Tolna Megyei Népújság, 1964. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-06 / 183. szám

e

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

1964. augusztus 5.

Hogy Ozorán is elmozduljanak a holtpontról

Kilián pontszerző úszóverseny Máza és Bonyhád között

A megyei kézilabda-szövetségnek nagy gondot okoz a falusi csapatok foglalkoztatása. Több évi sikertelen kísérlet után az idén megrendezte a szövetség a megyei II. osztályú bajnokságot, melyben két csoportban küzdenek a nők és a férfiak, figyelembe véve az utazási körülményeket. A mérkőzések többsége lejátszásra került, és csak elvétve akad olyan eset, ami Ozorán történt: az ellenfél késve érkezett, a hazai csapat csak barátságos mérkőzést volt hajlandó játszani. A szövetség újra kiírta a mérkőzést, ezúttal semleges pályára Pincehelyre. mivel lényegében mindkét csapatot hibásnak találták. Ezen a találkozón az ozorai csapat nem jelent meg.

Hogy miért? Ennek az okát ku- t tattuk Ozorán.

— Miért nem utazott el az ozorai csapat Pincehelyre, a Kurd elleni mérkőzésre? —

Kérdeztük Völgyesi Ilonától, a művelődési otthon igazgatónőjétől és Kárpáti Erzsébet nevelőtől, a csapat tagjaitól.

— Tudomásunk szerint a tsz nem tudott járművet biztosítani. De lehet, hogy más ok is közrejátszott, hiszen Pincehely csak 8 kilométer, és az autóbuszközlekedés jó. Annyi bizonyos, hogy nálunk a szakosztállyal nem sokat törődnek. Van ugyan edzőnk, de módszere nem megfelelő. Előfordul. hogy két' órán át a női csapat a férficsapat ellen játszik, mindössze ez az edzés. így természetesen nem tudunk újat tanulni, s játékosaink nem tudnak olyan szintre emelkedni, hogy sikerrel vegyék fel a küzdelmet. A vezetőség közömbösségére jellemző, hogy a csapat vidéki mérkőzéseire nemcsak a vezetőség, de még az edző sem jön velünk. Ö a labdarúgó-csapat tagja, vasárnapjai foglaltak.

Ezután Csipák Jánost, a sportkör szervező titkárát kerestük fel,

hogy meghallgassuk véleményét: —Ügy tudjuk, éveken át az volt a panasz, hogy nincs hol szerepeltetni az ozorai női kézilabdacsapatot. Az idén van megfelelő bajnokság, és az ozorai csapat mégis gyengén szerepel, nem beszélve arról, hogy még ma is ideiglenes rajtengedéllyel játszanak.

— El kell ismerni, nem hiba nélküli a munkánk. Legnagyobb baj: nincs a sportkörnek elnöke. Néhányan, akik végezzük a munkát, túl vagyunk terhelve. Molnár József tavaly végezte el a társadalmi edzői tanfolyamot, de nem tud a csapattal utazni. Helytelen azonban mindenért az edzőt hibáztatni. A szakosztályvezető és az intéző sem áll a feladata magaslatán.

• — Hogy fordulhatott elő az,

hogy Kurd ellen csak. barátságos mérkőzést voltak hajlandók játszani ?

— Ozora nem tehet arról, hogy az ellenfél gépkocsija meghibásodott, és a játékvezető nem várta meg őket. Szerintem a szövetságy nek kellett volna a barátságos mérkőzést bajnokinak elfogadni. Még mindig jobb megoldás lett volna, mint olyan helyre kijelölni a mérkőzés újrajátszását, mint Pincehely, ahol a kézilabdasport úgyszólván ismeretlen, és nincs megfelelő pálya sem.

— És mi a tervük, hogy a szakosztályt a jelenlegi helyzetből elmozdítsák, a fejlődés ■útjára vigyék?

— Legelőször kézilabdapályára ierre szükségünk. Jelenleg a labdarúgópályát meszeljük át hazad mérkőzések alkalmával kézilabdapályának. Az edzések színvonalét is emelni kell, mert csak így tudjuk elérni, hogy a csapat játékereje jobb legyen, a csapat eredményesebben szerepelhessen.

— Nem gondoltak arra, hogy az alig néhány kilométerre lévő Sirnontomyai BTC-töl segítse- j get kérjenek?

— Még nem. Pedig eszünkbe juthatott volna, és ismervén a si- montornyaiakat, minden bizonynyal segítettek volna gondjainkon. A javaslatot helyesnek tartom, és felvesszük a kapcsolatot a Sirnontomyai BTC vezetőségével: megkérjük őket, tartsanak részünkre hetente egy edzést, adjanak segítséget sportolóink fejlődéséhez.

Mivel a falu sportjának támogatása valamennyiünk szívügye, mi is kérjük a Sirnontomyai BTC-t: vállaljanak védnökséget az ozorai nőj kézilabda-csapat felett. Tartsanak edzéseket részükre, fejlesszék, képezzék olyan szintre a játékosokat, hogy méltóan képviselhessék községük színét.

A Máza-Szászvári Bányász Sportkör az idén alakította meg úszószakosztályát, sőt már az első versenyüket is megrendezték augusztus 2-án, vasárnap. Bár az időjárás nem kedvezett — egész nap esett az eső — a verseny mégis sikeresnek mondható. A máza-szászváríak meghívására a Bonyhádi Cipőgyár úszói mérték össze tudásukat az új szakosztály tagjaival. A visszavágóra augusztus 20-án kerül sor ugyancsak Szászváron. A bonyhádi és a máza-szászvári úszók azonban remélik, hogy ezen a versenyen már a szekszárdi és a dombóvári versenyzők is ott lesznek. Természetesen az lenne a legideálisabb, ha a megyei úszószövetség is munkához látna, és hosszú tétlenség után segítené a szakosztályokat.

A két egyesület versenyzőinek összecsapásából a nagyobb rutinnal rendelkező bonyhádiak kerültek ki győztesen 67:50 arányban Eredmények:

33.33 m. leány mellúszás: 1. Kovács Mária (Bonyhád) 33.9, 2. Zihó Edit (Máza-Szászvár) 34.8, 3. Ábrahám Ilona (Bonyhád) 40.2, 4. Eizenczer Krisztina (Bonyhád)

41.4, 5. Kiss Edit (Máza-Szászvár)

53.4.

33.33 m. fiú gyorsúszás: 1. Papp

Győző (Máza-Szászvár) 25.8, 2.

Tarjáni József (Máza-Szászvár) 26.7, 3. Potyondi Ferenc (Bonyhádi 27.0, 4. Kollár János (Máza- Szászvár) 28.2, 5. Sztán Miklós

(Máza-Szászvár) 28.8.

33.33 m. fiú mellúszás: 1. Kolip István (Máza-Szászvár) 28.8, 2. Balogh András (Bonyhád) 33.0, 3. Papp István (Máza-Szászvár) 36.0#

4. Prisztács Antal (Bonyhád) 39.9,

5. Harangi József (Bonyhád) 43.2,

33.33 m. fiú hátúszás: 1. Farkas

Ödön (Bonyhád) 31.7, 2. Sztár*

Miklós (Máza-Szászvár) 33.6, 3

Tarjáni József (Máza-Szászvár) 41.6.

66.66 m. férfi mellúszás: 1. Berkner József (Bonyhád) 57.6, 2. Fejér Attila (Bonyhád) 1:02.4, 3.

Papp József (Máza-Szászvár) 1:03.1, 4. Kaiser Zoltán (Máza- Szászvár) 1:07.2, 5. Barabás Árpád (Bonyhád) 1:07.2.

33.33 m. férfi hátúszás: 1. Tauth

József (Bonyhád) 27.0, 2. Farkas László (Bonyhád) 27.6, 3. Gyenis István (Máza-Szászvár) 29.8, 4.

Ropoli László (Máza-Szászvár) 33.0.

66.66 m. férfi gyorsúszás: 1.'

Tauth József (Bonyhád) 48.1, 2.'

Barabás Árpád (Bonyhád) 51.0,3. Fejér Attila (Bonyhád) 51.6, 4.

Baranyai Béla (Máza-Szászvár)

52.2, 5. Fejér Csaba (Bonyhád)

52.2.

4x33.33 m. férfi vegyesváltó: 1. Bonyhád 1:59.1, 2. Máza-Szászvár A. 1:59.8, 3. Máza-Szászvár B.

2:05.4.

RÖPLABDA

Az MNK megyei MtjM végeredménye:

Nők:

1. Cikó

3 3 — 9:3 (184:101)

6

2. Sióagórd

3 2 1 8:5 (164:160)

5

3, Varsád

3 1 2 6:6 (126:136)

4

4. Fornád

~3 — 3 1 :9 (73:144)

3

Férfiak:

1. Stf, Honvéd

*o

ä

ö

1

ÍN

CM

4

2. Fornád

2 1 1 4:3 (77:69)

3

3. Sióagárd

2 — 1 0:6 (38:91)

2

— Ny

KéziBabda-Hiradó

A megyei a közelmúlt ülésén .több így például

kézilabda-szövet rég napokban tartott határozatot hozott az Regszemcse—

Dombóvár férfimérkőzés ügyében. mivel mindkét csapat megjelent. csak éppen a játékvezető nem. és nem játszották )a szükségjátékvezetővel a mérkőzést, mindkét csapatot 0:0 gólaránnyal vesztesnek tekinti a szövetség. A július 26-ára kiírt Dombóvár— Szekszárdi Honvéd fárfimérkő- í zésen a szekszárdi csapat nem gyei I. jelent meg. A bajnoki pontokat állását. 0:0 gólaránnyal a dombóvári közlünk

1. Simortomya 10 10

2. Sz. ITSK 10 8

3. Tolna 10 7

4 Duraföldvár 7 4

5. Máza 10 4

6 Dombóvár 9 4

7. Gyönk 9 4

8. Sz. Honvéd 10 3

9. Kocso’.a 9 3

10 MÖZS 10 3

11. Regszemcse 10 1

csapat kapta. ugyanakkor a Szekszárdi Honvéd az őszi fordulóban köteles Dombóvárra utazni, mivel a fennálló rendelkezések alapján távolmaradásával elvesztette pályaválasztói jogát. A szövetség figyelmeztette Ozora II. osztályban szereplő csapatát, hogy amennyiben a jövőben ismételten nem jelenik meg a kisorsolt mérkőzésen, törlik a bajnokságból,

A szövetség elkészítette a meosztályú férfi bajnokság

amelyet az alábbiakban

263:65

232:161

178:145

108:104

145:167

93:121

92:142

157:169

116:149

128:178

83:225

20

lő

14

8

8

8

8

6

fi

6

Vili. i

A SZIGORÚ EGYSZERŰSÉG OLIMPIÁJA

A második világháború után az egész világ sportjában óriási fejlődés indult meg. Ebből nem maradt ki hazánk sem. Míg a magyar versenyzők a felszabadulás előtti kilenc olimpián harmincnégy első, huszonhat második és huszonhárom harmadik helyet szereztek, a felszabadulás utáni négy játékon negyvenegy első, harminchárom második, és negyvenhárom harmadik hely került hazánkba. Az első nemzetközi erőpróbát az 1948-ban Londonban megrendezett olimpia jelentette, amelyen ötvenkilenc ország. — ez rekord — vett részt. A németek nem nevezhettek. Az angolok hagyományos szervezési képességei sikert hoztak. Az .„austerity”, a szigorú egyszerűség vezérelte őket, amit a háború utáni idők nehézségei indokoltak. Nem csináltak semmi feleslegeset: a lényegre, és nem a látványosságra összpontosították figyelmüket. Bizonyos értelemben megfosztották az olimpiát a berlini dagályosságtól, amellyé! a németek felsőbbrendűségüket akarták kifejezésre juttatni. Nem építettek semmi újat, csak felújították létesítményeiket, Egyetlen újdonság a televízió bekapcsolódása volt.

MI A MAGYAR TITOK?

Nagy feltűnést keltett a világon. hogy a háborútól oly sokat

Gyorsabban, magasabbra, erisebben!

— Színek az olimpiák történetéből —

szenvedett Magyarország sportolói ismét tíz aranyérmet nyertek, és ezenkívül negyvenegy versenyző végzett % másodiktól a hatodik helyen. A siker alapja, hogy 1947 —18-ban az országos politikai viszonyoknak megfelelően, a sportban is a demokratikus, szocialista erők oldalára billent a mérleg. A sportélet egészében történt változások nagy kihatással voltak már az olimpiai csapat kialakításának időszakában is. S ez az eredményekben tükröződött. A sikerek sorát Németh Imre nyitotta meg, aki megcáfolva a papírformát, 56,07 méteres dobásával valamennyi kalapácsvető vetélytársát megadásra kényszerítette. öt követte Gyarmati Olga a távolugrásban, Bóbis Gyula a szabadfogású, nehézsúlyú birkózásban, Csík Tibor a harmatsúlyú ökölvívásban, Gerevich Aladár a kardvívásban, a kardcsapat. Takács Károly az ötalakos pisztolylövésben, Pataki Ferenc a talajtornában, Elek Ilona a női tőrvívásban, akinek tizenkét év után is sikerült megvédenie bajnoki címét, és itt kezdte nagyszerű olimpiai pályafutását Papp László, aki a középsúlyú ökölvívásban lett első.

Mindenki a magyar titkot kutatta? Arra azonban senki nerr gondolt, hogy ezt elsősorban í

Gerevich Aladár az 1948-as kardvívás bajnoka.

társadalmi változásokban kell keresni. Sőt, az angol sajtó egy része minden alkalmat kihasznált, hogy megbontsa az olimpia ünnepi hangulatát, a népi demokratikus országok ellen uszítson. A szocialista országok sportolóinak eredményét igvekeztek elhallgatni, és ezek ismertetése helyett inkább a vasfüggöny mögötti rémségekkel traktál-ták olvasóikat.

FELTŰNT ZÁTOPEK CSILLAGA

Londonban tűnt fel Zátopek csillaga. A csehszlovák futó mindenkire nagy hatást gyakorolt el- kínzott, görcsösnek ható futásával, amely mögött a valóságban éppen a verseny iránti teljes odaadás húzódott meg. Az ötezres versenyben még vereséget szenvedett a belga Reiff-től (két év múlva, a brüsszeli Európa-baj- nokságon visszavágott), tízezren nagy harcot vártak közte és a finn Heino között, ez elmaradt. A finn fiú nem tudott ellenállni Zátopek időszakonkénti gyorsításainak és a népszerű Emil nagy fölénnyel győzött. Csillaga négy évvel később, Helsinkiben ragyogott a legfényesebben, ahol mind a két hosszútávon, és a ma- rathoni versenyben is első lett. Ráadásul felesége. Dana. a gerelyvetésben szerzett olimpiai aranyérmet.

AZ „ERŐSZAKOS HALÁL RENDSZERE”

Az amerikaiak a hagyományokhoz hívein, itt is nagyszerűen szerepeltek. Vitalitásukat az az epizód húzta alá, amelynek főszereplője Harrison Dillard, a 110 méteres gátfutás világcsúcstartó- ja volt. Az olimpia előtt mintegy száz versenyt nyert kedvenc száméban. A válogató versenyek egyikén azonban belebotlott az akadályba, és visszalépett. Az amerikaiak drasztikusak az ilyen esetekben. Válogató rendszerüket az „erőszakos halál rendszerének” nevezik, mert nem ad lehetőséget a javításra azoknak, akik kiestek. Ez a rendszer végzetes volt Dillard számára is az olimpia előtt. A néger futónak azonban sikerült egy kiskapun visszakerülni a csapatba. A 100 méteres síkfutásban a 100 yardos világcsúcstartó' Melvyn Patton volt a íavont, mégis Dillard szakította át elsőnek a célszalagot 10,3 másodperces idővel, méghozzá két olyan versenyző előtt (Henry Ewell és Lloyd La Beach), aid előtte 10,2 másodperces, világcsúcsbeállítás- nak számító eredményt ért el. Dillard csak négy évvel később. Helsinkiben kárpótolhatta magát 110 gáton, ahol olimpiai csúccsal bajnokságot nyert. Patton viszont még Londonban kárpótolta magát, 200 méteren.

Kétségtelen, hogy lehet bírálni az amerikai módszert, de az is biztos: a válogatottakat komoly felelősség, elé állítja-.

(Folytatjuk)

BÉCS ISTVÁN