Tolna Megyei Népújság, 1964. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-08 / 210. szám

1964. szeptember 8. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 5 ^em több, de nem is kevesebb f „fiiiiíg párion kívüli , voltó,m­mit sikerült jól elintézni, elisme­rést, dicséretet kaptam. Amióta párttag vagyok, nem emlékszem, mrkor kaptam elismerő szót. Pe­dig jobban dolgozom, mert nem akarom, bogy csalódjanak ben­nem'- — mondta beszélgetés köz­ben egyik falusi vezető. A gon­dolatot tovább víve, így összegez­te mondókáját: — Tudom, hogy a párttagság nem jelenthet megkü­lönbözteti előnyt. A párttag nem több. de ne legyen kevesebb sem, és azért mert párttag, ne kerül­jön hátrányos helyzetbe. Elgondolkoztató megállapítás és kimondatlanul is meghúzódik mögötte egy kérdés, amellyel ilyen megfogalmazásban már ta­lálkoztunk is. — „Mi ' értelme, hogy párttag legyek, amikor mun­kám után mint párton kívülit is elismernek? Miért vállaljam a párttagsággal járó kötöttségeket?” ..A párttag nem több. de ne legyen kevesebb sem” — mondot­ta a falusi vezető. Jogos az igény? Ott. ahol ilyen problémák jelent­keznek — jogos. És vannak ilyen problémák? Ha egyedi példával találkozunk is — van. Hiba lenne nem szóvá tenni. A párttag erényeivel, hibáival hús-vér ember, nem valamilyen . különös ember. Ha jól dolgozik, igényli a dicséretet, ha bajban van. várja, hogy mellé álljanak, segítsenek rajta. És kitől várja a segítséget? Attól a közösségtől, akikkel naponta együtt van. együtt dolgozik a közös célért. A közösségben élő embereknél mindinkább kifejezésre jut. hogy könnyebben szót értenek egymás­sal. és ha ez így van. akkor a párttag a párttaggal, méginkább szót ért. mert összekapcsolja őket a közös eszme, a Harcos múlt. a jelen, és a jövőbe vetett hit. Hogy van az. hogy mégis találkozunk esetekkel, amikor a párttag úgy érzi. másokkal szemben' háttérbe szorult. Találkozunk ilyen példá­val. szerencsére nem túl gyakran. Az üzemben jutalmazták a leg­jobban dolgozókat. Közéjük tarto­zik a pártszervezet titkára is, de ő csak szóban kapott elismerést, azzal a jelszóval, hogy végül is elég öntudatos. Olyan példa is akad, hogy a párttag azért kerül hátrányos helyzetbe, mert felet­tesét bírálpi meri. És lehet halla­ni párttagok szájából olyan meg­nyilvánulást. amikor valamilyen hibáról, személyes problémáról kellene beszélni, azt mondja: ..Mi­nek szóljak, úgysem segítenek”. I A pártlaqnak is, bárme­1 ■ ..... ’ lyik magyar á llampolgárnak, megvan a maga gondja, esetleg családi, vagy más problémája, amely ólomsúlíyal ne­hezedhet rá. Ha gondja van. erről jó lenne beszélni, de valami visz- szatartja attól, hogy szóljon. Le­het. hogy a környezet érdektelen­sége. lehet, hogy a maga sértő­döttsége. vagy a túlzott szerénység tartja vissza attól, hogy saját ba­jairól. gondjairól beszéljen. Hall­gat. hordozza magában a mind jobban összesűrűsödő keserűséget, s ettől indíttatva aztán elveszti egyensúlyát, gyakran tárgyilagos­ságát. elmaradozik a pártrendez­vényekről és legalapvetőbb köte­lezettségét, tagdíjának rendezését is elhanyagolja. Sok fórumon és sokféle formá­ban foglalkozunk a közösség ne­velő hatásával, a közösségi ember go n dől kod ásmód j á n ak megválto- zásával. A jó példák sokasága mellett azonban kellene foglal­kozni az olyan egyedi, szinte kirí­vó esetekkel is. amilyennel a pak­si járás egyik termelőszövetkeze­tében találkoztunk. Fiatal, jó ké­pességű mezőgazdasági szakem­berről van szó. akitől a pártsze?? vezet titkára többszöri elmarado- zás után megkérdezte, miért nem jár a taggyűlésekre, s ő keserűen így válaszolt: „Hagyjatok békén, elég nekem a magam baja!” Magasztos, megtisztelő áldozat a véradás A járási pártbizottsághoz került az ügy. A fiatal párttaggal való beszélgetés eltért a sémától. Ne­hezen oldódott fel, látszott rajta, beszélne is.-nem js. Amikor aztán elkezdett beszélni, kiderült, hogy olyan dolgok jöttek össze nála, amelyekről nem könnyű beszélni. Hónapok óta beteg a felesége, anyagi gondjai vannak, nincs la­kása és nem sikerültek egyetemi vizsgái. Ezek voltak a nagyobbak, és mellettük a mindennapi mun­kával együtt járó kisebb-nagyobb gondok, bosszúságok. Sokan mondhatják, ha ennyire tehetetlen valaki, és ennyire nem képes úr­rá lenni a bajokon, ráadásul még ezekről nem is beszél, vessen ma­gára. Elvégre, néma gyereknek az anyja sém érti a szavát. Ebben van igazság. Egyetlen vezetőtől sem lehet azt várni, hogy. gondo­latolvasó legyen. Ezt nem lehet várni, azonban az emberi kapcso­latok kialakítása sokoldalú* bo­nyolult feladat, és vannak vezető beosztású emberek a párttagok között is. akik szakszerűen vezet­nek. utasítanak, határoznak, s e munka végzése közben észre sem veszik, hogy munkatársuk is em­ber. akinek megvannak a maga gondjai. Ezek megoldásában — ha nem is beszél róluk unos-untalan — segítséget vár. Azt várja, s ez a legkevesebb, hogy elvárhassa, hogy megkérdezzék tőle, mi bánt­ja. mi a baja. I Sok félreértést f1 „,;ehetne ■■ kerülni sok vélt, vagy valóságos sérelmet le­hetne orvosolni, tisztázni, ha a párttag gazdasági vezető, a munka kapcsolatán túl az emberi Kap­csolatot is keresné beosztottjai­val. A ’ nehézségekkel. ” gondokkal bajlódó ember igényli a jó, szót. az együttérzést. És kitől várja el­sősorban? Azoktól, akikkel na­ponta együtt van. A párttag a párttagtól méltán elvárhatja, hogy legalább annyira foglalkozzanak vele. gondjaival, és úgy álljanak mellé, ha bajban van, ahogy bár­ki mellé állnak. Csak annyi di­cséretet, elismerést kapjon. , amennyit bárki megkaphat jó ! munkájáért, hogy azt érezze, nem több. de nem is kevesebb. POZSONYI IGNÁCNÉ Kezemben a meghívó az 1. me­gyei véradókonferenciára. Kor­szerű és igen fontos célkitűzés! A vérnek a gyógyítás mind több területén való alkalmazása, a vérből készült gyógyító eszkö­zök nagyobb számú gyártása szükségessé teszi, hogy a régeb­ben csak átömlesztésre begyűj­tött vér literjeit annak többszörö­sére emeljék. A nagy műtéteket manapság mindig vérátömlesztés­sel végzik. így ma már olyan kényes beavatkozást végeznek el eredményesen, melyről azelőtt álmodni sem mertek, mint az agyvelő-, tüdő- és szívműtétek. A vérátömlesztést nemcsak az elvesztett vér pótlására használ­ják. hanem különböző betegsé­gek gyógyí ására is — sérülésnél, mérgezésnél, vérszegénységnél. Századunkban az orvostudo­mány hatalmas fejlődése azt tette szükségessé, hogy a nagyhatású újabb gyógyszerek mellett az em­beri vért is felhasználják. Ez az élő gyógyszer ma a korszerű gyógy ellátásban nemcsak, hogy nem nélkülözhető, de el sem képzelhető olyan sikeres élet­mentés, hol vért ne alkalmaz­nának. A vért nem lehet laboratórium­ban előállítani. Minden egészséges ember magában 'hordja az életet adó és fenntartó vért. A gyógyí­táshoz szükséges vért lelkes, ön­zetlen. áldozatkész és embertár­sait szerető véradók tízezrei ad­ják össze. Míg Dél-Vietnamban, Ceylon­ban és Kongóban a sok kiömlő embervér megannyi életet olt ki. addig hazunkban évente több mint 50 ezer liter vér átönüesz- tése sok. számos dolgozótársunk életét menti meg. A Magyar Vöröskereszt és a Vérellátó Szolgálat ezért célul tűzte ki. hogy felvilágosító mun­kával többszörösére emeli az ál­dozatkész véradók számát, akik mély emberi érzéstől áthatva, legalább egyszer egy évben fel­ajánlják vérüket beteg ember­társaik gyógyítására. életmen­tésre. Ezt a nemes célt kívánja szol­gálni és elérni a mi megyei vér- adókonierenciánk is. melynek si­kere érdekében nemcsak a hiva­tott szerv fáradozása szükséges, hanem mindnyájunk komoly meg­értése és támogatása is. Minden kitüntetésnél többet je­lent a véradók számára egy meggyógyult kisgyermek egész­séges mosolya vagy a gyógyult beteg forró kézszorítása, köszö­neté! Nagy elemi csapások idején szükség van az egész társadalom összefogására az egyes emberért. A betegség elemi csapásával szemben minden felnőtt egészsé­ges embernek vállalnia kell ezt a magasztos m^gtiszte’ő áldozatot: a véradást. A tudomány megállapította: „A vér gyógyít, a vér életet ment”. De mű ér a tudomány ha vívmá­nyaink nagyszerűségét meddővé teszi az emberi kö öny! Ezért, se­gítsünk másokon, s ha majd mi is rászolgálunk mások segítsé­gére megértést találjunk! Kővári Bálint megyei tanácstag A magyar film történetével foglalkozik j a filmbarátok körének új előadássorozata Október kilencedikével újra be­indul a szekszárdi filmbarátok körének egy újabb előadássoroza­ta. A hat előadásból álló sorozat a magyar film történetéről nyújt áttekintést. A magyar film fejlő­désének minden jelentősebb kor­szakát a szakemberek által tar­tott rövid előadásokon kívül egy- egy film fogja majd illusztrálni. Elsőnek a Heltay Jenő regényé­ből készült 11-es című film ke­rül bemutatásra, amelynek fősze­repét Törzs Jenő alakítja. Az ezután kéthetenként meg­rendezésre kerülő előadásokon a következő magyar filmek kerül­nek bemutatásra: A kölcsönkért kastély. Emberek a havason, Va­lahol Európában, A szakadék, vé­gül pedig a Kosztolányi regényből készült új magyar film a Pacsirta A pacsirta vetítése után ankétra kerül sor a film rendezőjével Ranódy Lászlóval és az egyik fő- | szereplő részvételével. A bérletes előadásokat a Fegy­veres Testületek Klubjában tart i ják. pénteki napokon este fél 7 órai kezdettel. A hat bérleti elő­adás díja 30 forint lesz. bérletek a TIT-nél válthatók, 1 Gépek a kiállításon A magyar FVE függesztett, háromvasú, váltva forgató eke kitü­nően alkalmas az eróziónak kitett lejtős területek talajvédő műve­lésére. Világszínvonalat képvisel a magyar gyártmányú sorközi permetező- gép. Teljesítménye: 15—20 katasztrális hold tízórás műszakban. A gép állítható szórófejekkel, percenként 70 liter növényvédő folya­dékot permetez, egyszerre három sorra. Az SFZ—6. jelű lengyel gyártmányú, meleglevegős gabonaszárító, berendezés óránként 60 mázsa termény szorítását végzi.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom