Tolna Megyei Népújság, 1964. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-07 / 184. szám

196?,' augusztus 7. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG s (littämtakm a BALATON partján Valóságos sátorváros Sóstó környéke. Nem könnyű a dolgunk, amikor Tolna megyei úttörőket keresünk, és bizony kivül-belül csupa por a kocsi, mire „földie­ket” találunk. De már hely ben va­gyunk, a kapunál ott a tábla: Paksi járás úttörőtábora. Piros- nyakkendős kislány áll őrt, és csak akkor mehetünk be, amikor Magyarszéki Endre, a nagymá- nyóki általános iskola tanára — az itt táborozó nagymányoki út­törők egyik vezetője — engedélyt ad a kapu kinyitására. — Nagymányokiak a paksi já­rás táborában? Süt a nap, kellemes a víz A délelőtti fürdés után ízlik az ebéd A paksiak ma reggel jöttek, m ég a sátorban rendezkednek. Déli bevonulás a táborba — Igen, itt vendégeskedünk már második hete. Sajnos, pénteken lejár az időnk, haza kell menni, de ma már megjöttek a paksiak is. A sátrak közt alig látni egy­két fiatalt. Csak a konyhasátortól jövő, ínycsiklandozó illatok árul­kodnak arról, hogy itt bizony többen vannak. — Hol vannak az úttörők? — Hol is lehetnének? Fürödnek a Balatonban. Ez most — amikor jó idő van — a fő program. Ha sietünk, még ott érjük őket. Ugyanis fél óra múlva kész az ebéd, ebédelni „hazajönnek”. — Nincs túl messze a viz? — Pár száz méter. De jó is, hogy így van, legalább nem fü­rödhetnek külön, felügyelet nél­kül. Nagyon kell vigyáznunk, hogy ne történjen baleset. Cso­portosan vonulnak le déleiőtt- délután a vízhez, együtt is jön­nek vissza. — A fürdésen kívül mivel töl­tik az időt? — A kötött foglalkozás mini­mális, napi egy-másfél óra. ör- ségátadás, jelentésadás, tábortűz­re való készülés. Kicsit nomád körülmények közt vagyunk, de azért nincs ok a panaszra. Vil­lanyvilágítás van a sátrakban — alacsonytészültségü, hogy ne okoz­zon balesetet, van rádiónk, mag­nónk, televíziónk, diavetítőnk. Ma este vetítés lesz, tegnap ismer­kedési estet rendeztünk, a szom­szédban táborozó zombaiakat, si- montomyaiakat és regölyieket lát­tuk vendégül. Rendeztünk már néhányszor táncmulatságot is. Es készülünk a tábortűzre. Hátra van még a programból az éjsza­kai fürdés a Balatonban, hold­fénynél. — Az ellátás milyen? — Néha akadozik, de azért nincs ok a panaszra. Különben „önellátók” vagyunk, a gyerekek­kel tartjuk rendben a tábort, az ügyeletes őrs adja az őrséget, a segítséget a konyhához, végzi a vízhordást, mossa le az étkező­asztalokat, és végzi az egyéb „ház­körüli” munkákat. Közben már a vízhez értünk, a gyerekek éppen készülődnek a „bevonuláshoz”. Sokan már a parton várják az indulást, de akadnak néhányon, akiket alig le­het kiparancsolni a vízből. Vagy húszán vesznek bennün­ket körül, amikor felteszem az első kérdést. — Ki látja most először a Ba­latont? Három kéz emelkedik fel. A többiek már jártak a Balatonnál. Elgondolkodom. Húsz évvel ez­előtt, ha fordítva tesszük fel a kérdést, akadt volna-e három je­lentkező? Aligha. jegyzet Hallgató vesetőség Megszoktuk már, hogy a szákszervezeti mozgalom minden­napi életünkben he­lyet kér magának. A szakszervezeti1 bizott­ságok. de legfőkép­pen a felsőbb szer­vek hatásköre egyre bővül, számos olyan feladatot kapnak, amely azelőtt nem is volt szakszervezeti tevékenység. Örömmel adunk hírt mindig arról, hogy egyik, s másik üzem­ben a szakszervezeti bizottság kezdemé­nyezésére a munká­sokat érintő fontos dologban történt in­tézkedés. másutt pe­dig éppen a terme­lés érdekében hoznak határozatot, hogy gazdaságosabban ha­ladjon a munka, Si- montornyán. a bőr­gyárban is sokszor hallatta már szavát az üzemi bizottság... Az utóbbi időben azonban a dolgozók választott vezetősége rendszerint hallgat. Hallgatólagosan tu­domásul vesz minden intézkedést, javasla­tot. s jóváhagy. Úgy. mintha nem a saját, és dolgozótársaik ér­dekéről, ügyéből vol­na szó... Legutóbb például július 27-én .tartottak szakszervezeti bizott­sági ülést, ahol veri kevesebb. mint 15 tisztségviselő tanácsko zott a gyár 1964. év első félévi munkájá­ról. A féléves mun­káról gondos, elemző beszámolót készített Klemencsics Antal termelési felelős, melyben megállapí­totta. hogy a gyár nem teljesítette ter­vét. Súlyos, több mi'- lió forintos lemara­dás van. S ahogy a termelési tervet nem teljesítették, úgy ter­mészetesen a munka- versenyben vá'lalt kö­telezettségeinek sem tett eleget a gyár kollektívája... Várható volt hogy a kilenc szb-tag. a két póttag, a gyári KISZ-titkár. az szb- titkár és Laki Dezső termelési bi-ottrági tag élénk vitában ki- rest a kiutat a nem éfjpen rózsás helyzet­ből. Nem ez történt. Az egész gyárat érintő kérdéshez ket­ten szóltak hozzá. Laki Dezső a kiérté­kelés rész-módoná- só.ra tett javaslatot, s Szabó Sándor. az szb. titkára próbálta elemezni a beszámo­ló és a tapasztalatok alapján az első félévi termelőmunkát... Az szb. többi tag­jának és póttagjának semmi véleménye nem volt a dolgok menetéről. Talán nem érdekli őket. hogy a gyár nyereséggel dol­gozik. avagy nem? Vagy mindegy a bi­zottság tagjai szá­mara. mit mondanak majd tevékenységük­ről a legközelebbi szb-választáson, ami­kor a dolgozók számon kérik majd tőlük: Mit tettél, amíg tag­ja voltál az szb-nek? Rád adhatjuk a jö­vőben a voksot? Kétségkívül a fele­let a kérdésekre egy­értelmű lehet. Vala­hogy úgy érezzük, hogy elfásultak a si- montornyai elvtársak, érdektelenrégbe es­tek. közömbös szá­mukra. hogy az üzem szénája jól. avagy rosszul áll... Kíváncsiak vagyunk, mit mondanak a dol­gozóknak erről az szb-ülésről a szak- szervezeti bizottság tagjai, hogyan szá­molnak be küldeté­sükről. — vagy tán a dolgozókat sem ér­dekli mi történik a gyárban, te:jesílik-e a tervet, vagy sem? Nem hisszük, hogy így lenne... Vezető szervekben nem jó. ha bóloga­tok ülnek. de az sem jó. ha hallgatók a tagjai... A hallga­tás nem arany! Si- montornyán kár! Agyúval — felhőkre Jövőre már ISO ezer hektárt óv a „jégvédelmi" egység Tűz! — hangzott a parancs. Az ütegeknél megszólaltak a lég­védelmi ágyúk. A telefonon ér­kezett tűzparancs nyomán tucat­szám fúródtak az égbe a löve­dékek. A cél azonban nem repü­lőgép volt, hanem az a komoran fekeléllő viharfelhő-gomolyag, amely egyre* gyorsabban közele­dett a négycsúcsú Aragac hegy­ség felől, s immár csaknem tel­jesen betakarta az égboltot az Ararát völgye fölött. A különös légvédelmi tűz nyomán jóté­kony eső hullott a környező ker­tekre, szőlőkre, gyapotmezőkre. Ha azonban nem hangzik el az a bizonyos parancs, — jég verte volna el a termést. A különös ágyúzás a felhőkre Örményországban történt, ahol hadat üzentek a jégesőnek. Az Aragac hegység lejtőjén, nem messze Astarak városkától, amely a köztársaság jégveréstől legtöb­bet szenvedett területeinek a központja, külön jégelhárító egy­séget állítottak fel. Az alakulat fel van szerelve a legkorszerűbb eszközökkel: lokátorok és rádiók segítségével derítik fel a közele­dő felhőket, azok méreteit és to­vábbi adatait, hogy aztán légvé­delmi ágyúikkal megsemmisít­sék az ellenséget. A lövedékek ugyanis olyan speciális összeté­telű anyagot juttatnak a felhők tömegébe, amely megbontja a jégképződés természetes folya­matát. Ennek nypmán a leesni készülő jég jótékony esővé ala­kul át, kevésbé szerencsés eset­ben pedig darává, amely azon­ban nem veszélyes. Az idén az alakulat többször is megmentette Astarak és Ecs- miadzin kertjeit és szőlőit a jég­veréstől. A különleges ..jégvédelmi’5 egység 60 ezer hektárnyi terüle­tet védelmez a jégveréstől. Jövő­re ezt a területet 150 ezer hek­tárral növelik .,, ^ <-) > Vidám Roller 98 Ft (6i) Tricikli 120 Ft nyaralás! I j. h

Next

/
Oldalképek
Tartalom