Tolna Megyei Népújság, 1964. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-28 / 201. szám

1964. augusztus 28. TOLNA KEGYET VfiPÜJSAfl Amikor megfájdul a szív IA szociális otlhon öreeje* a ■------------------------- színes er­nyőgombák árnyékába hűsolnek. Beszélgetnek, olvasgatnak, van, aki kötéssel, horgolással tölti idejét. Most már, hogy néhány hónap óta együtt vannak, össze­szoktak. keresik egymás társasá­gát. Ha valaki észrevétlenül a közelükbe kerül, beszélgetésükből érdekes dolgokat tud meg. sor­sukról. a gyerekekről, rokon­ságról Elmesélik egymásnak, melyi­kük. milyen körülmények között élt. dolgozott fiatal korában, és megöregedve hogyan került az otthonba. Az egyiknek elhaltak a gyerekei. A másiknak nem is volt. A harmadiknak van. nem is egy. de ezek elfeledkeztek a gyermeki kötelességről. — Az elhagyott szülőnek ke­serűbb az élete, mir.t az el­hagyott gyermeké. Az elhagyott gyermeknek akad pártfogója. Az elhagyott szülőnek beborul az élete — mondja az egyik öreg­asszony, s talán elérzékenyülé- sét restel'lte. mert lassan fel­kászálódott. és otthagyta a be­szélgetőket. A többiek, mintha csak erre vártak volna. Tovább folytatták a diskurzust, de már a távozót szapulták. — Azt beszélik, hogy rövidesen elmegy tőlünk valamelyik gyere­kéhez. — Mégis csak disznóság — mondja a másik. — Négy gyere­ket nevelt fel. kettőt kitanítta­tott. jól kereső emberek, akiknek csak azért nem kell az anyjuk, mert nem akarnak a maguk ké­nyelméről lemondani. Az nem igaz, hogy a három szobás la­kásban ne tudnának neki is he­lyet adni. — Nekem egyszer elmesélte, hogyan került ide — fogta suttogóra hangját a második öregasszony, aki arról beszélt, hogy a néni gyerekei jól kereső emberek. — Négy gyereket nevelt fel. Két lányát taníttatta. Házát el­adta, árát lányai között széjjel­osztotta. A másik kettő, akinek A százéves ház lakója nem adott a ház árából, azt mondja: „Menjen azokhoz, akik­nek a pénzét adta”. Amazok meg azt mondják: „Nekik nem kell, mert szeszélyes és szenilis”. Nem tudom igaz-e — folytatja —, ds nekem azt mesélte, hogy a ki­sebbik lányával már annyira összejöttek, hogy kizárta a la­kásból és nem adott neki enni. A tanács járt közbe, hogy a szociális otthonba kerülhessen. Azért nem lehet mindent elhinni neki sem — folytatja a pletykáló- dást. — Otthon nem volt neki jó. és itt sem. mert folyton elé­gedetlenkedik. pedig velünk együtt semmi oka a panaszra. — Néha rájön valami. Olyan mint a holdkóros, akire éjsza­kánként rájön a mászkálás — mondja a harmadik öregasszony, s ezzel le is kerül gondozott tár­suk ügye a napirendről. A to­vábbiakban a holdkórossággal és más hátborzongató történetekkel traktálták egymást, amíg vacso­rához nem hívták őket. I A félrevonuló öregasszony nem ■-------------------- ment vacsoráz­n i. Hiába hívták szép szóval, majd erélyesen. A gondozók rá is hagyták. Nem először fordul elő. hogy az öregasszony nem vacsorázik. Ilyenkor azt szokta mondani, fáj a feje, de Margit nővér hiába viszi a fájdalom- csillapítót. Idegesen elutasítja a segítséget. — Hagyjanak békén. Mit tö­rődnek velem? — kiabálja hisz­térikusan. A gondozónők most már tudják, hogy ilyenkor nem a feje, hanem'a szíve fáj amiatt, hogy nem kell gyerekeinek, aki­ket sok küzdelem árán felnevelt. Akkor még fiatalabb lányával lakott együtt, amikor megírta önéletrajzát. — Ekkor és ekkor mentem férjhez. 1912-ben meg­született a fiam. Élete fonto­sabb állomásairól írt, a gyere­kek születéséről, ahogy jöttek, egymás után. „Lányom végzett, állásba került. Én dolgoztam rá és bármi kívánsága volt, telje­sítettem. mégsem voltam jó. Ké­rem, vegyenek fel engem az el­hagyottak közé. hogy a há;ralévő időm alatt legyen otthonom” — írta. Azért került a négygyerekes öregasszony a szociális otthonba, mert családjának, gyermekeinek nem kellett. — Nem lehet vele kijönni, ve­szekedős. összeférhetetlen — mondják. Az igazság az, hogy idős létére gyámolitásra szorul, s emiatt zavarja megszokott ké­nyelmüket, „Gyerekei jól kereső emberek, és minden megerőltetés nélkül el tudnák tartani anyjukat” — álla­pították meg a környezettanul­mányozást végző hivatalos szer­vek. Kényelemszeretetből szociáí s otthonba helyezték anyjukat, s nem gondolnak arra, hányán vannak olyanok, akiknek senki­jük sincs, és tényleg a társa­dalom támogatására vannak utalva. A megyei tanács szociálpoli­tikai csoportja felmérést végez a megyében. Az eddig feldolgozott adatok szerint 1358 olyan öreget vettek számításba, akiknek egyál­talán nincs eltartásra kötelezhető hozzátartozója. A két számot, az igényt és a lehetőséget öszevetve indokolt, hogy olyanok kapjanak szociális otthoni elhelyezést, akik valóban rászorultak. A nem tel­jes statisztika szerint állami gondozásra szorul még 1358 öreg és a megye 9 szociális otthona hétszázharminchét öreg számára biztosít helyet, s ezek pillanat­nyilag be is varjnak töltve. I>1 .SKVtí ciális otthonokban a helyhiány országos probléma, amriyen csak úgy lehet segíteni, ha a gyere­kek öregségükre nem hagyják magukra a szülőket. Különben sem jó. ha magukra maradt öre­gek látják, hogy jól kereső em­berek. a felelősségtől menekülve a társadalomra bízzák öregjeiket. Elveszik a helyet azoktól az el­aggottaktól. akik sokkal jobban rá vannak szorulva. P. M. Burgonyaszedés a mözsi határban Pakson, a Dunával majdnem párhuzamosan utca fut. Kivétet nélkül csak öreg házak állnak ott. Javarészt nádtetős, némelyik szépen rendbe­hozva, némelyik a lebontás határán áll. A pak­siak így is nevezik: öreg utca. A „százéves" megjelölés nagyon is óvatos er­re a házra. Jóval magasabban, egészen a löszfal tövében épült. Rozzant épület, de a tornácra ve­zető új betonlépcső és a nádtetőt lassan kiszorító cserép mutatja, hogy gazdái nem gondolnak a lebontására. A csöppnyi vastáblás ablakokból szép kilátás nyílik az alsó házsorra, kicsit távo­labb pedig a Dunára. Az udvaron két kisgyerek játszik. Egyik rossz motorgumit kerget, másik jámbor farkaskutyá nyakára próbál szíjat csa­tolni. Mérges hang reccsent rájuk belülről: —■ Nyugodjatok már, mert baj lesz. Mindjárt megjön anyátok! öregember lép ki a házból. Kezében kis pa­pír, rajta összetört orvosság. Kicsit mentegetőzve mondja: — A vérnyomás. Sok bajom van vele. Az idős ember Schiffer János nyugdíjas. Be­szélgetés közben kiderül, hogy azelőtt molnár volt. Itt Pakson, saját malommal. Aztán kicsit mosolyogva hozzáteszi: — Persze, vízimalom volt. Az is csak egy darabig, mert láttam, hogy nagy a konkurrencia, szétszedtem. Elszegődtem a nagy malomba mol­nárnak. Nem tudtam volna megélni másképp. Pedig itt volt, közel a házhoz. Az udvar közepé­től számítva 168 méter. Innen látni is lehetett. Megmondja azt is, hogy a lépcsőig mennyi a távolság. Nem szórakozásból mérte ki olyan pon­tosan, a víziörségnek kellett. Kimentek vele a Dunára, és csak a meghatározott helyen dobhat­ta ki a „vasmacskát". — Hogy mennyi idős lehet ez a ház? Fogal­ma nincs az embereknek arról. Már az én apám is itt lakott. Tőle örököltem a házat is, a malmot is. De azt tudom, hogy nem ő építette. Akkor már régen megvolt. A hátsó konyharészt már Schiffer bácsi cse- repeztette, ledobták a nádtetőt. Vj gerendákat rakott fel, megemelték egy kicsit a falat is. Itt már szépen lehet lakni. — A lányomék két, vagy háromhete költöz­tek el. Az a lányom, aki a főorvos mellett admi­nisztrátor. Szép új házat építettek, most ott lak­nak. Az udvaron játszadozó két gyerek az unoká­ja. Ezenkívül még három van. — De nem maradok egyedül a házban. A másik lányomék jönnek ide lakni. Biztosan isme­ri Sinorovicsot, az a lányom férje. Altiszt a ta­nácsnál. Eddig ott volt lakásuk, de ideköltöznek. Összejött egy kis pénz, megcsináltatják. Meg lesz emelve, aláfalazzuk, szép nagy ablakokat kap. Kívülről is kipofozzuk. Egészen másképp fog ki­nézni. Schiffer bácsi most 68 éves. Egész életét eb­ben a házban élte le, kivéve a katonaéveket. A beszélgetés végül is elengedhetetlenül arra tere­lődik. Az első világháború alatt hat évig nem volt. itthon. Katonáskodás, hadifogság. — A másodikat már megúsztam. Elég volt abból egy is. Igaz, bevittek volna, mert ilyen idő­seket is bevittek, de nem árultam el, hogy a gép­puskásoknál szolgáltam, öreg gyalogosra pedig nem volt szükségük. Nem mesél sokat, pedig az idős emberek jel­lemző tulajdonsága, hogy színesen beszélnek az elmúlt időkről, főleg a katonáskodásról, ügy tű­nik, hogy Schiffer bácsi katonaemlékei azóta sem szépültek meg. A ház felett szinte nyomtalanul múlt el az idő. Kopott, rozzant lett, de még mindig a régi. Képe pontosan beleillene egy száz év előtti pa­rasztfaluba. Nemsokára azonban új külsőt kap. Talán Schiffer bácsi örül neki a legjobban. „Hi­szen változnak az idők". Erre akkor jött rá elő­ször, amikor szétszedte a régi vízimalmot. (kánya) Szóvá tesszük Az előadás — sokak szerint — jól sikerült. A pénztár ablakába is nyugodtan ki tehették volna a „Minden jegy elkelt” táblács­kát. A nézőtér erről tett tanú­ságot. Kasszasikert is jelentett a szekszárdi szabadtéri színpad au­gusztus 25-i műsora. Talán a nagy érdeklődés okozta izgalom, — vagy a figyelmetlenség — okozta azt a. szokatlan jelenséget, hogy például a „Közép” 9. sorának egy-egy ülőhelyére két-két jegyet is eladtak. (Más sorokból is vol­tak ilyen panaszok.) Mint a he- ringek a dobozban, úgy prése- lődtek össze a kiváncsi nézők. A színészek örülnek, ha telt ház előtt játszhatnak. A nézőkre is jó hatással van a telt nézőtér. A rendezőkkel együtt mi is sze­retjük a nagy érdeklődést — $e a zsúfolt nézőteret — főleg . 18 forintért — ki néni állhatjuk. ...Apróhirdetések... Az apróhirdetés dija. szavanként hétköznap 1,— Ft, vasárnap” és ünnepnap 2,— Ft. A2 első és minden további vastaqon sze-. dett szó két szónak számít. Azonnali belépéssel belső ellenőrt keres a Szekszárdi Szabó Ktsz. Feltétel: érett­ségi, könyvelői . képesítés, legalább 5 évi gyakorlat. Jelentkezés: Arany János u. 23. ' sz. alatt. (191) Gyakorlattal rendelkező építőipari normást azon­nali belépéssel felveszünk Bérezés megegyezés sze­rint. 'Jelentkezés a szövet­kezet irodájában. Tolnai Épületkarbantartó Ktsz. (94) Azonnal felveszünk kő­műves, ács szakmunkáso­kat, kubikosokat és férfi segédmunkásokat — buda­pesti munkahelyekre. —- Munkásszállást és naoi kétszeri étkezést biztosí­tunk. Szakmunkásoknak szerszám, vidéki dolgo­zóknak tanácsi igazolás szükséges. é. M. 44. sz. Építőipari Vállalat, Buda­pest, V. Kossuth L. tér 13—15. (110) Rakodó és udvari mun­kásokat azonnali belépés­re felvesz a MÉH szék-, szárdi telepe. Keresünk a B. Balogh utcában azon­nali megnyitásra jutalékos felvásárlót és telepet. Je­lentkezni lehet a MÉH Bogyiszlói úti telepén. (195) A Tolna megyei Sresz- és üdítőitalipari Vállalat azonnali belépéssel vizs­gázott kazánfűtőt keres. Szekszárd, Bogyiszlói út. (183) A városi tanács felvételt hirdet (vállalat részére) a következő munkakörökben: 1 fő anyagbeszerző, 1 fő száll, ellenőr, 2* fő tarifőr. Jelentkezni lehet: Szek­szárd váiosi Tanács munka­ügyi csoportjánál. (197) Gyakorlott gép- és gyors­írót azonnali belépéssel felvesz a Pécsi Közúti üze­mi Vállalat il. sz. fő­építésve.etősége. .Azon­kívül felvesz érettségizett fiatal férfi munka erődet, kisegítő állományba, ad­minisztratív munkakörbe. Jelentkezés Szekszárd, Pol- Icck u. ő. (189) Tolna megyei Építőanyag- ipari Vállalat botone.lem- gyártó üzemébe, valamint a csatári kerámiaüzemébe férfi- és női segédmunká­sokat azonnali belépéssel felvesz. Jelentkezés a pak­si, illetve a csatári te­lepvezetőnél, felvilágosítás Szekszárd, Marx K. u. 11. tíw) FIGYELEM! Az új KRESZ szerint a kerékpárokat megváltozott méretű névtáblával kell felszerelni Ú] MÉRETŰ NÉVTÁBLA A SZAKÜZLETEKBEN ___________VÁSÁROLHATÓi (126)

Next

/
Oldalképek
Tartalom