Tolna Megyei Népújság, 1964. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-10 / 212. szám

1964. szeptember 10. TOLNA MEGYEI NEPŰJSÁG 3 Magas fokú szervezettség Miért érdemes a döbrököxiek módszerét követni? — Hogyan liasxnálják ki a szállítási erőket? Megkezdődött a mezőg azdasági nagyüzemekben az esz­tendő legnagyobb erőpróbája; az őszi mezőgazdasági mun­kák sikeres lebonyolítására való törekvés. E téren a legjobb közös gazdaságoktól nem szégyen tanulni. Az alábbiakban Ár Lajosnak, a döbröközi Zöld Mező Tsz növénytermeszté­si agronómusának nyilatkozatát közöljük arról, hogy miként szervezik náluk az őszi mezőgazdasági munkákat. — A megyei intézkedési terv megjelöli a határidőket. Mi jó előre felkészültünk arra, hogy néhány nappal lerövidítsük eze­ket a határidőket. A cukorrépa szedését megkezdtük. A rendel­kezésre álló erővel ezt a munkát szeptember végéig be is fejez­nénk, ebből azonban nem lesz semmi, mert a gyár a termést nem tudja átvenni. Eddig hat és félezer métermázsát szállítottunk el. Most éppen a mai napon a gazdaság vezetői olyan irányban próbálnak intézkedni, hogy Kur- don is, az ottani vasútállomás­ról is végezhessünk cukorrépa­szállítást. A kukorica törését szintén meg­kezdtük. Lehet csinálni ezt a munkát, annyira érettek a csö­vek, hogy a tagok a nekik járó részt minden további nélkül át­vennék. 905 holdon termelünk kukoricát, és ezen a területen október 15-ig minden munkát el- végzünk. Nálunk munkaerőhiány nincs. A szövetkezeti gazdák szorgalmasan dolgoznak, és ez a magyarázata az eredmények el­érésének. A vezetőség pedig arra törekszik, hogy a lehető legna­gyobb szervezettséggel folyjék a munka — a szövetkezeti gazdák ne bosszankodjanak különféle balkezes intézkedések miatt. Ilyesminek előfordulni nem sza­bad, mert ez az embereket dühí­ti és kedvüket szegi. Egyszóval a betakarítás teljes ütemben folyik. Száz holdon termelünk burgo­nyát. Emberi számítás szerint a burgonyaszedést még szeptember­ben befejezzük. A Somogyi Sár­ga 150 mázsás, a Kisvárdai Ró­zsa 140 mázsás átlagtermést ígér. A 905 hold kukoricáuől 400 holdba most ősszel kenyérgabona kerül. Ezt már ez év tavaszán is tudtuk, és ennek megfelelően a szóban forgó 400 holdon koráb­ban vetettük el a kukoricát. A brigádok között is úgy osztottuk el a területet, hogy ennek a 400 holdnak a termése kerüljön leg­hamarabb betakarításra. A terü­let nálunk is egyénekre van fel­osztva, az elővetemény letakarí- tása általában az előbbiek miatt mégsem okoz gondot. A közösség érdekeit szigorúan szem előtt tartva határozzuk meg, hogy egy- egy munkafolyamatot, a termény betakarítását hol, mikor lehet megkezdeni. Amikor sor kerül valamelyik táblán a termény betakarítására, akkor a családtagok is munkához látnak, sőt azok a szomszédok és ismerősök is segítenek, akik a maguk parcelláján az előbb em­lített rend miatt még nem kezd­hették el a törést, vagy a szedést. Például az Antal-brigád 120 hol­don termel kukoricát. Ebből 70 holdat ez év őszén kenyérgabo­nával vetünk el. Nos, a 70 hol­don a törés már befejeződött, mert a családtagok és a többi brigád el nem foglalt tagjai se­gítettek. A burgonyaszedést sem kezdte meg mindegyik brigád. Először a vezetőség mindössze kettőnek engedélyezte. A másik kettő ez idő alatt a cukorrépa- betakarítással, kettő kukorica­töréssel. egy napraforgószedéssel foglalkozott. A szövetkezeti gaz­dák. még egyszer hangsúlyozom, megértik, hogy ennek miért kell így történnie. Hozzáteszem; mi magunk és a brigádvezetők, meg is mondjuk a szövetkezeti tag­nak, hogy milyen szervezeti in­tézkedést miért csinálunk. A kapkodás, a fejetlenség a leg­nagyobb késleltető, ahol ezt el­kerülik. ott máris nyert ügyük Különös gondot fordítunk a szállítási munkák megszervezé­sére és a szállítással foglalkozó gépek kihasználására. A mi gaz­daságunkban törvény, hogy amit egyik nap felszedünk, vagy le­törünk. azt a következő napon fedetlenül betakarítsuk a földek­ről. Itt azt is megemlíteném, a szakvezetés csak annyit engedé­lyez letörni, felszedni, stb, ameny- nyi erő rendelkezésre áll a más­napi betakarítás lebonyolítására. Nagyon hangsúlyoznám a meg­felelő bérezést, akkor, amikor a szállítási erők maximális kihasz­nálásáról van szó. Mi ezt meg­oldottuk és ennek eredményeként meg vagyunk elégedve a szállító­gépek kihasználásával. Példával bizonyítom, hogy joggal. Kb. öt kilométer a távolság a vasútállo­más és a répaföld között. Na­ponta egy-egy vontató ezt a tá­volságot négyszer-ötször megteszi, ennyiszer fordul és 200—220 má­zsát szállít el. Azért csak ennyit, mert többet nem engedélyezünk. De a vontató vezetője is rako­dik. mert érdeke minél többet fordulni, éppen a megfelelő pre­mizálás miatt, és a rakodással foglalkozó szövetkezeti gazdák is sürgetik a vontató vezetőjét, men nekik is érdekük a nagyobb tel­jesítmény. szintén a megfelelő premizálás miatt. Még egy példát elmondanék; Augusztus hónapban 17 ezer mé­termázsa kendert takarítottunk be és szállítottunk el. Ebből 200 mázsa volt másodosztá'yú. a többi első osztályú. Igen ám. de reggel négy órakor nálunk már kezdő­dik a munka. A fogatosok Is négykor kezdték és a kender­feldolgozó asszonyok is négykor kezdték. Tudtak benne keresni. S végső soron jól járt a közös gaz­daság is. és külön-külön mind­egyik szövetkezeti gazda is. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a szervezettségen túl a szö­vetkezeti gazdák szorgalma a leg­döntőbb. Még pontosabban; a szövetkezeti tagok szorgalmát, igyekezetét, munkakedvét meg­felelő premizálás mellett szerve­zettséggel lehet elősegíteni. Ha látják az emberek, hogy nincse­nek meggondolatlan intézkedések, akkor máris nagyobb örömmel dolgoznak. Nem dicsekvésből mondom ezek után. hogy a ga­bonavetéssel mi biztosra me­gyünk. Az őszi árpának a talajt előkészítettük. megfelelő idő­pontban néhány nap alatt a ma­got elvetjük. A búzát szeptember 20-án kezdjük vetni, és október 20-ig befejezzük. Természetesen az agrotechnikai követelmények betartásával — mondotta Ár La­jos növénytermesztési agronómus. Százezer pár papucs és negyvenezer pár cipő exportra Megkétszerezte exporttermelését a megyei árutermelő cipész ktsz A Bonyhádi Bőripari Ktsz-ben tavaly készültek el egy újfajta cipő, az autóscipő mintadarabjai. Azóta már vagy tucatnyi ország­ba jutottak el a divatos formájú és kényelmes lábbelik, legutóbb Angliából és Nyugat-Németország- ból érkezett több ezer párra szó­ló megrendelés. Ebben a negyed­évben a bonyhádi autóscipő „be­tört” Afrikába is, ghanai megren­delésre 1500, kuwaiti megrende­lésre pedig 2000 párat készítenek a negyedév végéig. Az első szál­lítmányokat mindkét országba még augusztusban elküldték. A szövetkezet szekszárdi üzeme — az év elején megyei szövetkezet­té egyesítették a bonyhádi és a szekszárdi ktsz árutermelő részle­gét — a negyedév folyamán a Szovjetunió részére készít 5000 pár női cipőt. — A múlt évihez képest két­szeresére emelkedett az idén az exporttermelésünk — mondja Szelesi László, a szövetkezet el­nöke. — Míg eredetileg 10—15 000 pár papucsot terveztünk az idén exportra, ténylegesen a termelé­sünk meghaladja az év végéig a! százezer párat. Cipőből pedig ne-' gyedévenként 10—12 000 pár — éves szinten tehát több, mint 40 000 pár — készül exportra. Most kaptuk éppen feladatul, hogy további 25 százalékkal növeljük a termelést, mert gyártmányainknak — a bonyhádi, szekszárdi kézmű­ipari cipőknek igen nagy a sikerük külföldön. Persze ebben nagy része van modellőrjeinknek, mintaké­szítőinknek is, akik azon igyekez­nek, hogy lépést tartsunk a divat változásaival és mindenkor nem­csak kényelmes, tartós, hanem külsőre is formás, divatos cipőt tudjunk adni a külföldi vásárlók­nak. — Milyen módszerrel növelik a termelést? — Elsősorban további gépesí­téssel, szalagosítással. Természe­tesen gondosan ügyelünk arra, hogy gyártmányaink kézműipari jellege azért megmaradjon. Most egyébként — a papucsüzemhez hasonlóan, ahol már régebb óta megy a szalag — a cipész alja­üzemben is szalagosítunk. Rövi­desen üzembe helyezzük az új, 27 méter hosszú szalagot, ezáltal a termelékenység nő majd jelentős mértékben. Mint a továbbiakból megtud­tuk, a szövetkezet vezetői minden lehetőséget megragadnak, hogy gyártmányaik lépést tartsanak a követelményekkel. A szakmai utánpótlás biztosítására harminc új ipari tanulót vettek fel. Há­rom fiatal lányt — társadalmi ösztöndíjjal — felsőfokú cipőipari technikumra küldtek, két, nem­rég végzett szakmunkásuk pedig a technikum levelező tagozatára iratkozott be. Mivel a változó di­vatigényekkel állandóan számolni kell, a közeljövőben három szö­vetkezeti dolgozót Ausztriába kül­denek tanulmányútra, négyen — a modellőr, a műszaki vezető és két aljaüzemi gyártáselőkészítő — a lipcsei vásárra mennek egy-két napos tanulmányútra, ketten pe­dig csehszlovák és lengyel szö­vetkezetek meghívására vesznek részt tapasztalatcseréken. Nemzetközi mezőgazdasági műszerbemutató A mezőgazdasági kiállítás nemzetközi műszerbemutatójának az á célja, hogy egyrészt áttekintést adjon a legújabb mezőgazda- sági műszerekről, másrészt a bemutató országok közötti tapaszta­latcsere révén elősegítse az újabb eszközök előállítására irányuló kísérleteket, és a gyakorlatban legjobban bevált műszerek széles körű elterjesztését. A korszerű gazdálkodás megkívánja, hogy állandóan figyelemmel kísérjék a talajnedvesség alakulását. Különösen az öntözéses föld­művelésben nélkülözhetetlen ez. A lengyel gyártmányú izotópos talajnedvesség-mérő segítségével az ilyen célú vizsgálatok egysze­rűen, és gyorsan elvégezhetők. A képen ábrázolt félautomata fecskendő alkalmazása megoldja az anyajuhok mesterséges megtermékenyítését. Ez gazdasági hasz­nán kívül — elősegíti a legmegfelelőbb fajták gyorsabb elszapo­rítását is. (Tamaska Gyula felvételei) Kocsolciiah Csehszlovákiában — csehszlovákok Kocsolán Augusztus végén a kocsolai Vörös Csillag Teimriőszö vet kezei­ből 44 termelőszövet keze ii gazda és családtag indult el hogy meg­látogassa a cs;hsz cvákiai marcel- házi termelőszövetkezetet. A ko- cso'aiak három napot töltöiter | Csehszlovákiában. A szíves ven­déglátók társaságában megnézték jaz ország nevsz'tesságs.'t. Cseh- ! Szlovák*?, ’egrzebb tájait. Néhány 1 nappal később a cseh termelő­szövetkezeti gazdák jöttek el viszontlátogatásra Kocsolára. A vendéglátásban a Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai sem maradtak adósok. A község és a termelőszövetkezet megtekintése után Pécsre. Harkányba és a Ba­laton környékére vitték el a ven­dégeket. A ráadást a mezőgazda­sági kiállítás közös megtekintése jelentette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom