Tolna Megyei Népújság, 1964. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-03 / 232. szám

J9G4. október 3. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 3 (Ucmqm láwf&kUal A GIMNÁZIUMI PIHENŐNAPRÓL Hat lánnyal | aUsz°taln|f Szekszárdi Garay János Gimná­zium igazgató-helyettesének iro­dájában. Magunk vagyunk. Mo­solyognak, aztán nevetnek. — Mi tetszett a legjobban? — A szőlőtaposás. — A kénezés. — Az, hogy nem tudtam ki­bújni a kádból. Van az oldalán egy nyílás, ott bemásztam hogy kitakarítsam. Forró víz kell hoz­zá, meg szóda. Aztán nem tud­tam kibújni. Kacag. Szép, barnaszemű kis­lány. Egy másik, aki ugyancsak tizenhat éves, de komolyabb, azt mondja: — Nekem a fejes tetszett. Kaj- mádon megengedték hogy fej­jünk- Volt ott egy nagyon szelíd tehén. Nevetnek. Kedves, csinos lány mind a hat. Először arra gon­doltam, talán kiválogatták őket, hogy reprezentáljon a gimná­zium. De ötszáz lányból nem na­gyon kell válogatni, még akkor sem, ha az újságíró azt kéri: le­gyen köztük szőlőtermelő és bor­kezelő, legyen öntözéses növény- termesztő, meg dísznövényter­mesztő is. ülök egy mint már említettem, csinosak valamennyien. Viszont Császár Judit a legelevenebb. Néznek, Borkezelő lányok a gimnázium­ban? Politechnikáról van szó. Egé­szen pontosan: a mezőgazdasági politechnikai oktatásról. És mivel a Garay Gimnázium 940 tanulója közül 500 lány, másrészt pedig a mezőgazdasági politechnikás fiú­osztályok legtöbbje szüretel, vagy egyéb gyakorlati foglalkozásra ment, csak lányokat „hozott”, le König István helyettes igazgató. Majd ők nyilatkoznak. Az érdekel, mi a tanulók véle­ménye a gyakorlatokról, s egy­általán a mezőgazdaságról. Ta­nulnak-e valami érdemlegeset, vagy csak kirándulás, testmoz­gás számukra a heti egy nap, il­letve a tavaszi és őszi kéthetes foglalkozás. Amit pedig megta­nulnak, hogyan veszik hasznát? — Mit tudnak már? — kérdez­tem Császár Judittól. Ö a barna- szemű kislány, bár ez nem akar megkülönböztetés lenni, hiszen hogy mi ez, ......... már a sajtó i s vizsgáztat? Megnyugtatom őket, szó sincs erről, csak szeretném, ha mondanának néhány dolgot a tanultakból. — A hegyi szőlőket nem kell bekapáini, mert fönt nem fagy el a szőlő. — Tehát akkor a szekszárdi gazda nyugodtan elbliccelheti az őszi kapálást? — El. De kapálhat is, ha akar. Szóval fönt nem olyan nagy a fagyveszély. (Mínusz 15 fokon azért ott is elég hűvös van.) A másik lány, aki ugyancsak szőlőtermesztést, meg borkezelést tanul a matematika, az irodalom és egyebek mellett: Virág Kata­lin. Harmadik osztályos ő is. — Tudok bordó) levet csi­nálni. — És jó bordói levet készít? — Persze! — Szőlőt metszeni is tudunk, de az nehezebb. És a vörös bor két hétig forr Szekszárdon. Le- sározzák a kád tetejét. De a nagyüzemben már nem sározzák le. vitatkozni is — szakmai kérdé­sekről. Milotai Katalin és Stocker Te­réz öntözéses növénytermesztést tanul, harmadik éve. Azzal kez­dődött, hogy cukorrépát, kukori­cát szedtek, aztán megismerked­tek a növények tápanyagszük­ségletével. Tavaly már a kerti növényeket tanulták, ősszel min­dig kiviszik őket határszemlére, és fejhettek Kajmádon. Édesanyám Elmondják, hogy kapál­tak, kötöz­tek, szüreteltek, minden szőlő­munkában részt vettek már két év alatt; tudnak oltani, például „angolnyelves párosítással”, az­tán meg részt vettek egy man­dulaszüreten is. — Szeretik a politechnikát? — Nagyon. Az a pihenőnap, a csütörtök. Sokkal hamarább múl- lik a hét, hogy csütörtökön ki­megyünk. — Milyen pályára készülnek? Hasznát veszik-e majd közvetle­nül is ennek a szaktudásnak? — A Testnevelési Főiskolára szeretnék bejutni — mondja Vi­rág Katalin. — Oda nem kell sző­lészet, de azért szívesen tanulom. Érdekes. Jó. Császár Judit földrajz- törté­nelemszakos tanár akar lenni. A sok kedves élmény mellett fő­ként azért szereti a politechni­kát, mert a nagyapja régi szőlős­gazda, és tud vele beszélgetni, sőt panaszko­dott — mondja Stocker Teri —, hogy már megint kicsi a termése vö­röshagymából. Hát mondom, nem ugyanarra a helyre kell ültetni minden évben, és főleg nem a völgybe. Hozzák följebb a hagy­mát a vizenyős részről. Műszaki pályára készül ez a harmadik osztályos leányka, a szekszárdi tervezőirodán szeret­ne dolgozni érettségi után. Milotai Katalin az agráregye­temre fog jelentkezni, vagy a kertészeti főiskolára. Két év van még addig, majd eldől. De mindenképpen mezőgazdasági pá­lyára megy. Szüleinek is tetszik az elhatározása. Orbán Éva és Zwirzsina Mária első osztályosok, dísznövényter­melést és kertépítést tanulnak. A legelső politechnikai foglalko­záson megnézték a városi kerté­szetet, a másodikon szüreteltek.' aztán rendbe tették a gimnázium virágos kertjét, legutóbb pedig megnézték Palánkon a meteoro- j lógiai állomást. Legszívesebben rádióműszerésze tét vagy fodrá­szatot tanulnának, de most már megbékültek a sorssal, hogy „me­zőgazdaságot” kell tanulniok. A virágot szeretik. Amikor megkér­deztem, hogy melyiket szeretik legjobban, felsoroltak ötöt. Orbán Éva „élő sarkot” akar otthon be­rendezni, Ennek nyilván semmi akadálya nem lesz, már csak azért sem, mert édesapja, aki a MESZÖV-nél dolgozik, ugyan­csak a mezőgazdasági tudomá­nyokat tanulja. Palánkon, leve­lezőként. Az egész tagság szedte a burgonyát az iregszemcsei Uj Élet Tsz* beii) amikor a napokban arra jártunk. Nemcsak gyalogmunkások dolgoztak a krumpliföldön, hanem kocsisok és családtagok is. Az utolsó tábláról takarították be a jó termést. Emberek az őszben i Háztáji napok Szedresen — A növénytermesztők traktorra ülnek Tetszik a lányoknak, * 1 hogy kijár­nak a .szabad levegőre, és az is nagyon tetszik hogy Konkoly Ist­ván tanár úr minden virág latin nevét tudja. Á paprikafúrás mestere A szem alig tud­ja követni a fia­tal munkásasszony mozdulatait. Kéz­be veszi a papri­kát. egy villám­gyors kanyarin tás az élesre kalapált kávéskanállal és... jön a következő. A Paksi Konzerv­gyár bogyiszlói üzemében az idény végéig száznegy­ven vagon zöld­paprikát készíte­nek elő zakuszka- gyártásra. Kisze­dik a paprika csu- máját. a hüvelyt pedig konzervál­ják. A paprika nagy részét géppel fúrják, de szük­ség van még a kézi fúrásra is, hi­szen gép még nincs elég, és egyes fajtákat nem is lehet géppel fúrni. Beda Józsefné ne­ve állandóan sze­repel a verseny;ábíán. a kézi fű- óránkénti norma, de ő mindig rók versenyében mind'g az elsők 140—150 százalék között teljesít, között szerepel. Tizenhét kiló az l Az igazgató-helyettes elmon­dotta: Kénytelenek a legtöbb ta­nulót mezőgazdasági politechnikai oktatásban részesíteni, mert ke­1 vés az egyéb lehetőség. De ez nem baj, mert a szekszárdi gim­názium tanulóit érdekli a szőlé­szet-borászat, az öntözéses nö­vénytermesztés, a zöldségter­mesztés, a dísznövénynevelés. Már tavaly is mezőgazdasági politech­nikára jelentkezett a diákok túl­nyomó többsége. Az előző tanév végén sok ne­gyedikes növendék tett minősítő vizsgát, bár az nem kötelező. A tavalyi negyedik b-ben kilencen vizsgáztak szarvasmarha-tenyész­tésből, s az eredmény: hét kiváló, és két jó minősítés. Szabó József A Déldunántúli Áramszol­gáltató Vállalat Üzletigazga­tósága FELVESZ VTLLA- MOSIPARI TECHNIKUM­MAL RENDELKEZŐ technikusokat. Fizetés: megállapodás sze­rint. Jelentkezés: Szekszárd. Bezerédj u. 9. (12) Az őszi munkák befejezéséig minden héten közlünk egy nyi­latkozatot,' tapasztalatszerzés céljából. Egy-egy tsz vezető embere mondja el, milyen mód­szerekkel dolgoznak, és miként érnek el megfelelő munkasike- reket. Ez alkalommal Szűcs Já­nos, a szedresi Petőfi Tsz elnö­ke mondja el, hol tartanak, és milyen módon akarják idejében befejezni a vetést, valamint a betakarítást. — Ma, szeptember 30-án az ár­pavetési tervet teljesítettük. Egy héttel ezelőtt kezdtük a munkát, nem akartuk elhamarkodni a dolgot, tudtuk, hogy a rendelke­zésre álló erők megfelelő kihasz­nálásával idejében és jó minőség­gel végezhetjük el az árpavetést, így is történt. Kétszázötven hol­don vetettük el az árpát. A mun­ka gyorsan és jól ment. A járási szakemberek látták, és az a véle­ményük. hogy a 250 hold minden kritikát elbír. Két gépi vontatású vetőgéppel dolgoztunk, és a jó, minőségi munka elsősorban a traktorvezetőknek, valamint a gépfarosoknak köszönhető. Név szerint Schmidt Lászlónak, Haj­dú Istvánnak és Hosnyánszki La­josnak. De Vilcsek Ernő főagro- nómusnak is. aki a talajmunkára igen, igen kényes. — örülünk neki, hogy Vilcsek Ernő, mint idős szakember, híve a pontosságnak és a rendnek. Nemcsak én, a tagok is így véle­kednek. A szövetkezeti gazdák ta­pasztalatból tudják, hogy érde­mes a főagronómus utasításait, szakmai irányítását maradéktala­nul betartani, követni. Említet­tem, hogy a talaj munkára igen, igen kényes. S ezzel a közös ség­nek van hasznára, mert ez évben kenyérgabonából 15 mázsás átlag­termést értünk el. Ezt a kiváló termést még tavaly ősszel, az ő segítségével alapoztuk meg. Ez évben sem akarunk rosszabbul dolgozni, nem is fogunk. — Ez az évszak az esz, a na­gyon szorgos munka időszaka. S nekünk azzal is törődni kell, hogy a tagoknak a közös munka mel­lett a háztáji tennivalók ellátásá­ra is legyen elegendő idejük. Né­hány adattal érzékeltetném, hogy milyen tömegű termés betakarítá­sáról kell gondoskodnunk. Kuko­ricából 30—32 mázsás átlagter­mésre, cukorrépából 200—220 má­zsás átlagtermésre, takarmány- répából 250—300 mázsás átlag­termésre, napraforgóból 9 mázsás átlagtermésre számítunk. A premizálási rendszer feltétlenül gyors munkára ösztönzi a szövet­kezet gazdáit. De hogy még jobb lendülettel menjen a munka, el­határoztuk, a szombati és a va­sárnapi napot a háztáji tenniva­lók ellátására fordítjuk. Ilyen módon a hét többi napján az em­bereket nem foglalkoztatja ' egyéb, kizárólag a közös. Úgy véljük, ez is az őszi mezőgazda­. sági munkák sikeres lebonyolítá­sát segíti elő. Nem aprózódik el a munka és a gépi erő. — Hangsúlyoznám, hogy a ked­vező időjárást ennek ellenére ki- (használjuk, és a vetést szomba­ton, valamint vasárnap is vé­gezzük. Vasárnap főként a fiata- , labb emberek működnek közre, a j közös tennivalókban. A szállítási problémák általánosak, nekünk is sok gondot okoznak. Megke­restük az AKÖV-vel a kapcsola- ; tot és ígéretet kaptunk tőlük ar- : ra, hogy vasárnapra öt, esetleg j hat teherautót küldenek hoz­zánk. Igényünket a megyei szál- I lítási bizottságnak bejelentett ük* s ha a hat teherautót megkapjuk, jakkor vasárnap a kender szállí­tását befejezzük. — Hatszázhúsz holdon ve­tünk búzát. E munkát hétfőn kezdjük, az ütemterv szerint, és j a rendelkezésre álló erők szerint I október 25-ig a vetést befejez- ' zük. Erre egyebek között az is ! biztosíték, hogy most az őszi me- , zőgazdasági munkák idején is- . mét négy növénytermesztőt ül­tettünk traktorra. Ilyen módon három talajmunkát végző erőgéo két műszakban dolgozhat. Nálunk j ez már bevált gyakorlat, hogy amikor szükség van váltótársra, vagy az erőgépek üzemeltetásénél i munkaerőre, akkor a növényter­mesztők közül azok áz emberek gépre ülnek, akik éppen az ilyen nehéz helyzetek áthidalására már , korábban traktorvezetői jogosít- , ványt szereztek. Hogy még köny- jnyebb legyen a dolgunk, a jövő- i re is gondolunk, és éppen ezért a i télen még hat növénytermesztőt küldünk el traktorostanfolyamra. . ők a növénytermesztésben fog- ] nak a jövőben is dolgozni, de ha ! kell, gépre ülnek. — mondotta Szűcs János, a szedresi Petőfi Tsz elnöke. fi Szövetkezetek Tolna megyei Központja építőipari technikumi vég­zettséggel rendelkező műszaki ellenőrt keres. Fizetés megállapodás szerint. Jelentkezés: a MÉSZÖV Be­ruházási Osztályán, Szek­szárd, Rákóczi u. 2. (18)

Next

/
Oldalképek
Tartalom