Tolna Megyei Népújság, 1964. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-15 / 191. szám

198-1. augusztus TS. TOLNA MEGYEI NEPŰJSAG 3 / Pártmunka a közlekedésnél Az idei évben sorra kerülő párt- vezetőség-választás előkészítésé­ről, a dombóvári Vasutas nagy­üzemi pártbizottság titkárától, Mosonyi Pál elvtárstól néhány kérdésre kértünk választ: — A sokirányú gazdasági feladatok mellett hogyan dol­goznak a pártszervezetek, és hogyan készülnek a vezető­ség választásokra? — A vasutas nagyüzemi párt- bizottság területén hat pártalap- szervezet készül a pártvezetősé­gek újjáválasztására. A pártbi­zottsági tagokból négy brigád alakult, azzal a feladattal, hogy az alapszervezetek munkájához közvetlen segítséget adjanak. E 'munka közben elbeszélgetünk a párttagokkal, pártonkívüliekkel, kikérjük véleményüket, hogy az újonnan megválasztott vezetőség­be a legrátermettebb, a leglelke­sebb párttagok kerüljenek. — E munka végzése közben milyen tapasztalatokat szerez­tek? — Az a tapasztalatunk, hogy a párttagok helyesen ítélik meg a helyzetet. Őszintén elmondják véleményüket, mi a jó, és mi a hiba a vezetőség eddigi munká­jában. Van,, ahol úgy vélekednek a pártvezetőségről, hogy gyenge, s ebből következően nem megfele­lő vitapartnere a gazdasági veze­tésnek. És elmondják, ennek a fordítottját, amikor a gazdaság­vezető nem segíti a pártszerve­zet munkáját. A beszélgetések során olyan tapasztalatot is sze­reztünk, hogy néhány vezetőségi' tagot — éppen a fent elmondott okok miatt, nem választanak be a vezetőségbe. Az ilyen esetek­ben elbeszélgetünk az elvtársak­kal és más területen, képessé­güknek megfelelő pártmunkát ja­vasolunk számukra. Két dologra kell nagyon ügyelni. Elsősorban arra, hogy a vezetőségből ki­maradóknál a sértődöttséget mi­nimálisra csökkentsük. A másik dolog, amit szem előtt kell tar­tanunk, az, hogy jól osszuk el az erőket. A vasutas-pártszer­vezet tagjait a szolgálat, az uta­zás meglehetősen leköti. Emellett az erős lekötöttség mellett jelent­kezik a másik probléma. Ez pe-, dig a több funkció viselésével já­ró megterhelés. A vezetőségválasz tásokkal feltétlenül meg kell ol­dani azt is, hpgy pártvezetőségi tagjaink válláról a jelenleg viselt 3—4 funkcióval járó felelősséget levegyük. Azt szeretnénk, ha vezetőségi tagjaink a több elfog­laltságot jelentő funkció alól mentesülnének, s ezáltal tartal­masabbá, mozgalmasabbá tehet­nénk pártszervezeteink politikai munkáját — A KISZ-siervezetekben is újjáválasztják a vezetőket. Mi­lyen segítséget ad a pártbi­zottság a KÍSZ-fiataloknak eh­hez a munkához? A KISZ-vezetőségek újra vá­lasztásával kapcsolatban, érvé­nyesítjük a párt felelősségét az ifjúságért, és segítjük a fiatalok előkészítő munkáját, hogy meg­felelő vezetők kerüljenek a KISZ- szervezetek élére. A csomóponti KISZ-bizottsághoz hét KlSZ-alap- szervezet tartozik. A pártvezető- ség-választás előkészítésével pár­huzamosan személyesen beszél­getünk azokkal a fiatal pártta­gokkal, akiket a KlSZ-vezetősé- gek megerősítésére javasolunk. A pártszervezetek foglalkoznak' a KISZ-vezetőségválasztással. Se­gítséget adnak a beszámoló elké­szítéséhez. Részt vesznek a ve- zetőségválaszíó KlSZ-taggyűlé- sen, hogy olyan fiatalokat vá­lasszanak meg, akik képesek az ifjúság vezetésére és a II. kong­resszus határozatainak végrehaj­tására. — Hogyan segít a pártbizott­ság az őszi csúcsforgalom si­keres lebonyolításában? — Őszi csúcsforgalomról ma már nem igen beszélhetünk. A dombóvári vasúti csomópont úgy­szólván egész évben csúcsforgal­mat bonyolít le. Két számot mon­dok. 1963-ban naponta 42—45 te­hervonatit indítottunk Dombó­várról, nem beszélve a személy- és az átmenő teherforgalomról. Az idén naponta ötvenkét teher- vonatot indítunk. Egy-egy hu­szonnégy órában a személy- és teherforgalmat összeszámítva, 220 vonat közlekedik a dombóvári vasútállomáson. Az őszre további forgalmi nö­vekedésre lehet számítani. A Dunaújvárosi Szalmacellulóze- gyár részére a bálázott szalma és a Kaposvári Cukorgyár részé­re a cukorrépaszállítás okoz majd nehézségeket. Az állami vezetés részéről már megtörténtek az in­tézkedések. A cukorgyári szállí­tási felelősökkel történt közös megbeszélések alapján egyeztet­tük a térveket és megbeszéltük a szállítási feltételeket. A vagonok csoportosításával irányvonatoka t indítunk. Ehhez kapcsoljuk majd az alföldi térségből indított cu­korrépa-szállító vonatokat is. Az őszi szállítással kapcsola­tos megállapodásokat termelési tanácskozásokon ismertettük a dolgozókkal. A pártszervezetek a vezetőségválasztásokra való fel­készülés jegyében foglalkoznak a gazdasági feladatokkal. A párt­tagok és pártonkívüliek helytál­lására bizton számíthatunk és ha lesznek is felmerülő nehézsé­gek, ahogy a vasutas dolgozókat ismerem, megállják helyüket — mondta Mosonyi Pál, a pártbi­zottság titkára. Pozsonyi Ignáené Cseh munkásokat láttak vendégül a kendergyáriak Körültekintő, gondos levelezés előzte meg azt a találkozást, mely augusztus U-én lezajlott a Duna- földvári Kendergyárban. Az iván- kai kendergyár vezetősége azzal a javaslattal kereste fel levélben a földvári kendergyár vezetőjét, hogy cserealapon ellátogatnánfak hozzánk, s ennek viszonzásául a földváriakat fogadnák otthonuk­ban. A csehszlovák elvtársak ja­vaslata egyetértésre, támogatásra talált. Ennek eredményeképpen au­gusztus 10-én este fél 8 órakor megérkezett az ivánkai kender- gyár- dolgozóinak 76 fős csoport­ja, akiket a kendergyár vezetősé­lók először jönnek a tsz-be, az ismerkedéshez egyszerűen be sem invitálják. Milyen világ van IVIisz- lán? Rövidesen még cifrább dolgok is kiderülnek. Az elnökhelyettes olyan pré­miumot ígéri; az úgynevezett „kombájnos’-brigádnak, ami a többiekkel szemben mérhetetlen anyagi előnyökhöz juttatná őket. A főmezőgazdász ezzel nem ér­tett egyet, ordításig fajuló vita lett az eredménye. Egy alkalom­mal véletlenül beleült az elnök- helyettes székébe, aki majdnem fellökte érte: — A helyemre akarsz kerülni, te bitang? — ilyen, vagy gorom­baságában ehhez hasonló szavak­kal. Akadt vezetőségi (!) ülés, ame­lyikre meg sem hívták, másikról távozni kényszerült, mert olyan hangorf támadtak neki, hogy félt: tettlegesség lesz a vége, A belső ellentétek nem is egészen belsők, hiszen se az elnök, (aki újabban csak ügyes diplomáciával lázítja a tagokat a szakvezető ellen, és mindent megtesz lejáratására), se az elnökhelyettes (aki minősíthe­tetlen szavakkal szokta legorom- bítani). nem tesz féket a nyelvé- re, és a nyílt színen, az emberek előtt rohan neki. — Hogyan legyen így tekinté­lyem? Csakugyan, hogyan? a hang­nem terjed, legutóbb már a mag­táros is alaptalan váddal, de a vezetőségnél megszokott stílusban támadt neki. Ezek után ésszerű­nek érezzük a kérdésünket; — Ugyebár, itt akarja hagyni a termelőszövetkezetet ? Komoly fejrázás: — Nem! Nem vagyok vándor­madár. Itt lehet gazdálkodni, az adottságok jók, a. miszlai embe­rek (akiknek — szava szerint — „egy része ellene van. a másik része pedig nincs mellette”) szor­galmasak. Maradni akarok, és dolgozni! A zsarnokról felvázolt eíőzetes képünket percről percre határo­zottabb mozdulatokkal radírozzuk ki. Jószándékú, sértett, és tehet­séges fiatalember ül előttünk a községi tanács elnökének szobá­jában. A szája mozgásában van azonban valami félelmet gerjesz­tő. Szinte gyűlölködést elárulóan, a foga közül morzsolja a szót. Mi­lyenek azok az emberek, akikkel szemben ilyen indulatokig jutott? Milyen az egyre több arcúnak tű­nő Miszlának a következő képe, hiszen amit megismertünk, az az éremnek még mindig csak a má­sodik oldala? (Folytatjuk) ORDAS IVÁN SZEKUL1TY PÉTER ge meleg szeretettel fogadott. Másnap a reggeli órákban meg­tekintették a kendergyár rost- és bútorlap-üzemét. Különösen az utóbbi szolgált részükre sok új­donsággal. Délelőtt Dunaföldvár nevezetességeivel ismerkedtek, délután Dunaújvárosba kirándul­tak, Dort Lajos idegenvezető tár­saságában. Késő délután ismét visszatértek a kendergyárba, ahol 7 órától a gyári dolgozókkal ba­rátkoztak, szórakoztak, a jó han­gulatról, a talp alá valóról Mendi Márkus és együttese gondosko­dott, a vendégek legnagyobb megelégedésére. Őszinte, baráti légkör alakult ki a cseh és ma­gyar .szaktársak között, sok jó szakmai tapasztalatot vitattak meg, és adtak át egymásnak a két gyár munkásai, vezetői. A cseh szaktársak kendergyári látogatása magyarországi útjuk- nak csak egy részét képezte, mert egy napot a Ealatonon, két napot pedig fővárosunkban töltöttek. A földváriaktól végül is így köszöntek el: „Viszontlátásra, minél előbb az ivánkaj kender­gyárban. Csehszlovákiában.” Tóth Imre tudósító Huszonnyolc kilométernyi kerítés az erdőben A Dunaártéri Állami Erdőgaz­daság csaknem tízezer holdas bá- taszéki erdészetében 28 kilomé­ternyi kerítéssel vették körül ed­dig a vadkárnak kitett helyeket, a mezőgazdasági földeket, az új erdősítéseket és fatelepítéseket. Az idén ezer folyóméternyi újabb vadvédelmi kerítés épül a kö­veséi erdőségben, ahol elszapo­rodtak a szarvasok, az őzek és a vaddisznók. Befejezéshez közeledik az er­dők gondozása is. Mintegy nyolc­száz hektár erdősítést, természe­tesen növő telepített facsemetét gyomtalanítottak immár harmad­jára Bátaapáüban Szálkán, Sö­tétvölgyben, Gurovicán és lKásutt. Ülést tartott . a megyei tanács vb Pénteken ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága, Sza- bópál Antal vb-elnök elnökleté­vel. Az ülésen részt vett dr. Nagy Elemér is, a Minisztertanács Ta- náesszervek Osztálya képvisele­tében. Az ülésen jóváhagyták a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról szóló elnöki je­lentést. Ezt követően értékelték a termelőszövetkezetek első félévi gazdálkodásának tapasztalatait, valamint a háztáji gazdaságok rendezése érdekében tett intézke­déseket. Napirendi anyagot Szűcs Lajos mezőgazdasági osztályveze­tő terjesztett elő. Az előterjesz­tett beszámoló részletes képet adott a tsz-ek növénytermelési, állattenyésztési helyzetéről, va­lamint pénzügyi helyzetéről. A számadatok sok tekintetben ja­vulásról, előrehaladásról tanús­kodnak. * Megyénkben a 133' tsz közül az első félévben 126-ban fi­zettek rendszeresen munka­egység előleget, ezenkívül időszakosan fizettek öt tsz-ben és mindössze két tsz-ben nem fizettek, előleget, mégpedig azért, mert itt a részes művelés igen nagyarányú.' A beszámoló részletesen foglal­kozott a háztáji gazdaságok hely­zetével. Ezzel kapcsolatban a párt és kormány útmutatásának meg­felelően már több megyei hatá­rozat született. így korábban me­gyei határozat született arra, hogy minden községben meg kell szer­vezni egy háztáji bizottságot, hogy az a helyi sajátosságok ki­használásával megfelelően segítse a probléma megoldását. A bizott­ságok meg is alakultak, és meg­kezdték munkájukat. Sikerült megértetni a megye területén a legtöbb szövetkezeti vezetővel, hogy a háztáji gazdaságoknak je­lentős szerepük van egyrészt a parasztság anyagi helyzetének ja­vítása, másrészt pedig az állami felvásárlási tervek teljesítése, va­lamint a szabadpiaci ellátás szem­pontjából. Éppen ezért, a tsz-ve- zetők nem lehetnek közömbösek a kérdést illetően, hanem úgy kell gazdálkodniuk, intézkedniük^ hogy a közös keretén belül az alapszabályzatnak megfelelően le­hetőség nyíljék a háztáji fejlesz­tésére is. A legnagyobb problé­mát a háztáji állatállomány ta­ka rm^nyellátása okozta. Ma már legtöbb helyen a tsz vezetősége arra is gondol, hogy jusson a háztáji állatok részére a közösben megter­melt takarmányból, így aztán sikerült megállítani a sertés- állomány csökkenését, ami a korábbi időszakokban igen nagymérvű volt. A baromfiállo- ' mánynál jelentős fejlődésről lehet | számot adni. Legtöbb helyen meg­szűnőben van a tehénállomány csökkenése is. Az előző években j elég gyakori volt, hogy egyik, másik tsz-vezető váltig bizony­gatta: ha jelentős jövedelmet biz­tosít a háztáji, akkor a tagok nem törődnek a közössel, már pedig éppen a jó tsz-ek példája igazolta, hogy ez nem így van, mert inkább fokozza a munka- | kedvet a közös iránt érzett fele- {lősséget, ha lehetőség nyílik, meg­felelő keretek között a háztáji gazdálkodásra. Külön napirendi pontként fog­lalkozott a végrehajtó bizottság az 1964-es első félévi termelési és beruházási tervek teljesítésével. A napirendi pont előadója Borbás István tei vosztályvezető. Vancsa Sándor pénzügyi osztályvezető előterjesztése alapján napirendre került a a ülésen Tolna megye ta­nácsainak idei első félévi költség- vetési gazdálkodása. Mindegyik napirendi pont keretében számos kérdést tettek fel az előadónak és több hozzászólás hangzott el. A bejelentések című napirendi pontban szerepelt egyebek között Boros Ferencnek, az Állami Biz­tosító Tolna megyei vezetőjének beszámolója, az állami biztosítás időszerű kérdéseiről egyebek közt a termelőszövetkezetek és az Ál­lami Biztosító kapcsolatáról. Az élőterjesztést a vb. elfogadta 4s ezen felül határozatot hoztak még számos más ügyben. Ötmilliós beruházás — a dombóvári cementáruüzem fejlesztésére A dombóvári cementáruüzem- kavicsosztályozó berendezést t ben jelentős korszerűsítési mun- a modern betonkeverő gépeket i kák indulnak meg az idén. A Folyamatosan tudják majd ellá beruházás tulajdonképpen már ni a gyártóüzemeket az élői' tavaly megkezdődött, több gépet, összetételű és szemszerkezetűk« berendezést szereztek be, azon- vert betonnal. A cement zsákc ban ezek beépítéséhez nem ka- lását teljesen kiküszöbölik pott a vállalat pénzt. Most már cementsilókat ömlesztett cemeni elhárultak ezek az akadályok. tel töltik meg, ami speciális cf A beruházással a cement táró- mentszállító kocsikkal érkezik äs őíjsrr^HsSr­egyenként kilencven tonna be- Az cementsilókat és a kr fogadóképességű — cementsilót állítanak fel. Itt szerelik fel a verőberendezést a jövő évben hí lyezik üzembe. Az UA 28-35 Az UA 28—35 rendszámú gép­kocsit újabban meglehetősen sű­rűn emlegetik Szekszárdim. Van is miért. A szép, nagy tartályú gépkocsi nap-nap után végigpász­tázza a város utcáit, és bőven öm­lő vízsugárral tisztítja azokat. Ez a vízsugár — egyszerű köztiszta­sági okból — o város utcáira vi­tathatatlanul ráfér. Jogos a gya­nú, hogy a városi tanács valószí­nűleg ezért is igyekezett öntöző­autót beszerezni, amiben teljes­séggel igaza volt. Az UA 28-35.- öt mégsem a köztisztaság iránt lelkesedők emlegetik a legtöbbet, hanem a távolabbi érdekeltek leg­alább annyiszor. Ezek közé tar­toznak a személygépkocsik veze­tői, akik gépkocsijuk mosását odahaza, saját rezsiben is szíve­sen elvégzik, és cseppet sem igénylik erre a célra egy városi autó társadalmi munkáját. Nem egyszer ablakig. Ugyanis a paj­zán UA 28—35 előszeretettel lo­csol végig minden útjába kerii.lő elevent és holtat. Magyarán: a legnagyobb forgalomban sem csökkenti célirányos vízsugavánt erejét. Az eredmény: lefröcski. autók, nem egészen szalonkép véleményt hangoztató motork rekpárosok és kerékpárosok, j elmúlt pénteken is módunkbi volt néhány száz méteren ny mon követni az UA 28—35-i mely akkor éppen egy szekér l vainak lábát részesítette fürdőbe majdnem combig. A lovak ny godtan viselkedtek, de' a váratl nul jött áldástól épp úgy megv dúlhattak volna, mint az a r vidnadrágos kerékpáros, aki ■ fürdő előtt — gyanútlanul beszé getett egy ismerősével a Gan szobornál. Az UA 28—35 jött, ö; tözött, és elment. A locsolás kedves népszok, húsvétkor, nem kellemetlen strai dón, de cseppet sem szórakozta: a városi aszfalton. Méltányolja az UA 28—35 humorérzékét, c ennek ellenére sem bánnánk, l mihamarább félbeszakítaná tr< fáit! Lehetőleg már a köv^tk-ző fo; dulónál. (.0.1.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom