Tolna Megyei Népújság, 1964. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-23 / 223. szám
u -rrT-rrnnrroer US, TOr.VA iTEGTEf NEPÜJSÄ3 5 ŐSZ Először a kenderaratók figyeltek fel rá: ökörnyál úszott a levegőben, és bár a závodi dombok emberei ilyenkor még a vénasszonyok nyaráról beszélnek, az aratók már csalhatatlanul tudták, megjött, és a völgyekben ott vendégeskedik az ősz. Karika Kornél, a Megértés Tsz elnöke nem a fentiekhez hasonló külsődleges jelekből, hanem nagyon gyakorlati tennivalók kopogtatásából értesült a költői évszak beköszöntéséről. Abból, hogy a halász embereket kért a lehalászáshoz, a telelők kitakarításához. a növénytermesztési brigádvezető pedig mind többet beszélt arról, hogy földbe kívánkozik az őszi takarmánykeverék, meg az árpa, a búza. És abból, hogy egyre szaporábban búgtak a domboldalakon a traktorok, hasították a barázdákat, készítették a magágyat Van tennivaló bőven. A határidők, meg a parasztember megszokott életrendje, az, hogy ok- íóíjer végén földben szereti tudni a magot, sürgető indítékok. S indáit az őszi élet. A kendert lelombozták, megkezdték a kuko- ticatörést. a napraforgó szedését Nézzünk túl a falu határain Szellemes megoldású, és gazdaságos a sertéstelep önetetője. Körülötte azok a süldők, amelyeket az ősz után adnak át a felvásárlAlrwnlr Teleltetésre telepítik a halakat. Az idén a szövetkezet tavai kb. ISO mázsa hallal gyarapítják a gazdaság jövedelmét. Gazdag a határ, néhol a tervezettnél is többet ígér. Kár lenne a többletért, de a jövő évi kenyérért is. A kettős feladat közben mintha egy kicsit erre az utóbbira gondolnának sűrűbben a závodi határban. Búzával 480, árpával 200, őszi takarmánykeverékkel pedig 30 holdnyi területet vetnek be. A kis közjég kedvezőtlen talajadottságokkal rendelkező termelőszövetkezetében fontos, de nem könnyű mindent időre és jó elvégezni. A bizakodás azonban nem hiányzik. Sok éves tapasztalat áll a závodi gazdák mögött. Táblánként ismerik már a földet, s így azt is tudják, mit kell előbb, és mit lehet később csinálni. A kezdésnél eszerint indultak. Amikor ott jártunk, az első tábla végén először fordult be a szépen munkált táblára a vetőgép. Mőszmer János traktoros, az Utos—45 vezetője hátra-hátra nézett, jól megy-e minden, nincs-e valami fennakadás. Mára már egész természetesnek tartja, hogy Karika Géza, Bányai Pál, vagy az, aki éppen a gépkísérője, ugyanúgy vigyáz a rendre, mint ő a traktoron. Ősz van Závodon. Hullanak a levelek, megsárgult a kukoricaszár, beért a napraforgó. S mint annak idején, amikor a nyári nagy munkák dandárja volt, megelevenedik a határ: folyik a betakarítás, emberek és gépek munkálkodnak a jövő évi kenyér biz4-noí'fjnan'n. IT'zakben a napokban, hetek- ben minden községben j tanácsülést tartanak, amelyeken a következő évi tanácsi költségvetést tárgyalják, valamint napirendi-e kerül a községfejlesztési tervjavaslat is. Most döntenek e két nagyon fontos kérdésben, s ez egyben mutatja a most soron következő tanácsülések jelentőségét is. Mivel a következő évi községfejlesztési feladatoknál több új vonás mutatkozik, nem árt ezekről egy kicsit részletesebben is beszélni. A legfontosabb feladatok egyike, hogy a tanácsi költségvetés és a községfejlesztésd terv közt megfelelő összhang legyen. Ez elsősorban a községfejlesztés alakításával, módosításával érhető el, mivel a költségvetésnél viszonylag több a kötöttség. A korábbi években helyenkint előfordult, hogy olyan feladat megoldását vették a községfejlesztési tervbe, amire a fedezet a költségvetésben is biztosítva volt. A vége az lett a dolognak, hogy a községfejlesztési egyszámláról fogyott a pénz, a költségvetésnél pedig jelentős összeg maradt felhasználatlanul, ugyanis ezt a pénzit éppen a szorosabb kötöttségek miatt nem fordíthatták másra. Az ilyen gyakorlat nem engedhető meg, mert végeredményben a közérdek rovására megy. Az a tanács dolgozik jól, amely céltudatosan felhasználja a különféle kereteket és nem kell visszaadnia a pénzt, ilyen, könnyen elkerülhető okok miatt. T Ugyanígy szükséges az össz- ^ hang, megteremtése az állami beruházások és a községfejlesztés közt is. Itt nem egysze- I rűen arról van szó, hogy ne 1 akarjanak olyan létesítményt megvalósítani helyi erőforrásból, amire az állam biztosit meg- ■ felelő fedezetet, hanem ennél ! sokkal többről. A jövőben fokozottabban kell támogatni helyi erőforrásból az állami beruházást. Fokozatosan fel kell számolni az olyan gyakorlatot, hogy egy-egy helység több százezer, | vagy millió forintos létesítményt kap, ugyanakkor egy fillérrel sem járul hozzá, csak élvezi annak hasznát. Nemrégiben történt meg Medina-szőlőhegyen, hogy villanyt avattak, bensőségesen ünnepelt mindenki, a helyiek nagyon örültek a villanynak, de amikor megkérdezték tőlük: helyi erőből miit tettek annak érdekében. hogy a villany eljusson a lakásokba, kiderült, hogy semmit. A helybeliek ténykedése kimerült abban, hogy kérték a villanyt, kilincseltek érte. A jövőben, ha valahova valamilyen létesítményt kérnek, nemcsak azt nézik meg, hogy indokolt-e a kérés, — hanem, hogy helyi erőforrásból hogyan kívánják segíteni. Végül az a község lesz előnyben, ahol nagyobb a segítőkészség. A népgazdaság érdeke meg- kívánja, hogy a központi erőfeszítések mellett a helyi áldozatvállalás is növekedjék, mert enélkül hiába mutatkozna a sok jogos igény, azokat megközelítően sem tudnánk teljesíteni. Eddig csak egy-két helyen volt olyan törekvés, mint Bonyhádon a közgazdasági technikum érdekében, hogy több község falufejlesztési alapjából közösen valósítsanak meg olyan létesítményt, ami több község érdekeit szolgálja. A községek többsége csak a szorosan vett helyi érdekekkel törődött, nem igen nézett túl a falu határain, s így nem vette észre azt sem, hogy nagyobb közösséget érintő érdekek is vannak. Az egyik leglényegesebb falufejlesztési feladat, hogy mindinkább általánossá váljék a közös, a több községet átfogó erőfeszítés egy-egy feladat megvalósítása érdekében. Az iskolák körzetesítése nem egyforma súly- lyal _ teszi szükségessé minden községben az iskolai fejlesztést, viszont ahol több bővítésre, fejlesztésre van szükség, az más községeknek is érdeke. Más téren ugyanígy adódnak feladatok és lehetőségek több község összefogására. A paksi szülőotthon bővítése például nyilván nemcsak paksi érdek, hanem legalább any- nyira érdeke egy sor más községnek. Több helyen a diákotthon, középiskola, autóbuszváró megteremtéséhez szükséges a környékbeli községek összefogása. jf^ár az utóbbi két évben jelentősen növekedett a me- gyében.a társadalmi munka, tavaly mintegy 7 milliót, a tervezett kétszeresét teljesítette a megye, de még közel sem tartunk a lehetőségek teljes kihasználásánál. Ugyanakkor a szükségletek állandóan nőnek, a pénzügyi bevételek pedig csak korlátozott keretek közt növelhetők, ezért a növekvő feladatok kielégítésének egyik legjobb módja éppen a több társadalmi munka szervezése. Tavaly még akadt olyan község, ahol a községfejlesztési tervet úgy fogadták el, hogy abban nem szerepelt egy fillér értékű társadalmi munka sem. Ilyennek az idén nem szabad megismétlődnie, annál is inkább, mert minden helysé-g tapasztalata azt igazolja, hogy a lakosságban megvan az áldozatkészség, csak a tanácsi vezetőknek nem szabad sajnálniok a társadalmi munka megszervezésével járó fáradságot. Mielőtt sor kerül a döntésre, nem árt visszalapozni a múlt évi választási dokumentációba. Mindenütt nyilvántartásba vették a lakosság javaslatát, kérését, amelyek a választási gyűléseken, beszélgetések során hangzottak el. Ezek nagy részét ugyan azóta megvalósították, de nem mindet, s_ a következő évi terv összeállításánál ezeket sem szabad figyelmen kívül hagyni. A tanácsi vezetőknek állandóan gondolniuk kell arra is, hogy legközelebb hogyan állnak majd választóik elő, ha nem képviselik elég következetesen azok érdekeit. BODA FERENC Tolna megyei úttörők nyerték a gyűjtési párosversenyt A Baranya—Tolna megyei MÉH Vállalat tavaly párosversenyt indított Tolna és Baranya iskoláinak úttörőcsapatai között. A cél szerint a versenyben évenként az győz, s jut jelentős jutalomhoz, amelyik csapat a legtöbb papír-, rongy-, és vashulladékot gyv-jti egy-egy időszakban. Az öt ’vre szóló verseny első szakaszát nemrég értékelték, s az értékelés rérint az elmúlt tanévben a ■'nz jutalmat és a takarékossági ’ándorserleget megyénk úttörői érdemelték ki. i A győztes megye 23 505 úttörőI je 69 140 kiló papírt, 88 249 kiló 1 rongy hulladékot, és 526 459 kiló vasat gyűjtött. Legjobb eredményeket a dombóvári József Attila úttörőcsapat tagjai értek el, s 3750 forint jutalmat kaptak. Második helyre a tamási Táncsics Mihály úttörőcsapat került, őket 1900 forinttal jutalmazták. A harmadik helyet a. faddi Béri Balogh Ádám nevét viselő úttörőcsapat tagjai szerezték meg, s 1050 forint értékű takarékkönyvet kaptak. Tárgyjutalomban részesítették még a fácánkerti Petőfi Sándor és a csibráki Táncsics í Mihály úttörőcsapatokat. .cinek a závodi határban. Az első zökkenő után az őszi napfény már tekintélyes táblán mele gítheti a földbe került magot.
