Tolna Megyei Népújság, 1964. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-14 / 190. szám

o Iparosodó, városiasodé Dombóvár (3. o.) 1 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 190. szám. ARA: 60 FILLÉR. Péntek, 1964. augusztus 14. Építünk, tatarozunk a tanévnyitás előtt (7. o.) Hajtóvadászat az angliai )>pénztárnoka« V UUUJAUlí ai vonatrablók I írnoka« után _J A teljes gépesítés terve Bátaszéken A kukorica kombájnnal való betakarítása nem új dolog a bá- taszéki Búzakalász Tsz-ben. Elő­ször 1961-ben próbálkoztak vele, amikor Nyerges Aladár került a szövetkezetbe főagronómusnak. Tíz vagon kukoricát „szedtek le” kombájnnal, a következő évben 18, és 1963-ban már negyven va­gon kukoricát. Az idei őszön 300 hold termését akarják betakarí­tani géppel. De nemcsak kukoricabetakarí­tásra használják fel a kombájno­kat az aratás utáni időben, hanem az aprómagvak és a napraforgó betakarításához is. Jövőre pedig teljesen gépekkel végeznek min­den ilyen munkát a bátaszéki szö­vetkezetben. A gép dolgozik az ember helyett Nyerges Aladár elmondotta, hogy úgynevezett komplex gépe­sítést akarnak megvalósítani. Ez természetesen nemcsak a betaka­rításra vonatkozik. A talajműveléstől és vetéstől kezdve minden munkát gép­pel végeznek néhány növény­féleség termesztésében. A ga­bona- és a kukoricatermesz­tés, a két fő növény összes munkája a traktorosok dol­ga lesz. A kukoricaföldre jóformán nem is lép más ember, más tsz-tag. A traktorosok elvetik a kukoricát, aztán vegyszerezik, tehát „meg­kapálják” és ősszel betakarítják a termést kombájnokkal. Negy­venöt szakképzett traktorvezető és öt betanított traktoros dolgo­zik a szövetkezetben. A negyven­ötből kiválogatják a legjobbakat,, a legtapasztaltabb és legszorgal­masabb embereket, és a 18 tagú válogatott” brigád végzi majd 826 hold kukorica termelésének munkáit, 1700 hold gabona mun­káit, a vetésápoláson kívül, az­után 300 hold aprómag növény- védelmét és betakarítását és 150 hold napraforgó betakarítását. A kukoricából 421 holdat hungazi- noznak, 405 holdat dikonirttal ke­zelnek jövőre, illetve ez lesz a területi felosztás (már az idén is van 240 hold hungazinozott kuko­rica, amit természetesen nem kell ismét vegyszerezni.) A kukorica­földön a gyalogmunkás tsz-tagok- nak legfeljebb annyi dolguk le­het a jövő esztendőben, hogy a dikonirttal kezelt területet egy­szer „végigcsapkodják”, ha esős lesz az időjárás. A kukorica kom­bájnolása szépen sikerült tavaly is, csak az elfekvő szárakat nem tudta levágni a gép, ezért néhány ember ment a kombájn után, s böngészett. Intenzívebb gazdálkodás A főagronómus elmondása sze­rint a komplex gépesítési terv megvalósításának legnagyobb haszna az lesz, hogy intenziveb­ben tud a szövetkezet cukorré­pát termeszteni, és még nagyobb területen, mint eddig. A tagság erejét végeredményben most is­főleg a 230 hold cukorrépa, meg a 700 hold háztáji föld megmű­velése köti le, de ezentúl sokkal több erő jut a cukorrépa kapá­lásához. Többet tudnak termesz­teni és ez népgazdasági érdek is, nemcsak szövetkezeti. Úgy kalku­lál a főagronómus, hogy akár 300 holdra növelhetnék a cukorrépa vetésterületét vagy pedig mákot, esetleg különböző magvakat is ter­mesztenének a cukorrépán kí­vül. Rábírna a gyalogerő. Jól kihasználják a kombájnokat Jó traktorosokból nincs hiány a szövetkezetben, lehet válogat­ni. Herman József és Jelusics Vendel például kiváló kombájno- sok és egyben gépszerelők is. A 30 éves Herman József 77 vagon gabonát és borsót csépelt az idei nyáron, a 36 éves Jelusics Vendel pedig 67 vagonnal. Messze maguk mögött hagyták azokat a gépállo­mási kombájnosokat, akik á tsz- ben dolgoztak. Most gépeiket ja­vítják, illetve alakítják az apró­ma gcsépléshez. Náluk a kombájn végered­ményben egész nyáron és ősszel megy. Az aprómagcséplés után követ­kezik a napraforgó, majd a ku­korica. Jelusics, aki eredetileg gépészkovács volt, kitanulta a la­katos mesterséget, a hegesztést, dolgozott már a budapesti híd­építőknél is, és most egyik erős­sége a szövetkezeti gépjavításnak, nemcsak a kombájnmunkának. A két kiváló kombájnos Bátán dol­gozott, amikor a maguk szövet­kezetében befejezték az aratást. Azt mondják, a szomszéd tsz-ben megkeresték az egyik gép téli fő­javításának költségeit. A kuko­rica betakarításához csak annyit módosítanak majd a kombájnon hegy a dob fordulatszámát 1200- ról 350—400-ra csökkentik, két szíjkerék megcserélésével. Adap­terük nincs. Sorolhatnánk még az ehhez ha­sonló dolgokat, amelyek nagy hasznára válnak a tsz-nek. Az idős főagronómus csak úgy emle­geti a legjobb traktorvezetőket, hogy a „gyerekei”. így beszél: „Nem lesz hiba a gyerekekkel. Megvalósítjuk a komplex kuko­ricatermelési manőverünket. Az a 18 traktoros olyan lesz, aki nem­csak a géphez ért, hanem átérzi, mit jelent lerendezni az összes aratást, néhány embernek elintéz­ni 800 hold kukorica összes mun­káit, aki tanulni akar, aki szív­vel, lélekkel dolgozik”. Jelusicséktól megkérdeztük, vajon hem sértődnek-e meg a többiek, akik nem jutnak be a válogatóit brigádba. A válasz: ők még többnyire kezdő traktorosok, kevésbé tapasztaltak, és bizonyá­ra serkentőleg hat rájuk ez a munka. Később majd ők is csi­nálnak valami hasonlót. A másik kérdésünk az volt, ha egész nyá­ron és ősszel kombájnolnak, egyáltalán milyen szórakozásra van lehetőségük és mikor? „Az aratási hajrá után már könnyebb, mert rövidebbek a napok és ren­delkezésünkre áll a szombat este, meg a vasárnap délután. Tehát van megállás is. nem úgy, mint aratáskor”. (sz. j.) A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Híva- állapota súlyos, több dolgozót tala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A földművelésügyi miniszter első helyettese beszá­molt a nyári mezőgazdasági mun­kák befejezéséről és az őszi mun­kákra való felkészülésről, továb­bá arról, hogyan halad előre a gépállomásoknak gépjavító állo­másokká történő átszervezése. A kormány a jelentéseket megvitat­ta és elfogadta. A nehézipari miniszter és az Országos Bányaműszaki Fő­felügyelőség elnöke jelentést ter­jesztett a kormány elé a Zobák- aknában történt szerencsétlenség­ről és a tett intézkedésekről. A Minisztertanács a jelentést tu­domásul vette. A Minisztertanács a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának elő­terjesztése alapján rendeletet ho­zott arra, hogy a termelőszövet­kezeti csoportok, a szőlő- és gyü­mölcstermelő szakszövetkezetek, szakcsoportok és a hegyközségek tagjai csoportos, illetve egyéni megállapodás és betegellátási díj rendszeres fizetése esetén a tár­sadalombiztosítás keretében be­tegségi ellátásban részesülhetnek. A kormány ezután napi ügye­ket tárgyalt. Mi okozta a sújtólégrobbanást a Zobák-aknában? A Mecseki Szénbányászati Tröszt Zobák-aknájában — amint arról a sajtó már híi*t adott — augusztus 4-én 14 óra 50 perckor sújtólégrobbanás történt. A szerencsétlenség következté­ben a kórházba szállítás után öt (bányász meghalt, három sebesült Űj javaslat a genfi leszerelési értekezlet előtt Genf (MTI) A genfi Nemze­tek Palotájában csütörtökön meg­tartotta 207. ülését a tizennyolc- hatalmi leszerelési bizottság. Az ülésen az atomfegyverek elterje­désének megakadályozását szol­gáló intézkedésekről, valamint a katonai célokat szolgáló hasadó­anyagok gyártásának korlátozásá­ról tárgyaltak. Hasszán nagykövet, az Egye­sült Arab Köztársaság képvise­lője — mint az ADN hírügynök­ség jelenti —. három pontban foglalt javaslatot terjesztett elő, amely szerint: 1. Az atomhatalmak nyilatkozat­ban kötelezzék magukat arra, hogy nem adnak át atomfegy­vereket. vagy atomfegyverekre vonatkozó értesüléseket más államoknak; 2. A fenti nyilatkozatot később nemzetközi egyezménnyé vál­toztatnák. amelyhez bármely állam csatlakozhatna; 3. A nyilatkozatról folyó tanács­kozásokkal egyidőtoen szakértői megbeszélések kezdődnének ar­ról. hogy az atomfegyverek to­vábbadását jelenti-e a NATO- atomhaderő tervének megvaló­sítása. Az EAK nagykövete a továb­biakban megállapította, hogy a NATO-atomhaderő tetve akadá­lyozza az atomfegyverek elterje­dését gátló egyezmény megköté­sét. Az AP-hírügynökség komr mentátora hozzáfűzi: ez volt az első eset. hogy egy el nem kö­telezett ország küldötte hivatalos javaslatot terjesztett elő a tervbe vett NATO-atomhaderővel kap­csolatban. Carapkin, a szovjet küldöttség vezetője felszólalásában égető problémának minősítette az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását szolgáló egyez­mény aláírását. Hangoztatta, hogy az Egyesült Államok ép­pen a közelmúltban könnyítette meg ismét a nukleáris fegyverek elterjedését azzal az egyezmény­nyel. amelyet atominformációk átadásáról kötött NATO-szövet­séeesoiveh A szovjet nagykövet a leg­határozottabb formában vissza­utasította azokat a nyugati állí­tásokat, amelyek szerint „a több­oldalú NATO-atomhadérő nem szolgálja a nukleáris fegyverek elterjedését, hanem inkább meg­köti Nyugat-Németország kezét”. Mint mondotta. Ciprusnak török NATO-repülőgépek által történt bombázása minden kétséget ki­záróan annak a bizonyítéka; nincs semmiféle biztosíték arra, hogy az északatlanti szövetség egyes tagállamai nem fogják fel­használni a szövetség katonai egységeit saját céljaikra. Carapkin végül megerősítette a Szovjetuniónak azt a szándékát, hogy hajlandó haladéktalanul aláírni nemzetközi egyezményt az atomfegyverek közvetlen, vagy közvetett átadásának eltiltásáról. Timberlake. az Egyesült Álla­mok megbízottja a már ismert amerikai álláspontot fejtegette, s azt állította, hogy a többoldalú NATO-atomütőerő „nem jelenti ■az atomfegyver elterjedéséig. könnyebb sérüléssel ápolnak. A szerencsétlenség okainak ki­derítésére a Nehézipari Miniszté­rium, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete — a he­lyi hatósági szervek bevonásával — vizsgálóbizottságot alakított. A bizottság több helyszíni szemlét tartott, 52 tanút hallgatott ki, szakvéleményeket kért, és hasz­nált fel. Ezek alapján rekonst­ruálták a sújtólégrobbanás való­színű okait. Megállapították. hogy Storz András körletvezető-helyettes és Glock Károly aknász augusztus 4-én olyan mennyiségű metánt mért, amely robbanást idézhet elő. Storz utasította az aknászt a légutak felülvizsgálatára, de — bár a biztonsági szabályzat ilyen esetre előírja — nem intézkedett, hogy a villamos berendezéseket a feszültségtől mentesítsék és hogy a dolgozók a munkahelyről eltá­vozzanak. Glock aknász utasítást adott ugyan arra, hogy takarítsák el a szellőztetést szolgáló légajtók működését akadályozó iszapot, de nem ellenőrizte rendelkezésének végrehajtását, s nem győződött meg arról, hogy intézkedése ré­vén a metánveszély megszűnt-e. További mulasztást követtek el azzal, hogy a váltóműszakot a helyzetről nem tájékoztatták, bár a szabályzat szerint e műszak fe­lelőseinek ettől függetlenül is kö­telességük lett volna a metán mé­rése. A felhalmozódott metánt a gyenge szellőztetés nem oszlatta el. Begyulladása és robbanása amiatt történt, mert — a szabály­zat megsértésével — ugyanekkor a munkahelyen javították az egyébként, sújtólégbiztos elektro­mos jelzőberendezést, s közben a 'feszültség alól nem mentesítették. A javítás céljából felbontott jel­zőberendezés kábelvégei érintke­zés útján zárlatba kerültek, s az így keletkezett szikra idézte elő a sújtó légrobbanást. Az Országos Bányaműszaki Fő­felügyelőség elnöke bűnvádi fel­jelentést tesz, illetve fegyelmi el­járást kezdeményez azok ellen, akik vagy maguk sértették meg a biztonsági szabályzatot, vagy el­tűrték a megsértését és azokat az egyéb lazaságokat, amelyek a súj­tólégrobbanáshoz hozzájárultak^ A Baranya megyei Rendőrfőkapi­tányság foglalkozás körében elkö­vetett, több személy halálát okozó gondatlan veszélyeztetés bűntette miatt előzetes letartóztatásba he­lyezte Storz András körletvezető­helyettest és Glock Károly ak­nászt. A nehézipari miniszter és az Országos Bányaműszaki Fő­felügyelőség elnöke megállapítot­ta: nem szükséges, hogy a jelen­legi szabályokon és utasításokon túlmenő további rendszabályokat adjanak ki, viszont intézkedtek az érvényben lévő rendelkezések szi­gorú megtartásának fokozott el­len őrzésére. A szerencsétlenül járt bányá­szok hozzátartozóinak anyagi megsegítéséről gondoskodtak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom