Tolna Megyei Népújság, 1964. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-23 / 197. szám
1064. augusztus 23. TOLNA MEGYEI VEPÜJSÄfl 1 A beszélgetés közben megtudjuk azt s, hogy a szövetkezet exportterve évről évre növekszik. Az idén Dániába 170 ezer forint értékű szőttes, hímzés szállítására kaptak megrendelést. Hollandiában még ebben az évben magyar heteket rendeznek, s ugyancsak 170 ezer forint értékű szőttest és hímzést kérnek. A külkereskedelem a fekete-fehér stólából tavaly mindössze néhány darabot rendelt mutatóba. Az idén a félévben kétszáz stólát küldtek. Japánba — jóllehet, az olimpián részt vevő magyar sportolóknak is köze van ehhez —, rendkívül sok népművészeti terméket kérnek. Tehát a szövetkezetnek növelnie kell a termelést. A hagyományos sárközi népművészet ügye jó kezekben van. A szövetkezet tagjai hűen őrzik népművészetüket. Kezükből olyan művészi munkadarabokat adnak ki. amelyek hagyományt őrzők, s emellett megfelelnek a korszerű ségnek, és mind keresettebbe’ nálunk is és az egész világon. Oszlopos, fehér tornácú ház a hetett. hogy adózás fejében is el- iránti nagyobb érdeklődés — az sárközi népművészeti szövetkezet fogadták. idei évre szóló 6 millió forint központja. A tájházból hagyó- _ Az folyamán néhány- értékű megrendelés megköveteli, manyt őrző népművészek irá- szor válságban volt a sárközi hogy e kézművességi munkánál nyitják a szövetkezet munkáját, népművészet. A múlt század vé- úgy. és olyan műszaki változá- s adják át művészetüket, gazdag g£n ang törődtek vele, legfel- sokat alkalmazzanak, amelyek tapasztalataikat a fiataloknak. jet>t> a néprajzosok tartották szá- ugyan gyorsítják a termelést, de Hagyományai vannak a sárközi mon. A két világháború között nem^ mennek a művészi munka népművészetnek. A falukutatók felkarolták ugyan. de ebben rovására. szerint a decsiek 1715-ben írt nem sok köszönet volt. A nép- Gépesítették a fonalelőkészítést panaszlevelükben említik először művészetbe betolakodott a giccs. és a felvetést. A villanymeghaj- a híres sárközi szövést, fonást, a selejt — mondják a hagyó- tású felvetőgép két-három óra Az említett levélben azt hány- mányt őrző asszonyok. alatt végzi el azt a munkát, torgatják. hogy a földesúr sze- A sárközi népművészet, amel- amely azelőtt két asszony egész génytől. özvegytől, árvától egy- lett, hogy mintáiban őrzi a ha- napját lefoglalta, aránt behajtja az úgynevezett gyományokat. összeállításában, al- Sárközben minden harmadik „kappanpénzt”. „Ezek kiáltanak halmozásában igazodik a kor- asszony tud szőni, vagy hímezni, minden nap. minden órájában szerűséghez. A szövetkezet évzáró közgyűlésén jajt az égre, mivel fogyásukkal, A népművészek munkájában — a tagok határozatot fogadtak el, szövésükkel véres verítékkel ke- a kereskedelem évről évre no- amelyet nagyjából így fogalmaz- resik”'— írják. A sárközi szőt- vekvő igényének kielégítésére — tak meg: Tovább kell fejleszteni tes. hímzés már a tizennyolcadik érvényesíteni kellett az ipar- a szövetkezet műszaki tevékenyszázadban is annyira kelendő le- szerűséget. A művészeti munka ségél. Bővíteni kell az áruválasztékot. Elsősorban a sárközi bíborvég és jegykendő hímzése mintakincseit használjuk fel a korszerűség követelményeinek megfelelően. A modern lakáskultúrában, az öltözködésben, mint díszítő elemet felhasználják a hagyományos sárközi szövést, hímzést. — Évről évre magasabb tervet kaptunk, s a terven belül növekszik az export aránya. A kereskedelem nem veheti figyelembe a bedolgozó tagok hullámzó termelését. Tavasszal és nyáron ugyanis, amikor kezdetéi veszi a mezőgazdasági munka, s igénybe veszi az asszonyokat is, visszaesik a termelés. A rohamos fejlődéssel szövetkezetünknek is lépést kell tartania. A termelés egyenletessé tételére bővítettük a tájházat, s közös szövőműhelyeket rendeztünk be. Július 1-től húsz szövőasszony dolgozik két műszakban, a különböző méretű szövőszékeken — mondja Gróh József, a szövetkezet elnöke. — Az iparszerűség nem megy a művészi munka rovására? — Arra nagyon vigyázunk, hogy szőtteseink. hímzéseink megőrizzék a népművészet hagyományait, s emellett újak, korszerűek legyenek a régi minták. Alkotódíjas népművészeink és mestereink egy-egy pályadarabbal sikeresen szerepelnek a Népi Iparművészeti Tanács által időközönként meghirdetett pályázatokon. E pályamunkákon a régi motívumokat alkalmazzuk úgy. hogy a korszerűségnek megfelelően a termék dísze legyen a modern lakásnak, a modem öltözködésnek. Emellett nagyon vigyázunk arra. hogy sohase tévedjünk az úgynevezett „giccsbe”. ir; /•oOS rJ&fáb A'r, A modern vonalú variabútoron ízlésesen hat a sárközi szőttesterítő és a párna. A hagyományos öltözék díszítő eleme a sárközi hímzés, jól érvé- , nyes ül a mai alkalmi öltözék kiegészítőjén, a stólán. Foto: Túri Mária Szöveg: Pozsonyi Ignácrsé A kézművességi munkánál is szükséges a műszaki fejlesztés. Schillinger Józsefné villanymeghajtású géppel végzi a keresztorsózást. Keller Józsefné a hagyományos módszerrel veíiiléket csávói.
