cse­re János Gimnázium női és férfi­csapata, Szekszárdi Petőfi női és férficsapata, Dombóvári Gőgös Ig­nác Gimnázium női és férficsapa- ’ta, Bonyhádi Vasas férfi-, vala­mint a Szekszárdi Közgazdasági Technikum női és férficsapata, KÉZILABDA A Simontornyai BTC férficsa­pata az NB II-be jutásért Nagy­atádon a Honvéd ellen lép pályá­ra 15 órakor. JÁRÁSOK KÖZÖTTI VIADAL Tamásiban délelőtt 9 órai kez­dettel a tamási, a bonyhádi és a szekszárdi járás serdülő labdarúgó) csapatai mérkőznek egymással. Ugyancsak mindhárom járás női kézilabdacsapata is összeméri tu­dását. A sakkversenyen a három járás felnőtt válogatottja küzd egymás ellen. Pakson a dombóvári járás lab­darúgó- és férfi kézilabda-csapa­ta játszik délelőtt 10 órai kezdet­tel. A járási labdarúgó-váloga­tottban csak a járási bajnokság­ban szereplő csapatok játékosai’ vehetnek részt. ÖKÖLVÍVÁS Az NB H-es ökölvívócsapa­taink közül a Szekszárdi Dózsa otthonában lép szorítóba. Az el­lenfele Sopron. A mérkőzésre Szekszárdon, a művelődési ház­ban (vasúti fasor) kerül sor. A) Bonyhádi Spartacus Tapolcára utazik, ahol a Honvéd ellen ve-1 szí fel a küzdelmet. — Várakozáson felül szerepeltek sportolóink Tokióban. — Minden elismeré­sem az övék. Bár a H- aranyéremre is rászol­gáltunk. — Kire gondol? — Szepesire! Közve­títése olyan, tökéletes volt, mintha ott lettünk volna Tokióban, a ver­senyek színhelyén. Vele együtt izgultunk, lelke­sedtünk és örültünk. — Tehát az egész ma­gyar nemzet ott állt sportolóink mellett. — Különösen pénte­ken. a reggeli órákban! Úgyszólván az egész or­szág hallgatta a közve­títést. — Annyi baj legyen, majd rádolgozzuk a ki­esett munkaórákat, de ami fontos, megvan a tíz aranyérem. — Gondolom, már Bonyhádon is szívesen vennék, ha eldőlne vég­re: a megyei labdarúgó­bajnokságban kié lesz az első helyezéssel járó érem. — Érdekes dolgok vannak kialakulóban. Bár úgy néz ki, hogy Dombóvár nyeri a baj­nokságot, de azért be akarják magukat bizto­sítani. Kérik vissza a . két pontot, amelyet bün­tetés címén vontak le eredményükből. — Ezt honnan tudja? — Tudom, de nem­csak én, hanem az MLSZ-ben is tudnak ró­la, mert Dombóvár oda fordult panaszával. — És mi az MLSZ álláspontja? — Ott nem avatkoz­nak ebbe. Azt mond­ják, ez a megye ügye. — Milyen híreket tud még? — Akad bőven. Pél­dául vasárnap a dom­bóvári női röplabda­érdekesebb dolgok is. Hallott már arról, hogy egy játékvezető egy­szerre két ember helyett fut a pályán? — Ezt nem értem. — A gyönkiek sem értik. A kurd elleni mérkőzésen Gyönkön, a partjelző nem érkezett meg, de a dombóvári já­tékvezető szemrebbenés nélkül felvette a 150 fo­rintot azzal az indoko­lással, hogy ő a pari­csapat otthonában nem állt M Sióagárd ellen, A sióagárdi férficsapat viszont késve érkezett Dombóvárra, és a dom­bóváriak csak barátsá­gos mérkőzést voltak hajlandók lejátszani, így a sióagárdi lányok megkapták a két pon­tot. Dombóvártól viszont büntetőpontot vontak le. A férfimérkőzés két pontja meg Dombóváré lett. — Nagy megdöbbe­néssel olvastam, hogy 15 lejátszott kézilabda- mérkőzés eredményét nem tudja a szövetség. — Szomorú, de így van. Bár vannak ennél jelző helyett is futott. — És a labdarúgó- szövetségnek mi az ál­láspontja? — Visszafizetteti a különbözeiét Gyönknek. — Úgy látszik, radi- , kálisan intézi el a szö­vetség a sportszerűt!en csapatokat is. Kizárta Kétyet és Bölcskét is. De mi lesz akkor, ha Dunaszentgyörgy nem utazik el a bonyhádi és a dombóvári mérkőzés­re hétközben? — Attól ne féljen. Du­naszentgyörgy, ha tar­talékosán is, de kiáll, mert tudják, mi a sport- becsület. — Erről jut eszembe, hogy az alsóhídvégieket az utóbbi hetekben dt csérik. hogy sportszerű­en küzdenek. A nagy­arányú vereségek eile-', nére is. i — Végre jót is hal­lani róluk. Úgy lát­szik. jót tett a másod- osztályú bajnokság lég­köre a csapatnak. — Most még azt sze­retném tudni, hogy mi az oka, hogy egyik nap­ról a másikra Kéty „megbokrosodott” és nem hajlandó lejátszani a mára kisorsolt mér­kőzését? — Mert ma Kétyen ez a nóta járja: Kétyen búcsú van, Szekszárdon meg nem. — Majd elfelejtem mondani: a györei fiata­lok kérték, hogy az 1968. évi olimpiai já­tékokra vegyék fel a célbadobást is. — A célbadobást? — Igen. Állítólag már egészen jó formában vannak. Vasárnap 15— 20 fiatal, edzésképpen megdobálta a fornádiak tehergépkocsiját, kisebb- nagyobb kövekkel. A fornádiak, valamint a gépkocsijukon menekülő játékvezető szerint ki­tűnő dobók a györeiek. — Most már csak az' állami támogatást vár-\ jak, hogy szakos~fályu-i kát megalakíthassák. A gyermekek kifáradása Kaptuk az alábbi sorokat: „Gyer­mekünk az iskolából állandóan na­gyon fáradtan érkezik haza. Mi en­nek az oka? Hogyan lehet ezen az állapoton segíteni. Felvilágosítást kér egy aggódó szülő.” Közismert, hogy minden szerv mű­ködése fáradságot idéz elő bizonyos idő múlva. Az agykéreg pedig külö­nösen érzékeny a túlterheléssel szem­ben. A kifáradáson azt értjük, hogy bizonyos időn keresztül végzett mun­ka következtében csökken a sejt, a szövet, végül az egész szervezet mun­kaképessége. A kifáradás nem marad egy szervre elszigetelt, hanem huza­mosabb munka esetén az egész szer­vezetre kihat. A felnőtt ember ilyen­kor fáradságot érez, pihenésre, alvás­ra van szüksége. A kisgyermek azon­ban nem érzi azt és gyakori, hogy a legnagyobb játék közben minden át­menet nélkül elalszik. A fárasztó munkát követő pihenés alatt helyre­áll a szövetek működése. Általában megszokták különböztetni a szellemi és fizikai kifáradást aszerint; hogy milyen munkáról van szó. Éles határt vonni a kettő közé azonban nem le­het, mert nagyon kevés olyan mun­kát lehetne megemlíteni; ahol csak az egyik vagy csak a másik típusú munkáról lenne szó. Ha csak a ta­nulmányi munkát vesszük példának, akkor is látható, hogy a szellemi munkához fizikai munka is társul; hiszen a tanulmányi munka közben is működnek az izmok. Mozgással jár a tornaóra; a különböző kísérle­tek, az írás, a padban ülés« stb. Bármilyen fizikai munkát veszünk példának; akkor is elképzelhetetlen* hogy ehhez valamilyen szellemi mun­ka ne társuljon. Amikor egy eszter­gályos például az esztergapad késett beállítja, a munkadarabot befogja; számításokat végez, gondolkodik. Az elmondottak alapján természetes, hogy az egyik típusú munkánál a szellemi a másiknál a fizikai van túlsúlyban. Ha valaki állandóan ugyanazt a mun­kát végzi, könnyebben kifárad; mint­ha változik tevékenysége. Ha valaki például szellemi munkát végez, tanul és közben 10—12 perces szüneteket tart, ami alatt sétál, énekel stb. ke­vésbé fog kifáradni, mintha egyfolytá­ban ugyanolyan időmennyiséget ta­nul végig. Az egyes emberek külön­böző idő alatt fáradnak ki. Ezt a je­lenséget fáradékonyságnak nevezik. Az egyének fáradékonysága egész­ségügyi állapotuktól, táplálási viszo­nyaiktól, és a végzett munkától függ. A kifáradás beálltának ideje a gyer­mekeknél például a végzett munka azonossága mellett is más és más. Az I. osztályos gyermekek hamarabb fá­radnak ki, mint a magasabb osztályo­sok. Ebből arra is lehet következtet­ni, hogy a begyakorlásnak is szerepe van a fáradtság jelentkezésének idő­tartamában. A kifáradásnak számta­lan jele lehet. A kisiskolások kifára­dását abból veszik észre, hogy óra alatt hirtelen elkezdenek mozogni; beszélni— stb. Kifáradási jel, a fej­fájás, fokozott fáradékonyság, esetleg az izomerő csökkenése. A kifáradt gyermekeknél nem ritkán hangulat- változásokat észlelünk. (Sírás, neve­tés... stb.) Nem helyes, ha a gyermek bemondása alapján állapítjuk meg, hogy kifáradt. Élettani alapokon kell egyes korcsoportok teherbírását meg­állapítani. Maga a kifáradás még nem betegség. Könnyen segíthetünk rajta, ha a tanulónak megfelelő szabad időt biztosítunk pihenésre és alvásra. Ha azonban nem törekszünk a gyermek pihenésének biztosítására, akkor túl- fáradás lép fel, amely már kóros ál­lapot és bizonyos mértékig krónikus megbetegedés is. Jelei: az emlékezet kihagyása, a figyelőképesség, a gon­dolkozás meggyengülése, a hosszan tartó fejfájás, álmatlanság, étvágy­talanság... stb. A túlfáradás köny- nyebben következik be, ha a gyer­mekek elhasznált, nedves, poros, le­vegőben rossz világítás mellett végzik munkájukat, ha rosszul táplálkoznak és nincs biztosítva számukra a meg­felelő minőségű és mennyiségű pi­henés. Az ilyen túlfáradt gyermekek számára külön életrendet kell bizto­sítanunk, esetleg egy bizonyos időre ki keli venni az iskolából őket. Mint az eddigiekből látjuk az iskola­egészségtannak egyik legfontosabb része, a tanulmányi munka egészség­tana. Querulentia Egy olvasónk mostanában sokat jár a kórház idegosztályára, s mi­vel ott gyakran hallja a „Querulen- clás beteg” kifejezést, szeretné tud­ni, hogy milyen betegség az? Erre a betegségre fanatikus; vele­született kóros lelki alkatú egyének hajlamosak. Az ilyen beteg egy vélt; vagy valóban elszenvedett jogsére­lemben megnyugodni nem tud. Jog­orvoslatot keresve,- egész egyénisége átalakul. Tudatát úgyszólván a meg- csalatásnak élménye tölti ki és min­den úton módon igazának elismeré­sére; vélt jogainak érvényesítésére törekedik. Ezért megtanulja a tör­vényeket a legkülönbözőbb rendel­kezéseket, észrevesz minden jelenték­telen formai hibát, önérzete tudásá­nak gyarapításával kapcsolatosan nap­ról napra nő, s egyre jobban gyűlöli; hibáztatja és vádolja azokat; akik ügyében — véleménye szerint — ;;nem helyesen’? jártak el. Később ezeket rágalmazza feljelentést tesz ellenük; s minthogy elégtételt nem kap,- azok el­len fordul, akik a ),bűnösöketb lep­lezik; mentik. Végül - is téves: eszmeszerűen min­denkit vádol és rágalmaz, beadványai­val és perlekedéseivel a, hatóságoknak is a legkülönbözőbb kellemetlensége­ket okozza. A cseppfertőzésről Kedves Négyszemközt! Itt az ősz, az influenza s a hurutos betegségek ideje. Kérjük, szíveskedjék ismertet­ni azokat a módozatokat, amit a modern higiéna ezen betegségekkel szemben előír. Cseppfertőzésnek nevezzük a beteg­ség átvitelének azt a módját, amikor a kórokozók tömegei köhögésnél; tüsszentésnél a levegőbe kerülő apró láthatatlan nyálcseppeken lebegnek és vagy így kerülnek a légutakba a be­lélegzett levegővel,' vagy esetleg be­száradva,- később a felkavart porral. Főként az influenza; a kanyaró, a szamárköhögés, a vörheny, a difté- ria, a mandulagyulladás; a nátha; a tuberkulózis terjednek cseppfertőzés útján. A ködös, őszi, téli időben; egyes betegségek járványos mérete­ket öltenek. A fertőzés terjedésének megakadá­lyozása érdekében vigyázzunk efriber- társaink egészségére is! Köhögés és tüsszentés alkalmával zsebkendőnket tartsuk szájunk és orrunk elé! A meghűléstől óvakodjunk, mert a meg­hűlés a szervezetet legyengíti és ka­put nyit a fertőző kórokozók meg­telepedésére. Alkalmazkodjunk az időjáráshoz. Hűvös, esős időben öl­tözzünk melegen. Átázott ruhánkat minél gyorsabban cseréljük ki szá­razra. Meleg helyiségből ne menjünk hirtelen hidegre, és főleg szeles, hu­zatos helyre! Igen fontos a megfele­lő étrend biztosítása. A C vitamin kisgyermekeknél, a kellő D-vitamin a szervezet ellenállóképességét növeli. A téli hónapokban minél több eltett savanyú paprikát, savanyú káposztát, és paradicsomot fogyasszunk. Ügyel­jünk a kielégítő fehérje (tej, tejter­mékek, húsféleségek... stb.) ellátásá­ra is! Gyakori szellőztetéssel gondoskod­junk lakásunk, munkahelyünk jó levegőjéről. Sokat tartózkodjunk a szabad levegőn. Mértékletes életmód­dal, testedzéssel fokozzuk szerveze­tünk ellenállóképességét. Ne látogas­sunk hurutos, náthás, influenzás be­tegeket! Tüsszentés és köhögés esetén zsebkendőnket használjuk. Náthás, kö- högős állapotban sűrűn váltsunk zsebkendőt és zártlevegőjű, zsúfolt helyeket kerüljük! Gyakran mossunk kezet, hogy a zsebkendőről a kezünk­re került kórokozókat eltávolítsuk. Megbetegedés esetén azonnal fordul­junk orvoshoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom