Tolna Megyei Népújság, 1964. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-06 / 183. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG \ Idői. augusztus (!. , Zsukov beszéde a Hirosimái értekezleten A TASZSZ tudósítójának je­lentése szerint G. A. Zsukov. a hires mai alomíegyverel'i nes ér­tekezleten részt vevő szovjet küldöttség vezetője beszédében egyebek között a következőket mondotta: ülésén rendkívüli határozatot fo­gadtak el a vietnami és laoszi helyzetről. A nukleáris háború lehetőségé­nek elhárítása, valamint a viet­nami és laoszi problémák békés megoldásának elősegítése céljá­— Megelégedéssel állapítjuk hói a konferencia követeli: meg. hogy az értekezlet részt­vevői támogatják a moszkvai mikleárisklsérlet-tilalmi egyez­ményt. F.z az egyezmény fékezi a nukleáris fegyverkezési haj­szát. s ezzel bizonyos mértékben enyhít/ a nemzetközi feszültsé­get. A legerélyesebben támogatjuk Dél-Vietnam népének az ame­rikai imperializmus agressziója i" i h?*eát. Tám'vT"tjiik Kam­bodzsa, Laosz és Dél-Korea né­peit az imperializmus ellen ví­vott küzdelmében. • Zsukov megjegyezte, hogy van­nak emberek, akik a békeharcot megpróbálják szembeállítani a nemzeti felszabadulási, függet­lenségi küzdelemmel. Az egyik törekvés elszakíthatatlan kapcso­latban van a másikkal. A szó­nok sajnálattal emlékezett meg arról, hogy a tokiói konferencián részt vevő kínai delegáció a béke erői ellen lépett fel. Nem vélet­len az sem — mondotta —, hogy az egyházi személyek békeérte­kezletén megjelent kínai küldöt­tek egyebek között olyan határo­zatot követeltek, amely síkra- száll a nukleáris fegyverek el­terjesztése mellett. A hirosimai értekezlet helyes úton halad — mondotta befeje­zésül Zsukov. Az értekezlet kedd délutáni 1. Meg kell szüntetni a vietna­mi és laoszi katonai intervenciót; 2. Az Egyesült Államoknak ki kell vonnia valamennyi katonai egységét Vietnamból és Laoszból; 3. A genfi egyezményeket alá­írt országoknak sürgős intézkedé­seket kell tenniök hatékony tár­gyalások megkezdése céljából, 4. Vietnam és Laosz népének meg kell adni a lehetőséget ah­hoz, hogy problémáit békésen, bárminemű beavatkozás nélkül, az önrendelkezési jog alapján oldhassa meg. Szerda délutáni határjárás Miszlátói Szedresig Mit mondanak a silózásról az érdekeltek ? — A gyönki meglepetés — Több községben még mindig várakoznak Két hét óta a mezőgazdasági munkák sorrendjében változás történt. A fontosságot illetően első helyre a silózás, a nyári mély­szántás és a cséplés került. A me­gyei szakvezetők különféle mó­don színié nap mint nap felhív­ják a járások és a tsz-ek vezetői­nek figyelmét a silózás fontossá­gára, a betakarítás megkezdésé­re. Minden józan és szakmailag megalapozott érv amellett szól, hogy ezzel a munkával egyetlen mezőgazdasági üzemben sem sza­bad ma már várakozni, mert a korábbi évek tapasztalatai azt bi­zonyítják, hogy rengeteg veszte­ség volt a késés, a várakozás miatt. Az amerikai szenátus jóváhagyta a 46,7 milliárd dolláros hadügyi költségvetést Washington (AP, Reuter) Az amerikai szenátus a képviselőház keddi döntése után a szerdára virradó éjjel végleg jóváhagyta a 46,7 milliárd dollár összegű had­ügyi költségvetést előirányzó tör­vényjavaslatot. A szenátus meg­szavazott egy új adótörvényt is, ameiy a külföldi devizák adás­vételét szabályozza. A szerdára virradó éjszaka a kongresszus jóváhagyott egy további törvényt, amely a kormányhivatalnokok, a bírák, a közalkalmazottak, a postások, továbbá a kongresszus két háza tagjainak a fizetését összesen 556 millió dolláros ösz- szeggel javítja. A fizetésemelé­sek 3—30 százalékig terjednek. Dirksen, a szenátus republiká­nus kisebbségének vezetője tá­madta Pierre Salinger szenátorrá történt kinevezéséi. Sálingért, a Fehér Ház egykori sajtófőnökét — Kennedy bizalmasát — Brown kaliforniai kormányzó nevezte ki szenátorrá az elhunyt Ciair Eng le helyére. Tanácskozás a megyei tanácson a lakásépítésekről, a ktsz-ek munkájáról, a szolgáltató tevékenység megjavításáról Szerdán délután mindezek szem i a gépeken a hibát. Hétfőn külön­A Tolna megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága szerdán délelőtt koordinációs tanácskozásra hívta össze a megye gazdasági, társa­dalmi életenek mintegy ötven ve­zetőjét, hogy értékelje a földmű­vesszövetkezetek és kisipari ter­melőszövetkezetek munkáját a la­kossági szolgáltatással kapcsolat­ban. A témáról a MÉSZÖV és a KISZÖV elnöke terjesztett elő be­számolót, a tanács két illetékes osztályvezetője pedig korreferá­tumot készített. Az egyik legtöbbet vitatott té­ma a lakossági építkezés volt, mi­vel ez közvetlenül kapcsolódik a ktsz-ek munkájához. Ez nem új probléma, már számtalanszor fel­vetődött megyei fórumokon is, de mivel nincs kielégítő változás, nem volt érdemtelen a vele való beható foglalkozás. A KISZÖV jelenlévő képviselője a probléma egyik megoldását abban látta, hogy megyeszerte működnek a termelőszövetkezeti házilagos épí- töbrigádok, ezek sok lakóházat is építenek, s szerintük ezek ellen megfelelő intézkedéseket kellene foganatosítani. Ehhez kapcsolódik az építőipaiban elburjánzott kon­tárkodás is, ami ugyancsak felve­tődött az értekezleten. Az értekezlet részvevői nem osztották a ktsz képviselőjének véleményét, fontos, hogy kislaká­sokat is építsenek — persze a törvényes keretek között — mert ez a munka másképpen nem pó­tolható. A ktsz-ek ugyanis meg­közelítően sem képesek kielégíte­ni az igényeket. A megyei tanács vb. tervosztály vezető je például el­mondotta, hogy Szekszárdon mi­lyen hosszú ideig vajúdott az egyik társasház-építési akció ügye, mert a ktsz-ek húzták, halasztot­ték az építkezés elvállalását. Arra hivatkoztak, hogy nincs megfelelő kapacitásuk a többszintes ház épí­téséhez, hiányzik a szakember és gépi felszerelés. Ugyanakkor nem­csak erről volt szó, mert Tolna megyében ennél sokkal rosszabb technikai feltételek mellett is épí­tettek már emeletes bérházat —s ezt éppen a megyei tanács vb. építési osztályvezetője bizonygat­ta az ülésen. Többen elmondották azt is, hogy milyen tűrhetetlen a KISZ-lakásépítési akció keretében épülő házaknál tanúsított maga­tartás: ígérgetnek, húzzák, tolják a határidőt. Mindez nagyon meg­nehezíti a további lakásépítési közösségek szervezését, márpedig a jövőre nézve ezt kell az építke­zés fő formájának tekinteni. Mindebből következik, hogy semmiképpen sem érkezett el a tsz-ek házilagos brigádjai felszá­molásának ideje, inkább a ktsz- eknek kell nagyobb felelősséget tanúsítaniok a magánépítkezések­kel kapcsolatban. Az OTP képvi­selője is elmondotta, hogy a ktsz- ek az OTP építési ügyfeleinél nem egészen 40 százalékban érde­keltek, márpedig kívánatos lenne, hogy az építkezések nagy részét a ktsz-ek végezzék, ami csak úgy érhető el, ha növelik kapacitásu­kat. Az egyéb szolgáltatással kap­csolatban is sok probléma vető­dött fel. Sok baj van a tartós fo­gyasztási cikkek javításával. Igaz, a ktsz-ek tettek több intézkedést, de ezek nem kielégítőek. Nem le­het egyetérteni például azzal, hogy több községben még min­dig nincs borbély és fodrász. Felvetődött a gazdaságosság kér­dése is, amit nem mindenütt ér­telmeznek megfelelően. A ktsz az egyik helyen például leállította a gumivulkanizálót, mondván, hogy az nem gazdaságos, ugyanakkor a magyében a lehető legnagyobb problémákat okoz a rossz gumi­ellátás. A földművesszövetkezeteket a háztáji gyümölcsfa-védelemmel kapcsolatban bírálták. Bár van előrehaladás, de a földművesszö­vetkezetek még mindig csak a háztáji gyümölcsfa-állomány kis részén végzik el a védekezést, sőt, nem is mindenütt foglalkoznak ezzel. Amint dr. Vígh Dezső vb-elnök- helyettes mondotta, a lakossági szolgáltatás megjavítására már korábban is hoztak határozatot, s történtek ugyan intézkedések, de ezekkel korántsem lehetünk elégedettek. A KISZÖV-től, de a MESZÖV-től is többet vár a la­kosság, szükséges, hogy maradék­talanul végrehajtsák az idevonat­kozó határozatokat. előtt tartásával bejártuk a tamási és a szekszárdi járás egyik ré­szét. Azt próbáltuk „kutatni” ho­gyan reagálnak a közös gazdasá gokban az indokolt sürgetésre, miként kezdték meg a fővetésű siló veszteség nélküli betakarító sót. A tapasztalatok nem egyfor mák. Egyik-másik közös gazda Ságban a vezetők külön utakon járnak, nem vesznek tudomást ar­ról, hogy a közös megyei erőfeszí­téseket hátráltatják, lassítják, és a silózás minőségét veszélyezte­tik. Ilyen szempontból szembetű­nő a bejárt területen a két járás irányításában is fellelhető más­más álláspont. A tamási részen az eddigi eredmények azt mutat­ják, hogy a járás vezetői a me­gyei mezőgazdasági operatív bi­zottság útmutatása szerint járnak el, viszont Kisdorogon és Szedre­sen ezt nem lehet felfedezni. De nézzük közelebbről. A miszlai Búzakalász Tsz terü­letén 110 hold fő vetésű siló — szójáskukorica — vár betakarítás­ra. A közös gazdaság elnöke el­mondotta, néhány nap múlva há­rom kombájnnal kezdik a nagy munkát, és augusztus második fe­lében be is fejezik. Ennek megfe­lelően felkészültek: gondoskodtak a kiszolgáló személyzetről, a von­tatókhoz magasítókról, és egyál­talán minden szükséges kellék­ről. A járási operatív bizottság végzi a gépek elosztását, és a kö­zös gazdaság ehhez igazodik. Ta­valy a miszlai Búzakalász Tsz- ben augusztus második felében kezdték a sllóbétakarítást, ez év­ben úgy látnak munkához, hogy legalább két hetet nyerjenek. Az udvari Béke Tsz-ben augusz­tus 3-án az emberi és a gépierő dologhoz látott „Tegnapelőtt kezdtük, ma érkezett a Gyönki Gépállomásról még egy silókom­bájn, és így jelenleg hárommal rendelkezünk. Sajnos állandóan mindössze kettő üzemel, mert az egyik rendszerint rossz. Pár perc­cel ezelőtt érkezett meg a gépál­lomás műhelykocsija, úgy látjuk a műszakiak azon vannak, hogy a lehető leggyorsabban kijavítsák i tosabb? ben néhány óra alatt négy vagon szilázst csináltunk, és az a szá­mításunk, hogy a héten a főveté­sű silókukoricát betakarítjuk. Megmondom őszintén, mi azt tart- juj, nincs semmi értelme a vára­kozásnak. Éppen ezért bíztatás nélkül láttunk hozzá a silózás­hoz. Időt nyerünk” — mondotta Manczal Géza a termelőszövetke­zet elnöke. A gyönki Vörös Csillag terme­lőszövetkezet központi majorjában teljes erővel folyik a nagy mun­ka. Nyolc, magasítókkal ellátott, vontató megállás nélkül hordja az ároksilóba a takarmányt. A ki­szolgáló személyzet tagjai kizá­rólag asszonyok, Simon Józsefné munkacsapat-vezető irányításával dolgoznak. Horváth Géza brigád­vezetővel is a központi major­ban találkoztunk. „Néhány nap múlva a silózást befejezzük. A bikádi üzemegységben már be is fejeztük. Nagyon sokat segítenek ebben az asszonyok. A férfiak ez idő alatt a gabonát hordják, csépelnek, és az egyéb munkákat végzik. Tavaly ilyenkor még nem is gondoltunk a silózásra. Most viszont nem fogunk vele elkésni” — mondotta a brigádvezető. A varsádi Dózsa Tsz irodájában a járási kiküldöttel Kajtár Ist­ván agronómus és Nászai István elnök éppen a silóbetakarításról tanácskozott. A tsz- vezetői kije­lentették: „A kezdést augusztus 20-a után terveztük, ám ha a gép­állomásról segítséget kapunk, mér e héten megkezdjük a silózást”. A kistormási Dózsa Tsz-ben az elnök a rengeteg egyéb tenniva­lókra hivatkozik, és úgy véli, leg­feljebb majd augusztus 15-e után kezdik csak a silóbetakarítást. A szedi esi Petőfi Termelőszövetke­zet elnöke elmondotta: a cséplést a délutáni órákban befejezték. A silózást majd csak szombaton, vagy hétfőn kezdik. Az elnök úgy véli, nem lesz semmi fennakadás, mert saját gépükkel csinálják ezt a munkát. Elmondotta, van né­hány olyan tennivaló, amit a si­lózásnál fontosabbnak tartanak. De vajon van-e most ennél fon­A tsz-elnökök A példa, amit Izményben tapasztaltunk nem egye­dülálló, de nem is általános je­lenség. A bonyhádi járásban Mucsfán. Kalaznón és Kisdoro­fel nem osztható vagyon értéke visszavételét szociális szempont­meghaladta a 26 ezer forintot. A mucsfai Uj Élet Tsz-ben ta­valy a tiszta vagyon 429 ezer fo­rinttal gyarapodott. A munka­gon is lehet találkozni hasonló egységre kifizetett 34.60 forint, a esetekkel, amelyet a helybeli tsz- havonta folyósított előleg meg- tagok így fogalmaznak meg. szilárdította a tsz-ben a munka- tsz-ben, és visszajövünk”. A visz- „Lassanként hazaszivárognak a fegyelmet. A rendszeres jövede- szatérők azonban nemcsak mun- tsz-be azok, akik a szervezés lem hatására a háztáji gazdaság kát kérnek, hanem több esetben alatt vagy után a környék ipari is gyarapodott. Köröndi Etelka indokolatlanul feltételeket szab­ból meg kellett oldani. A mucs­fai Egyetértés Tsz-be az idén öten jöttek vissza. A községben lehet találkozni olyan hangok­kal: „Meglátjuk az idei év kilá­tásait, hogy mit lehet keresni a nak, követelőznek. Izményben egy iparból visszatérő már azt is kikötötte, hol akar dolgozni. A tsz vezetőségénél ki is harcol­ta magának a helyet, ahol — úgymond — megtalálja számítá­üzemeiben helyezkedtek él.” egyedülálló asszony, az állatte^ A boáyhádi járásban annak nyésztésben dolgozik; háztáji idején nagy volt az ipar felé gazdaságában évről évre négy-öt áramlás. Ezt nem kis mértékben sertést hizlal eladásra. A tsz előidézte az is, hogy egyik-másik gazdasági eredményei sokfélekép- tsz gyenge gazdasági eredményei- pen hatnak. Ennek egyik meg­yei csak szűkösen tudta biztosi- nyilvánítása, hogy az iparban sát. Az állattenyésztésbe került, tani a tsz-tagok megélhetését, dolgozók közül többen máris ám egy dolgot figyelmen kívül Másrészt, a fejlődő ipar is von- visszajöttek a tsz-be dolgozni, de hagyott, zotta a dolgozókat. a visszaszivárgás nem egyedi. A termelőszövetkezetek gazda- Aparhanton tavaly okozott gon- társát, aki akkor is helytállt, ságai erősödése megváltoztatta az dot a tsz-vezetőségnek az, hogy amikor a tsz-ben nehéz napokat emberek véleményét. Az itményi a régebben elment falusiak el- Gábor Áron Tsz — amely kezdtek visszaszivárogni tagjainak 1962-ben alig tudott aparhanti tsz gépesítése már ta- valamit juttatni —, 1963-ban valy is olyan fokú volt, hogy annyira megerősödött, hogy 38.57 csak a csúcsmunkók idején je- forint volt egy munkaegység ér- lentkezett munkaerőhiány. (Egyéb téke. Mindenkinek kifizették a ként ezt is megoldották a család- földjáradékot. A háztáji jövedel- tagok bevonásával). Aparhanton met hozzáadva a munkaegység- részesedéshez, a tagok megtalál­Azt. hogy visszatértével kiszorította munkahelyéről tag­éltek át a termelőszövetkezeti Az tagok. Kisdorogon a visszatérni szándékozók egyenesen követe­lőznek: „Ideadtam a földemet, jogosan jövök vissza” — hangoz­tatják. Ebben igazuk van. Ezt senki nem vitatja. De azon már tavaly az iparból visszaáramlás lehet vitatkozni, és a tsz-vezetők ellen kellett agitálni. A vissza- nem is rejtik véka alá, amikor ták számításukat. A termelőszö- jönni szándékozók közül csak azo- elmondják, hogy amíg ők távol vetkezetben az egy tagra jutó kát vették fel a tsz-be, akiknek voltak, a tsz-tagok, ha nehézsé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom