Tolna Megyei Népújság, 1964. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-22 / 222. szám
1964. szeptember 22. tOLNÄ SIEGVEÍ KEPÜJSÄG 5 ^Oárszeq áimíitkhaii Nem hiszek a fülemnek, megkérdezem még egyszer: — Két vaságy az egész berendezés? — Igen. — Évek óta? — Igen, évek óta. Nincs tehát semmi félreértés, de vallani róla mégis nagyon nehéz. Hiába, meg kell tenni, még akkor is, ha lesznek, akik majd csámcsognak, és igazolva látják a kizsákmányolok egyik tételét, ami szerint a szegénységnek, a könnyelműség, a felelőtlenség és az élni nem tudás az oka. E tétel hamis, mert ezek az emberek, akikről itt szó lesz, a testet és lelket megnyomorító cselédsors keresztjét cipelik még mindig. Könnyelműek, mert nemzedékeken keresztül megszokták a máról holnapra élést, nem tanulhatták meg a beosztást, mert soha nem volt mit beosztani, s most, amikor már lenne, nem tudják miképp csinálják. A kultúráló- dásra, a művelődésre még igényük nem lehetett, a pusztákon éltek, ott élnek ma is. Társadalmilag már rég nem, de szellemileg közülük sokan még mindig cselédek. Vékonyka réteg, néhány család csupán, számukat pontosan felmérni sem lehet, de akárhányan is vannak, beszélni kell róluk, foglalkozni kell velük. Életkörülményeik rosszak. A családtervezést és egyáltalán az ehhez tartozó fogalmakat nem ismerik. Elmaradottságuk a lelki és a szellemi tunyaság az állami gazdaságokban sok kárt okoz. Családvédelmi szempontból helyzetük lehangoló, a termelésben teljes értékűnek nem nevezhetők, erkölcsi világképük torz és így tovább. S ha talán túl sötétnek látszik a kép, akkor ez attól van, hogy jobban ráirányuljon a figyelem egy olyan életterületre, amely elég ismeretlen, és amely több jószándékú, hasznos beavatkozást érdemel minden létező tömeg- és társadalmi szervezet részéről. Ez az írás tehát nem csemege akan lenni, még kevésbé tudálékos felfedezés, vagy pesszimista vészharangkongatás, csupán olyan tényközlés, amely a mi ügyünk, a mi dolgunk és rajta változtatni a mi feladatunk. A Gerjeni Állami Gazdaság ilyen természetű helyzetét vettük szemügyre, s nyomban ide kívánkozik, az ottani vezetőket, elsősorban az igazgatót foglalkoztatja legjobban a szellemi cselédsorban élők helyzete. Jól és pontosan látják a bajokat, amennyire elfoglaltságuk engedi, foglalkoznak is ezzel. Jelenleg azonban még a munka frontján a kötelességtudásra, a társadalmi tulajdon megbecsülésére való nevelés leggyaKépesített könyvelőt legalább 5 éves gyakorlattal belső ellenőri munkakörbe azonnali belépéssel felvesz a Szabó Ktsz, Szekszárd, Arany János utca 23. sz. (141) koribb eszköze a fegyelmi. Az irodaépület folyosóján három fegyelmi határozat szövege olvasható a faliújság-táblán. Dörgedelmes fenyegetések, szankciók vannak a szövegben kilátásba helyezve, ha a fegyelmi vétség megismétlődik. Ki tudja használ-e ez a hang? Ám, ezt a fenyegető hangot talán abból a meggondolásból alkalmazzák, hogy hátha hatásosabb, mint a szép szó, amely, eddig még keveset használt. Érdesebbek, kérgesebbek a lelkek. Kimondottan kirívó esetek: a gazdaság hajógépésze erkölcsileg teljesen érzéketlen ember. Amikor eszébe jut valami, napokig tájára se megy a munkának. Amikor beiszik, kötekedő. Legutóbb a Duna másik partján volt neki valami verekedése egy idős emberrel. Emiatt jelenleg is folyik vele szemben az eljárás, önkéntes rendőr volt, de onnét eltávolították, éppen a viselkedése és a magatartása miatt. Sok ilyen munkás verődött a Gerjeni Állami Gazdaságba. Korábbi munkahelyeikről kirúgták őket és a gazdaságban találtak menedéket. Rengeteg velük a ve- sződség. Van közöttük, aki ebben az évben már háromszor kártyázta el az egész havi fizetését az utolsó fillérig. Utána nem csoda, ha rákényszerül a lopásra. Egy másik eset: Az egyik takarmányos ellopott öt zsák cementet. Amikor elbocsátották, még ő méltatlankodott. Nem tetetésből, őszintén, mert erkölcsi alapállása olyan, hogy képtelen megítélni cselekedetét. Elsősorban tehát a lump elemekkel szemben kell igen kíméletlenül fellépni a gazdaság vezetőinek, mert ezek az elmaradott volt cselédek között valósággal bacilusgazdái a felelőtlenségnek és a züllöttségnek. A gazdaság igazgatója egy alkalommal Várszegen, az egyik majorban összehívta a férfiakat és az asszonyokat. Várszeg ugyanis a legkritikusabb pont, ott a legtöbb könnyelmű, semmivel nem törődő, iszákos ember. Az igazgató a családdal szembeni kötelező felelősségről, a pénzpocsékolás káros voltáról beszélt. Szavait elszomorító értetlenséggel úgy forgatták ki, hogy többen felszólaltak és úgy beszéltek, mintha az igazgató sajnálná tőlük az egy korsó sört. „Nekünk is jólesik talán. Nem itt kell kereskedni, többet kell fizetni” — ilyeneket mondtak. Lehangoló a sötétség és a csökönyös mellébeszélés. Ilyen helyzetben hajlamos rá az ember, hogy legyintsen, és kijelentse: csináljatok amit akartok, mert nem lehet, nem szabad, sokszori próbálkozásra a jégnek egyszer csak meg kell törnie. Ez a véleménye az igazgatónak is, aki óva intett minden túlzástól. Sok a gyerek. Mégis némelyik ember a legnagyobb lelkinyugalommal képes esténként száz forintokat ereszteni le a torkán. A szellemi cselédsors szánalmas, maradványa az alamizsnakérés. Megtörtént, hogy egy ember könyörgő hangú levelet írt a MEDOSZ megyetitkárának a sok gyerekre való hivatkozással, anyagi támogatást kunyerált. Ez az ember tavaly 19 ezer forintot keresett. Nem lenne szüksége alamizsnára, de fizetése nagy részét megissza, és annyira szolgaiélek még minA csőszerelő dig, hogy az embernek összeszorul a torka. Más szellemi szinten talán furcsán hangzana a gazdaság vezetőinek a javaslata, hogy a mértéktelen^ italozás leküzdésére Várszegen csuk ják be a kocsmát, de ez az első és a legkézenfekvőbb megoldás addig, míg nem alakul ki egy megfelelő, általános szellemi szint. Tehát ez lenne a második tennivaló, a megfelelő szellemi szint megteremtése. És ezt nagyon lent, az ábc-nél kellene kezdeni, mert a volt cselédek egy része a -gazdaság vagyonát ma is úgy kezeli, mint valamikor az uraság javait, a munkát elkerülendő és kényszerű rossznak tartják, a tanulást fárasztó és kegyetlen büntetésnek. E témákról kellene és lehetne előadásokat tartani nekik, az iskolán kívüli népművelés keretében. De ehhez először az kell, hogy létezésüket az arra hivatott szervek tudomásul vegyék. A gazdaság közigazgatásilag több községhez tartozik, de ilyen szempontból nem tartozik jóformán sehova, ötszázharminc dolgozója van. Hangsúlyoznám persze, hogy nem a többségről, egy vékony rétegről van szó. Sok és számottevő ott a kiváló, szorgalmas ember. A gazdaság igazgatója nagyszerű munkasikerekről is be tud számolni. Néhány nap múlva éppen a silózóbrigád tagjait jutalmazzák, mert páratlanul szép munkát végeztek. Az is a teljességhez tartozik, hogy a jelenlegit megelőző gazdaságvezetés miatt Gtrjen eléggé szélsőséges eset. Az is a tények közé tartozik, hogy a szellemi cselédsorban élő emberek többsége változni akar. Volt rá példa, hogy odaadták a fizetést az igazgatónak, azzal a kéréssel, hogy vigyázzon a forintokra. Most a kukoricatörés idején több asszony bejelentette, megy és dolgozik. Ez már nagy szó, és a változni akarás ösztönös igényét mutatja. De mindez még kevés az „üdvösséghez”. Főleg, ha azzal találkozik az ember nap mint nap, mint ami vei a gazdaság vezetői találkoznak. R. I. lopott, becsukták, otthon maradt négy gyerek, és a szülés előtt álló asszony. Nehéz szavakat találni a család erkölcsi, anyagi és morális helyzetére. De nem ez az egyedüli család. Hogy az ilyen helyzet ne sokasodjék, hanem megszűnjék, ahhoz megint csak a megfelelő szellemi szint szükséges. Egy sok-sok nemzedéken át testileg is, szellemileg is megnyomorított réteg nevében ez az írás nem jajgatás, de kiáltás szeretne lenni. Szekulity Péter Jutalomüdülés a legjobb téglagyári brigádoknak A téglagyártó iparban a dolgozók nem nyáron, a fő szezonban veszik ki szabadságukat, hanem az őszi hónapokban. Évtizedes hagyomány már, hogy ilyenkor, ősz elején, a téglagyártási szezon befejeztével csoportosan mennek üdülni a gyárak munkásai Az idén először, a legjobb téglagyári munkabrigádokat jutalomüdülésre küldik, a szakszervezet költségén. A Tolna megyében működő kilenc téglaipari üzem munkásai között egész éven át folyt a verseny, melyik brigád nyeri majd el a beutalót... A szakszervezet megyei bizottságán már előkészítették a sopro- ni Löverekbe szóló hat. és a gálya tetői, 12 fő részére szóló beutalót. A lerakó- és nyerstéglagyártó brigádok között most még nem lehet eldönteni, hogy ki kapja a jutalomüdülést. Kiváló termelési eredménnyel pályázik a beutalóra a paksi téglagyár tizenkét tagú nyersgyártó brigádja. Nagy a vetélkedés a lerakók között is. A hattagú brigádok versenyében egyforma esélye van pillanatnyilag a kölesdi és a palánki téglagyár brigádjának a kéthetes üdülésre. Négyéves munkáját értékelte a dunaföldvári kendergyár KISZ-szervezete Baranya megyei Építőipari Vállalat felvételre keres pécsi munkahelyre kőműveseket, férfi és női segédmunkásokat kubikosokat és vizsgázott kazánfűtőket. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán Pécs, Rákóczi út 56. (161) A kendergyár KlSZ-alapszerve- zete 1957-től íródó története során újabb nagy eseményhez érkezett. Az elmúlt héten tartotta meg ünnepélyes keretek között a vezetőség- és 'küldöttválasztó taggyűlését. A teremben gyülekező kiszesek hangulatán érződött, hogy ez amolyan „zárszámadó közgyűlés” lesz. ahol terítékre kerül a KISZ I. ^kongresszusa óta az alapszervezetben végzett munka. Ilyen, vagy olyan formában minőin KISZ-tag érdekelt volt tehát. Ez is magyarázza, hogy a szokottnál nagyobb létszámban jöttek össze a fiatalok, a tagság kilencven százaléka jelen volt a taggyűlésen. Bővült a jelenlévők száma a járási KISZ-bizottság munkatársával, a gyár és a község vezetőivel. A KISZ-titkár beszámolója alapos. elemző, bíráló és előremutató volt. Az ISZM tükrében értékelte az elért eredményeket. Kiemelte, hogy az elért eredmények mellett kívánni valót hagy maga után a szocialista brigádok szervezése és működése. A takarékossági mozgalomban kiváló eredmények születtek, különösen a rostüzem fiataljai között, akik gondos, szakszerű munkával, a technológia betartásával jelentősen emelték az össz-rosthozamot. A tanulásban a még meglévő hiányosságok mellett is igyekezett a KISZ-szervezet valóra váltani a KISZ I. kongresszusának azon felhívását, hogy a második ötéves terv ideje alatt minden fiatal szerezzen magának eggyel magasabb fokú képesítést. Jelenleg négyen tanulnak főiskolán. 7 fiatal középfokú iskolán, hárman az általános iskola VIII. osztályát végzik. Kultúr- és s-poritevékenység területén a kezdeti szép eredmények után hanyatlott a tagság aktivitása. A vezetőség beszámolójában ennek okát abban látta, hogy ezt a munkát kampányszerűen végezték, ami aztán nem hozta meg a kívánt eredményt. A beszámolót élénk vita követte. majd határozati javaslatot terjesztett elő a vezetőség a munka további megjavítására, majd megválasztották az új vezetőséget. A taggyűlés után uzsonnán látta vendégül a vezetőség a fiatalokat. Tóth Imre tudósító
