Tolna Megyei Népújság, 1964. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-02 / 180. szám

•»' 8 tolna Megyei népújság 1964. augusztus t. táboroztak Szekszárdon Az elmúlt hé­ten Szekszárdon a Garay Gimnázi- ■ um szabadtéri ko- párlabda-pályáján serdülő korú ko­sárlabdázók fog­lalkoztak reggel­től késő délutánig Szabó Ödön edző irányítása mellett. A serdülő kosara­sok táboroztatásá­nak célja volt, hogy a kiváló adottságokkal ren­delkező játékoso­kat a szakvezetők megismerhessék, tudásukat gyara- píthassák, csiszol: hassák. A kezde­ményezés hasznos völt, azonban a lehetőséggel nem élt minden egye­sület, illetve isko­la. Sajnos nem küldték el min­denhonnan a te­hetséges játéko­saikat. Ugyanak­kor a kiválasztás­nál is voltak prob­lémák, a,jövőben itt is gondosabb munkát kell vé­gezni. , a foglalkozás egyik jelenetét örökítettük mega A táborozáson paiánkról lepattanó labdát kísérlik a játékosok megszerezni. 11 lány és 8 fiú vett részt: Szek- szárdról, Bátaszék ről, Bonyhádról, Paksról és Dom­bóvárról. A fiatalok között ' egy­két komoly ígéretnek számító játékost is láthattunk. A lányok közül Garai Erzsébet, Geiszhauer Éva, Prantner Magda, Rózsa Má­ria elsősorban azok, akik kellő szorgalommal még sokra vihetik. A fiúknál Horváth Károly, El­mauer György, Illés Gáspár és Budavári Barna tűnt ki. NB III -as csapataink egymás elleni eredményei A Tolna megyei csapatok tíz mérkőzést játszottak egymás el­len az NB Ill-ban. Ebből 6 mérkőzés döntetlenül végződött, csak négy végződött győzelem­mel. A Tolna megyei csapatok egy­más elleni mérkőzésén hagy meglepetésre a Szekszárdi Petőfi szerepelt a legjobban, a Dom­bóvári VSE a legrosszabbul. Ma­gyarázatként megjegyezzük azon­ban. hogy amíg a Petőfi lénye­gében mind a 4 mérkőzést Szek­szárdon játszhatta le (a Dózsa­pálya sem számít idegennek), ad­dig Dombóvár háromszor uta­zott. és csak a Dózsa elleni ta­lálkozót bonyolíthatta le Dom- bóvárott. A másik három együt­tes 2—2 mérkőzést 'játszott ott­honában és idegenben. Az egy­más elleni eredmények alapján ez volt a helyzet a tavaszi idény végén: 1. Szekszárdi Petőfi 4 1 3 — 6:5 5 2. Szekszárdi Dózsa 4 1 2 1 8:5 4 3. Nagymányok 4 — 4 — 3:3 4 4. Máza-Szászvár 4 1 2 1 4:7 4 5. Dombóvár 4 1 1 2 3:6 3 Tolna megyei vonatkozású SBKK-kfinyv jelent meg A dunaújvárosi feladvány köny­vek sorozatában második tagként a közelmúltban hagyta el a Du­naújvárosi Nyomdát „A KISZ sakkfeladvány-versenyei” című könyv. Az ízléses kivitelű, mind­össze 40 oldalas kiadványt a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Dunaújvárosi és Tolna megyei Bizottsága tette közzé a Tolna megyei Sakkszövetség anyagi támogatásával. A könyv beszédes gyümölcse a dunaújvárosi és Tolna megyei sakkfeladványélet összehangolá­sának, közös tevékenységének. A KISZ alakítása ötéves év­fordulójának tiszteletére éppen a dunaújvárosi és Tolna megyei KISZ-bizottságok (a sakkszövetsé­gek támogatásával) rendeztek egyedül országos jubileumi felad­ványszerzői versenyt. A könyv gerincét is éppen e két | verseny díjazott és helyezett | feladványai gyűjteménye alkotja. A két versenyen kívül a könyv bemutatja még — a művek teljes elemzésével — a Dunaújvárosi Hírlap 1960. évi, valamint a Tol­na megyi Sakkszövetség I. sz. versenye díjazott és helyezett feladványait. Tolna megyei szerzők közül a könyvben dr. Németh József (Szekszárd) egy I. díjas, egy di­cséretes és egy elismerést nyert, valamint Schrnieder Ferenc (Szek­szárd) egy I. díjas feladványát ta­lálhatjuk. összesen 21 szerző 45 feladvá­nyának gyűjteménye a könyv, mely mindén érdeklődő által meg­szerezhető olcsó áron. Érdeklődés, megrendelés dr. Németh József. Szekszárd, Mártírok -tere 11—13. címen. *. nóflnszemSözí A 15 * éves Budavári Barna — Budavári Zsuzsa öccse — aki a 180 centiniétéres termetével ki- 1 riiagaslott a mezőnyből. A kiváló szellemi képességek öröklése Kaptuk a következő sorokat: „Kedves Négyszemközt! A kiváló szellemi képességek öröklésére vonatkozó véleményéi legyen szi­ves rovatában közölni. Szívességét nagyon köszönöm A tudományok, művészetek iránti hajlam is örökletes. Legfeltűnőbb a zenei tehetség öröklése, amely domi­náns jellegű. A domináns öröklés minden generációban kiütközik. Pél­dául: Johann Sebastian Bach család­jában, a hetvenhat közül öt világvi­szonylatban is számottevő zenész volt, és igen sokan átlagon felüli zenei ké­pességet mutattak. A Tizián család kilenc nagy festőt adott. A Bemoulli- családból nyolc kiváló matematikus került ki. A Darwin-családban a ter­mészettudományi gondolkodás öröklő­dött. A „Nevelőt” elsősorban a ké­pességek átöröklése érdekli. Hogy az ember mivé lehet, azt az öröklött tu­laj donságai szabják meg, hogy azon­ban .. a valóságban mivé ‘.lesz, az a környezet befolyásától függ. Rossz környezetben, a lappangó és öröklött rossz szenvedélyek is kirobbannak. Mikor nemi érett egy leány? Ni A. szekszárdi olvasónk írja: y,igeh. nagy érdeklődéssel olvasom a hetenként megjelenő „Négy- szemközt az orvossal” című rova­tot, melyben sók problémára ad választ. Szeretnék az alábbi felso­rolt kérdésekre választ kapni: Mi­kor nemi érett egy lány ? A teher- bejutásnak mik a feltételei?­A paksi járási labdarúgó- bajnokság sorsolása Augusztus 20: Bikács—Német - kér, Kanacs—Pálfa, Madocsa— Dunakömlőd,. Kajdacs—Puszta­hencse. r ’ A ugusztus 23:' Németkér—Pusz­tahencse,; Dunakömlőd— Kajdacs, Pálfa—Madocsa. Bikács—Kanacs. Augusztus 30; Kanacs—-Nérnet- kér, Madocsa—Bikács, Kajdacs— Pálfa, Pusztahencse—Dunaköm­lőd. Szeptember 6: Németkér—Du­nakömlőd, Pálfa—Pusztahencse, Bikács—Kajdacs. Kanacs-—Mado­csa. Szeptember 13: Madocsa—Né­metkér, Kajdacs—Kanacs, Pusz­tahencse—Bikács, Dunakömlőd— Pálfa. . . Szeptember 20: Németkér—Pál­fa. Bikács—Dunakömlőd, Kanacs —Pusztahencse, Madocsa—Kaj­dacs. Szeptember 27: Kajdacs—Né­metkér, j Pusztahencse—Madocsa, Dunakömlőd—Kanacs. Pálfa—Bi­kács. M A I sportműsor ATLÉTIKA: megyék közötti atléti­kai viadal Szekszárdon, 10.30 órai kezdettel. Somogy, Tolna és Baranya megye részvételével. KÉZILABDA: Dombóvár—Dunaföld- vár férfi mérkőzés 10 órakor, Kocsola —Dunaföldvár női 16.00, Kocsola—Du- naföldvár férfi mérkőzés 17.00 órakor. LABDARÜGÁS, megyebajnokság: Bátaszék—Dombóvár 15.30, Dunaföld- vár—Simontornya 16.30, Paks—Duna- szentgyörgy 16.00, . Fadd—Bonyhád 16.30, Tamási—Kisdorog 16.30, Gerjen —Hőgyész 16.30, Cikó—Szekszárdi Gép­javító 16.30, Szekszárdi Honvéd—Tol­na 16.30. Járási bajnokság: Szárazd— Diósberény,' Miszla—Koppányszántó, Nagykónyi—Regöly,- Pincehely—Nagy- szokoly, Magyarkeszi—Belecska, Für­géd—Varsád. A járási mérkőzések kezdési időpontja 16.30. Előkészületi mérkőzés: Szekszárdi Dózsa—Szek­szárdi Petőfi 17.30. Fornád-r-Bpgyiszló &00. A nő nemi érésére jellemző a havi- vérzés. Huszonnyolc naponként; 3-5 |napra ,a .méh nyálkahártyáját- vérrel, ,nyálkával és számos sejtféleséggel ki- i üríti. Az , első havivérzéssel beköszönt a pubertás.. Ez nálunk 11-15 életévek között jelentkezik.' Van korai' és van (késői pubertás. Ebben nagy szerepe jván a családi hajlamnak is. Konstitu- icionális okok miatt a déli rassók ko­rábban (8-0 évesek) érnek, - (mediter- . rón alkatúák, cigányqk, meleg égövi lakók... stb.) .Korábban menstruálnak a városi, 'mint a falusi lányok. Ez a környezet hatásának tudható be. A városi iány sportol, moziba, színházba jár. különféle izgalmaknak, ingerek­nek van kitéve, s olvasmánya is más, mint a falusi lányoknak. Ha a gyer­mekkorban mellékvese kéreg-daganat lép fel. akkor ennek következtében rendszerint . a nemi érés igen korán, 4-6 éves korban beáll, a nemi szervek korai erős fejlettségével. Az ilyen ese­tek a legtöbbször kóros elhízással szö- vődöttek. A korai nemi érés mégnem jelenti azt, hogy a lány a férjhez- menésre és a teherbe jutásra is alkal­mas. A mi éghajlatunk alatt ennek az ideje a huszonkét év. I 1 A teherbe jutásnak ! mik a feltételei? | A teherbe jutás feltétele, hogy a női ^petefészek által termelt petesejt és a férfi heréjének produktuma az ondó szálcsa, találkozzanak, egyesüljenek. Normális körülmények között az | egyesülés helye * a női petekürt. A megtermékenyített pete innen kerül a méhbe. A teherbejutáshoz nem feltét­lenül szükséges a közösülés. Elégséges ha az ondó a nő szűzhártyájára ke­rül, s innen felküszik, s körülbelül 2 óra alatt a méhkürtbe kerül. Az ondó farki része által könnyen kú­szik. Ma már mindenki hallott a mes­terséges megtermékenyítésről, l A hisztéria i Kaptuk a következő levelet: „A I Népújság ez év június 7-i számá- j ban a ,, Négy szemközt' * egy nagyon i érdekes cikket közölt a hisztériá- i ről. Tekintettel arra, hogy a téma sokunkat érdekel, s a folytatás meg is volt ígérve, az a mai na­pig nem jelent meg. Ha lehet, te­gyen eleget kérésünknek. Kíván­csiak Társasága A hisztéria okát az öríiklés és a miliő (környezet) köloiönhatásában kell keresnünk. Maga a» öröklés, bár fontos tényező, de egyedül önmagá­ban csak akkor elegendő hisztéria előidézésére, ha az örököltén terhelt utód egyszersmind gytngeelméjű is, tehát a miliő-hatások, nevelés, ta­pasztalás stb. nála ax értelmiséget nem fejlesztik ki arra a fokra, hogy az érzelmi élet hullámzásait normá­lis módon fékezhesse. Hisztériás reak­ciókra való hajlamot azonban min­denki örököl. A normális gyermek pszichiéjében a még fejletlen értelmi­ség a cselekvéseket nem irányíthat­ja. Minden gyermeknél hiányos az önfegyelmezés, tehát fékezetlenek az indulatok, mindannyian befolyásol­hatók, színlelésre hajlók. De a gyer­meki primitív pszichie a tapasztala­tok szerzése; és az oki gondolkodás kialakulása folytán mindinkább az intellektus kormánya alá jut. Hiszté­riások gyermekeit a miliő-hatások nevelik hisztériásokká. Ezért a hisz­tériás szülők gyermekei maguk is hisztériások. Mindazok az ártalmak; amelyek a csírát károsan befolyásol­ják, a lelki élet silányságát is okoz­zák. Mint csírarontót; elsősorban az alkoholt kell felemlítenünk. A statisz­tikák azt mutatják, hogy a női hisz­tériások szülei között gyakori a hisz­tériás; míg a férfi-hisztériás szülei kö-í zött sok az alkoholista. Az egyéniség kifejlődésének hátramaradásában nagy szerepet játszanak a fizikai ártalmait is, amelyek a középponti idegrend­szert kórosan befolyásolják; szervi betegségek; fertőzések; mérgezések..- stb, A lelki okok közül a fejlődés visszamaradásának; a hisztériás, gyér» meki karakter állandósulásának leg­fontosabb oka a rossz nevelés és a környezet szuggesztív hatása, a rossz példa. A fejletlen gyermeki lélek,- rendkívül befolyásolható, és így könnyen megérthető, hogy a. szülők magatartása, az egyes élményekre va­ló reagálás módja utánzásra talál. A rossz nevelés és a példa szuggeráló hatása mellett; a hisztériás reakciók kiváltásában, a legnagyobb szerepet, az érzelmekben gazdag, többnyire kellemetlen érzelmekkel szennyezett élmények, elsősorban az önfenntartás- sak játsszák. Ilyenek: életveszélyez- sal és a fajfenntartással kapcsolato- tetés, rémület, mellőztetés; elszige­teltség, a kenyérkereset elvesztése; fogság, gond, nélkülözés; bosszú; irigység, a sexuális élet izgalmait ille­tően a nemi kielégületlenség, az im­potencia, a szerencsétlen házasság; a gyermektelenség, a terhességtől való félelem... stb. A testi betegségek, és a nemi szervek betegségei a kapcso­latos indulatok folytán robbanthatják ki az addig rejtve maradt hisztériás sajátságokat. Gyakori tapasztalat, hogy némelyeknél hisztériás tünetek csupán fertőző betegségek, vagy mér­gezések, különösen alkohol hatására keletkeznek. A hisztéria nőknél gya­koribb, mint férfiaknál. Hogy nőknél a hisztéria gyakoribb, azt magyarázza a nők egész lelki alkata, akik éppen anyai hivatásuknál; erős szexuális életüknél fogva érzelmekben sokkal gazdagabbak és azok hatása alól még intelligenciájuk fejlődése által sem szabadulhatnak. A műveltebb ember lelki eseményekben gazdagabb, mint a műveletlen. Általában a hisztéria férfiaknál az alacsonyabb társadalmi körökben, műveletleneknél gyakoribb, míg nőknél minden társadalmi kör­ben egyaránt előfordul. A hisztériás tünetek kora gyermekkortól kezdve, a késő öregkorig, bármikor jelentkez­hetnek, túlnyomó számban azonban a 15-25 éves kor közé esik, mert eb­ben az • időben érik az egyént az ön- és fajfenntartás részéről a legerősebb behatások. A 25 éves koron túl a megbetegedések száma fokozatosan csökken, valószínűleg azért, mert az egyéni élet fejlődésében ilyenkor éri el a legmagasabb fejlődési fokot, és képessé válik indulatait az oki gon­dolkodás vezetése alatt tartani. Nők­nél a 40-50 életévek között a hiszté­riás reakciók száma még egyszer fel­lángol, a különösen erős szexuális élmények alapján, mint az elöregedés, elhanyagoltság, megcsalás élményei. Aránytalanul nagyobb számban bete­gednek meg hisztériában a nőtlen férfiak, illetve a vénlányok, különö­sen pedig az elvált, vagy korán öz­vegységre jutott asszonyok. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom