Tolna Megyei Népújság, 1964. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-02 / 205. szám
1954, szeptember & TOLNA MEGYEI NEPTTJSÍO 15 Libatömőgép, műtrágyaőrlő, bakelitcsapágy és társai... Tanulságos séta a mezőgazdasági újítások, találmányok között kés. gyakorlati szakemberei olyan gépeket, eszközöket hoznak létre, amelyekkel a mezőgazdasági gépgyártó ipar eddig adós maradt. Ez pedig nagy tanulság. Örvendetes lenne, ha a mezőgazdaság egyszerű munkásai mellett minél több gépészmérnök, tervező, gépgyári szakember tanulmányozná a bemutatót. Bizonyos, hogy jó- néhány gondolatot ébresztenek az itt látottak. És az is bizonyosnak látszik, hogy egész sor olyan gép és technikai megoldás, gépi eszköz akad a csak itt láthatóik között is. amelyek megértek a sorozatgyártásra. Biró András gazdasági üzemekben. Az újítók, a feltalálók, a jobbra, tökéletesebbre törekvő falusi ezermesterek. barkácsolók, egyszerű mesteremberek és iskolázott szakemberek méltán lehetnek büszkék műveikre. Az újítóknak kijáró erkölcsi elismerés, társadalmi megbecsülés nyilván újabb alkotásokra ösztönzi valameny- nyiüket. Nem szűkölködött azonban társadalmunk az anyagi elismeréssel sem: három esztendő alatt 7 143 000 forintot fizetett ki a mezőgazdasági újítóknak, feltaláNóhány újítóval te találkoztunk Készségesen, aprólékosan magyarázták el újításuk lényegét. elvét, gazdaságosságát. Annái szófuki.rabbá váltak azonban, amikor megdicsértük leiemé- r. yességüket, találékonyságukat. Bár nem beszéltek össze, de mégis valamennyien ugyanazokkal a szavakkal hárították el a dicséretet: „Nem volt nehéz kitalálni... Más is rájött volna... A kény- szerűség vitt rá...” Lássunk csak néhány példát. Lassanként másfél évtizede, hogy libatenyésztésünk egyhelyben toA kiállítás főterének jobb sarkában. a Kohó- és Gépipari Minisztérium csarnoka mellett kapót helyet a mezőgazdasági újítások és találmányok pavilonja. A nyitást követő néhány nap alatt már sok ezren megfordultak itt. Vannak, akik többször is vissza-vissza térnek. ceruzával, papírral a kezükben jegyezgetnek. tudakozódnak, műszaki leírásokat kérnek. Egy-egy „szenvedélyes érdeklődő” ennyivel sem éri be: megával az újítóval akar beszélni. Ez — sajnos — sok esetben lehetetlenség, hiszen a kiállított. kereken százötven újítás és találmány alkotói nem tartózkodhatnak egyszerre és állandóan Budapesten. Beszédes számok A pavilonba lépve ez a felírás fogad: ) „A dolgozók alkotó, feltaláló és újító tevékenysége a mezőgazdaság technikai haladásának kiapadhatatlan forrása”. S hogy ez nem szólam bizonyítják a tények: Az utóbbi három esztendő alatt — 1961—63-ban 15 987 benyújtott újításból 8243 újítást fogadtak el. ezekből eddig 6737-et valósítottak meg a gyakorlatban is a mezőioknak. Amire szükség volt... Az újítások, találmányok között elidőzve dicséretet érdemelnek a rendezők te. hiszen nagy körültekintéssel válogatták ki a hétezer újítás közül a népgazdasági. üzemi szempontból legjelentősebbeket Bent a pavilonban kilenc, a szabadtéren öt csoportba osztották az anyagot. A látogatók tehát térbelileg is együtt tanulmányozhatják a növénytermesztés, az álattenyésztós. a kertészet. az öntözéses gazdálkodás, az állategészségügy, a gépesítés, a gépjavítás és más területek újításait. találmányait. pog. Ennek egyik oka: a nagyüzemekben. mun ka igényesség > miatt, nem kifizetődő a kézi libatömés. Ebből a kényszerűségből - fakadóan született meg négy lelkes agráregyetemi szakember több éves munkája nyomán a nagyüzemi libatömőgép. Segítségével 20—25 másodpercenként , végezhető el egy liba tömése. A falusi parasztasszonyok a megmondhatói. hogy mennyi időt és fáradságot lehet ezzel megtakar rí tani. Mezőgazdaságunk köztudottan alkatrészhiányban szenved. Sokszor a legegyszerűbb alkatrészekhez sem lehet könnyen hozzájutni. Néhány gyakorlati szakemberünknek eszébe jutott: az olyan anyagokat, mint például a bronz, talán más. könnyebben hozzáférhető, olcsó anyaggal is lehetne helyettesíteni? így esett választásuk a textil-bakelitre. Ma már 29 különféle traktoraikat rés z készül ebből az olcsó, filléres anyagból., Ugyancsak a szükség hozta létre a műtrágyaőrlő gépet is. Az állami gazdaságok, termelőszövet- 1 kezetek ma még raktárak hiányában nem tudják mindig szakszerűen tárolni a műtrágyát A nedvességtől egy tömbbe összeállt anyagot pedig fejszével szét verni költséges. hosszadalmas Ezen segít az őrlőgép. Ezt a hasznos masinát legtöbb gazdaságban házilag is elkészíthetik. Nem keli hozzá, csupán egy kiöregedett kalapácsos daráló, melyet traktorra szerelve bárhol — ahol a műtrágyát tárolják —, üzembe lehet állítani. Teljesítménye 30—40 q műtrágya őrlése óránként. Mérnökök, tervezők, gyárak kerestetnek E néhány példa, s az égé "'ási anyag is azt példázza. ,’.ogy mezőgazdasági nagyüzemeink, gépjavító áldomásaink ielSűrűsorú gabona- és magvetőgép. Zetorra szereit mű trágyaőrlő beraadeeés. Talajíelülei-egyengető erózió által veszélyeztetett táblákhoz, %. „ r, ; #í*fcs
