Tolna Megyei Népújság, 1964. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-18 / 245. szám

1964,. október IS. TOLNA MEGYEI NÉPCjSiG Megoldódik a költöző madarak vonulásának titka ? Iránytű — a csillagos ég Helmut Pinter neves ornitho- lógus. Stockholm-környéki háza sok-sok érdekességgel szolgál a természettudomány kedvelőinek. Hires „beszélő” papagályáról, mely két kutyájának a hangját is megtévesztésig hűen tudja utá­nozni, már több cikk jelent meg. A Búvár idén a magyar közön­ségnek is bemutatta a sokoldalú madarat, és a népszerű magyar ismeretterjesztő lap címoldalon is közölt egy színes tollú papagályt a svéd természettudós kis ma- gánállatkertjéből. ÜTIRANY: STOCKHOLM—DÉL-AFRIKA Az érdekes és ritka madarak­nál is nagyobb büszkeséggel mu­tatta a kertjében tanyázó poszá­tákat. Ezek a pintyek közé tar­tozó, szürke színű énekes mada­rak Skandinávia állandó tavaszi­nyári vendégei közé tartoznak. Amióta az ornithológia a gyűrű­zés segítségével, nemzetközi ösz- szefogással megállapította, mi­lyen útvonalon vonulnak a leg­ismertebb költöző madarak, a különböző fajú poszáták repülé­sének főbb állomásait is sikerült rögzíteni. De ezzel ezek a ked­vesen fütyörésző madarak még : nem válnának ki a fél világot átrepülő madártársaik közül. A - poszáták arról híresek, hogy kü­lönféle kísérletek során segítet­tek választ adni az évszázadok óta feltett, s eddig, megválaszo­latlanul maradt kérdésre: mi irányítja a költöző madarakat? ­Különösen izgalmas volt ez a kérdés a poszáták esetében is, mert éjszaka kelnek útra, és sö­tétben teszik meg sokezer kilo­méteres vándorútjukat. Ami még rejtelmesebbé teszi az ügyet, az, hogy nem csoportosan kelnek útra. hanem egyénileg külön- külön repülnek el Afrika déli partjaira, és a Stockholmban szü­letett kis madár egyedül is hi­bátlanul ismeri már az útvonalat a másik kontinens távoli csücs­kébe, és visszafelé. Csodákat nem ismer a tudo­mány, legfeljebb még meg nem fejtett tényeket. A poszáták köl­tözése is ide tartozott. Az adott­ságok figyelembe vételével nem maradt más reális feltevés, mint­hogy a madarak éjszaka a csil­lagok állásának megfigyelésével tartják az irányukat. A csillagászok kivételével ál­talában ezt a választ könnyen el­fogadták. Az égbolt titkainak ku­tatói azonban sokáig nem vol­tak hajlandók elhinni, hogy a Földünkről óráról-órára változó képet mutató csillagvilág, ame­lyet a csillagászok is csak rész­leteiben ismernek, olyan képzet­len teremtménynek, mint a po­száta, útbaigazítást nyújthatna. HA MEGFORDUL A CSILLAGOS ÉG... H. Sauer német kutató kísér­leteivel jelentős segítséget nyúj­tott a kérdés kibonyolításához. Mesterségesen „örök nyárt” te­remtett a más-más vidékekről összeszedett, különböző fajtájú poszáták számára. Az ő madárkái nem ismerték a rossz időt. A ref­lektorok állandó napfényt biztosí­tottak részükre. És mégis, ami­kor az időjárás a falakon kívül őszre fordult, a madarak nyug­talankodni kezdtek, számtalan ta­nújelét, adták, hogy indulnának már telelésre második hazájuk­ba. Nyugtalanságuk, a kalická- ban való céltalan röpködésük nem tartott tovább, mint amennyi idő szükséges ahhoz, hogy rend­szeres évi költözködésük céljához repüljenek. Éjszaka a tetőzeten keresztül megpillantott égboltot iránytű­nek tekintették és a különböző fajúak jellegzetesen, egy bizonyos irányt vettpk fel a • faágon, ame­lyen a röpködési szünetekben gubbasztottak. Ha a rudat meg­forgatták. a madarak megváltoz­tatták helyzetüket. A poszáták­kal egy ketrecben tartózkodó más éjjel repülő madarak is követke­zetesen tartották az irányukat, ami nem egyezett ugyan meg a poszátáikkal, de az is tény, hogy azok a madarak máshol töltik „téli szabadságukat”. ' Még a poszáták faján belül is csak a közös területen lakók ma­radtak a kísérlet során azonos irányban. Az égbolt változása és a ma­darak helyzete a kutatónak adott a szó szoros értelmében iránytűt a kezébe és a térképen a mada­rak „navigálása” mellett kijelöl­ték az útirányt is. Kiderült, hogy a kis poszáta nevű faj Németor­szágon és Csehszlovákián keresz­tül érkezve, hazánk felett is el­repül, majd Jugoszlávia és Gö­rögország az útiránya. A Föld­közi tenger után Egyiptomnál érik el az afrikai kontinenst. A mezei poszáta és a barát po­száta más irányba tart. Fran­ciaország és Spanyolország átre- pülése után Gibraltáron keresz­tül jut Afrikába és a nyugati partvidéken halad déli célja fe­lé. Legalább is ezt árulták el a csillagok. ÉS, HA BORÜS AZ ÉGBOLT? Az is eldőlt, hogy valóban a csillagos égbolt látványa irányít­ja-e a madarakat? A poszáták egy planetárium mesterséges ég­boltját tekintve is elvégezték kí­sérleti repüléseiket. Idegesen röp­ködtek a madarak, amikor az ég­bolt hirtelen elmozdult felettük és a műcsillagok pillanatok alatt más állást vettek fel. a poszáták nyugtalansága azonban nem so­káig tartott, rövidesen tudomásul vették az új irányt és megszo­kott útjukat most . másfelé, a csillagálláshoz viszonyítva úgy irányították, amiként a hirtelen változás előtt tették. Nem oktalanul merült fel a kérdés, hogy tájékozódnak a poszáták felhős időben? Egyszerű a válasz: rosszul!! Megfigyelték a szabadban, hogyj ilyenkor céltalanul köröznek ési szinte nem tudnak megszabadulni! a világító tornyok fényétől. Ezekben a napokban a kis po­száták éjszakánként Magyaror­szág felett is átrepülnek, és mire a tél elmúlik, viszarepülve tá­voznak majd hazánk légteréből, időközben talán már a kísérle­tek további titkokat is megfejte­nek. Ha tudomást szerzünk róla, értesíteni fogjuk olvasóinkat. Dr. Veres Pál «E0QaG]E3S[jß INNEN ONNAN Kétlövedékű puska A világ hadseregei hosszú idő óta lemondtak az egylövetű pus­káról és a „diszperzív” lövést, az automata fegyvereket helyezték előtérbe: a géppuskát és a gép­pisztolyt. Az ilyen golyózápor­fegyverek azonban túl sok lőszert fogyasztanak, hogysem egyetlen gyalogos kellő tűzerőt képviselő muníciót vihessen magával. Ezen kis kaliberű fegyverekkel lehet segíteni, ami azonban kisebb ütő­erőt jelent a támadásnál. Az amerikaiak úgy oldották meg a problémát, hogy puskájuk ugyan egy lövést ad le, de min­den lövésre két golyó repül ki a puskacsőböl. A kettős lövedék szétválik, amint a puskacsőből ki­kerül: Előnye: a találatok száma megkétszereződik a becsapódási övezetben. Radioaktív csigák segítenek a bilharzia elleni küzdelem­ben A bilharzia nevű trópusi be­tegség, amely a világ egyik leg­gyakoribb megbetegedése, különö­sen fejlődésben elmaradott vidé­keken fordul elő. Jelenleg több mint 150 millió embert sújt. A bilharziát a szervezetbe bekerült paraziták okozzák. Ezeknek az élősdi férgeknek a lárvái külön­leges fajta csigákban tenyésznek. Megfertőzik a folyókat és álló­vizeket, s a lakosságot e víz fo­gyasztásán keresztül. Radioaktív izotópokkal nagy­szabású kísérletek folynak e csi­gák tanulmányozására a Fülöp- szigeteken, ahol a bilharziát okozó élősdiek különösen elterjedtek. Fülöp-szigeti tudósok az izotópok révén „nyomon követik” a lárvák fejlődését és ezzel fegyvert igye­keznek szerezni a járvány leküz­désére. A gyors közlekedés furcsaságai Egy londoni üzletember San Franciscob a készült repülni. Minthogy gépe reggel indult, ott­hon még megreggelizett. A re­pülőtérre kiérve kiderült, hogy gépe egy órás késéssel indul, ezért a légitársaság még a tranzit­váróban reggelit szolgált fel. Alighogy a gép a levegőbe emel- kedett, a légikisasszony reggelit f tálalt az utasoknak. New York-, ban a gép leszállt tankolni és minthogy ismét elérkezett a reg­geli ideje, az utas újból reggelit kapott. Mire San Franciscoba ér­kezett, ismét reggel volt — még­hozzá ugyanaz a reggel —, de az üzletember már kénytelen volt visszautasítani, aznap negyedik reggelijét. Üszóöv — autóknak A Goodyear cég nagyméretű úszóöveket hozott forgalomba. amelyekkel az amerikai jeepek simán átkelhetnek a tavakon és folyókon. Az úszóöv gumírozott nylonból készült, szükség esetén a kipufogó gázzal lehet felfújni Zajtalan légkalapács Lehet, hogy az építőiparból rö­videsen végképpen eltűnnek az idegtépő zajjal működő légkila- pácsok? Nyolc angol szerszám- gépgyár szövetségbe tömörült, hogy tanulmányozza és gyártási j előkészítse az újfajta, teljesen zaj­talanul működő légkalapácsót. Ez állítólag lehetővé teszi, hogy le­bontsanak egy teljes épületet anélkül, hogy a szomszédok akár­csak észrevegyék a zajtalan mun­kálatokat. Az öregedő kor problémái Az öregeoes megelőzésében és kar­bantartásában igen nagy fontosságot tulajdonítunk a különböző vitamin kombinációknak. A modern geronto­lógiai (öregekre vontkozó) gyógysze­rek nagy része vitaminokat tartalmaz. Az öregkorban amúgyis fokozott a vitaminszükséglet. Ennek a pótlása nyers salátákban, gyümölcsökben, és főzelékekben (pa­radicsom, zöldpaprika, káposzta, sár­garépa, karalábé... stb.) gazdag ét­kezéssel történhet meg. Igen bősé­ges C-vitamin: tartalma van a csipke­bogyónak (tea) és a savanyúkáposz­ta levének is. Másrészt a kenyér és az élesztő B-vitamin, továbbá a vaj s egyéb termékek (A-vitamin) jelente­nek ilyen lehetőséget. Miután a D- vitamin a zsírforgalmat fokozza, ezért az öregeknél mellőzzük. Szük­ség esetén a vitaminok koncentrált formában, mint tabletták, vagy in­jekciók is alkalmazást nyernek, ez azonban már az öregség, helyesebben a kóros öregség kezelésének kérdé­séhez tartozik, és éppen úgy kizáró­lagos orvosi feladat, mint az örege­déskor használt többi gyógyeljárás. Egy kérdéssel még foglalkoznunk kell, és pedig azzal, hogy az öregek többször egyenek naponta, de egy­szerre keveset. Korán fogyasszák el vacsorájukat és ne egyenek este ne­héz, főként zsíros és puffasztó éte­leket. Egy csésze világos kávé, va­jas kenyér, sajt vagy lekvár, eset­leg egy-két szelet felvágott és gyü­mölcs rendszerint elegendő. A másik kérdés az öregek rendszerint csök­kent, renyhe bélmüködése. A puffadt belek annyiból sem közömbösek, mert felnyomják a rekeszt és a szív ha­rántállásba kerül. Rendszerint elke­rülhetők a hashajtók is, amelyek előbb, utóbb megszokásra vezetnek. Éhgyomorra elfogyasztott aszalt szil va, befőtt, vagy erősen cukrozott sült alma, majd egy pohár víz rendsze­rint kellő hatással járnak. Eredmény­telenség esetén belsőleg szedett para- fin olaj, esetlég phenolphthalein, vagy benacarbon tabletta rendezik a szék­letet, s csak ritkán kerül sor a reg­geli Mira víz ivására. A ricinus olaj öregeknél nem közömbös, s a kerin­gés szempontjából komoly veszélyt jelenthet. Az orvostudomány hosszú utat tett meg. Az emberi életkor ki­tolódott és az öregség sem jelenti már az élet tehetetlen szakaszát, mint egykor. A halál az élet biológiai vég­állomása. Halál nélkül nincsen élet. de ez az élet terjedelme az utóbbi évtizedek során megváltozott. Telje­sen száműztük, vagy meggyógyítani képesek vagyunk ezelőtt még gyó­gyíthatatlannak tartott betegségeket. Az orvostudomány még nem lépte át és talán sohasem fogja teljesen át­lépni a halál mesgyéjét, de kiszélesí­tette, egészségessé tette és megszépí­tette az élet területét. betegeknek visszaadta az életet. Ez erősíti meg az orvosi tudomány további fejlődé­sébe és az öregség legyőzésébe vetett meggyőződésünket. Madách Imre szép szavait idézem: „Mit állsz tátongó mélység lábaimnál? Ne hidd, hogy éjed engem elriaszt... Én glóriával átallépem azt...” Az alkohol „Nagy kéréssel fordulok a ,,Négyszemkö7.t”'-höz. Van egy 20 és egy 22 éves fiam. Mindkettő erős dohányos, s az alkohol minden fajtáját igen sokszor és nagyon szívesen fogyasztják. Szíveskedjék egy cikket írni, amely nevelő hatással lenne rá­juk. Szívességüket nagyon kö­szöni egy elkeseredett Anya.” A fiatalok nagy része gyakran ke­rül olyan helyzetbe, hogy a társaság kedvéért, barátok rábeszélésére alko­holt iszik, cigarettázni kezd. Úgy gon­dolja, hogy az alkoholfogyasztással és a dohányzással nagyobb tekintélyt tud magának szerezni barátai és a másik nembeli előtt, gátlástalanabbá, magabiztosabban tud viselkedni, s ezzel bizonyíthatja, hogy . felnőtté lett. A felnőttet nem ez jellemzi. Az egészséges, kiegyensúlyozott ember ezek nélkül is lehet jókedvű, fel­szabadult. Csak kiélt, mindenből ki­ábrándult, idegileg tönkrement ember fordul kábítószerekhez, mestersége­sen előidézett mámorhoz. Sokan bán­ják felnőtt korukban, hogy hozzá­szoktak az egészségileg is káros él­vezetekhez, amelyekről leszokni már csak igen nagy erőfeszítéssel lehet. Minden fiatalnak idejekorán meg kell ismerkedni az alkoholfogyasztásnak és a dohányzásnak az egészségre gya­korolt hatásával. Ennek ismeretében találhatja meg csak a helyes utat. A fejlődésben lévő idegrendszer legér­zékenyebb az alkohol és a nikotin­nal szemben, s ezek hatására erősen károsodik. A szeszes italok: sör, bor, likőr, pálinka, alkoholtartalma a szervezetben gyorsan felszívódik. Mondjuk egy óra alatt csak 8 gramm alkoholt tud feldolgozni. Ha az ember gyorsan, nagyobb mennyiségű alko­holt fogyaszt, a máj sejtek ezt ártal­matlanná tenni már nem képesek, s így az alkohol a véráram útján, az idegrendszerre, az agysejtekre fejti ki káros hatását. Az agysejtek a máj­hoz hasonló lebontó anyaggal nem rendelkeznek s az alkohol támadása teljesen védtelenül éri azokat. Az al­kohol mérgező anyag, amely minden­képpen károsít: kisebb adagban csök­kenti, nagyobb adagban bénítja az agysejtek működését. Már kis adag alkohol fogyasztása is meglátszik az emberi magatar láson. Kezdetben emelkedik a hangulat, bőbeszédűség jelentkezik, a gondolkodás, és a jól begyakorolt mozgások is pontatlanná válnak. Ez utóbbinak szomorú pél­dáit láthatjuk az üzemi és közlekedé­si baleseteknél. Nagyobb mennyiségű alkohol hatására fokozatosan elvész l az egyensúly biztonsága, károsodik a 1 beszéd, egyre több nyelvbotlás jelent­kezik, az ittas egyén gátlástalanul hangosabb, kifejezései válogatás nél­küliek, gondolkodása silányabb, ma­gatartása kötekedő, sértegető. Az is­mételt fogyasztás a megszokás veszé­lyével jár. A rendszeres italozás már csorbát ejt a jellemen is, csökkenti az akaraterőt, a teljesítményekben való kitartást, és gátolja a társadal­mi szabályokhoz való alkalmazko­dást. Az alkohol gyakori, tarlós élve­zete a szervezetben súlyos májölvál- tozást, gyomorbántalmakat, keringési zavarokat... stb. okoz. A dohányzásról A nikotin ártalmas a szervezetre. A dohány számos, a szervezetre nézve mérgező anyagot tartalmaz. Ezek kö­zött első helyen a nikotin szerepel, melynek jelentős hányada füstön ke­resztül jut a szervezetbe. A tiszta ni­kotin igen erős méreg, amely az ideo> rendszert először izgatja, majd bé­nítja. A tiszta nikotin egy csepp je halálos! Állatkísérletekkel igazolták, hogy nagyobb adag először mozgás­kényszert, majd rángógörcsöket, vé­gül légzésbénulást okoz. Dohányzás­kor a nikotin hatására, szaporábbá válik a szív működése, csökken a vér cukortartalma, fokozódik a nyál- és gyomornedvelválasztás, görcsösen összehúzódnak a finom vérerek. Do­hányzás alkalmával a nikotinon kí­vül más mérgező anyag: szénmonoxiti , és a dohánykátrány is jut a szerve­zetbe. Ez utóbbiról ismeretes, hogy olyan vegyületeket tartalmaz, ame­lyekkel rosszindulatú daganatokat (rák) lehet állatokon előidézni. Sok adat szól amellett, hogy erős dohányo sok között magasabb százalékban for­dulnak elő rákos megbetegedések. A rendszeres dohányzás csökkenti az izomerőt, amely a fizikai és a sport­teljesítményeknél fokozott fáradé­konysághoz vezet. A dohányzás gyak­ran okoz közérzésbeli zavarokat, ide­ges panaszokat, fejfájást. Gondoljuk át, milyen káros hatást gyakorol, mennyire egészségtelen a fiatal szer­vezetére a dohányzás, s ha mérlegel­tük, döntsünk: érdemes-e dohányoz­ni? A válasz az egészségvédelem szempontjából egyértelmű: Nem! A bárányhimlő Egy sokgyermekes olvasónk arra kér, ismertessük a bárány- himlő b' r s \pe * •’ «ntetíel arra hogy a kisgyermekek nagy része jelenleg ebben a betegségben szenved. Kórokozója vírus. A fertőzés for­rása a beteg ember. A betegség csepp­fertőzés útján terjed egyik emberről a másikra. Néha sebváladékkal fer­tőzött tárgyak is terjeszthetik. A lap- pangási idő 2—3 hétig terjed. Általá­ban 13—15 nap. A jellemző klinikai tünetek legtöbbször enyhe lázas szak után, kiemelkedő kiütésekkel kezdőd­nek, amelyek néhány óra alatt hó- lyagocskákká alakulnak. A hólyagok 3—4 nap múlva beszáradnak, majd heg nélkül gyógyulnak. A fertőzőké­pesség a hólyagok megjelenése előtti napon kezdődik és nem tart tovább a hólyagocskák megjelenésétől szá­mított 6 napnál. Vírusgazdák nincse­nek! A betegség kiállása egész életre szóló védettséget ad. A bárányhimlő halálozást ritkán okoz. Legfeljebb szövődmények folytán fordul elő né­hány haláleset a legfiatalabbak kö­rében. Tizenötéves korig az emberek nagy része átesik rajta. A legtöbb megbetegedés ősszel fordul elő. Védekezés: Hazánkban a bárány­himlő nem tartozik a bejelentésre kö­telezett betegségek közé. A beteget a pörkök leválásáig szoktuk elkülö­níteni. Az ágy melletti fertőtlenítés a beteg orr-torok váladékaira és a bőr- elváltozások tartalmának fertőtleníté­sére terjed ki. A záró fertőtlenítés házi nagytakarításból áll. A betegtől távol kell tartani a gyermekeket és olyan személyeket, akik leromlott állapotban vannak és a betegségen még nem esték át. Gyermekvédelmi intézményeibe történt megbetege­dés esetén á betegségen még át nem esett gyermeket csak a szülők kíván­ságára szabad felvenni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom